"Százezrek állhatnak bíróság elé a be nem fizetett bírságok miatt" - a Heti Válasz körképe a szabálysértési eljárásról

Bevásárlókocsiban tolják, majd ketten cipelik ölszámra az aktákat a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB). Nem egy bonyolult bűnügy mázsányi iratanyaga alatt nyögnek a kézbesítők, cingár kis dossziék – néhány lapból áll egy-egy eset anyaga - érkeznek ezerszámra. Húsz tanács tárgyalja őket egyfolytában, el sem férnek az épületben, még a Markó utcai bírósági negyedben is tárgyalótermeket kértek. Itt aztán felgyorsul az ítélkezés – a bírák (és a bírósági titkárok) negyedóránként már újabb ügyet tárgyalnak. A magyar bajnok a Debreceni Járásbíróság, ott ötpercenként írják ki a tárgyalásokat, napi 90 eset jut egy bírósági titkárra. Augusztus és december között mégis 5 ezerről 43 ezerre nőtt a folyamatban levő ügyek száma, zömmel be nem fizetett szabálysértési büntetést váltanak át a bíróságok - napi ötezer forintonként - fogházban letöltendő szabadságvesztésre. Tavaly szeptember óta ugyanis az addig országosan havi 3000-5000 szabálysértési ügy helyett egyszer csak 15-23 ezer zúdul az ország bíróságaira.

A folyosókon egymást tiporják, óriási a tumultus –legalábbis így képzelnénk ezek után, de tévedünk. A Pesti Központi Kerületi Bíróság minden tárgyalóterem pulpitusán ott ül ugyan egy bíró, de hiába, a koldusok, tolvajok, prostik nem jönnek el. Így megy ez hónapok óta, Fekecs Beáta szabálysértési csoportvezető bíró azt mondja: az ügyet így is, úgy is elbírálják, nem kötelező megjelenni. Az Alkotmánybíróság döntése alapján azonban minden tárgyalást ki kell tűzni, hiszen szabadságvesztésről döntenek.

Nem túl könnyű rendet tartani, egy alapvetően rendetlen országban. A törvény áprilisban változott, korábban az volt a szabály, hogy a nem fizetőket először az adóhatóság abajgatta, s ha nem volt mit behajtani tőlük, csak akkor került az ügyük a bíróság elé. Ellébecolás – ez gyakorolta tömegesen a magyar lakosság, az Országos Rendőr-főkapitányság kimutatása szerint a feljelentésekben kirótt összeg 60, a helyszíni bírságok 66 (!) százaléka nem érkezett be. A kormány tehát elhatározta, hogy rendet tesz a szabálysértések terén. Kivágták a tilalomfák felét – minek mindent tiltani, ha úgy sem tartja be senki? Megfelezték a szabálysértési cselekedetek számát, a megmaradtakra (talán, hogy ne csökkenjen durván az állami bevétel) viszont szigorúbb pénzbüntetést szabtak ki. S - a rendőri korrupció megelőzése érdekében - fixesítették a büntetések összegét. az ittas vezetést 15 ezer, három hónapja lejárt műszaki vizsgát 20 ezer, a tilosban megállást tízezer forinttal büntetik – ha nem ismeri el a vétkes, akkor feljelentik, és duplájára nő az összeg. Nincs apelláta, ha valaki nem fizet, az aktája megy a bíróságra, ő meg a rács mögé, ha csak nem gondolja meg magát.

A feljelentettek száma 2012 második félévében 168 ezerről valóban visszaesett 92 ezerre, de emellett még 325 ezer helyszíni bírságot is kiszabtak. Elképesztő számok egy tízmilliós országban. A szabálysértési ügyeknek két fő fajtája van, az egyikbe a bűnesetek „kistestvérei” tartoznak, például a tolvajok. Ha valaki egy csokit emel el, akkor szabálysértést követ el, ha egy 50 ezer forintnál értékesebb telefont, akkor bűncselekményt. A másik csoportnak viszont semmi köze a bűnhöz, az érintettek nem kapcsolták be a biztonsági övet a hátsó ülésen, beleittak az ásványvizes palackba a hőségben a dugóban állva, esetleg nem a menetirány felőli oldalon parkoltak le. Van azonban egy közös elem a két csoportban, egyik sem szeret fizetni, emiatt kezdtek el özönölni az ügyek a bíróságokra, de nem a piti tolvajok, garázdák okozzák az áradatot, hanem a közlekedési szabályokat kisebb mértékben megsértők. A Debreceni Városi Bíróságon a tulajdon ellen elkövetett cselekedeteknél 17 százalékos a növekedés, a közlekedési szabálysértések száma viszont ötszörösére dagadt.

A jogalkotó azt gondolhatta, hogy a bűnnel nem érintkező emberek majd megijednek, ha fogházzal fenyegeti őket. A számításuk azonban nem jött be, a PKKB-n például 2011-ben 152-en fizettek, amikor az ügyük a bíróság elé került, 2012-ben a szigorítás után ugyan 565-en, de négyezer esetből ez sem magas szám. Pedig rács mögé kerülni nem túl kellemes, két racionális magyarázat kínálkozik hát a tömeges nemfizetésre 1. túl magasak a büntetések 2. az emberek arra gondolnak, úgysem bírják az állami szervek vagy a börtönök a rohamot. S mindkettőben van ráció.  

