MTA tudományos ülés és kötetbemutató a Zalaegerszegi Törvényszéken

2015. október 29-én, 10 órai kezdettel a Zalaegerszegi Törvényszéken tartott a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottság Büntetőjogi Munkabizottsága tudományos ülést, amelyen bemutatták a Büntetőjogi Tanulmányok XVI. kötetét, valamint megemlékeztek dr. Degré Alajosról is.
 
A Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottsága Gazdaság-, Jog- és Társadalomtudományi Szakbizottság Büntetőjogi Munkabizottsága gondozásában évente megjelenő kötet idén már a 16. a sorban. A kötetbemutató résztvevőit  dr. Magyar Károly törvényszéki tanácselnök, a Büntetőjogi Munkabizottság elnöke, illetve dr. Sorok Norbert, a Zalaegerszegi Törvényszék elnöke  köszöntötte. 
 
A kötetben szereplő dolgozatokat   dr. Czine Ágnes, az Alkotmánybíróság bírája ismertette a hallgatósággal. Mint mondta: bár  a kiadvány alapvetően szakmai, számos olyan jogtörténeti írás szerepel benne, amely a laikusok számára is érdekes. Az alkotmánybíró kiemelte például a Lőcsei Fehér Asszony történetét, amelyet olvasva az ember szinte ott érzi magát a korabeli tárgyalóteremben a vádlott mellett. 
A kötet 12 tanulmánya között szerepel például az életfogytig tartó szabáságvesztés témaköre, szó esik a közérdekű munkáról, a mediációról, a pártfogó felügyeletről, a gyermekközpontú igazságszolgáltatásról, de az orvhalászat jogi következményeiről is olvashat az érdeklődő. Zalai szerzőként pedig Schábné dr. Proszonyák Éva nagykanizsai bíró a „Beszámíthatóság vagy beszámíthatatlanság a büntetőjogban és ami közötte lehet” címmel ad történeti áttekint.
 
A program részeként dr. Magyar Károly megemlékezett a méltatlanul elfeledett, 33 éves korában hősi halált halt büntetőjogászról dr. Degré Alajosról (1882-1915), végezetül pedig dr. Jungi Eszter, a kötet szerkesztője engedett bepillantást a következő év tervezett témaiba. 
 
Ízelítő a kötetben található tanulmányokból: 
 „Ítéletét három évszázaddal ezelőtt, 1714. szeptember 25-én hajtották végre a győri vár piacán. A hóhér délelőtt leütötte a feketébe öltözött szép szőke asszony fejét, erős katonai jelenlét mellett.”
- idézi meg dr. Barna Attila a Lőcsei Fehér Asszony történetét.
Dr. Bodnár Zsolt a 20-21. századi jogszabályokban megjelenő romaképet vizsgálja, s mint írja, kutatása során világossá vált, hogy „a jogi egység elérése is fontos a társadalmi egység kialakulásához. Elengedhetetlen, hogy a jogszabályok kifejezzék azt, hogy ember és ember között nincs helye különbségtételnek faj, nem, vallás vagy bármilyen más diszkriminálható tulajdonság alapján.”
Schábné dr. Proszonyák Éva történeti áttekintést ad a beszámíthatóság, illetve a beszámíthatatlanság  témaköréből. „A büntetőeljárásban a beszámítási képesség a bűncselekmény alanyává válásának fontos feltétele, mely felismerési és akarati képességet egyaránt magába foglal.” - írja a kanizsai bíró. 
Dr. Jakab Zsolt ugyancsak ezt a témát választotta, melynek mottóját Ladislav Fuks cseh író sorai adják: „Aki beszámíthatatlan, az még nem okvetlenül őrült, a beszámíthatatlanság nem zárja ki az óvatosságot és a rafináltságot.” 
 
Dr. Polgár András a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés témakörét boncolgatja, érvek és ellenérvek sorát vonultatva fel. Munkájában példaként hozza fel az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt Magyar László ügyét. 
 
Elévülhet a jogbiztonság? - tesz fel a kérdést munkájában Tóth Péter, aki egy jogegységi határozat kapcsán lefolytatott – közérdekű munka büntetésre, és a pénzbüntetésre vonatkozó – elévülést megállapító határozatok felülvizsgálatára irányuló indítványokkal összefüggésben felmerült alkotmányossági aggályokat ismerteti, illetve ezekkel összefüggésben kezdeményezett alkotmánybírósági eljárást mutatja be. 
 
A pártfogó felügyelet kérdéskörét vizsgálta meg Szücsné Németh-Csóka Tímea, kifejtve: „a pártfogó felügyelői munka nehézsége abban is rejlik,  hogy a pártfogónak minden emberrel meg kell találnia a közös hangot… Ha a pártfogó a pártfogoltja bizalmába férkőzik és bensőséges kapcsolat alakul ki köztük, csak akkor tud segíteni. Ezt a nehéz, embert próbáló tevékenységet csak elhivatottsággal lehet végezni.” 
Dr. Bótor Szabolcs az orvhalászat jogi következményeit tárja fel. A rövid történeti felvezető után a az 1978-as, illetve 2012-es évi törvény vonatkozó szakaszait veszi számba, kiemelve két balatoni horgász  2009-es esetét, akik tiltott módszerrel néhány óra alatt 333 kg halhoz jutottak. 
 
Dr. Havasiné dr. Kulcsár Petra  a gyermekközpontú igazságszolgáltatásról írva  jelzi:  „a program elnevezése azért gyermekközpontú és nem gyermekbarát, mert a bíróság, amely pártatlan igazságszolgáltatási szerepet tölt be, nem lehet a tanú, a terhelt, vagy a sértett barátja.”
 
Dr. Badics Judit a mediáció tárgykörében vizsgálódva azt mondja: „ a külföldi tapasztalatok alapján  … leszögezhető, hogy a konfliktusok megoldásának olyan módszeréről van szó, amely a bírósági eljárásokhoz képest számtalan előnnyel rendelkezik és szélesebb körben való elterjedése a bíróságok tehermentesítésének hatékony eszközéül szolgálhat.”
 
A büntetőeljárás során lefoglalt hamis, illetve hamisított okiratokkal kapcsolatos szabályok, különös tekintettel az elkobzása címmel értekezik dr. Széles-Bajkó Ágnes, aki konkrét jogeseteket is számba vesz.  
Zárásként pedig dr. Bejczi Alexa dolgozata a rendőri jelentés bizonyító erejéről szól, s mint ahogy a szerkesztő, dr. Jungi Eszter írja, a dolgozat a témáról fellelhető gyér szakirodalom kiegészítését szolgálja tudományos igénnyel. 
 
A kötet megtalálható a Zalaegerszegi Törvényszék Dr. Degré Alajos Jogi Szakkönyvtárában.
 
Zalaegerszeg, 2015. november 02.