A lengyelországi tárgyalótermi kép- és hangrögzítésről - interjú dr. Rochlitz Zoltánnal

Dr. Rochlitz Zoltán, a Szolnoki Törvényszék bírája válaszolt kérdéseinkre az „Országos szintű tárgyalótermi kép- és hangrögzítés, valamint távmeghallgatás bevezetésének előkészítése” című projekt keretében a jogi-igazgatási munkacsoport által megvalósult lengyelországi tanulmányútról.
 
- A lengyelországi tanulmányút során milyen technikai újdonságokkal találkozott a bíróságokon?
Az ügyfelek részére a különböző irodákhoz (lajstromiroda, pénztár) hívó sorszámot biztosító rendszer, továbbá a tárgyalótermek ajtaja melletti digitális kijelzőkön látható elektronikus tárgyalási jegyzék. Utóbbi esetében kiemelendő, hogy azt a tárgyalóteremben helyet foglaló tisztviselő folyamatosan vezeti, így a folyosón várakozó ügyfelek azt is látják a kijelzőn, ha például a következő tárgyalás később kezdődik, továbbá az előző tárgyalás elhúzódásának várható időtartamát is.
 
A speciális bírósági honlap, illetőleg adatbázis: az utóbbi években bevezetett számítógépes portálnak számos olyan része van, amely megkönnyítheti mind az ügyfelek tevékenységét, mind a bíróság működését. 
 
A portál egyik igen fontos része a szakértői nyilvántartó rendszer, amely az itthonihoz hasonló alkalmazás, azonban amikor egy adott szakértőt kiválasztunk a listából, akkor a személyi adatai mellett feltüntetve láthatjuk azt is, hogy legutóbb mely konkrét ügyekben adott szakértői véleményeket, továbbá lehet látni azokat az ügyeket is, amelyekben jelenleg éppen folyamatban van a szakvélemények szakértő általi elkészítése. Az egyes ügyszámok esetében látható a kirendelés dátuma, a bíróság által részére megadott határidő. Azokban az ügyekben, ahol elkészült a szakvélemény, már a szakvélemény benyújtásának a dátuma is. A rendszer azt is jelzi, ha késedelmesen került sor a szakvélemény benyújtására. 
 
Az igazságügyi portál része az ítéletek anonim adatbázisa is. A hazai szabályozáshoz képest ez szélesebb körű, ugyanis már a kerületi bíróságok esetében is az összes ítélet anonimizálásra kerül. Ez alól egyes ügytárgyak, ügytípusok jelentenek kivételt (például pedofil jellegű cselekmények). Egyes ügyek esetében a bíró is rendelkezhet úgy, hogy nem engedélyezi azok anonimizálását valamely oknál fogva.  
 
- Hogyan mutatták be az ott működő tárgyalótermi kép- és hangrögzítés folyamatát? Hogyan néz ki egy ilyen tárgyalás?
Egy tárgyalóteremben a bíróság dolgozóinak részvételével egy polgári (kötelmi jogi) per szimulált tárgyalására került sor. A tárgyalóteremben folyamatos kép-és hangrögzítés zajlott a tárgyalás során (a felvételt egyébként a rendelkezésünkre is bocsátották). A tárgyalás közben a történtek lényegét tolmácsolták a részünkre. A tárgyalóteremben két – egy széles látószögű, a teljes helyiséget vevő, és egy szűkebb látószögű, a tanúk/felek emelvényére fókuszált – kamera, továbbá mind a felperesi, mind az alperesi oldalon, és a bírói pulpituson külön-külön mikrofonok voltak elhelyezve. 
 
Egy LCD monitoron kép a képben megoldással mindkét kamera képe látható volt, sőt ugyanezen kijelzőn okirat felmutatása esetén a dokumentum kamera képe is megjelent, oly módon, hogy a dokumentum a megjelenését követően az elkészült képfelvétel részeként rögzítésre került. A felvétel készítésekor a tanúk arcképét nem torzították. A kamerák beállítása olyan, hogy a bíró személye a felvételen nem látható. A tárgyalás korábbi részéről készült felvétel egy részét a tárgyalás során visszajátszották, ez ugyancsak kép a képben módszerrel, külön ablakban történt, a visszajátszás közben is folyamatos volt a képrögzítés, de a visszajátszott felvétel ismételten nem lett rögzítve. Kézzelfogható volt, hogy mennyire felgyorsult a tárgyalás menete, mennyi időt takarított meg azzal a bíró, hogy nem kellett jegyzőkönyvet diktálnia. A felvételt akkor állították le, amikor a bíróság visszavonult tanácskozni. Az ítélethirdetés során a felvételt ismételten elindították.
 
