Sajtótájékoztató a Fővárosi Törvényszéken

A Fővárosi Törvényszék elnöke, dr. Fazekas Sándor és sajtószóvivője, dr. Póta Péter 2016. december 2-i sajtótájékoztatójukon a bírósági eljárásokban alkalmazott távmeghallgatás jelenéről és jövőjéről, valamint az elfogatóparancsok, az átadási és kiadatási eljárások Fővárosi Törvényszéken összegyűlt tapasztalatairól számoltak be az újságíróknak. Az előadók mellett dr. Várhegyi Éva, a Fővárosi Törvényszék bírája, európai jogi szaktanácsadó is részt vett a sajtótájékoztatón.
 
Dr. Fazekas Sándor, a Fővárosi Törvényszék elnöke a távmeghallgatás fogalmának meghatározásával kezdte előadását: eltérő földrajzi helyszíneken jelenlévő eljárási résztvevők –  ügyész, gyanúsított, vádlott, védő, tolmács, tanú, szakértő, a hatóság vagy a bíróság tagjai – zártcélú infokommunikációs rendszeren keresztül, szigorúan kötött eljárási rendben, eljárási szabályok alapján, kép és hang egyidejű átvitelével kommunikálnak egymással. 
 
 
 
A távmeghallgatás aktualitása több tényezőre vezethető vissza. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke még 2015-ben a távmeghallgatás témakörének vizsgálatára önálló munkacsoportot hozott létre. A munkacsoport kidolgozott egy olyan szakmai anyagot, amely – immár a kodifikációs folyamatba is bekapcsolódva – konkrét javaslatokat fogalmaz meg a polgári perrendtartásról, valamint a büntetőeljárásról szóló törvények módosítására vonatkozóan.
 
Az elnök hangsúlyozta, hogy a távmeghallgatás nem új jogintézmény – már több mint 10 éve bekerült a magyar jogszabályokba, így a ma hatályos büntetőeljárási törvény is tartalmaz a távmeghallgatásra vonatkozó előírásokat. Ezek részben a nyomozati, részben a tárgyalási szakhoz kapcsolódnak.
 
Az Országos Bírósági Hivatal elnöke által létrehozott munkacsoport tevékenységének egyik legfontosabb célja az volt, hogy javaslatokat fogalmazzon meg arra vonatkozóan, hogyan lehetne a távmeghallgatás jelenlegi kereteit kitágítani, s ezáltal az Európai Unió Tanácsa által 2015-ben megfogalmazott ajánlásoknak is eleget tenni. A Tanács ajánlása szerint ugyanis a jelenlegi hazai szabályozásban foglaltnál jóval szélesebb körben lehetne biztosítani a távmeghallgatás lehetőségét az egyes – büntető, polgári és kereskedelmi –  eljárásokban érintett személyek részére. A Fővárosi Törvényszék elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a távmeghallgatásra vonatkozó jogszabályi keretek kiszélesítése nem csupán a Tanács ajánlásainak figyelembevétele miatt fontos, hanem azért is, mert a keretbővítés összhangban van az OBH elnöke által megfogalmazott stratégiai célokkal. Dr. Fazekas Sándor hangsúlyozta, hogy a távmeghallgatások számának növelése az Országos Bírósági Hivatal elnöke által megfogalmazott hosszú távú célok közül az eljárások gyorsításában és az eljárási költségek csökkentésében is megjelenik. Az elnök a pozitív irányú változások között megemlítette azt is, hogy a távmeghallgatás során rögzített felvételek a jelenleg még kézzel írott jegyzőkönyvek maradéktalan, a törvényességet nem befolyásoló kiváltására is alkalmasak lesznek.
 
A munkacsoport működéséről szólva Dr. Fazekas Sándor röviden vázolta annak tevékenységét. Indulásakor a szakmai team mindenekelőtt áttekintette a belföldi és külföldi kodifikációs hátteret, valamint összegyűjtötte a nemzetközi tapasztalatokat. Később a távmeghallgatásról szóló konferenciákat szerveztek és külföldre látogattak a munkacsoport tagjai, akik az elmélet mellett a gyakorlattal is megismerkedhettek: jártak észt, spanyol, lengyel, szlovén, osztrák és belga bíróságon is. Olyan államok tárgyalótermeiben, ahol a hazainál jóval több tapasztalattal és gyakorlattal rendelkeznek e téren a bírák. Példaként említette, hogy Spanyolországban már évtizedek óta bevett gyakorlat a távmeghallgatás, s minden tapasztalat azt bizonyítja, hogy hatékonyan és törvényesen lehet ezeket az infokommunikációs eszközöket alkalmazó eljárásokat lefolytatni.
 
A polgári és büntető ügyszakos bírák csak a fentieket követően határozták meg azokat a területeket, amelyeken szerintük jelentősen növelni kellene a távmeghallgatások számát. A távmeghallgatás munkacsoport által javasolt szakmai területei között említette a Fővárosi Törvényszék elnöke a nyomozási és a büntetés végrehajtási bírói, a menekültügyi, az idegenrendészeti, a megkeresett bírósági eljárást, az egy törvényszéken belül több helyszín kialakításának szükségességét. Dr. Fazekas Sándor kifejtette, hogy a munkacsoport által megfogalmazottak értelmében a nyomozási bírói eljárás számos területén a távmeghallgatás kötelezettségként jelenne meg, de megemlítette azt is, hogy számításaik szerint a büntetés végrehajtási bírói területet érintő eljárások legalább fele lezárható lenne távmeghallgatásos formában.
 