Az ORFK adatai szerint jelentősen nőtt az egy főre jutó bírság értéke, 2011 második félévében a feljelentett személyeket átlagosan 23 ezer forintra büntették, 2012-ben viszont már 32 ezer forintra. Átvágtak tehát egy lélektani határt – magasabb lett egy havi családi segélynél, így már minimálbérből sem lehet kiszorítani. Szurdi Béla, a Debreceni Járásbíróság elnöke úgy tapasztalja, egy túró rudi elcsenéséért vagy tűzifalopásért 50 ezer forintot ró ki a rendőrség. Szigorúbbak a bíróságnál, ahol első alkalommal általában csak figyelmeztetnek. A tolvajok zöme így végül tíz nap alatt leüli a „vétkét”. De hova lehet tízezreket elzárni, amikor már így is tele vannak a börtönök? Szalai Tímea, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának sajtófőnöke szerint bár nőtt a nyomás rajtuk, egyelőre bírják. Idén. március közepén például két és félszer annyi szabálysértés miatt elzárt volt rács mögött, mint a 2011 szilveszterén. Ám egyszerre így is csak néhány százan vannak rács mögött, mert könnyen lehet, hogy a börtönkapuban azért jó néhányan visszarettennek, mert fizetni még az utolsó pillanatban is lehet.

Zebra előtt öt méteren belül tilos parkolni, ha valaki mégis megáll, és felveszi egy térfigyelő kamera, az ötvenezer forintjába kerül. Így járt Sz. Mihály is, feljelentették, de a férfi igazságtalanul súlyosnak tartotta a büntetést, és fellebbezett. S van némi igazsága, néhány teremmel arrébb a bíróság tíz ezer forint megfizetésére kötelezett egy olyan személyt, aki 2011-ben ellopott egy 105 forintos csokoládét a pesti Aréna Plázából, és korábban már kétszer fülön csípték. Sz. Mihály úgy áll a bíróság előtt, mint az a kisember, akinek a vállát az egész világ terhe nyomja. „Elismerem, hogy hibáztam, de ez volt az első esetem, havi 80 ezer forintos jövedelmemből támogatom munkanélküli élettársamat és egyetemista gyerekemet, kérem, érvényesítsék a fokozatosság elvét.” Ezzel kimondja a varázsszót, a bíróság figyelmeztetésre módosítja a pénzbüntetést. A folyosón elárulja, hogy munkáltatója csak heti két órára jelenti be, hivatalosan kap hát 80 ezer forintot, de a büntetést így sem fizette volna be, inkább ledolgozta volna napi ötezer forintjával – mondja.

Ám hiába nyújt a törvény lehetőséget a közmunkára, mire a hivatalos értesítés megérkezik a büntetésről, gyakran már le is telik nemcsak a 30 napos fizetési határidő, de még az a három nap is, amikor még közmunkára lehetne jelentkezni. A debreceni járásbíróság elnöke szerint ha időben megérkezik az értesítés, munkalehetőség akkor sincs, így végül mégiscsak a bíróság előtt köt ki az ügyük, és le kell ülniük a büntetést.
Az aktahegy pedig nő, mert rengeteg esetben feleslegesen kell mozgatni az embereket, s üres várakozással tölteni a bírák idejét. Fekecs Beáta emlékeztet rá, hogy például a várandós nőket, vagy a 14 éven aluli gyermeket egyedül nevelőket nem lehet elzárni, mégis be kell idézni őket a bíróság elé. Különös S. Tamás esete is, ő tavaly júniusban telefonnal a kezében vezetett a pesti Rákóczi úton, s ezért tízezer forintra büntették. Ám hiába lobogtatja most a bírónő előtt a befizetést igazoló csekket - fizetett a tárgyalásról szóló értesítés kézhezvétele után - letárgyalják az ügyét, még az utolsó szó joga is megilleti – tökéletesen feleslegesen.

Fekecs Beáta sorban mutatja azokat a dokumentumokat, amelyek igazolják, száz és ezer számra kénytelenek mellőzni a büntetést, mert a rendőrök nem töltik ki rendesen a dokumentumokat. „Hogyan dönthetnénk, ha nem tudjuk, kitől mit és milyen értékben lopott?”– mondja a csoportvezető bíró. A PKKB-n tavaly 4100 eset közül 1100-nál jártak el így. A debreceni elnök gyakorlatában pedig előfordult, hogy 600 darab helyszíni bírságot küldtek vissza. „A társszervek vezetői azt kérdezték, milyen üzenete van az érintettek felé, hogy lopott és még sem büntetik meg. Ám nem tudjuk átvállalni a felelősséget a hiányos dokumentáció miatt” – fogalmaz Szurdi Béla.

Handó Tünde az Országos Bírósági Hivatal elnöke 33 pontban kérte az új törvény módosítását. A szigor helyes, de az összegek magasak, a határidők túl rövidek. Persze az is lehet, hogy csak addig tart a nem fizetők miatti bírósági roham, amíg hírét veszik, mit kockáztatnak: Például két-három éjszakát a tolvajok és prostituáltak között, lavórban mosakodva a többiek előtt. Nem a legjobb kilátások.

2013. március 28., Heti Válasz

Élő Anita