"Nehéz betartani" címmel interjút készített a Metropol újságírója Kristófné dr. Kontra Erzsébettel

A megelőző távoltartás intézményének módosítására tett javaslatot a napokban az Országos Bírósági Hivatal (OBH). Az anyagot készítő munkacsoport vezetője, Kristófné Dr. Kontra Erzsébet szerint hosszabb időre  kaphat védelmet a bántalmazott, s ezt a volt élettársak ellen is lehet kérni.

Milyen formái vannak a távoltartásnak?
– 2006 óta van lehetőség ennek elrendelésére a büntető eljárásokban, a peren kívüli eljárás keretében kérvényezhető megelőző távoltartást pedig 2009 októbere óta lehet kérni. A gyakorlatban úgy néz ki, hogy például a rendőrség kiérkezik egy családi verekedéshez, és a helyszínen megvizsgálják, mi történt.

Sérült-e valakinek a családban a testi, lelki egészsége, a szexuális önrendelkezéshez való joga vagy a méltósága. Ha úgy látják, ezek közül valamelyik eset bekövetkezett, egy határozattal elrendelik az ideiglenes megelőző távoltartást, mely 72 órára szól, a bántalmazót pedig elviszik a lakásból. Másnap a rendőröknek az ügyet be kell vinniük a bíróságra, ahol ügyeleti rendszerben azonnal felülvizsgálják az esetet, mindkét felet berendelik meghallgatásra. Ezt követően a bíró maximum 30 napra hosszabbíthatja meg a megelőző távoltartást.

Mi a helyzet akkor, ha a bántalmazott nem fordul a rendőrséghez?
– Ilyenkor a bántalmazott bemehet a bíróságra, és kérheti a megelőző távoltartást. Nagyon fontos, hogy minél pontosabban írják le, mi történt, hiszen csak akkor lehet ezt elrendelni, ha az előadottak alapján megállapítható a fent említett jogsérelem valamelyike. Ebben az esetben is meghallgatja a bíróság mindkét felet, és három munkanapon belül döntenie kell.

Nem furcsa, hogy a meghallgatás előtt a bántalmazottnak a bíróság folyosóján együtt kell várakozni a kínzójával?
– Nem kell sokat várakozni, mert időpontra jönnek, ráadásul ezeket a tárgyalásokat általában a kiemelt biztonságú tárgyalókban tartják. Sok esetben azonban előfordul, hogy például a rendőrségi intézkedést követően a meghallgatásra már kézen fogva jönnek el. Ezekben az ügyekben ugyanis jellemzően az alkoholnak is komoly szerepe van: másnapra kijózanodik az elkövető, és megfogadja, hogy többet nem csinál ilyet. Ezt pedig a legtöbben el is hiszik.

Ha valakit például rendszeresen fenyeget a volt házastársa, akkor ezért kérhet megelőző távoltartást?
– Attól függ. Ha például a fenyegető az ország másik végében lakik, és semmi nem utal arra, hogy a fenyegetést beváltsa, akkor inkább zaklatásról van szó. Ez pedig egy másik büntetőjogi kategória. Ha viszont együtt élnek, akkor már a fenyegetés értelmezhető a lelki egészség sérülésének is. De erre nincs egységes bírói gyakorlat.

Ha elrendelik a távoltartást, akkor ez pontosan miben merül ki?
– A bántalmazott által előadottaknak megfelelően eltilthatják a lakásból, a munkahelyről vagy például a gyerekeitől is a bántalmazót, és kerülnie kell a közvetlen kapcsolattartást is az áldozattal. Ha ezt megsérti, akkor pénzbírsággal, illetve elzárással büntethető.

És ki ellenőrzi, hogy mindezt betartja-e a bántalmazó?
– Senki. Ausztriában például a rendőrség külön erőket csoportosít erre a feladatra: a járőrök bármikor megjelenhetnek a lakáson, hogy ellenőrizzék a helyzetet. Itthon csak akkor mennek ki, ha az áldozat jelzi, hogy a volt férje veri az ajtót.

Az elmúlt években nőtt a kérelmezett megelőző távoltartások száma, míg a rendőrségi határozatok száma csökkent. Mi lehet ennek az oka?
– A növekedés oka lehet, hogy talán egyre több nőben tudatosul, hogy van  lehetősége a megelőző távoltartás kérésére. De talán az is látható, hogy amit régebben toleráltak a nők, azt ma már nem. Emellett pedig talán a válság hatása is megjelenik, hiszen sok esetben a gazdasági kényszerűség miatt őrlődnek egy-egy rossz kapcsolatban a párok, aminek bántalmazás lesz a vége. A rendőrségi határozatok csökkenéséből úgy tűnik, mintha a testület „kivonulna” erről a területről. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy felveszik a jegyzőkönyvet, de nem hoznak a helyszínen határozatot, hanem az anyagot átküldik a bíróságnak, hogy ott döntsenek.

Tapasztalatai alapján kiket ér leginkább bántalmazás?
– Főként a nőket és a gyerekeket. Nekem például eddig talán egy ügyem volt, ahol a nő volt a bántalmazó. Mostanában egyre gyakoribb az is, hogy az idős szülők a saját gyerekük ellen kérnek megelőző távoltartást, aki például drogfüggősége miatt rendszeresen zaklatja, esetleg bántalmazza is őket a pénz miatt.

Évtizedek óta foglalkozik családjogi bíróként ilyen ügyekkel. Mi volt a legmegdöbbentőbb eset, amivel találkozott?
– A közelmúltban került elénk egy  olyan ügy, amelyben a férfi mindennap megásatta a feleségével a saját sírját. Ez ennyi év tapasztalattal is döbbenetes volt. Pár éve pedig egy 16 éves fiú jött be meghallgatásra, akinek a nevelőapja eltörte az orrát. Azt kérte, szüntessük meg az eljárást, mert szeretné, ha a család együtt tölthetné a közelgő karácsonyi ünnepeket.

Ilyenkor mit tehet bíróként?
– Semmit, de emberként megérint. Mivel kérte, megszüntettük az eljárást.
 
Így változhat a megelőző távoltartás
• A jelenleg maximális 30 nap helyett a javaslat szerint akár 60 napra is meghosszabbíthatja a bíróság a megelőző távoltartást, különösen indokolt esetben, ismételt elkövetés esetén 90 nap is lehet.

• Kiterjesztenék az érintettek körét is: a megelőző távoltartást lehetne kérni a volt élettárs ellen is. Erre jelenleg nincs lehetőség.

• Előzetes végrehajthatóságot vezetnének be, vagyis a fellebbezés esetén is azonnal életbe léphetne a megelőző távoltartás.

• A javaslatokat az OBH hamarosan elküldi az Országgyűlésnek, a honatyákon múlik, mikor, milyen formában kerülhetnek be a javaslatok a törvénybe.

2013.05.30., Kiss András, Metropol