“A közeljövőben a rátermett menedzsment lesz a kommunikáció kulcsa” – interjú Bőhm Kornéllal

A bírósági kríziskommunikáció lehetőségei és eszközei címmel tartott előadást a IV. Bíróság és Kommunikáció Nemzetközi Konferencián a Magyar Public Relations Szövetség Kríziskommunikációs tagozatának az elnöke, 2016. október 13 és 14. között a Magyar Igazságügyi Akadémián. 
 
Milyen új kommunikációs technikák lesznek 5 év múlva, amire érdemes időben felkészülni?
 
A közeljövőben a rátermett menedzsment lesz a kommunikáció kulcsa. A társaságok számára ezidáig megoldatlan problémát jelent a pályázók hiánya. A bíróságoknak egy vonzó életpálya modellt kell kínálniuk. A Munkáltatói Márkastratégia az elmúlt években fejlődött és szokatlanul divatossá vált az üzleti életben, csakúgy mint az állami szervezetben. Azt fontos kiemelni, hogy egy Munkáltatói Márkastratégiának át kell fognia a teljes „munkavállalói életciklust”. Ez az egyetlen mód arra, hogy megőrizzük a hitelességet és megbízhatóságot. A bírák és a bíróságok számára az automatizálás, a munkahelyek és tevékenységek megszűnése további komoly kihívásokat jelenthetnek a jövőben.
 
Miben kéne változtatni a hazai bíróság kommunikációján?
 
Mind tudjuk, mennyire fontos, hogy jó kapcsolatot ápoljunk a nyilvánossággal, “nyitott bíróságként”. Mindannyian folyamatosan szembesülünk azzal a ténnyel, hogy egyre nehezebb elmagyarázni és elfogadtatni az egyes ítéleteket. A vitába egyre több kommunikációs csatorna és számos érdekelt fél kerül bevonásra. Nemcsak a jogászok és a politikusok érzik szükségét annak, hogy megjegyzéseket fűzzenek az egyes ügyekhez, az egész társadalom megosztja a véleményét a Facebook-on, Twitter-en, blogokon, online fórumokon, stb. A bíróság hangja ezáltal túl gyenge és nem elég tisztán hallható. A célunk: világossá tenni az ítéletet. Az ítéleteket meg kell érteni, de nem kell velük feltétlenül egyet érteni.
 
Milyen külföldi/hazai sikeres kríziskommunikációs példákat tudna mondani?
 
Hollandiában egy bíró elhagyta az aktatáskáját egy vonaton, tele bírósági iratokkal. A táskát végül megtalálták és az iratokat sem tették közzé, de a sajtó tudósított az incidensről. Az erre való reagálás proaktív megközelítést kívánt. Először értesítették az ügyben résztvevő feleket, majd a médián keresztül a közösség segítségét kérték az eltűnt dokumentumok megtalálása érdekében. Ezt az érintett bíróság szóvivője tette meg.
 
Mégis mi az, amiben a bíróságoknak itthon és nemzetközi szinten is meg kell birkózniuk a mindennapi kommunikációjuk során?
 
Azt határozottan kijelenthetjük, hogy nem a bírósági ügyek vagy vitatott, jelentős döntések nyomán van szükség krízis kommunikációra. Az is világos továbbá, hogy az igazságszolgáltatás szervezetének működését veszélyeztető körülményeket, úgy mint az igazságszolgáltatás működésének nem megfelelő finanszírozása (Ciprus), munkaerőhiány (Montenegró) vagy az információ nem megfelelő áramlása (Lengyelország), a krízisek és fenyegetések (kérdések) körébe kell sorolni. Az incidensek másik típusa az igazságszolgáltatásban dolgozókkal szembeni fizikai támadások, úgy mint bombariadók (Németország), verekedés a tárgyalóteremben (Albánia és Ukrajna) és akár fegyveres támadások (Magyarország, Németország, Ciprus). Ezeket a tárgyalótermi támadásokat a nem megfelelő biztonsági ellenőrzés okozta.
 
Mi volt az ön számára a legemlékezetesebb tanulság a konferencia során?
 
Több résztvevő megerősítette, hogy a bíróságok és a média közötti kapcsolat meglehetősen kettős. A média gyakran helytelenül magyarázza a döntéseinket, hiányos és megtévesztő információkat közölnek a nyilvánossággal. Részben a média szerepe, részben a politikusok érdekeltsége miatt némely közérdeklődésre számot tartó ügyben nagyon nehéz megőrizni a bíróságok tekintélyét. A média tevékenységét ellensúlyozandó, a bíróságok szintén proaktív kommunikációval, közvetlenül tájékoztatják a nyilvánosságot és törekednek arra, hogy első kézből nyújtsanak információt a közérdeklődésre számot tartó ügyekben. Számos bíróság emellett kihasználja a széleskörű informatikai eszközök nyújtotta lehetőségeket a digitális világban társadalmi kapcsolatainak ápolása céljából.