Összbírói értekezlet a Szombathelyi Törvényszéken

2015. március 12-én a Szombathelyi Törvényszéken megtartott összbírói értekezlet a törvényszék és az itt működő járásbíróságok 2014. évi munkáját értékelte, továbbá elhangzottak az idei évre kitűzött feladatok, célok is. Az értekezleten részt vett dr. Darák Péter a Kúria elnöke, dr. Handó Tünde az Országos Bírósági Hivatal elnöke, dr. Havasiné dr. Orbán Mária a Győri Ítélőtábla elnöke, dr. Magyarádyné dr. Vándor Zsuzsanna a Veszprémi Törvényszék elnökhelyettese, az Országos Bírói Tanács tagja, valamint dr. Erőss Mónika a Kúria főtitkára.

Dr. Andor Szabolcs a törvényszék elnöke részletes beszámolójában egyaránt foglalkozott az ügyforgalmi adatokkal, a szervezeti és személyzeti átalakításokkal, a bírósági beruházásokkal, ugyanakkor a 2015. év kihívásaival, terveivel is. A legfontosabbnak továbbra is a bíróság alkotmányos kötelezettségének teljesítését, így a független bírák magas színvonalú és időszerű ítélkezését tartotta. Hangsúlyozta, hogy a Szombathelyi Törvényszéken és az illetékességi területéhez tartozó járásbíróságokon is az országos átlag alatt van az egy éven túl folyamatban lévő ügyek száma mind polgári, mind büntető ügyszakban. A peres ügyek több, mint 70 %-a hat hónapon belül befejeződik, közel 90 %-a pedig egy éven belül. Az időszerűségen túl kiemelte azt, hogy büntető ügyszakban az ügyek 92 %-a, míg civilisztikai területen 95 %-a már elsőfokon jogerőre emelkedik, ami bizonyítéka lehet a bíróság által hozott ítéletek elfogadottságának, az ügyfelek bíróságba vetett bizalmának. A 2015-re kitűzött célok közé a bírósági közvetítés hatékonyságának növelését, minél szélesebb körű ismertté tételét, a „Nyitott Bíróság” program folytatását, egységes arculatú és korszerű ügyfélközpontok kialakítását, valamint a gyermekközpontú és áldozatközpontú igazságszolgáltatás megvalósítását és a magas színvonalú ítélkezés megtartását sorolta.

Dr. Magyarádyné dr. Vándor Zsuzsanna, a Veszprémi Törvényszék elnökhelyettese, az Országos Bírói Tanács tagja kiemelte a Szombathelyi és a Veszprémi Törvényszék között immár évtizedek óta fennálló szakmai és azon túlmutató jó kapcsolatot. Felhívta a figyelmet az OBT szerepére, hatásköreire, arra, hogy a bírák bizalommal forduljanak a tanácsra tartozó kérdésekkel, végül kiemelte a Bírói Etikai Kódex megalkotását és elfogadását.

Dr. Havasiné dr. Orbán Mária elismeréssel szólt a minőségi ítélkezési munkáról és kiemelte, hogy a törvényszék és a Győri Ítélőtábla között folyó munka még hatékonyabbá tehető a polgári és büntető kollégiumokon belüli szorosabb együttműködéssel, szakmai véleménycserékkel.

Figyelemmel arra, hogy számos statisztikai adat, a munka mérésére szolgáló objektív mérőszám hangozott el a beszámolókban dr. Darák Péter a Kúria elnöke a személyi és a hivatásrendi kérdésekre fektette a hangsúlyt. E körben kiemelve azt, hogy az eredményes bírói munkához a fentieken túl az is szükséges, hogy a hagyományait ne felejtse el sem a törvényszék, sem a bírói szervezet egésze. Különös fontos a kiválasztás, a megfelelő szakmai utánpótlás képzése, mert az ítélkező tevékenység színvonalának fenntartásához ez elengedhetetlen. Ezen túl tájékoztatást adott a Kúrián zajló joggyakorlat-elemző csoportok munkájáról, az ezzel kapcsolatos várható teendőkről.

Dr. Handó Tünde az Országos Bírósági Hivatal elnöke azontúl, hogy kifejezte szakmai elismerését és értékelte a törvényszék által tett intézkedéseket a célok megvalósítása érdekében, tájékoztatta a törvényszék bíráit a 2015-ös tervekről, irányvonalakról. Fontosnak tartja a bíróságokba vetett bizalom növelését, az ítélkezés időszerűségének további javítását. Cél a bírák értékelésére szolgáló új szabályzat elkészítése, informatikai fejlesztések továbberősítése az ügyfélbarát ügyintézés érdekében. Hangsúlyozta, hogy továbbra is felkészülten kell várni a deviza-hiteles ügyekből adódó feladatokat, a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlata által állított kihívásokat, valamint az új jogszabályok kodifikációs folyamataiban való részvételt. A legfontosabbak között említette a bírói életpálya-modell kidolgozását, ugyanis annak ellenére, hogy szakmailag a magyar bírói kar az Európai Unió tagországai között jól szerepel, a javadalmazás tekintetében a tagállamok sorrendjének végén áll. Végül, az új feladatok mellett sem feledkezhet meg a bíróság a megkezdett átalakítások, újítások folytatásáról, a már megszerzett gyakorlati tapasztalatok alapján azok fejlesztéséről.

Szombathely, 2015. március 13.