Megújuló bíróképzés - A háromnapos OBH konferenciáról tudósított a Jogi Fórum

2013. március. 11-13. között zajlott az a konferencia, melynek elsődleges célja, a bírák és igazságügyi alkalmazottak képzési rendszerének újragondolása, az élethossziglani tanulás modelljének, valamint a naprakészség és szakszerűség követelményének való megfelelés érdekében. Dr. Vadász Viktor – felkért főosztályvezető, a Magyar Igazságügyi Akadémia vezetője (Országos Bírósági Hivatal) – foglalta össze az eseményen történteket.

A tanácskozáson szűk meghívotti kör vett részt. Ennek nem a titkolódzás volt az oka, hanem az, hogy a cél  azoknak a szakembereknem az egybehívása volt, akik egyébként is kompetensek bírósági, igazságügyi alkalmazotti képzésben. A részükről érkező javaslatokat, észrevételeket kívánták összegyűjteni, még a szabályzatok megalkotása, a koncepciók felállítása előtt.

A résztvevők:

- az Országos Bírói Tanács tagjai (8 fő vett részt végig a rendezvényen),
- a törvényszékek oktatás-felelősei (minden törvényszéknek és ítélőtáblának van egy oktatásfelelőse. Rendszerint az elnökhelyettes látja el ezeket a feladatokat. Jelenleg is ők engedélyezik a központi képzéseken való részvételt, és egyéb képzési-tervezési feladatokat látnak el.)
- a Képzési Munkacsoport tagjai (őket az OBH elnöke kérte fel 2012 júniusában a képzési reform előkészítésére. Feladatuk egyrészt az oktatási tervre vonatkozó tartalmi javaslattétel, másrészt a képzési reform átgondolása.)
- a Magyar Igazságügyi Akadémia képzésszervezéssel foglalkozó munkatársai.

A tanácskozás három napból állt. A rendezvényt Darák Péter, a Kúria elnöke nyitotta meg. Az első napon a más jogászi hivatásrendek és nem jogászi hivatásrendek képzésekkel foglalkozó képviselői vettek részt. Ők a következők voltak: Dr. Zsuffa Ákos Akkreditált Felnőttképzési Intézmények Országos Egyesületének elnöke – aki modern felnőttképzés 21. századi aspektusairól adott elő. Őt a nem jogászi hivatásrendek képviselői követték. A Semmelweis Egyetem Továbbképzési Központ hivatalvezetője Dr. Szombath Dezső, Dr. Bertalan Tamás andragógiai szakértő (pedagógusok továbbképzése témájában). A jogászi hivatásrendek közül Arany Mónika a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet Továbbképző Központjának vezetője, Dr. Almási Eszter a Legfőbb Ügyészség Továbbképzési Osztályának osztályvezetője – a Magyar Ügyészképző Központ vezetője –, Dr. Böröcz Helga közjegyző, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara Oktatási Bizottságának elnökhelyettese és Dr. Hidasi Gábor ügyvéd – a Budapesti Ügyvédi Kamara Oktatási Bizottságának elnöke – vettek részt. Az előadók segítségével a résztvevők első kézből ismerhették meg a más szakmáknál alkalmazott képzési stratégiákat és módszereket. Hasznos kitekintés volt ez ahhoz, hogy ne kelljen újra kitalálni azt, ami máshol esetleg már működik.

A második napon a résztvevők – csoportokra osztva – hat előre megszabott témát jártak körül, moderátorok irányítása mellett. Itt megválaszolták a feltett kérdéseket és kifejthették véleményüket. A szekciók az alábbi témákat vitatták meg:

I. A képzési rendszer. A résztvevők itt arra keresték a választ, hogy hogyan történjen a helyi, a regionális, és a központi képzések megoszlása, a kötelező képzés ellenőrzése. Milyen módon lehet kvótarendszert, kreditrendszert létrehozni, anélkül, hogy a bírákból ellenérzést váltsunk ki a kötelező képzéssel szemben. Áttekintették a képzés alóli mentesség lehetséges okait, mint amilyen például a szülési szabadság, vagy a nyugdíj előtt álló bírák mentesítése.

