Közérthetőség a bíróságokon: az V. Bíróság és Kommunikáció konferencia első napja

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) immár ötödik éve rendezi meg azt a kétnapos, nemzetközi konferenciát, amelyen minden évben a bírósági kommunikáció más-más szegmensét vizsgálják meg, számba veszik a bíróságokat érő kommunikációs kihívásokat. Az első konferenciát 2013-ban tartották, azóta minden év októberében rendezik meg az eseményt. 
 
Az OBH az idei évet a közérthető bíróság évének szentelte, azzal a célkitűzéssel, hogy a bíróságok írásbeli és szóbeli kommunikációjának érthetősége minél inkább kiteljesedjék. Az OBH a közérthetőséggel kapcsolatos törekvéseiben három fő területre összpontosít: a bírósági igazgatás, az ítélkezés és a bíróságok sajtókommunikációjának közérthetőségére. A konferencia is e területeket veszi górcső alá. Az eseményre idén is szép számmal érkeztek a részvevők: 20 országból, közel 100 fő látogatott Budapestre.
 
 
Dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke ünnepélyes keretek között nyitotta meg a konferenciát. Beszédében kiemelte, az elmúlt években alapvető szemléletváltás zajlott le a bíróságokon: a bezárkózás helyett a nyitottság és a működés szolgáltató jellegére helyezik a hangsúlyt és ezen szempontokat a kommunikációban is kifejezésere juttatják. Elefántcsonttoronyban tarthatja a bíróságokat az is, ha a szövegeik túlságosan terjedelmesek, bonyolultak, jogi zsargont használnak. Ezért a bírósági kommunikációban empatikus fogalmazásra van szükség. Az OBH elnöke ugyanakkor hangsúlyozta, nehéz összeegyeztetni a közérthetőséget és a szakszerűséget.
 
William Valasidis, az Európai Unió Bíróságának sajtófőnöke megnyitó beszédében hangsúlyozta a sajtóközlemények és a sajtó felé közölt nyilatkozatok fontosságát, hiszen azok az állampolgárokhoz is szólnak. Kiemelte, a közérthetőség mindig fontos téma, és ha valami nem tiszta, az nem kommunikálható. Merethe Eckhardt, a Dán Bírósági Igazgatási Tanács Fejlesztési igazgatója a bírósági igazgatás közérthetőségének fejlesztéséről tartott előadást. Elmondta, hogy akkor megfelelő a bíróságok kommunikációja, ha azok jól érthetőek és a mai kor követelményeinek megfelelőek. Hangsúlyozta, a közérthetőség mellett az egyszerűség és a pontos információk képezik a kommunikáció alapjait - azaz a közlemény vagy a hír legyen érthető, lényegre törő és tartalmazza az összes adatot. 
 
 
Dr. Fülöp Natasa központi igazgatási feladatokkal megbízott büntető ügyszakos bíró és dr. Nagy Annamária, az Országos Bírósági Hivatalba beosztott bírósági titkár bemutatták, hogyan zajlik Magyarországon a bírák, bírósági titkárok és fogalmazók képzése, és az OBH milyen szerepet tölt be ebben. Figyelemmel arra, hogy 2017. a közérthetőség éve, számos képzést szerveznek e témában. Dr. Fülöp Natasa az OBH által meghirdetett országos programok eredményeiről, dr. Nagy Annamária pedig a közérthetőség bírósági igazgatásban betöltött szerepéről is beszélt. Dr. Dédesi Laura, az OBH Kommunikációs Osztályának vezetője beszédében elmondta, hogy a 21. századi bírósági szervezet egyik fő célkitűzése a bírósághoz való hozzáférés egyszerűsítése. Kiemelte, hogy a jogászok számára kihívást jelent, hogy összetett dolgokat egyszerűen közvetítsenek az állampolgárok felé. Ennek minél hatékonyabb érvényesülése érdekében az OBH tájékoztató kiadványok készítésével, és a bíróság internetes oldalának fejlesztésével igyekszik a mindennapi bírósági munkát átláthatóbbá tenné.
 
Lieneke de Klerk, az Oost-Brabant-i Városi Bíróság bírája és sajtószóvivő je, valamint Ilse Westenenk, az Oost-Brabant-i Városi Bíróság sajtókoordinátora és vezető sajtószóvivője saját tapasztalatikat osztották meg a hallgatósággal. Ismertették, hogy Hollandiában az ítéletek megszövegezésénél mely kommunikációs célokat tartják irányadónak. 

Osztovits András kúriai bíró a határozatszerkesztés vizsgálata céljából felállított joggyakorlat elemző csoport által 2014-ben elkészített Stíluskönyvet mutatta be. Részletesen kitért arra, hogy a dokumentum milyen kívánalmakat fogalmaz meg a bírósági ítéletek megszövegezésével, valamint szerkezeti felépítésével kapcsolatban. Az előadó elmondta, hogy külföldi kollégáihoz hasonlóan ő is a kevésbé terjengős, közérthetően megfogalmazott ítéleteket helyezi előtérbe.
 
 
 
Dr. Lehóczki Balázs, az Európai Unió Bíróságának sajtófelelőse többek között arról osztott meg gyakorlati tudnivalókat a résztvevőkkel, hogy a bíróságon dolgozó kommunikációs szakemberek hogyan tudnának még eredményesebben kommunikálni a sajtó munkatársaival és a többi jogászi hivatásrend képviselőjével. Ismertette, hogy az Európai Unió Bíróságán is arra törekszenek, hogy a közzétett döntések mind az állampolgárok, mind a jogászok számára jól követhetők legyenek. Bőhm Kornél, a Magyar Public Relations Szövetség Kríziskommunikációs Tagozatának elnöke előadásában szintén olyan jó gyakorlatokról számolt be, melyek fejleszthetik a bíróságok írásbeli és szóbeli kommunikációját.
 
A második napon – workshopok keretében – a résztvevők három csoportban, három helyszínen dolgozzák fel az előadások anyagát, gyakorlati tanácsokat kapva a mindennapi munkájukhoz.