Közvetítői eljárás a bíróságokon – interjú a Ma reggel című műsorban Tolnai Katával, a bírósági közvetítés országos koordinátorával

Kezdetét vette a Magyar Igazságügyi Akadémián a „Közvetítés hazánkban és Európában” című nemzetközi szakmai konferencia. Az esemény célja, hogy megismerjük a nemzetközi és a hazai bírósági közvetítői eljárás eddigi tapasztalatait, a jó gyakorlatokat és az előnyös megoldásokat. 
 
A Ma reggel című műsorban a közvetítés kapcsán rendezett nemzetközi konferencia koordinátora, Tolnai Kata nyilatkozott. 
 
Az interjú itt megtekinthető. 
 
 
„A mediációról tanácskoznak a bírók és az ügyvédek, ez az az eljárás, amikor peren kívül, illetve bizonyos szűk esetekben büntető-szabálysértési eljárás előtt meg lehet már egyezni. A magyar modellnek híre ment, már külföldről is jönnek kérdezni.  
 
A bírósági közvetítés polgári perekhez kapcsolódó alternatív vitarendezési eljárás, ami azt jelenti, hogy már folyamatban lévő bírósági per vagy nemperes eljáráshoz kapcsolódóan a felek kérhetik a bírósági közvetítő segítségét. 
 
Bírók és titkárok lehetnek bírósági közvetítők, akik egy speciális, nagyon magas színvonalú képzés eredményeképpen kezdik el ezt a tevékenységet. A közvetítés során nem bírósági keretek között, nem a tárgyalóteremben, hanem speciálisan kialakított, erre alkalmas szobákban próbálnak megállapodni. Általában az esetek 50 százalékában ez sikerül is. Ha a megállapodást szeretnék jóváhagyatni, tehát, ha azt szeretnék, hogy ennek ítélet hatálya legyen, akkor visszaviszik a bíróhoz az ügyet, aki a kereseti kérelemhez igazodóan a végrehajtható elemeit jóváhagyja egy perbeli egyezségben. Nagyon fontos, hogy a felek a közvetítést a lerótt illeték fejében vehetik igénybe, tehát ez külön költséget nem jelent a számukra. 
 
A közvetítői eljárás titoktartás mellett zajlik, ami az eljárás során történik, az nem jut el sem a bíróhoz, és ha a felek úgy állapodnak meg, akkor senki sem fog erről beszélni. A bíróknak lehetőségük van arra, hogy a kapcsolattartás és a szülői felügyeleti jog kérdésében kötelezze a feleket arra, hogy felkeressék a közvetítőt. Az ügyek nagy részét családjogi ügyek adják. Kizárt ügykörök: apaság megállapítása, gondnokság alá helyezés, közigazgatás perekben, végrehajtási perekben sincs lehetőség a közvetítés igénybevételére.”
 
Budapest, 2016. május 5.