„Két alkalommal is indultam a Mailáth György Tudományos Pályázaton” – interjú dr. Czédli-Deák Andreával, a Szegedi Járásbíróság bírájával

Dr. Czédli-Deák Andrea két különböző témával is jelentkezett a Mailáth György Tudományos Pályázatra. 2015-ben első, míg 2016-ban második helyen végzett. A pályázaton szerzett tapasztalatairól és pályamunkáiról kérdeztük. 
 
Miért indult a Mailáth György Tudományos Pályázaton? 
 
A munkám mellett mindig is szívesen írtam különböző büntetőjogi tárgyú cikkeket olyan témákban, amelyek felkeltették az érdeklődésemet. Ez azért is volt hasznos, mert egy adott kérdéskör tanulmányozása kapcsán a gyakorlati életben is hasznosítható tudásra tettem szert amellett, hogy a kutatás során igyekeztem valamely jogdogmatikai problémára megoldást találni. 
 
Melyik évben és milyen témában adta be dolgozatát?
 
A Mailáth György Tudományos Pályázaton két alkalommal is indultam, 2015-ben a „Vád törvényessége az elmélet és a gyakorlat tükrében” című dolgozatommal, 2016-ban „A reintegrációs őrizet” című pályamunkával. Mindkét téma közel állt hozzám, hiszen a törvényes vád fogalma a bizonyítási eljárás kiindulópontja, meghatározza azon tényeknek a körét, amelyek valóságáról a bíróságnak döntést kell hoznia. A reintegrációs őrizet témája pedig azért inspirált a pályázaton való ismételt indulásra, mivel büntetés-végrehajtási titkárként ezen a területen is dolgoztam. Személyes tapasztalataimból kiindulva törekedtem arra, hogy az új jogintézmény alkalmazása körében felmerült problémákra választ keressek.
 
Mi volt pályaműveinek fő mondanivalója? Hogyan építette fel dolgozatait? 
 
Az elsőként megírt pályamunka a törvényes vád fogalmának értelmezése körül kialakult vitás kérdések egyes sarokpontjait vázolta fel és elemezte, figyelemmel a tisztességes eljárás szempontjainak követelményét hangsúlyozó nemzetközi elvárásokra. Rávilágított arra, hogy a vád tárgyává tett bűncselekmény jogi minősítésének eltérő megítélése vagy annak megváltozása esetén a bíróság - a tettazonosság keretei között maradva - miként biztosíthatja a védelemhez való jog hatékony érvényesülését. Ezen kívül megoldási javaslatot dolgozott ki a törvényes vád hiánya miatti megszüntető végzés jogerejével kapcsolatban felmerült dogmatikai problémára is.
 
„A reintegrációs őrizet” című dolgozatomban a büntetés-végrehajtási törvény ezen új jogintézményét mutattam be, mely által az elítélteknek lehetőségük nyílik arra, hogy büntetésük utolsó tíz, illetve tizenkét hónapját - amennyiben a szabadságvesztés célja ily módon is elérhető - egy kijelölt ingatlanban tölthessék. A dolgozat részletezi, hogy a reintegrációs őrizetet milyen indokok és milyen nemzetközi minták alapján vezették be a magyar jogrendszerbe, továbbá miként történik a kérelem elbírálása és mik az alkalmazásának hazai tapasztalatai. A tudományos munka alkotmányos szempontból is feldolgozza a jogintézmény elméleti hátterét, ismerteti annak bírósági gyakorlatát és törekszik válaszokat adni a felmerült vitás kérdésekre.
 
Milyen tapasztalatokat szerzett az OBH-ban töltött szakmai gyakorlata során? 
 
A tudományos pályázaton 2015-ben első helyezést értem el, így 2016. április 25. és 2016. május 6. között kéthetes gyakorlatot tölthettem az Országos Bírósági Hivatalban és megismerhettem az OBH egyes szervezeti egységeit. Mivel akkoriban sajtótitkári munkát is végeztem, legbehatóbban a Kommunikációs és Kapcsolattartási Főosztály munkáját figyelhettem meg. Érdekes volt megtapasztalni, hogy a törvényszéki sajtóosztályok munkája miként kapcsolódik a Főosztály tevékenységéhez. Az OBH-ban eltöltött kéthetes gyakorlat hozzájárult ahhoz, hogy bepillantást nyerhessek a bírósági igazgatásba, így átfogó képet kaphattam arról, hogy az ítélkezési folyamatot milyen jelentős háttérmunka támogatja.