Összbírói értekezlet a Szegedi Ítélőtáblán

A 2014-es évet értékelte összbírói értekezletén a Szegedi Ítélőtábla. A tanácskozáson és az azt megelőző sajtótájékoztatón részt vett dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke is.
Mivel egy napon rendezték a Szegedi Ítélőtábla és a Szegedi Törvényszék összbírói értekezletét, a két tanácskozást megelőzően közös sajtótájékoztatón beszélt bírósága munkájáról dr. Tárkány-Szűcs Babett, a Szegedi Törvényszék, és dr. Harangozó Attila, a Szegedi Ítélőtábla elnöke. Mindketten hangsúlyozták: a dél-alföldi bíróságok a rájuk háruló nagy munkateher mellett is a lehető legmagasabb szintű ítélkezésre törekednek.  A régióban működő bíróságok együttműködése kiváló, éppen úgy, mint az OBH és a régió bíróságainak kapcsolata. Sikeresen működik a „Nyitott bíróságok” program, amely a közvélemény számára nyújt immár évek óta a korábbinál jóval szélesebb körű betekintést a bíróságokon folyó munkába. 
 
Dr. Hámori Attila, az Országos Bírói Tanács (OBT) soros elnöke, a Szegedi Ítélőtábla elnökhelyettese úgy fogalmazott: amikor azt mondjuk, hogy Magyarország jobban teljesít, kiegészíthetjük azzal: a bírságok is jobban teljesítenek. A Dél-Alföldön a növekvő ügyérkezés mellett is nőtt a befejezett ügyek száma, az ügyek elbírálásának időszerűsége megfelelő. Természetesen a bírósági vezetés szeretné tovább javítani a bíróságok működését, ennek érdekében nőtt a beruházásokra fordítható összeg, megkezdődött a bírói életpálya modell kidolgozása. Ugyanakkor szólt a gondokról is: tíz éve nem emelkedett a bírók fizetése, több helyen a munkavégzés feltételei nem a XXI. század követelményeinek megfelelőek. 
 
Dr. Handó Tünde azt emelte ki, hogy a magyar bíróságok – így köztük a Dél-Alföld bíróságai - európai összevetésben is kiválóan teljesítenek. Az uniós statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy a magyar bírói szervezet minden tekintetben az európai mezőny első feléhez, harmadához tartozik. Ebben nagy része van annak, hogy a magyar bírói kar rendkívül képzett, a bíróságokon dolgozó mintegy 11 ezer ember közül közel 4 és fél ezer rendelkezik jogi végzettséggel, számosan második diplomával, nyelvvizsgával és tudományos fokozattal is. Az OBH nagy hangsúlyt fektet a bíróságokon dolgozók folyamatos továbbképzésére, a minél jobb tárgyi feltételek megteremtésére – hangsúlyozta az elnök asszony.
 
A sajtótájékoztatón a beruházások részleteire is kitérve elhangzott hogy míg 6-8 évvel ezelőtt jó ha 1-2 milliárd jutott a 186 bírósági épület felújítására, korszerűsítésére, addig ma már évi 7-8 milliárdot fordítanak ilyen célra. Ennek is köszönhető, hogy a Szegedi Törvényszék hosszú évek óta felújításra szoruló épületének rekonstrukciója a közbeszerzési eljárás lezárását követően már jövőre elkezdődhet.
 
A Szegedi Ítélőtábla 2014. évi munkájáról
 
A Szegedi Ítélőtáblán, amely éppen 10 éve működik a Sóhordó utcai székházában, 2014-ben 20 bíró, 6 bírósági titkár, 28 igazságügyi tisztviselő, 2 írnok és 6 fizikai dolgozó gondoskodott a zavartalan munkavégzésről. A 2014. évi gazdálkodáshoz összesen 556,8 millió forint állt rendelkezésre. 
 
Büntető ügyszak: 803 befejezett ügy
 
2014-ben összesen 785 büntető ügy érkezett a négy megye (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok) II. fokú ügyeiben ítélkező Szegedi Ítélőtáblára. Az előző hároméves érkezés 2011-ben 599, 2012-ben 570, 2013-ban 618 volt. Egyértelmű emelkedés figyelhető meg, amely 2013 évhez képest 127,32 %-os. A fővárosi ügyek nélkül 2014-ben 754 ügyet fejezett be az ügyszak. Ehhez hozzáadva a 13 fővárosi nemperes és a 36 peres ügyet, akkor az összes befejezés 803 ügy. Figyelembe véve, hogy 2011-ben 575, 2012-ben 592, 2013-ban 598 + 30 fővárosi ügyet fejezett be az ügyszak,  ez a szám valójában 628, így is látható, hogy az emelkedés több mint 170 ügy. 
 
