A spanyolországi tárgyalótermi kép- és hangrögzítésről - interjú dr. Patassy Bencével

Dr. Patassy Bencével a Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumának másodfokú bírájával beszélgettünk az „Országos szintű tárgyalótermi kép- és hangrögzítés, valamint távmeghallgatás bevezetésének előkészítése” című projekt keretében megvalósult spanyolországi tanulmányútról.
 
- Hogyan fejlődött a tárgyalótermi kép- és hangrögzítés Spanyolországban?
A tárgyalótermi kép- és hangrögzítés spanyolországi rendszerének kialakulása három jól elkülöníthető szakaszra bontható: a 2001 előtti időszakban a jelenlegi magyarországi viszonyokkal azonos módon történt a tárgyalások jegyzőkönyvezése, majd 2001 és 2010 között zajlott le az átmeneti időszak, amikor írásban és digitálisan is rögzítették a tárgyalótermi eseményeket, végezetül 2010 után tértek át a ma is használatos rendszerükre.
 
- Készül írásos jegyzőkönyv is az andalúziai bíróságokon?
A tárgyalótermi kép- és hangrögzítések az általam tapasztaltak szerint Andalúziában a mindennapi büntetőítélkezésnek olyannyira elválaszthatatlan részévé váltak, hogy írásos jegyzőkönyv kizárólag akkor készül, ha a technikai eszköz valamely okból nem működik. Ezzel kapcsolatban az egyik spanyol bíró megjegyezte, hogy már az ügyvédek és az ügyészek is annyira megszokták a rögzítéseket, hogy a berendezés esetleges meghibásodása esetén inkább a tárgyalás elhalasztását kérik, mint az írásos jegyzőkönyvezést, ami jól tükrözi, hogy mennyire beivódott a spanyol ítélkezésbe a kép- és hangrögzítés intézménye. Kérdésemre egyébként valamennyi spanyol kolléga egybehangzóan kijelentette, hogy nem szokott meghibásodni a rendszer, az jól működik, és kifejezetten elégedettek vele. 
 
- Milyen példát tart követendőnek a fejlesztésekkel kapcsolatosan?
A jövőre vonatkozó magyarországi fejlesztésekkel kapcsolatban szeretném megjegyezni, hogy az andalúz kollégák büszkén hangsúlyozták, hogy a kép- és hangrögzítést kiszolgáló eszközállományukat uniós forrásokból valósították meg, így a modernizáció emlegetésekor nem kell feltétlenül a központi költségvetésre vagy annak bármely fejezetére gondolnunk, inkább figyelmesnek és talpraesettnek kell lennünk annak érdekében, hogy a megfelelő forrásokat saját érdekeinknek megfelelően kihasználhassuk.
 
 
Képünkön Mercedes Fernandez Ordoñez sevillai bírónő és dr. Patassy Bence
 
- Mit lát a legfőbb akadálynak a tárgyalótermi kép- és hangrögzítés bevezetésében?
Amint arra a kiutazásomról készített hivatalos beszámolómban is részletesen kitértem, Spanyolországban a tárgyalótermi kép- és hangrögzítés azért tud sikeresen működni, mert a büntetőügyek a bírósági szakaszban rendkívül gyorsan befejeződnek. Amennyiben egy ügy tárgyalása egy vagy két hónapig tart, az már hosszúnak minősül, míg az egy évig, vagy akár évekig tartó tárgyalás kizárt. A gyorsaság oka tömören összefoglalható: a spanyol bíró nem tesz mást, mint ítélkezik, vagyis az elé hozott anyagból és a tárgyaláson elhangzottak alapján meghozza döntését. Ez talán túl egyszerűen hangzik, de mégis ez az igazság és a jövőben pont ennek az egyszerű körülménynek a hiánya akadályozhat meg minket a rendszer minden ügycsoportra kiterjedő bevezetésében, majd sikeres működtetésében. 
 
A rendszer nem működhet sikeresen, ha az eljárások gyakran évekig elhúzódnak, vagy a bizonyítási eljárás az elsőfokú bíróság után még esetleg a másodfokú tanács előtt is folytatódik. Ebben az esetben több éves tárgyalási anyagot kellene rögzíteni, ami egyrészt nagymértékű leterhelést eredményezne a kiépített hálózatnak, másrészt nem várható el, hogy a másod- vagy harmadfokú bíróság több év tárgyalási kép- és hanganyagát átnézze, mivel ez nem gyorsítaná, hanem épp ellenkezőleg: lelassítaná az ügyek felül bírálatát.
 
A magyarországitól alapjaiban eltérő spanyol büntetőlejárás jogi szabályozásnak köszönhetően Andalúziában a büntetőügyek egy-két tárgyaláson, de általában legkésőbb egy hónap alatt befejeződnek, az ezt meghaladó időtartamú tárgyalások igen ritkák, így az első- és másodfokú büntetőbíróknak rendkívül kis terjedelmű kép- és hanganyagból kell dolgozniuk, ami a rendszer eredményes működésének egyik alappillére.
 
Milyen véleményekkel találkozott a tárgyalótermi kép- és hangrögzítéssel kapcsolatban? Mit gondol, szükséges a bevezetése?
Többször beszélgettem magyar büntetőbíró kollégákkal a hivatkozott rendszerről és sajnálattal állapítottam meg, hogy többségüknél teljes ellenállásba ütközött még a gondolat felvetése is. 
 
Nyilvánvalóan közrejátszik az a tévhit, hogy a bírónak, illetve a jegyzőnek kiemelkedő informatikai tudással kell rendelkezni a működtetéséhez, továbbá az is meghatározó lehet a pesszimista hangok kinyilatkoztatásakor, hogy mindenki a jelenlegi eszközállományból – és ami szerintem még lényegesebb – a hatályos büntetőeljárásjogi törvényből, illetve az ítélkezési gyakorlatunkból indul ki. Ez utóbbit sajnos én is a legnagyobb akadályának tartom a rendszer sikeres kiépítésének és működtetésének.
 
Annak érdekében, hogy a tárgyalótermi kép- és hangrögzítés a jövőben részben vagy egészben kiváltsa az írott jegyzőkönyvet, véleményem szerint a büntetőeljárásról szóló törvényünk tárgyalási szakaszra vonatkozó részének drasztikus átalakítására lenne szükség, ami a büntető ítélkezés egyéb területeire, így például az ügyek gyorsabb befejezhetőségére is pozitívan hatna.
 
Budapest, 2016. február 25.