Látogatás a Nagykanizsai Javítóintézetben

„Csak lámpást adunk nekik, az utat maguknak kell bejárni” 
 
Zalai büntetőbírók, fogalmazók és titkárok tettek látogatást 2015. december 4-én a nemrég megnyitott Nagykanizsai Javítóintézetben.
A bírósági dolgozókat Kalamár Mária Piroska, a nagykanizsai intézmény vezetője fogadta, majd Szarka Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális- és Gyermekvédelmi Főigazgatóság  főosztályvezető-helyettese, az aszódi javítóintézet korábbi vezetője osztotta meg tapasztalatait az egybegyűltekkel.
 
- A mai szakmai nap az „Amiért érdemes elrendelni” címet viseli, de én inkább úgy fogalmaznám ezt át, hogy „mikor érdemes elrendelni a javítóintézeti nevelést?”  Mert mindkét kérdés fontos. A miértre a megfelelő válaszokat a debreceni intézetben dolgozó kollégák, a mikorra pedig a bírák  adják meg. Utóbbiaknak azonban mind a két kérdést mérlegelniük kell a döntéseik előtt. Ehhez igyekszünk a mai szakmai nappal segítséget nyújtani -  mondta főosztályvezető-helyettes.
 
- 18 éves lett a debreceni intézet, s alig, hogy nagykorúvá vált, már családot is alapított a kanizsai javító személyében - kezdte beszédét Nagy Kálmán, a debreceni anyaintézmény megbízott igazgatója. Mint mondta, fontos cél volt évekkel ezelőtt, hogy a Dunántúlon is legyen egy hely a növendékek számára.
 
E terv megvalósulásra ugyan hosszú éveket kellett várni, de az intézmény immár megnyitotta a kapuit, s a héten megérkeztek az első növendékek is. A velük, illetve az intézet falain belül - és néha kívül  - zajló munkával, élettel  Puskás Vilma csoportvezető nevelőtanár, Szabóné Szilágyi Zsuzsa klinikai szakpszichológus, Jakó Mária Olga gyógypedagógus és Antal Gábor utógondozó előadása révén ismerkedhettek meg a zalai bíróságok dolgozói.  A bemutatókból kirajzolódtak a javítóintézet sajátosságai, a nevelési munka alapelvei, az oktatási programok, az alkalmazott terápiák, s a neveltek mindennapjai is. Munkájukat az egyik előadó így jellemezte: „Mi csak lámpást adunk nekik, de az utat maguknak kell bejárni”. Az pedig, hogy a lámpás világít-e majd, nem csak a nevelőkön, hanem a bíróságon, sőt a sajtón is múlik – rajzolódott ki Nagy Kálmán köszöntőjéből, amelyben hangsúlyozta a nevelők, a bírók, sőt a sajtó felelősségét is a javítóintézetek, illetve lakóik kapcsán.
 
A közös munka szimbólumaként Kalamár Mária Piroska, Szarka Attila, Nagy Kálmán, dr. Sorok Norbert törvényszéki elnök, valamint egy intézeti lakó közösen elültetett a javítóintézet udvarán egy páfrányfenyőt, majd az igazgató asszony körbevezette a zalai bírákat, titkárokat  és fogalmazókat az épületben.
 
Zalaegerszeg, 2015. december 9.