A mediációval mindenki nyer, mert a társadalmi megbékélést szolgálja

2014. szeptember 4-6. között Keszthelyen rendezik meg a II. „Mediációs Panoráma” című nemzetközi konferenciát. A program minden területet felölel, ahol lehetőség van a mediáció alkalmazására. A hazai tapasztalatok és törekvések mellett a résztvevők megismerkedhetnek más országok – például Franciaország, Horvátország, Németország - gyakorlatával is. A szakmai fórum legfontosabb törekvése az együtt gondolkodás és a közös munka, ami nemcsak a bírósági szervezetben dolgozókra, hanem más szakterületek képviselőire is kiterjed. A tavalyi, Kőszegen megrendezett konferencia 100 százalékos tetszési indexe alapján nagy valószínűséggel ez alkalommal is egy igen magas színvonalú, sokrétű, mindenre kiterjedő szakmai programot kínálnak a szervezők.
A részletekről a szervezők közül dr. Parti Mónika büntető bírót kérdeztük
 
- Mik lesznek a konferencia főbb témái?
- Szabálysértési jog, büntető eljárásjog és anyagi jog, büntetés-végrehajtási jog. Ezek azért is nagyon fontosak, mert készül az új Büntető eljárásjogi törvény, és a büntetés végrehajtásban is új szabályokat terveznek. Emellett idén lépett életbe a szabálysértési eljárásban a mediációs rész, ami működhetne jobban, hatékonyabban  is. A további fő területek: polgári jog különös tekintettel a családjogra, a gazdasági jog és a munkajog. A konferencia időzítése tehát ilyen szempontból tökéletes!
 
- Miért ezek a kiválasztott területek? Ezeknél van leginkább lehetőség a felek ily módon történő kibékítésére?
- Mindenekelőtt szeretném felidézni, hogy háromféle típusú mediáció van. A szabadpiaci, ahol bárki, akár két veszekedő szomszéd is, megbíz egy mediátort, hogy próbálja meg őket kibékíteni. Ezért a felek fizetnek. Ezek a mediátorok többnyire jogi végzettségű szakemberek. A három közül ez a legrégebbi intézmény Magyarországon. Illetve tulajdonképpen Szent Istváné volt a legkorábbi, mert a mediáció lehetősége a Szent István-i törvényekben már benne volt, bár utána elfelejtettük. Aztán jött a büntető mediáció 2006-ban. Ebben az esetben, ha az ügy körülményei megfelelnek a büntető eljárás során nagyon szigorúan meghatározott feltételeknek, továbbá az ügyész hozzájárul és a sértett is kéri, akkor „kiengedhető” az eljárás mediációs eljárásra, és létrejöhet a megegyezés. Ezeket az eljárásokat az igazságügyi hivatalok pártfogói végzik. A következmények szempontjából pedig - a jogszabályi feltételek megléte esetén - megfelelő jóvátétel mellett az eredményes mediáció büntethetőség megszüntető ok, illetve  a büntetés korlátlan enyhítésével végződhet. Legutoljára a bírósági mediáció lépett életbe, amelynek létrejöttében Országos Bírósági Hivatal munkacsoportja is jelentős szerepet játszott. Ennél a típusnál családjogi ügyekben pl. a mediáció, ha nem is kötelező (mert mediálni kötelezően nem lehet), de legalább meg kell próbálni rábírni a feleket a kölcsönös kommunikációra. Vagy gondoljunk a gazdasági jogra, a vállalatoknál is óriási lehetőség rejlik a viták ilyen módon történő rendezésében. Dr. Szilágyi András, a Kereskedelmi és Iparkamara vezető jogásza közreműködésével például a horvát legfelsőbb bíróság gazdasági bírái is részt vesznek a konferencián, akik a gazdasági mediáció lehetőségeiről beszélnek majd, mivel Horvátországban ez nagyon szépen működik.
 
