"A kaposvári törvényszék már megtette az első lépéseket" - interjú dr. Király Péterrel

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének stratégiai célkitűzéseihez igazodva a közeljövőben országos szinten bevezetésre kerül a távmeghallgatás a bíróságokon. A költséghatékony és időszerű ítélkezést elősegítendő, folyamatban van a tárgyalótermi kép-és hangrögzítés megvalósításának kidolgozása is. Dr. Király Péter, a Kaposvári Törvényszék elnökhelyettese az e témákban 2015. november 30-án és 2015. december 1-jén, a Magyar Igazságügyi Akadémián tartott nemzetközi konferencia tapasztalatai kapcsán úgy vélte: a lemaradásunkat előnyünkké fordíthatjuk, hiszen a szomszédos országok tapasztalatait alapul véve alakítjuk ki a lehető legjobb technikai és jogi környezetet. A tárgyalótermi hangrögzítést illetően - ugyan más célból és keretek között - a Kaposvári Törvényszék már megtette az első lépéseket.
 
-A költséghatékony és időszerű ítélkezés javítása érdekében valamennyi bíróságon szükség van a távmeghallgatás, valamint a tárgyalótermi kép- és hangrögzítés rendszerének kiépítésére, melyen most az Országos Bírósági Hivatal egy országos projekt keretében dolgozik. Nincs olyan bíró, akiben ne merült volna fel a távmeghallgatás igénye, mert legyen szó bármilyen eljárásról is, nagyon sokszor előfordul, hogy a tanút csak hosszadalmas idézés után lehet meghallgatni, az írásbeli tanúvallomás pedig nem mindig célravezető. Hazánkban a távmeghallgatásnak még nincs olyan elterjedtsége, mint a nemzetközi konferencia előadói által említett államokban – így különösen Spanyolországban, Észtországban, Lengyelországban, Litvániában, Ausztriában –, aminek nemcsak az az oka, hogy a technikai rendszerek nincsenek kiépítve a szükséges számban, hanem az is, hogy az eljárási törvényeink jelenleg még csak szűk körben adnak lehetőséget a távmeghallgatás alkalmazására. Olyan szabályozás kidolgozása szükséges, ami összhangban áll a technika adta lehetőségekkel. Javíthatunk a lemaradásunkon, ha a nemzetközi konferencián elhangzott tapasztalatokat felhasználva a lehető legjobb technikai és jogi környezetet teremtjük meg a távmeghallgatás országos szintű bevezetéséhez.
 
- A konferencia tapasztalatait is alapul véve, miért van szükség a távmeghallgatás mielőbbi országos szintű kiterjesztésére?
 
- A távmeghallgatás célja és funkciója az elhangzottak alapján valamennyi országban – így hazánkban is – azonos, csak a megvalósítás eltérő. A cél mindenütt az, hogy a különböző eljárásokban tanúként, vagy más minőségben meghallgatott személy a lakóhelyéhez közeli bíróságon tehesse meg a vallomását, tegyen nyilatkozatot, amit egyidejűleg egy audiovizuális rendszer segítségével az eljáró bíróság is lát, így kérdéseket intézhet a meghallgatott személyhez, akinek a válaszai később ugyanúgy felhasználhatók, mintha az a perbíróság előtt hangzott volna el. A rendszer előnye az állampolgár számára, hogy a lakóhelyéhez közeli bíróságon mindent el tud intézni, a bíróságnak pedig az a költséghatékonyság, amit az útiköltség-térítések megtakarítása révén érhet el. Nemcsak a biztonsági kockázatok csökkenthetők, hanem jelentős költséget is meg lehet takarítani azáltal, ha a büntetés-végrehajtási intézetekben is kiépítik a rendszert, mert így a fogvatartottakat nem kell utaztatni és egy másik büntetés-végrehajtási intézetben elszállásolni a meghallgatásukig. Ez a módszer a helyszíntől független távtolmácsolásra is alkalmas, melynek különös jelentősége van a ritka nyelvről történő tolmácsolás esetén. Úgy gondolom, rövid időn belül megtérül a rendszer kiépítésére fordítandó összeg, és az az eljárásokat is meggyorsítja. A konferencián az előadók olyan megoldásokról szóltak, illetve prezentáltak, melyeket Magyarországon is meg lehetne valósítani.
 