Előadása végén az elnök bemutatta, hogy a 2018-ra kialakítandó 72 távmeghallgatási végpont hogyan oszlik el országosan. Ezek szerint két éven belül 30 végpont fogja segíteni a büntetés végrehajtási, 42 pedig a nyomozási bírói feladatok költséghatékony és állampolgár-centrikus ellátását. A Fővárosi Törvényszéken 4 nyomozási és 2 büntetés-végrehajtási végpont kialakítását tervezik.
 
Dr. Póta Péter sajtószóvivő kiemelte, hogy a Fővárosi Törvényszéken folyamatosan nő az európai és nemzetközi elfogatóparancsok miatti átadási és kiadatási eljárások száma. Míg 2015-ben 297 ilyen ügy érkezett, 2016-ban októberrel bezárólag 355-re emelkedett ez a szám. Magyarországon ezekben az ügyekben, továbbá a már kiszabott büntetések átvételével kapcsolatban a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességgel, erre szakosodott bírák közreműködésével jár el. A jövőben ezekben az eljárásokban is nagyobb tere lehet majd a távmeghallgatásoknak.
 
A szóvivő részletesen ismertette, hogy mit tehetnek a hatóságok a terhelt (azaz a gyanúsított, a vádlott vagy az elítélt) felkutatása érdekében, ha az önkényesen kivonja magát az eljárás alól, és hogyan járnak el a megtalált és elfogott terhelttel szemben. Elmondta: a magyar hatóságok akkor bocsátanak ki elfogatóparancsot, ha a terhelt ismeretlen helyen, illetve külföldön tartózkodik. Amennyiben a terhelt vélhetően belföldön van, a magyar hatóságok belföldi körözést elrendelő elfogatóparancsot bocsátanak ki a felkutatása és elfogása érdekében, amennyiben holléte az EU valamely tagállamában valószínűsíthető, akkor európai elfogatóparancsot, ha pedig más (harmadik) állam területén bukkanhat fel, akkor nemzetközi elfogatóparancsot. Amennyiben pedig a terheltet a magyar bíróság által kibocsátott európai vagy nemzetközi elfogatóparancs alapján fogják el külföldön, a továbbiakban minden állam a saját belső joga szerint jár el. 
 
 
Abban az esetben, ha a külföldi bíróság által kibocsátott európai vagy nemzetközi elfogató parancs alapján Magyarországon fogják el a terheltet, európai elfogató parancs alapján átadási eljárást, nemzetközi elfogató parancs alapján kiadatási eljárást folytat le a bíróság. Magyarországon a kizárólagos illetékességgel rendelkező Fővárosi Törvényszék jár el a Nemzetközi Bűnügyi Jogsegélyről és az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény alapján az európai elfogatóparancs és a nemzetközi elfogatóparancs végrehajtására irányuló eljárásokban is. A keresett személy állampolgárságának főszabály szerint nincs jelentősége.
 
A Magyarország területén elfogott személyt őrizetbe veszik és a Fővárosi Törvényszék elé állítják. Ez az őrizet 72 óráig tarthat. A Fővárosi Törvényszék nyilvános tárgyalást tart, amelyen a keresett személyt meghallgatja. A tárgyaláson az ügyész és a védő részvétele kötelező.
 
A sajtószóvivő elmondta, hogy a közelmúltban Magyarországon fogtak már el terrorizmus, bűnszervezetben elkövetett kerítés és pénzmosás, vagy „unokázós csalás” miatt körözött külföldi állampolgárságú terhelteket is, akikkel szemben a Fővárosi Törvényszéken folytatták le az átadási vagy kiadatási eljárást. Kitért arra is, hogy a magyar állampolgárok jellemzően milyen bűncselekményeket követnek el külföldön: az elmúlt néhány év statisztikái azt mutatják, hogy a magyar terheltek legtöbbször vagyon elleni bűncselekményeket követnek el, emellett megjelennek az élet elleni és a közlekedési bűncselekmények is. Ausztriában döntően vagyon elleni, Németországban a külföldi munkavállalás révén a gazdasági bűncselekmények, a csalás, sikkasztás és közokirat-hamisítással kapcsolatos bűncselekmények vannak túlsúlyban. Hollandiában és Svájcban a prostitúciós, a skandináv országokban és Spanyolországban a kábítószeres bűncselekmények a jellemzőek.
 
Újságírói kérdésre válaszolva dr. Fazekas Sándor kifejtette, hogy a tárgyalótermi kép- és hangrögzítés, valamint a távmeghallgatás zártcélú technológiai rendszeren keresztül történik, a  rendszer biztonságtechnikai elemeit informatikai szakértők és a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) bevonásával alakítják ki. A törvényszék elnöke szintén újságírói érdeklődésre elmondta, hogy a hatályos büntetőjogi szabályozás kevesebb mozgásteret enged a vádlottak távmeghallgatására, ezért jelenleg elsősorban tanúkat hallgatnak meg így, azonban a készülő új büntetőeljárási törvény jelentősen szélesíti a távmeghallgatás alkalmazási lehetőségeit. Kérdésként hangzott el, hogy a távmeghallgatás során befolyásolja-e a törvényességet, hogy az ügyvéd a tárgyalóteremben vagy a távollévő terhelttel együtt tartózkodik. Az elnök elmondta, hogy a hatályos szabályozás szerint a védőnek a terhelttel egy légtérben kell tartózkodnia a meghallgatás alatt, azonban az új eljárási törvény lehetőséget adna arra is, hogy a védő a bírósági meghallgatáson a terhelt nélkül legyen jelen. A törvényesség garanciáját azonban külön telefonvonal biztosítaná, ahogy ez számos külföldi államban is jól működik már Európában.