- Át lehet venni tehát olyan jó gyakorlatokat, amelyek máshol kipróbáltan, jól működnek?
- Mindenképpen. Erre is törekszünk, ezért is szerveztünk nemzetközi konferenciát, hogy ezt bemutathassuk. A mediáció nem a munkánkat veszi el,  nekünk még marad épp elég ügyünk, de a munkaterhen könnyíthet, másrészt ha valahol, valami bevált, akkor semmi sem zárja ki, hogy nálunk ugyanolyan jól működjön. Emellett fontos, hogy ne csak a bírák, hanem az ügyvédek is ajánlják az ügyfeleknek, terjesszék, hogy ez egy  jó dolog, ezzel mindenki jól jár. Büntető ügyben nyer vele pl. az elkövető, mert akár  büntetlen előéletű maradhat, ráadásul amit maga vállal, azt sokkal hamarabb és szívesebben teljesíti, még akkor is, ha esetenként súlyosabb a jóvátétel, mint egy bíróság által kiszabott büntetés. Nyer vele a sértett, mert  kap valami konkrét kárpótlást  az őt ért sérelem helyett. És nyer vele a magyar állam, hiszen ez az eljárás költséghatékonyabb. A finneknél készített felmérés szerint egy mediációra küldött ügyön a költségvetés 110 dollárt spórol. Tehát az eljárás valamennyi szereplőjének, sőt a társadalomnak is érdeke a mediáció elterjedése, mert a társadalmi megbékélést szolgálja. Ráadásul könnyebb visszailleszteni a társadalomba azt az elkövetőt, aki a közösség számára is látványosan jóvátette, amit vétett!
 
- A konferencián az elmélet mellett a gyakorlat is szerepet kap?
- Három fő szempontunk van. Az egyik: lássuk, hogy nemzetközi viszonylatban hogyan működnek a dolgok. Ezért Mauritiusról, Németországból, Franciaországból, Horvátországból, Brazíliából is lesz előadónk. A nemzetközi kitekintés mindig lelkesíti egy kicsit az embert, érzi, hogy nemcsak ő küszködik, nemcsak ő csinálja, nemcsak nála vannak hibák. A másik szempont, hogy több szakma vegye górcső alá ezt a területet és tegye hozzá a saját véleményét. Már tavaly is megjelentek a különböző hivatáságak képviselői a programon, tehát nemcsak bírók, titkárok és fogalmazók voltak jelen, hanem ügyészek, közjegyzők és ügyvédek is. Idén ügyészek nem lesznek, de érkeznek  elméleti szakemberek egyetemekről, mediációs intézetből, illetve egy kutató csoporttól. Úgy kell ezt elképzelni, mintha egy kerekasztal köré leülnének a szakmák képviselői, és ugyanazt a tárgyat adnák körbe-körbe, és mindenki elmondaná róla azt, amit ő tud.
 
- Azaz több szempontból járják körül a témát?
- Így van. A dolog használhatóságához egyik erről az oldalról, a másik arról az oldalról, a harmadik pedig középről tesz hozzá valamit. Ez azért is fontos, mert együtt gondolkodásra, együtt dolgozásra késztet. Visszatérve az eredeti kérdésre: jó gyakorlat szerintem akkor van, amikor a jó elmélet a helyén van. Azt azonban, hogy nálunk hogyan működik a mediáció, mindenképpen szeretnénk bemutatni. Ezért természetesen lesz egy esetszimuláció, szereplőkkel.
 
- Nemzetközi összehasonlításban a magyar bíróságok hogyan teljesítenek a mediációban?
- A németeknél és a franciáknál nagyon jól megy a családjogi, utóbbiaknál az egyéb polgári is, az amerikaiaknál pedig a gazdasági mediáció. Nemrég voltunk egy konferencián Temesváron, ahova a román kollégák  azért hívtak meg minket a németek és az olaszok mellett, hogy tanuljanak tőlünk. Had büszkélkedjek azzal is, hogy a tavalyi konferencián Philippe-Roland Bertrand azt mondta: bárcsak Franciaországban úgy működne a büntető mediáció, mint nálunk! Ezen a területen tehát több országnál is előrébb tartunk. Ez azonban nem ok arra, hogy ne gondolkodjunk a hibák kijavitásán. Néhány ponton történő jogszabály-módosítással ugyanis – álláspontunk szerint – jelentősen növelni lehetne a mediációba bevonható esetek számát. Azokra a kisebb súlyú bűncselekményekre gondolok, amelyek nem igényelnek feltétlenül bírót. Ilyen pl. a garázdaság. Ennél a bűncselekménynél egyelőre nem lehet mediálni, bár az új Btk. indokolási részében már van egy „engedékeny” mondat, amely szerint ilyenkor az ügyész esetleg átvehetné a sértetti szerepet.  Érdemes lenne tehát újabb területeket megnyitni. És nemcsak ezért. Az OBH égisze alatt a mediációs munkacsoport végzett egy felmérést, ahol a bírák 68 százaléka nyilatkozott úgy, hogy véleménye szerint büntető ügyszakban a mediációs jogszabályok módosításával csökkenthető lenne a bírák munkaterhe.