- Milyen az egyes országok gyakorlata, milyen megoldásokat részesítenek előnyben?
 
- Nagyon érdekes volt a konferencia abból a szempontból, hogy az előadók nemcsak az elméletről számoltak be, hanem megosztották gyakorlati tapasztalataikat is. Több előadásban is láttuk, hogy hogyan néz ki egy tárgyalóterem, azt hogyan kamerázták be. Egyes országosban a meghallgatásról egy áttekintő felvételt készítenek, más országokban közelről is felveszik a meghallgatott személy arcát. Mindezek közvetlen technikai megoldásait is szemléltették. Ennek függvényében eldönthető, hogy mi az, ami számunkra átvehető és költséghatékonyan megvalósítható.
 
- Miként tárolják az így nyert adatokat?
 
- Az előadásokból rengeteg ötletet lehetett meríteni az adattárolásra és az adatokhoz való hozzáférésre vonatkozóan, ami nemcsak a távmeghallgatást, hanem a tárgyalótermi kép- és hangrögzítést is érinti. Számomra a Lengyelországban alkalmazott módszer volt a legérdekesebb, ahol egy központi rendszerbe töltik fel és tárolják az adatokat. Ehhez óriási kapacitás szükséges, különösen, hogy a lengyel kollégák nemcsak hanganyagot, hanem nagy felbontású képfelvételt – van, hogy egyszerre kettőt – is rögzítenek.
 
-A tárgyalótermi kép- és hangrögzítés több országban is felváltotta már az írásos jegyzőkönyvet. Magyarországon ez még csak a tervek között szerepel. Beszámoltak olyan megoldásról, ami hazánkban is alkalmazható lenne?
 
- Lengyelországhoz hasonlóan Szlovéniában is egy központi szerverre töltik fel a tárgyalás anyagát. A szlovén előadó arról számolt be, hogy több városban is tárgyal, és a személyre szabott chip kártyájával minden bírósági terminálon hozzáfér azokhoz a kép és hangfelvételekhez, melyek az általa tárgyalt ügyekben keletkeztek. Mi több, miután a tárgyalótermi kép és hangrögzítés több országban szinte teljesen kiváltotta az írott jegyzőkönyvet, a bírák otthonukból is csatlakozni tudnak a terminálra, hogy az előző tárgyalások anyagait meghallgatva fel tudjanak készülni a tárgyalásaikra. A másodfokon eljáró lengyel bíráknak eleinte nehézséget okozott, hogy az első fokú eljárás anyagát végig kellett hallgatniuk, de idővel hozzászoktak, és már nem dolgoznak fel kevesebb ügyet, mint azt megelőzően.
 
- Magyarországon megkönnyítené ez a technika a bírósági munkát?
 
- Úgy fogalmaznék inkább, hogy egészen más lesz a bírósági munka, ha ez megvalósul, és az eljárási szabályok is lehetővé teszik. Jelenleg erre még nincs lehetőség. Egyelőre még az sem eldöntött, hogy a jövőben kizárólag hang, vagy kép- és hangrögzítés is lesz-e. Hozzám a lengyel megoldás – ahol képet és hangot is rögzítenek – áll közelebb. A bíró kérheti a jegyzőkönyv leírását, ha úgy ítéli meg, hogy a felkészüléséhez nem elegendő a hangfelvétel. A Wroclavi Tartományi Bíróság elnökének beszámolója szerint először sokan éltek ezzel a lehetőséggel, de napjainkban a bírók már kizárólag hanganyagból dolgoznak, még az idősebb kollégák is. Az eljárás azon szereplői, akik a törvény alapján korábban jogosultak voltak megtekinteni a jegyzőkönyveket, a hangfelvételeket egy erre kialakított online felületen meghallgathatják. A képfelvételeket azonban csak a bíróságokon kialakított olvasótermekben tekintheti meg.
 