Az ügyérkezés emelkedése mögött részben a Szolnoki Törvényszék Szegedi Ítélőtáblához kerülése, részben pedig az a tendencia áll, hogy minden törvényszéken több, nagyon sok vádlottas, sokcselekményes, nagy ügy volt folyamatban, és ezekből néhányat befejeztek, így a bírák a kisebb ügyekkel is haladni tudtak. További okként a 60, Fővárosi Ítélőtáblától átvett érdemi és 13 nemperes ügy említhető.
 
Szegedi Ítélőtáblán 2014-ben 138 fő ítéltek el Felfüggesztett szabadságvesztést 6 fő kapott. A letöltendő szabadságvesztésre ítéltek száma: 132 (116 férfi, 16 nő; 2 külföldi férfi). Életfogytig tartó fegyházra: 2 férfit ítéltek. Egyikük tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést kapott, másikuk 35 év fegyházbüntetés letöltése után feltételesen szabadulhat. A letöltendő szabadságvesztés összes kiszabott ideje: 599 év 10 hónap.
 
A Fővárosi Ítélőtáblára kirendelés során a Szegedi Ítélőtábla bírái Szegeden 63 vádlottat ítéltek el. A felfüggesztett szabadságvesztésre ítéltek száma: 3 fő, letöltendő szabadságvesztésre 60 vádlottat, közöttük (53 férfit, 7 nőt és 16 külföldi külföldi férfit ítéltek. Életfogytig tartó szabadságvesztésre 3 férfit, az úgynevezett „Ároktői banda” három vádlottját ítélték, köztük egy apát és fiát tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre. A letöltendő szabadságvesztés kiszabott ideje: 346 év, 9 hónap 
 
Polgári ügyszak: 1699 befejezett ügy
 
A Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégiumához 2014 évben összesen 1734 polgári és gazdasági ügy érkezett, az év elején 312 ügy volt folyamatban. Az év során a másodfokú tanácsok összesen 1699 ügyet fejeztek be. 2014. december 31. napján 347 ügy maradt folyamatban.
 
2013-ban összesen 1600 polgári és gazdasági ügy érkezett, ami 134 üggyel kevesebb, mint a 2014. évi ügyérkezés. Szükséges kiemelni, hogy már a 2013. évi ügyérkezés is jelentősen meghaladta az előző, 2012. évit. Két évvel ezelőtt összesen 1332 polgári és gazdasági ügy érkezett, ami a 2014. évi ügyérkezéshez képest 402 üggyel kevesebb.
 
Az ügyérkezés emelkedés tendenciája meghatározóan abból ered, hogy 2013. szeptember 1. napjától a Szolnoki Törvényszék a Szegedi Ítélőtábla illetékességi területéhez került. További oka, hogy az érintett időszakban a polgári ügyszakban hullámszerűen, dömping jellegű ügytípusok jelentek meg és okoztak felduzzadt ügyérkezést. 2013 évben a devizahitelezéssel összefüggésben keletkezett ügyek jelentettek számottevő problémát, mivel a Szegedi Ítélőtábla illetékességi területén az országos átlagot jelentősen meghaladó ügy indult. Az ezzel kapcsolatos jogviták a nemperes ügyek intézését kiemelten megnövelték. 2014 évben pedig egyfelől a választással kapcsolatos nemperes ügyek, másfelől pedig a civil szervezetek – törvényi változással összefüggő – nemperes fellebbezett ügyei okoztak hirtelen mutatkozó érkezés-növekedést. 
 
2014 évben a másodfokú tanácsok összesen 1699 ügyet fejeztek be, amely 224 üggyel több – mintegy 15%-kal magasabb –, mint az előző, 2013. évi befejezés. Megjegyzendő, hogy a tanácsok már 2013 évben is mintegy 10 %-kal több ügyet fejeztek be az előző évihez képest. 
 
Szükséges kiemelni, hogy a 2014. évi választásokkal összefüggésben rendkívül rövid törvényi határidőkön belül kellett az érintett tanácsnak a jelentős számú választási kifogással összefüggő nemperes ügyet elbírálnia. Ebben az időszakban a választási ügyek – más nemperes ügyekhez képest – privilegizált, minden mást megelőző besorolást kaptak.
 
Szeged, 2015. április 28.