Sajtótájékoztató a Miskolci Törvényszék 2015. évi működéséről

A Miskolci Törvényszéken 2016. május hó 20. napján, az összbírói értekezletet megelőzően dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, dr. Sallai Tamás, az Országos Bírói Tanács tagja, dr. Balla Lajos, a Debreceni Ítélőtábla elnöke, dr. Sisák Péter, a Miskolci Törvényszék elnöke, dr. Csillám Katalin, a Miskolci Törvényszék elnökhelyettese, dr. Csőváry Gáborné, a Miskolci Törvényszék Bírói Tanácsának elnöke részvételével sajtótájékoztató megtartására került sor, melynek témája a Miskolci Törvényszék 2015. évi működése, tevékenysége, ügyforgalmi helyzete és a kiemelést érdemlő események rövid összefoglalása volt.
Az első felszólaló a törvényszék elnöke, dr. Sisák Péter volt, aki elmondta, hogy a törvényszék és bíróságai 2015. évi működését kiegyensúlyozottság jellemezte. A  törvényszéken 165 bíró teljesít szolgálatot, 2015. évben egy bíró szolgálati jogviszonya megszűnt nyugalmazására tekintettel, míg egy bírósági titkár bírói kinevezést kapott. Ez is azt mutatja, hogy a Miskolci Törvényszékre és bíróságaira a fluktuáció egyáltalán nem jellemző, a törvényszék stabil létszám mellett látta el feladatait. Kiemelte azt is, hogy a bírói kar 2/3-a 15 évnél régebbi szakmai gyakorlattal, míg 32 bíró szakjogászi végzettséggel is rendelkezik, amely elősegíti a speciális jogi ismereteket igénylő ügyek magas színvonalú, időszerű elintézését. Az ügyérkezést tekintve a törvényszékre és bíróságaira 2015. évben 92.427 új ügy érkezett, mely az előző évhez képest összességében 6%-os csökkenést mutat, ennek ellenére az ügyérkezésünk az országos érkezés 6,5%-át teszi ki. Az egyes ügyszakok ügyérkezése nem mutatott azonos tendenciát, a peres ügyek érkezése csökkent – a gazdasági és munkaügyi perek kivételével – de például a törvényszéki elsőfokos civilisztikai ügyérkezés megduplázódott. A befejezési mutatókat illetően kiemelte, hogy a törvényszék és bíróságai 2015. évben az ügyérkezést feldolgozták és egyes ügyszakokban az ügyhátralék is csökkent. A másodfokú bíróságok határozatai tükrében megállapítható, hogy a törvényszéken és bíróságain 2015. évben is megalapozott ítélkezést folyt, hiszen a fellebbezett ítéletek helybenhagyása magas, csak kis százalékban fordul elő megváltoztatás és hatályon kívül helyezés. Végezetül a törvényszék elnöke az OBH által meghirdetett országos programokat emelte ki, ezek közül is „A szolgáltató bíróságért!” programot, melyben a törvényszék komoly sikereket ért el: a 2 éven túli ügyek számát ugyanis 44%-kal csökkentette, melyre a bírák megfeszített munkája nélkül nem kerülhetett volna sor. Említésre került továbbá a „Nyitott bíróság” program és a tanúgondozás, melyek iránt a törvényszék szintén elkötelezett, országos viszonylatban is sikeres programok.
 
Ezt követően dr. Sallai Tamás, a Országos Bírói Tanács tagja szólalt fel, aki a 15 tagú testület általános feladatai, hatáskörei rövid összefoglalásán túl kiemelte, hogy az OBT törekszik a bírói álláspályázatok elbírálásának egységesítésére, melynek érdekében egy ajánlást is kidolgozott: a cél az, hogy az ország minden pontján egységes szempontok szerint történjen a bírói álláshelyek pályáztatása és elbírálása. Említést tett a bírák fegyelmi ügyeit elbíráló szolgálati bíróságok kapcsán kidolgozott jelentésről is, mely szintén a fegyelmi ügyek egységes elbírálását célozza, valamint az Etikai Kódex kapcsán hangsúlyozta, hogy a bírák állásfoglalást is kérhetnek az OBT-től arra vonatkozóan, hogy az adott bírói magatartás az Etikai Kódex szabályaiba ütközik-e.
 
Ehhez kapcsolódott dr. Csőváry Gáborné, a Bírói Tanács elnökének felszólalása, aki elmondta, hogy a bírói álláspályázatok rangsorolása során az OBT ajánlását, és a vonatkozó IM rendeletet szem előtt tartva objektív és szubjektív szempontok szerint értékelik a pályázókat. 2015. évben négy BT ülés megtartására került sor a törvényszéken.
 
Dr. Balla Lajos, a Debreceni Ítélőtábla elnöke, dr. Sisák Péterhez csatlakozva, a 2015. évet szintén kiegyensúlyozott törvényszéki működéssel jellemezte, mely a Debreceni Ítélőtáblára érkezett határozatok jó színvonalában, megalapozottságában, észszerű határidőn belül történő elbírálásában is megmutatkozott. Kiemelte, hogy 2014. és 2015. évben is előfordultak úgynevezett sokvádlottas büntetőügyek, melyek az ügyeket tárgyaló bíráktól átlagot meghaladó munkaigényességet, pontosságot és átlagot meghaladó tárgyalások megtartását igényelték. A helybenhagyások számát tekintve jó aránynak tekinthető, hogy a büntető ügyek több mint 50%-ában, míg civilisztikai ügyszakban ettől jóval nagyobb számban születtek helybenhagyó ítéletek. Összességében a Debreceni Ítélőtábla szakmai vezetése a törvényszék és bíróságai munkájával elégedett. Az ítélőtábla elnöke elmondta azt is, hogy a Miskolci Törvényszék a régió legnagyobb bírósága, így az ítélkezés mellett az egyéb tevékenységekben is fokozott a szerepe és a felelőssége, melyet magas színvonalon teljesít. E körben a bírák, igazságügyi alkalmazottak képzését emelte ki, ezen belül is a törvényszékek és az ítélőtábla közötti együttműködést, az oktatásfelelősök kiemelt szerepét, megköszönve a képzések lebonyolításában nyújtott támogatást és segítséget, mely végső soron a Debreceni Ítélőtábla fejlődését is szolgálja.
 