- Milyen eltéréseket tapasztalt a magyar és a lengyel polgári eljárásjogban?
Szervezeti, hatásköri szempontból nagyon lényeges eltérés, hogy az ingatlannyilvántartást a bíróságok kezelik. 2010 júliusa óta bárki interneten hozzáférhet az ingatlan-nyilvántartási adatokhoz (díjköteles), az ügyfelek számára helyrajzi szám beírásával működik; a hatóságok név alapján is tudnak keresni benne; bírák számára is elérhető.
 
A magyar eljárásjogtól eltérően polgári perben a tárgyaláson először a tanúkat hallgatják ki, akiknek esküt kell tenni az igazmondásra, eközben a tárgyalóteremben jelenlévő valamennyi személynek fel kell állnia. A tanúk után kerül sor a felek meghallgatására, akiknek csak akkor kell hasonló tartalmú esküt tenniük, ha a bíró így dönt. Az ítélethirdetést követően részletes szóbeli indokolás rögzítése esetén már külön nem kell írásba foglalni az ítéletet.
 
A cégbírósági nyilvántartás interneten keresztül elérhető, ahonnan ingyenesen nyomtatható aktuális cégállapot. Nagyon egyszerű a cégalapítás, az interneten keresztül lehetséges, nem szükséges jogi képviselő igénybevétele sem, mindössze fokozott biztonságú elektronikus aláírással kell ellátni a formanyomtatványokat (kivéve a 24 óra alatt bejegyezni kért korlátolt felelősségű társaságok).
 
- A lengyel koncepció szerint ki kezeli a tárgyalótermi kép- és hangrögzítéshez szükséges eszközöket a tárgyalás során? Hogyan történik a felvételek tárolása?
A képernyőn látható kezelőfelület jól áttekinthető, könnyen kezelhető, működtetése a felhasználó számára könnyen elsajátítható. A bíró és a jegyzőkönyvvezető előtt is elhelyeztek egy-egy monitort, amelyeken ugyanaz a képernyőkép látszik: egyrészt az éppen rögzített felvétel, másrészt ezzel szinkronban a rövidített jegyzőkönyv tartalma. A lengyel koncepció szerint a rendszert a tárgyalóteremben jegyzőkönyvvezető kezeli, aki a bíró utasítása szerint dolgozik, kezeli a dokumentumkamerát, írja a rövid jegyzeteket, stb., ezzel teljes egészében tehermentesíti a bírót a kezelőfelülettel való foglalatoskodás alól. A bírónak lehetősége van otthon is megtekinteni a felvételt, azt megkaphatja adathordozón (DVD, USB port), illetve online is megnézheti. 
 
A tárgyalóteremben mintegy 70-80 órányi felvételanyag tárolására van lehetőség, ezen felül automatikusan mentés történik a külső, központi szerverre. A felvételt az adott irat selejtezési idejének megfelelő (archiválási kategóriánként változó) ideig őrzik, de 5 év után a képfelvételt törlik, és csak a hangfelvételt őrzik tovább. 
 
- Az elektronikus jegyzőkönyv elkészítésére konkrét szabályok vonatkoznak, vagy vannak eltérések? Hogyan néz ki egy elektronikus jegyzőkönyv?
Az elektronikus jegyzőkönyv tulajdonképpen két részből áll, a tárgyalásról készült felvételből és az irathoz csatolt rövidített, írott jegyzőkönyvből, ami egyfajta kivonata, jegyzete a tárgyaláson történteknek. A jelenlegi gyakorlat szerint változó, hogy egyes bírák milyen részletességgel készítik a kivonatot, van, aki csak utal az eljárási eseményekre, van, aki a vallomások, nyilatkozatok egyes elemeit is rögzíti. A kivonat ezen elemeit a bíró diktálja a tisztviselőnek a tárgyaláson. 
 
A legújabb, 2016. szeptembertől hatályos jogszabály-módosítás szerint a jegyzőkönyv-kivonatoknak a korábbiakhoz képest több adatot, elsősorban a bizonyítási eszközök, a vallomások lényegét kell tartalmaznia. A felvételt a tisztviselő látja el elektronikus aláírással, a jegyzőkönyv kivonatot pedig a bíró és a tisztviselő írja alá.
 
A felvételhez kapcsolódik egy elektronikus tartalomjegyzék is, amely a visszakereshetőséget segíti. A tartalomjegyzék egyes bejegyzéseire kattintva azonnal a felvétel megfelelő részére lehet ugrani, akár a tárgyalás közben is. Fontos szabály, hogy maga a felvétel minősül közokiratnak, így sem a kivonatnak, sem a hangfelvételről esetlegesen készülő átiratnak (amelyet alá sem írnak) nincs bizonyító ereje.
 
Budapest, 2016. február 25.