Stratégiai célok szolgálják a bírósághoz való hozzáférést, a kiszámíthatóságot és az időszerűséget

A bírósági szervezetben komoly szemléletváltás történt a stratégiai célok mentén, ami rendkívüli eredményeket hozott. Erről az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke beszélt a Fővárosi Törvényszék összbírói értekezletét megelőző sajtótájékoztatón. Dr. Handó Tünde elmondta: 100 éves problémát sikerült például megoldani a bírósági szervezetben azzal, hogy a Fővárosi Törvényszéken a bírók munkaterhe ma az országos átlag körül alakul.
 
Hangsúlyozta: 6 évvel ezelőtt még hétszeres különbségek is előfordultak az országban a bírói munkaterhet illetően, ma azonban már a bírósághoz való hozzáférés kiegyenlített. Így az ügyfelek hasonló idő alatt juthatnak el a tárgyalótermekbe bárhol az országban. Hozzátette, hogy az OBH az elmúlt években számos fontos kezdeményezést tűzött a zászlajára, de azok csak úgy hozhatták meg a gyümölcsüket, hogy a bírósági szervezet és az igazgatási vezetők is mellé álltak. Példaként említette, hogy a bíróságok mindig küzdenek az ügyfélbarát, illetve ügymenet-barát jogszabályok megszületéséért. Ugyanígy fontosnak nevezte a létszámgazdálkodás, létszámbővítés, valamint a modern szervezetfejlesztési eszközök – így az ügyfél- és a dolgozói elégedettségmérés, pilot programok – alkalmazásának kérdését.
 
Az OBH elnöke elmondta, hogy a bíróság egyik szervezeti stratégiai célja az integritás, vagyis hogy az ítélkezési és az igazgatási munka legyen átlátható, az igazgatás legyen kiszámítható és ellenőrzött. A törvényszéki elnökök ennek tesznek eleget, amikor az összbírói értekezleteken évente számot adnak arról, hogy milyen eredményeket értek el, illetve milyen nehézségekkel kell szembenézniük. Az ítélkezés időszerűségéről szólva kiemelte, hogy 2015-ről 2016-ra országos szinten 15%-kal emelkedett az egy éven belül befejezett ügyek száma a törvényszéki elsőfokú peres ügyek esetében. Hozzátette, a Fővárosi Törvényszék elsőfokú büntető peres ügyszakában pedig csaknem 29%-kal csökkent a két éven túl folyamatban maradt ügyek száma. Utóbbi adat azért is bír különös jelentőséggel, mert ennek köszönhetően megvan minden esély arra, hogy azok az ún. „megaügyek”, amelyek a Fővárosi Törvényszéket jellemzik, egyedi odafigyeléssel kerülhetnek a bírók elé. Rámutatott, hogy az ítélkezés megalapozottságát mutató adatok is kiváló eredményekről tanúskodnak. Hozzátette, hogy a magyar bíróságok az Európai Bizottság igazságügyi eredménytábláján az élmezőnyben szerepelnek. Rámutatott, hogy a bírósági szervezet megítélése mindig az adott, egyedi ügyek elbírálásán múlik, a bíráknak erre kell koncentrálniuk. Fontos, hogy átérezzék a bírói függetlenség és felelősség jelentőségét, az ügyfelek pedig bizalommal fordulhassanak a bíróságokhoz. A helyi bírósági vezetők feladata, hogy mindezt a rendelkezésükre álló igazgatási eszközökkel is elősegítsék. 
 
 
Dr. Fazekas Sándor, a Fővárosi Törvényszék elnöke hangsúlyozta, hogy a Törvényszék az ország legnagyobb ügyforgalmú ítélkező szervezete. Ide összpontosul a büntető, a közigazgatási és munkajogi ügyek egyharmada, a gazdasági perek legnagyobb hányada, továbbá a kiemelt jelentőségű ügyek 80%-a. 2016-ban az ügyek 30%-a indult a fővárosban. Hangsúlyozta, hogy 2012 óta minden évben több ügyet fejeznek be, mint amennyi érkezik, így a hátralék-feldolgozás folyamatos. 2012. év végéhez képest tavaly csaknem 21 ezerrel kevesebb ügy maradt folyamatban. Kiváló eredményeket értek el az ítélkezés időszerűsége és megalapozottsága körében egyaránt. Hozzátette: komoly figyelmet fordítanak az ügyfélkapcsolatok erősítésére, és sikerrel vesznek részt az OBH elnöke által meghirdetett országos programokban is.
 
Dr. Simon Levente, az Országos Bírói Tanács (OBT) soros elnöke elmondta, az OBT számára fontos, hogy közvetlen tapasztalata legyen az egyes bíróságok működéséről, eredményeiről. Ezt követően tájékoztatást adott a bírói Etikai Kódex és a bírói pályázati rendszer gyakorlati tapasztalatairól.