Statárium-hirdetmény a bírósági tárlatban

Érdekes, eredeti kordokumentummal  bővült a Zalaegerszegei Törvényszék tárlata. Az 1944. március 29. napján keltezett dokumentum a statárium egész ország területére történő kiterjesztését tudatja azok tekintetében, akik engedély nélkül létesítenek vagy tartanak üzemben rádió adó, illetve adó-vevő készüléket. A statárium rögtönítélő bíráskodást jelent, amikor is a bíróság rendkívüli anyagi jogi normák alapján és speciális eljárás keretében hozza meg -  felmentő vagy halálos  -  ítéletét, amelyet haladéktalanul végre is hajtanak. Statárium kihirdetésére többnyire kivételes esetekben, a rendet vagy a közbiztonságot súlyosan fenyegető, megzavaró körülmények - pl. ostromállapot,  háború, forradalom -  között kerülhetett sor. Maga a statárium szó latin eredetű, nyers fordításban azt jelenti, hogy a bíróság állva hozta meg a döntését, így „talpon álló pernek” vagy „lábon álló bíróságnak” is nevezték az eljárást.
 
„A rögtönítélő bíráskodás legkorábbi magyarországi előzménye a XVII. században kialakult „cirkálás” intézménye volt, amikor is a közrend és közbiztonság megrendülése idején a vármegyei közgyűlés eseti felhatalmazása alapján az alispán néhány szolgabíróval és esküdttel (néha pedig egymaga, a helyi nemesek közül bírótársakat választva) mint rendkívüli bíróság járta azokat a vidékeket, ahol a bűnözés gyors és hatékony felszámolására égető szükség volt, és faluról falura menve ítélkezett az elfogott gonosztevők felett” - olvasható Tóth J. Zoltán A magyarországi  rögtönbíráskodásra (statáriumra) vonatkozó anyagi  jogi és eljárásjogi szabályozás a XX. században című munkájában. A statáriumot legtöbbször súlyos bűnesetekre - pl. gyilkosság, rablás - alkalmazták, de ha úgy ítélték, csekély fajsúlyú ügyek - mint pl. a rádió üzemeltetése - esetén is elrendelték, sokszor egészen rendkívüli eljárásjogi kereteket szabva.  Az 1800-as évek elején például nem lehetett statáriummal felelősségre vonni azt, akit csak az élelemszerzés motivált a halált nem okozó  rablásra, de olyan előírás is élt egykor, hogy a statáriális tárgyalás megnyitásától számított 24 óra alatt be kellett fejezni a pert, ellenkező esetben az ügyet át kellett tenni a rendes bírósághoz.  Az 1848/49-es szabadságharc alatt felmerült az igény a nemzetiségi és paraszt mozgalmak keltette fegyveres ellenállás letörésének, vagyis a statáriális jogszolgáltatásnak  törvényi szintű rendezésére. Ennek érdekében Deák Ferenc készített egy törvényjavaslatot, amely szerint a kormány az ország bármely részében ostromállapotot hirdethet, adott területre „királyi” biztost nevezhet ki, aki fennhatósága alatt elrendelheti a rögtönbíráskodást. E törvényt lényegében Deák elképzelései alapján 1849 februárjában el is fogadták.
 
A hirdetmény a Nyitott Bíróság program keretében zajló tárlatvezetésen megtekinthető. 
 
A XX. században a rögtönbíráskodás 1912-ben jelent meg, egy 1939-es rendelet értelmében pedig a kormány - előzetes kihirdetése mellett - elrendelhette a rögtönbíráskodást  „ha az ország épségének vagy belső rendjének megóvása végett elrettentő példaadás szükséges”. A II. világháború kitörése előtt három jogszabály is született, amelyek a rögtönbíráskodás konkrét alkalmazhatóságáról, hatályáról szólnak, majd 1943. július 24-től statárium lépett életbe a lopás és a rablás bűntettének azon eseteire, továbbá ezek kísérletére, amelyeket:
-  a légitámadás alatt vagy az azt követő időben a légitámadással sújtott területen, a rombolás okozta helyzetben 
- a légitámadás következtében keletkezett riadalmat kihasználva  
- a hadviselés érdekei szempontjából elrendelt kiürítés és elszállítás, vagy ellenséges behatás miatt hatósági intézkedés nélkül történt tömeges elköltözés esetében e helyzet kihasználásával 
követtek el.
1944. március 28-án pedig kihirdették a rögtönbíráskodást a rádió adó-, illetve adó-vevő készülék (berendezés) engedély nélküli létesítése vagy üzemben tartása esetén. A jogszabályt megszegőket halállal bűntették. Maga a kiállított dokumentum szerinti statáriumot 1944. március 29-én dr. Kiss Dezső, a Zalaegerszegi Törvényszék elnöke hirdette ki. A statáriumot azután rendelték el, hogy a német csapatok 1944. március 19. napján a Margaréta terv alapján megszállták Magyarországot. A kémtevékenység megnehezítése érdekében és azért, hogy a lakosság körében visszaszorítsák a BBC híreinek hallgatását vezették be ezt a fajta statáriumot. Ekkoriban a német csapatok már jelentős vereségeket szenvedtek a keleti fronton és Olaszországban, így az ellenséges rádiókból ezek a kényes, a háború állásáról szóló híradások aláásták a lakosság végső győzelembe vetett hitét. A Nyitott Bíróság programról itt olvashat bővebben.
 
Zalaegerszeg, 2016. október 3.