Július 15-e a Bíróságok Napja

A magyar igazságszolgáltatás működésének meghatározó állomása volt a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. törvénycikk. 
 
A jogszabály ugyanis szétválasztotta a közigazgatást és a bíráskodást. Deklarálta, hogy a bíró az ítélkezésben csak a törvénynek, illetve a törvényerejű szokásoknak van alávetve. Az előírás először határozta meg továbbá a bírák alkalmazásának szakmai feltételeit is. A jogszabály kihirdetése alkalmából 2001 óta július 15-én ünnepeljük a Bíróságok Napját. 
 
A Bíróságok Napja alkalmából 117 bírónak és igazságügyi alkalmazottnak adta át az Országos Bírói Tanács a magyar Királyi Kúria egykori elnökéről elnevezett Juhász Andor díjakat, a Bírósági Szolgálatért Okleveleket, a címzetes kúriai bíró, címzetes táblabíró, címzetes törvényszéki bíró, valamint a főtanácsos és tanácsos címeket kiemelkedő igazságszolgáltatási tevékenységük és példamutató életpályájuk elismeréseként.
 
Juhász Andor 1886-ban joggyakornokként kezdte meg bírói szolgálatát, majd kassai ítélőtáblai bíró, budapesti törvényszéki elnök, aztán ítélőtáblai elnök lett. 1925-től 1934-ig a Kúria elnöki posztját töltötte be. Őt idézve: „A biró tehát nem lehet szolgája a törvény betőinek, hanem mint a szobrász az alaktalan agyagmasszából, úgy formálja ki a bíró is az anyagi igazságot művészi kézzel, fáradságos értelmi es lelki munkával a per adathalmazaból, állandóan szem előtt tartva, hogy nem légüres térbe szerkeszti bele ítéletet, hanem azzal embersorsot intéz, könnyet szárit vagy fakaszt, szilárdítja vagy megrendíti a jog és erkölcs uralmába vetett hitet es közmeggyőződést”.
 
Az ünnepségről készült képeket itt tekinthetik meg.
 
Az eseményről tudósított az MTI, melyet itt olvashatnak el.