A további szekciók tartalmi kérdéseket dolgoztak fel. Így a II. szekció a fogalmazóképzéssel és utánpótlással, a III. szekció a bírósági titkárok képzésével, a IV. szekció a bírák továbbképzésével, az V. az igazságügyi alkalmazottak képzésével, a VI. a nem jogi tárgyú képzésekkel foglalkozott. Ez utóbbiak a pszichológiai, a perszimulációs, és más szaktárgyi képzések, mint például a számviteli képzés. (Többször felmerült, hogy a bíráknak megfelelő számviteli ismeretekre van szükségük egyes ügyek szakszerű elbírálásához.) A szekció foglalkozott a vezetőképzés kérdésével is. Vizsgálták, hogy melyek azok a bírósági vezetői kompetenciák, amikre oktatás szervezhető úgy, hogy akár a már most vezető bírák, akár olyan bírák, akiknek bírósági vezetői karriertervei vannak, elvégezhessék ezeket a tréningeket.

A harmadik napon a workshopok választott raportőrei röviden összefoglalták az egyes tárgykörökben előző napon kialakított álláspontokat, amelyeket a résztvevők immáron plenáris ülés keretében közösen megvitattak.

A beszámolók után az körvonalazódott, hogy a képzésnek szervesen illeszkednie kell egy bírói életpálya-modellbe. A bírói álláspályázat benyújtásakor, a magasabb bírói álláshelyre pályázáskor, és a bírák rendszeres vizsgálata során is értékelik, hogy az adott bíró milyen képzéseken vett részt. Fontos lenne, hogy a bíró előre tudjon tervezni, hogy ha három év múlva lesz egy vizsgálata, ezalatt az idő alatt milyen képzésekkel hány kreditpontot kell megszereznie. Ez a tervezhetőség a legfontosabb a hatékony és hasznos képzéshez. Az ad hoc jelleggel meghirdetett oktatások nem olyan hatékonyak, mint a célirányos, egyénre szabott képzések. "A 2700 bírát nem egyénileg oktatjuk. Vannak távoktatási programok, regionális és helyi konzultációs képzések is. Ezeket kéne egymásra épülő, összefüggő rendszerbe foglalni, hogy így azután konkrét probléma megoldásában is tudjunk segíteni." - hangsúlyozta Vadász Viktor.  "Az igazgatási vezetők is jelezhetnék, ha egy bírának nehézségei vannak egy adott kérdésben. Könnyebb lenne például a tárgyalótermi krízishelyzeteket kezelni, ha az igazgatási vezető jelzésére egy bírának – vagy bíráknak – az ilyen helyzetekre felkészítő tréninget tartanánk. Rendkívül fontos ezeknek a kérdéseknek az összehangolása, áttekintése most, amikor több kérdésben is folyik a szabályzatalkotás és struktúrakészítés az Országos Bírósági Hivatalban és az Országos Bírói Tanácsban." - mondta az Igazságügyi Akadémia vezetője.

A tanácskozás során felmerült, az egyéni képzési terveket is magába foglaló képzési rendszer megalkotása. Itt az Akadémia „kínálata” állna az egyik oldalon. Ebben szerepelne, hogy milyen jellegű képzések voltak-lesznek. Melyek azok a képzések, amelyekre már program épül, amelyekre már vannak előadók, tematikák, amikre oktatást lehet szervezni bármikor. "Ha ez a feltétel adott, akkor a bíró – igazgatási vezetőjével egyeztetve – ki tudja választani azt, hogy a bírósági érdek és a bíró személyes előmenetele milyen képzést kíván. Így helyben össze tudnak állítani egy képzési tervet, ami megmutatja, hogy az adott bírónak a következő három évben célszerű lenne részt venni például egy konfliktuskezelő egy retorikai és mondjuk egy határozatszerkesztési tréningen. Ha ezt az igényt fel tudjuk mérni, akkor az Akadémiának is könnyebb szerveznie a központi képzéseket és a bíró helyzete is könnyebb, hiszen tudja, hogy a következő 3 évben milyen jellegű képzésekre számíthat."- mondta Vadász Viktor.

"Az igények pontos ismeretével a hatékonyság emelkedni fog, hiszen a képzések sokkal célirányosabbá válnak." - összegezte a vezető. Vitákat kavart – és még nem eldöntött – a beszámoltatás- számonkérés módja. Sokak szerint a számonkérés a minőségbiztosítás része. Ha a társadalom számára is egyértelmű, hogy a bírák esetében is élethossziglani a képzés, ez mindenképpen garanciát jelent a magasabb színvonalú és hatékonyabb ítélkezésre.

A haszon sokszor nem mérhető direkt módon, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a megfelelő és hatékony képzések ténylegesen és érezhetően segítik a munkát. Ez pedig nemcsak a bíráknak, hanem az állampolgároknak is kézzelfogható előnyökkel jár.

2013.03.25. Jogi Fórum / Dr. Horváth Eszter