„Közszeretetben állott bírák, ügyvédek s a nagyközönség előtt.”

2014. szeptember 17-én lesz 150 éve, hogy megszületett a Kúria egykori elnöke, Juhász Andor. Az évforduló alkalmából egy háromrészes sorozatban elevenítjük fel pályája legfontosabb állomásait, szakmai, vezetői munkája főbb jellemzőit és eredményeit, közéleti tevékenységét, jogászi és emberi kvalitásait.

Az első részben gyökereiről, családjáról, tanulmányairól és közszolgálati hivatásának kezdetéről olvashattak.

A most következő második részben Dr. Juhász Andor törvényszéki, ítélőtáblai és Kúria elnökként végzett tevékenységét mutatjuk be.

Juhász Andor egész pályája során a bírói függetlenség „legmegbízhatóbb és legfáradhatatlanabb védelmezője” volt. Beszédeiből, illetve értekezéseiből szinte sohasem hiányzott a bírói függetlenség garanciáira való utalás.

A budapesti királyi törvényszék élén (1911-1915)

Juhász Andort 1911. augusztus 23-án nevezték ki a Budapesti Királyi Törvényszék elnökévé, amelyet 4 éven át vezetett. Székfoglaló beszédében arra hívta fel a figyelmet,  hogy „A törvénykezés nem elszigetelt hivatali funkció, hanem a kultúra általános fejlődésével együtthaladásra hivatott legfontosabb megnyilatkozása az állami életnek.” Az új elnök arról is beszélt, hogy „A legsürgősebb és legfontosabb teendő kétségenkívül az, hogy tárjuk ki a törvénykezés csarnokának az ablakszárnyait az összes emeleteken, hogy azokon át teljes erejével hatolhasson be ide közénk a pezsgő élet friss levegője.” Ennek egyik fontos lépcsőfoka volt a nyilvánosságra, közvetlenségre és szóbeliségre alapított új polgári perrendtartás bevezetése. Juhász Andor szerint ezek a kritériumok fokozzák a bíró iránti bizalmat és az ítélkezés népszerűségét. Fontosnak nevezte továbbá, hogy a bírói és az ügyvédi kar kölcsönösen becsülje a másik munkáját és tudását.

A budapesti királyi ítélőtábla élén (1915-1925)
 
Szakmai és vezetői sikerei 1915. július 18-án a Budapesti Királyi Ítélőtábla elnöki székébe repítették. Az ítélőtábla munkáját egy évtizeden keresztül irányította. Az elnöki szék elfoglalásakor a következő szavakkal fordult bírótársaihoz: „A feladat nagysága nem csüggeszti, hanem lelkesíti, erőinek végső megfeszítésére készteti azt, aki hivatásának él. Nékem is erőt fog adni bírói pályám lelkes szeretete és a magyar igazságszolgáltatás fejlődésébe vetett megingathatatlan hitem és bizalmam.”
1918 novemberétől a bíróságok „a magyar népköztársaság nevében” gyakorolták az ítélkezési hatalmat. Az igazságügyi hatóságok elnevezéséből elmaradt a „királyi” szó. A Tanácsköztársaság alatt, 1919. március 28-án Juhász Andort átmenetileg elmozdították állásából, majd letartóztatták, és két héten át a Gyűjtőfogházban túszként tartották fogva.

A Kúria elnöke (1925-1934)

Tíz év ítélőtáblai elnökség után, 1925. augusztus 11-én nevezték ki a Kúria élére. Elnöki teendői mellett főként az I. polgári (örökösödési) és a IV. polgári (hiteljogi) tanácsban ítélkezett. A beiktatási ceremónián Juhász Andor úgy fogalmazott: „A legfontosabb feladatomnak fogom tekinteni a jogegység biztosításának kimagasló munkája mellett keresni és rátalálni a kivezető útra, amelyen a m. kir. Kúriának jelenlegi túlterhelését – az igazságszolgáltatás főkövetelményeinek veszélyeztetése nélkül – meg lehetne szüntetni. „ Kiemelkedő jelentőségűnek nevezte a bírói tekintély megóvását, illetve a bírói függetlenség garanciáit, melyhez szerinte elengedhetetlenül szükséges az anyagi függetlenség biztosítása.

Köszönjük a segítséget Bódiné dr. Beliznai Kingának, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara egyetemi adjunktusának.

1. rész: „Nagy képességei és szorgalma biztosította előrehaladását.”

Budapest, 2014. július 9.