Körkép a bírósági mediációról Közép-Európában és azon túl - Nemzetközi konferencia

A konferencia fő támogatója az Országos Bírósági Hivatal.

„A szemet-szemért vakítja meg az egész világot.” (Mahatma Gandhi) - A hétköznapjainknak részét képezik a konfliktusok, melyek keletkezhetnek akár nemzetek között, de létrejöhet konfliktus egy pillanat alatt a családban, a munkahelyen, vagy az utcán is. A jelenlegi jogi szabályozásunk már lehetővé teszi a felek részére azt, hogy vitás ügyeiket peres eljáráson kívüli, azaz alternatív vitarendezés keretében oldják meg.

A mediáció elérhető nem csak a polgári jogban és a gazdasági jogban, hanem a büntetőeljárások során is.

A resztoratív - helyreállító igazságszolgáltatási irányon belül három fő típus ismert:

Albitráció

Melynek során választott bíróságként működő testület jár el a rendes bíróságok helyett.

Mediáció

Közvetítői, más néven mediációs eljárás, amelynek szabályozására 2003 márciusában lépett hatályba a 2002. évi LV. törvény.

Az eljárás során a felek célja a közös nevező keresése és nem az, hogy az egyik álláspont kerekedjen felül a másik rovására. A nyertes - vesztes pozíciót felváltja a nyertes - nyertes helyzet.

Az eljárás és az annak következményeként létrejött egyezség lehetőséget teremt a konfliktusok gyorsabb és működőképesebb rendezésére.

Facilitáció

A szó jelentése megkönnyíteni, segíteni valamit.

Facilitátor a csoport segítője – vezetője, közreműködésével megindul egy párbeszéd a csoport tagjai között, melynek eredménye a csoport tagjainak közös döntése, az eljárás lényege tehát csoportos döntéshozatali eljárás. ahol a facilitátor nem a döntésben segít, hanem az ahhoz vezető út hatékonyságában, pl. együttműködésben., azonban ennek a típusnak is több altípusa van.

A gyökerek

Közel 2500 éves múltra tekint vissza a mediáció eredete. Az Ókori-Keleti társadalmakban terjedt el legszélesebb körben, különös tekintettel a Keleti vallások sajátosságaira. Az Ókori-Görög városállamokban két városállam közötti konfliktust egy harmadik közvetítésével próbálták elrendezni. A Középkori Európában az egyház vállalkozott a konfliktusok megoldására, a zsidó gyülekezetben a rabbi volt a békítő.

Magyarországon Szent István törvényeiben találkozhatunk a mediáció intézményével, amely tartalmazza, hogy „az arbitrernek tíz dénár adassék”. Azonban a magyar jogfejlődésre inkább a megtorló igazságszolgáltatási irány nyomta rá a bélyegét.

Az újkorban, Amerikában fedezték fel ismét, sztrájktilalom következtében a munkaügyi konfliktusokban.
Napjainkban az USA-ban több mint 700 mediációs központ működik,

A magyar szabályozásra kihatnak az uniós irányelvek és kerethatározatok.

Magyarországon polgári ügyekben a nemrégiben hatályba lépett, az új jogszabály alapján rendelkezésre áll az ingyenes bírósági mediáció lehetősége, illetve a szabadon választott mediátor a névjegyzék alapján is felkérhető.

A büntetőeljárásban mediációs eljárást az alapeljárás felfüggesztését követően az Igazságügyi Szolgálat pártfogói folytatják le.

Egy jogintézmény, mely régi és új egyszerre, alkalmazzuk, de még nem szoktunk hozzá? Bizalmatlanok vagyunk, mire is jó pontosan? Másoknál hogyan működik? Bevált? Milyen jogterületeken? Milyen országokban?

Ezekre a kérdésekre is keressük a választ 2013. június 14-15. napján megrendezendő nemzetközi jogi konferenciánkon, melyre minden kollégát, jövendő kollégát (hallgatót), érdeklődőt és minden ellenzőt is szívesen és szeretettel várunk!

A konferencia támogatója a Jogi Fórum.

A szervezők nevében:
dr. Parti Mónika
a szervező bizottság elnöke

2013.március 22. Jogi Fórum / Bírák a Mediációért Egyesület