-A Kaposvári Törvényszéken, ha nem is a jegyzőkönyv kiváltása végett, de bevezették a tárgyalótermi hangrögzítést …
 
-A Kaposvári Törvényszéken évek óta működik a hangrögzítés a büntető ügyszakos tárgyalásokon. Amikor kötelezővé vált a jegyzőkönyvvezető részvétele a tárgyalásokon, gyakran szembesültünk azzal, hogy a jegyzőkönyvvezető nem mindig tudta követni a tárgyalás sebességét, illetve egyes szakmai kérdéseket illetően – például két adószakértő meghallgatásakor – nem tudta olyan mélységében elkészíteni a jegyzőkönyvet, ami használható lett volna, ezért lehetőségként hozzáférhetővé tettük a hangrögzítést. Egy idő után minden tanács élt a lehetőséggel, mert rájöttek, hogy sokkal jobb jegyzőkönyvek készülnek, ha segédletként rendelkezésre áll a hanganyag. A bírák ugyancsak abban érdekeltek, hogy sokkal jobb és pontosabb jegyzőkönyvekből dolgozzanak, így idővel különösebb meggyőzés nélkül átment a gyakorlatba. De ez csak segédlet, jelenleg nincs törvényi lehetőség arra, hogy a hanganyag kiváltsa a jegyzőkönyvet.  
 
- Milyen előnyei vannak még a hangrögzítésnek?
 
- Túl azon, hogy egyfajta segédlet, a jegyzőkönyv kijavítási kérelmek elbírálásakor is fontos szerepe van. A hanganyag alapján nagyon könnyen el tudja dönteni a bíró, hogy szükséges-e javítania a jegyzőkönyvet. Továbbá, abból a szempontból is hasznos a hangrögzítés, hogy ha a másodfokú tanács nem ért valamit a jegyzőkönyvben, vagy egyszerűen csak arra kíváncsi, hogy a tanúvallomás milyen légkörben történt, belehallgathat a hanganyagba. A bíró nem megfelelő tárgyalásvezetésére érkező igazgatási panasz elbírálásban is fontos szerepe lehet a hanganyagnak, amelyet visszahallgatva tisztázható a bejelentés, azaz a panasz elbírálásakor egy objektív eszköz áll az igazgatási vezető rendelkezésére.
 
- Mekkora költségvonzattal járna, ha a Kaposvári Törvényszék valamennyi tárgyalótermében megteremtenék a hangrögzítés technikai feltételeit?
 
- A közelmúltban felmértük, hogy hogyan tudnánk még jobb minőségű hangot rögzíteni. Egy átlagos tárgyalóterem jó minőségű mikrofonokkal, és az azokhoz szükséges keverőeszközzel való felszerelése 100 ezer forintba kerül. Egy nagyobb tárgyalóterem több mikrofonnal felszerelve már nagyobb költséggel jár. Ám ez az összeg nagyon csekély ahhoz képest, amit meg lehet vele takarítani. Gondoljunk csak bele, hogy hány munkaórát fordítunk a jegyzőkönyvvezetésre, milyen technikát igényel a jegyzőkönyvek nyomtatása, tárolása. A törvényi szabályozás változása esetén a jegyzőkönyvvezetéssel foglakozó munkatársak más területre irányítása jelentősen hozzájárulhat az eljárások gyorsaságának a növeléséhez, és a felszabaduló adminisztratív munkaerő jobb hasznosításával a bírák csak a jogi problémákra koncentrálhatnának. Ebben látom a rendszer jelentőségét.  
 
Budapest, 2016. január 12.