Az utolsó felszólaló dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke volt, aki kiemelte, hogy a bírósági szervezet napjainkra az államszervezet legsikeresebb ágazata lett, melynek elérése komoly kihívás minden igazgatási vezetőnek, hiszen úgy kell eredményeket elérni és felmutatni egy kormányzattól független szervezetnek, hogy a bírák ítélkezési tevékenységükben függetlenek és teljes szabadságot élveznek. Beszédében kiemelte a törvényszék sajtótájékoztatójának helyszínéül szolgáló, 2013. évben átadott új épületszárnyat, mely egy XXI. századi bíróság képét tükrözi, valamint a Miskolci Törvényszék 2015. évi működését bemutató kiadványfüzetet, mely a sajtó munkatársai részére is kiosztásra került. Az ügyérkezést illetően elmondta, hogy évről-évre egyre több ügy érkezik a bíróságokra. Ez 2015. évben 1,5 millió ügy volt, ennek ellenére az ügyhátralék nem növekszik: az elmúlt négy évben a törvényszék első fokán civilisztikai ügyszakban 49%-kal, járásbíróság büntető ügyszakában 39%-kal csökkent a 2 éven túli ügyek száma. Ma már a járásbírósági büntetőügyek 26%-a gyorsított eljárásban néhány napon vagy hónapon belül befejeződik. A törvényszék „A szolgáltató bíróságért!” program keretében elért eredményeit is kiemelte, mely országos szinten is kimagaslónak tekinthető. Felhívta a figyelmet arra, hogy a strasbourgi bíróságról visszaérkező, államot elmarasztaló döntések nem a jelent mutatják, azok az elmúlt 5-10 év hozadékai, a peres ügyek 80%-a ugyanis jelen állás szerint egy éven belül befejeződnek. Az Európai Unió szintjén is kiemelt helyen állnak a magyar bíróságok: az igazságügyi eredménytábla szerint ugyanis Magyarország Európa első harmadában van. A bíróságokról alkotott kép évről-évre javul, 2014. évben a válaszadók 60%-a inkább pozitívan nyilatkozott a bíróságokról, ma már ez a szám – 2016. évben – 83%.
Ezt követően a MTI-nek adott különinterjújában arra a kérdésre, hogy mit szeretne javítani, fejleszteni annak érdekében, hogy az eljárások gyorsuljanak, hamarabb befejeződjenek, elmondta, hogy gyakran a bírósági szervezeten belül is a „gyorsítást” kifejezést használjuk, ez azonban nem helytálló, az ítélkezésnek ugyanis időszerűnek kell lennie: például egy 300 vádlottas ügyben lefolytatott gyors eljárás az igazságosság követelményét nyilvánvalóan nem elégítené ki. A minőség és az időszerűség követelményének tehát együttesen kell megfelelni. Az eljárások elektronizálása is fejlesztendő terület: nevezetesen, hogy a jogkereső közönség számára hogyan tehetjük még elérhetőbbé a bíróságokat. Ezalatt értendő többek között a távmeghallgatás, mely szűkíti a távolságokat, egy tértől és időtől független lehetőség például az ország másik felében lakó tanú meghallgatásánál. A következő kérdés a független ítélkezésre irányult, az utóbbi időben ugyanis több támadás érte a bírósági ítéleteket, akár politikusoktól is, mely szokatlannak tekinthető. Dr. Handó Tünde elmondta, hogy ez valóban szokatlan, bár a történelmi hagyományápolás kapcsán olyan 100 évvel ezelőtti iratok is előkerültek, melyek alapján elmondható, hogy akkor sem volt könnyebb a bíróságok helyzete. A bíróságok valamely félre nézve kedvezőtlen döntéseket hoznak: valamelyik fél pervesztes lesz vagy valakit elítélnek, mely nyilvánvalóan számukra nem jelent megelégedést. A jog nem feltétlenül jelent mindenre megoldást, az emberek pedig gyakran olyan problémákkal fordulnak a bírósághoz, amelyek nem is a bíróságok kompetenciájába tartoznak.
 
A sajtótájékoztatón jelen lévő Miskolc Televíziónak dr. Sisák Péter, a törvényszék elnöke adott különinterjút, ahol két kérdés hangzott el. Az első kérdés arra irányult, hogy az egyes ügyszakokban hogyan alakult az ügyérkezés, hol tapasztalható csökkenés, hol növekedés. A törvényszék elnöke a civil szervezetek ügyforgalmát emelte ki, amely jelentősen (159%) megnövekedett, a megnövekedett érkezést a befejezések számának növekedése is jellemezte. A második kérdésre a jövőbeni tervek, célkitűzések között a törvényszék elnöke kiemelte, hogy továbbra is cél az eddig elért eredmények megtartása, valamint az elhúzódó pertartamú ügyek további csökkentése.
 
 
Miskolc, 2016. május 20.