A szakértői díjak mértéke nem tervezhető – interjú dr. Kékedi Szabolccsal

A bírósági eljárások során felmerülő szakértői költségek „megelőlegezésére” az ügyek jelentős részében jogszabály kötelezi a bíróságokat, amelyek viszont csak részben térülnek meg. Dr. Kékedi Szabolcsot, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) Bírósági Főosztályának főosztályvezető-helyettesét erről és a kifizetések során előforduló csúszásokról kérdeztük.
 
 
Mit kell tudni a szakértői költségekről?
Röviden talán úgy lehetne összefoglalni, hogy a bírósági eljárás során azokban a kérdésekben, amelyekben a bíróság nem rendelkezik kellő szaktudással, szükség van szakértő kirendelésére, akit az elvégzett munkájáért szakértői díj illet meg. A szakértői vélemény, ami segít tisztázni a kérdéseket, bizonyítéknak tekinthető. Így például annak az orvosszakértőnek a véleménye, aki egy haláleset során készít szakvéleményt a bíróság számára.
 
Ki fizeti a felmerülő költségeket?
A szakértői költségek kifizetése két forrásból történhet. Polgári eljárásokban a költségeket általában az ügyfél előlegezi meg, az ügyek kisebb részében az állam. Büntetőügyekben viszont az állam előlegez, ekkor a kifizetés a bíróság költségvetéséből történik. Amennyiben egy vádlottat később elítélnek egy büntetőügyben, a végrehajtás során az eljárás összes költségét – tehát a szakértői díjat is – neki kell a megtérítenie az állam részére. Ezek a költségek azonban sajnos csak csekély részben térülnek meg
 
Mennyire tervezhetők a költségek?
A szakértői díjak mértéke nem tervezhető a bíróságok számára, illetve az ügyek száma és komplexitása miatt évről évre növekszik. Egy szakértő ugyanabban az ügyben akár többször is kirendelhető, ami értelemszerűen a költségeket is tovább növeli. Erre nézve nincs jogszabályi korlát, a bírói függetlenség részeként ugyanis a kirendelt szakértők száma nem korlátozható. Mindez azért szükséges, hogy az ítélet meghozatala kellően megalapozott legyen. Ráadásul az állami költségvetési támogatások változatlanok, ami a kifizetések forrását nem fedezi. 
 
Hogyan történnek a kifizetések?
Minden ilyen jellegű kifizetésnek megvannak a szükséges számviteli feltételei. Abban az esetben, ha bírósági költségvetésből történik a kifizetés, előbb az adott bíróság gazdasági hivatala készíti el az úgynevezett számlabekérőket. Ezt követően nyújthatják be a számlájukat a szakértők. A számla benyújtását követően 8 munkanapon belül történik meg a kifizetés, amely adott esetben több időt is igénybe vehet. Sajnos előfordulhat olyan eset is, hogy nincs fedezet, például ha tömegesen adnak le számlákat a szakértők. A törvényszéki elnökök egyik feladata, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjék a szakértői díjak kifizetésének rendjét és időszerűségét. Amennyiben úgy tapasztalják, hogy a fedezetük elfogyott, vagy időarányosan túlköltekeztek, akkor lehetőségük van arra, hogy az OBH-hoz forduljanak, és további pótelőirányzatot kérjenek. Nemcsak az anyagi fedezet hiánya miatt következhet be azonban csúszás a kifizetésben, hanem egyéb eljárási okból is, például ha egy számlát későn adnak le, akkor természetesen a tényleges kifizetés is ezután történhet meg a szakértő részére. 
 
Egy esetleges csúszás mennyiben nehezíti meg az ítélkezést?
Érdemben nem befolyásolja az ítélkezési folyamatot, tehát a bíróságok eleget tudnak tenni a kötelezettségüknek. Csúszások ugyan előfordultak, de minden eddigi késedelem esetén az OBH intézkedett arról, hogy a kifizetések megtörténjenek. 
 
Mit lehet tenni a helyzet megoldása érdekében?
A rendszer évekkel ezelőtt alakult ki, annak elemei, illetve a kifizetések menete a szakértők számára ismert. A kiadások ugyanakkor nem vagy csak részlegesen tervezhetőek, vagyis a költségek várható nagyságát csak a korábbi évek alapján lehet valószínűsíteni. A jövőre vonatkozóan az OBH már jelezte igényét további állami támogatásra, ezért reméljük, hogy az erre a célra rendelkezésre álló támogatás 2015-ben növekedni fog.
 
Budapest, 2014. november 20.