Nagy érdeklődés a bírósági közvetítő képzéseken

Az október végi hat teljes nap sok újdonságot hozott még azok számára is, akik közvetítő képzésre jelentkeztek még tavasszal. Az akkor meghirdetett szakmai képzésre a vártnál nagyobb túljelentkezés volt. Ez is mutatta a főként titkár jelentkezők érdeklődését, ami –úgy tűnik-, azóta sem csökkent. Sok bíró is elküldte a jelentkezését, pedig akkor még nem lehetett tudni, amit most már igen, hogy a tervezett törvénymódosítás parlamenti elfogadása esetén titkárok és rendelkezési állományú bírók mellett szolgálati jogviszonyban lévő bírók is végezhetnek bírósági közvetítői tevékenységet. Természetesen nem abban az ügyben, amiben bíróként járnak el. A tervek szerint bírók számára 2014 január elején lesz közvetítő képzés, amire szolgálati úton, a törvényszéki elnökökön keresztül lehet jelentkezni.

Az október végén tartott 60 órás közvetítő képzésről a 25 tanfolyami résztvevőnek kiadott igazolás megfelel a 63/2009-es IRM rendelet szerinti szakmai képzésnek, ami feltétele a bírósági közvetítői kijelölésnek. Titkárok számára november végén indul újabb tanfolyam, amire szolgálati úton lehet jelentkezni.

A bírósági közvetítés iránti figyelmet csak fokozza, hogy a jövő márciusban hatályba lépő új Ptk. Családjogi Könyve a szülői felügyeleti jogot érintő perekben már kötelezheti a feleket arra, hogy közvetítőnél megjelenve – az érintettek választása szerint – például bírósági közvetítői eljárás keretében próbáljanak megállapodásra jutni a vitájukban. A házasság felbontása ügyében zajló perekben pedig ajánlhatja a bíró a közvetítői eljárást, amit ha a bírósági közvetítőhöz fordulnak, térítésmentesen vehetnek igénybe. Megállapodás esetén különböző mértékű illeték kedvezményt is érvényesíthetnek a felek, attól függően, hogy a peres eljárás mely szakaszában kötötték a megállapodást. A kedvezmény mértéke a legmagasabb – 90 %-os-, ha az első tárgyalás előtt sikerül írásba foglalni a megállapodást.

Fentiekre tekintettel várható, hogy növekedni fog a bírósági közvetítői eljárások lefolytatása iránti igény, amire a bíróságoknak célszerű felkészülniük oly módon, hogy a nagyobb bíróságokon elérhető legyen bírósági közvetítő, akinek tevékenységéről és az eljárás előnyeiről a fenti pertárgyakban és mindazon keresetek esetén, amelyekben nem kizárt a közvetítői eljárás, a bíróságok tájékoztatják a peres feleket.

A Magyarországon egy éve működő jogintézmény már jelentős eredményeket könyvelhet el, jelenleg az országban 20 kijelölt bírósági közvetítő fogad feleket 15 törvényszéken.

A bírósági közvetítők ügyszáma örvendetes emelkedést mutat, és a statisztikából kitűnik az is, hogy a közvetítői eljárást választó felek az esetek mintegy 70 %-ában meg tudnak állapodni vitájukban a közvetítő segítségével. Az írásba foglalt megállapodás (vagy a megállapodás egy részének) jóváhagyását perbeli egyezségként maguk a felek kérhetik a bíróságtól.

Ha sikerül a megállapodás, az eddigi tapasztalatok szerint kb. 5-6 órányi titkárok által lefolytatott közvetítői üléssel és átlagosan 3 órányi előkészítő és adminisztrációs munkával lehet elérni egy megállapodást. Jelenleg egy bíró munkaórája megfeleltethető három és fél titkári munkaórának. Ezt a számítást figyelembe véve tehát egy átlagos ráfordítással számított megállapodással záruló ügy körülbelül két és fél bíró munkaórányi munkaidő alatt elintézhető. Időszerűség tekintetében az eddigi tapasztalatok néhány hétben mért elintézést mutatnak a bírósági közvetítőhöz került ügyekben.

Ha nem sikerül a megállapodás, akkor sem lesz haszontalan a közvetítéssel töltött idő, mert az eljárásban elkezdődött párbeszédnek a felek perbeli viselkedésére nagyon pozitív hatása figyelhető meg. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a közvetítői eljárást megkísérlő, de a megállapodásig el nem jutó felek perhez való hozzáállása érezhetően megváltozik, sokkal megértőbb, az ellenérdekű féllel is elfogadóbb perbeli szereplők fogják folytatni a peres eljárást.

Budapest, 2013. november 07.