A Székesfehérvári Törvényszék új elnöke szerint a hátralék ledolgozható

Tizenkét év után új elnöke van a Székesfehérvári Törvényszéknek. A leköszönő Soós Gyula nem pályázott újra. Utódja a polgári, gazdasági területen dolgozó Gerber Tamás lett, akit az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Handó Tünde március 1-jei hatállyal nevezett ki, hat évre.

A február 8-án a Székesfehérvári Törvényszéken tartott összbírói értekezleten a  bírák szavaztak az elnöki posztra pályázó egyetlen jelöltről. Nagy többséggel támogatták Gerber Tamást, aki májusban lesz 42 éves.

– Viszonylag fiatalnak számít a törvényszéki elnökök között, vagy ez ma már nem ritkaság?
– Igen, bár az utóbbi időben nem példa nélküli, hiszen zajlik egyfajta generációváltás. Most már nem számít ritkaságnak, hogy hasonló korú bírák vezetők lesznek.

– Nagy többséggel támogatták kollégái az összbírói értekezleten. Érezte, hogy ön mögött állnak?
– Éreztem, azért is mertem belevágni, támogatás nélkül nem is lehetne ezt vállalni. Tagja vagyok a Magyar Bírói Egyesület országos választmányának, a helyi szervezetnek elnöke voltam, akárcsak a Bírói Egyesületnek is a fehérvári törvényszéken. Ha nem is dolgoztam kifejezetten igazgatási területen, az érdekképviseleti munka a kollégákkal kialakított kapcsolatban nagyon sokat jelentett, éreztették azt, hogy mögöttem állnak, ha pályázok.

– Az összbírói tanácskozáson Soós Gyula elmondta, hogy megérezték a hét nyugdíjazott bíró távozását. A büntető és polgári ügyek száma ugyan nem emelkedett, de nőtt a hátralék. Le tudják ezt dolgozni?
– A nyugdíjazás tulajdonképpen mindenre kihatott. Az érintett kollégák kora, beosztása miatt elsősorban a megyei bíróságot érintette, ám ahhoz, hogy az ő munkájukat pótolni tudjuk, a városi bíróságtól kellett bírákat felrendelni tavaly a büntető és polgári fellebbviteli tanácsba. Mindez persze azzal a következménnyel járt, hogy a városnál is keletkezett némi ügyhátralék. Most már úgy látszik, hogy a létszámproblémáink megoldódhatnak, pláne, ha vissza is jön néhány kolléga. Tavaly valóban voltak problémák, de úgy gondoljuk, év végére talán le tudjuk dolgozni a hátralékot, utol érjük magunkat.

– Arra gondol, hogy öten perelnek a kényszernyugdíjazásuk miatt, és ezek az ügyek még nem zárultak le?
– Igen, de nem tudhatjuk, hogy az új jogi szabályozás nyomán úgy döntenek, hogy visszajönnek, rendelkezési állományban lesznek vagy az átalánykártérítést választják.

– A nemperes eljárások száma borzasztóan megemelkedett. Mit tudnak tenni?
– Főleg a szabálysértési ügyek száma nőtt meg, de Fehérváron nagy problémát jelentettek a végrehajtások is. A titkári létszámot folyamatosan emelték, jelenleg 24 bírósági tikár dolgozik a megyében, és most márciusban talán még egy álláshelyünk lesz. Ez elegendő lehet arra, hogy a bírákat tehermentesítsük, mert tavaly, amikor nem volt elég titkár, a polgári bíráknak kellett a nemperes ügyeket is intézni a városi bíróságon.

– Elfogadta az új Polgári törvénykönyvet az országgyűlés, jövő március 15-én lép hatályba. Elég lesz-e egy év a jogalkalmazó bíráknak az alapos megismeréséhez, hiszen a vaskos jogszabály fele változik vagy teljesen új?
– Teljesen új szemléletű a törvény az előzőhöz képest. Úgy gondolom, az idő elég lesz, de ehhez az kell, hogy minél előbb megkezdődjön a jogszabály megismertetése, az arról szóló oktatás. Van erre egyébként kezdeményezés, országos és helyi képzések is lesznek. Sok minden bekerült, változott a törvényben, így például a kötelező mediáció, amely jelenleg még választható. Nem véletlenül kezdjük el kiépíteni a mediációs rendszert, amely arra szolgál, hogy a felek lehetőleg kerüljék el a pert , ne vigyék vitájukat a bíróság elé. Mindenkinek ez az érdeke. Hiszen vannak olyan területek, ügyfajták, elsősorban a családjogban, melyekben az érdekelteknek is gyümölcsözőbb lenne, ha meg tudnának állapodni. Ehhez másféle szemlélet szükséges, ezért a mediátorok tapasztalt, nyugdíjas bírók lesznek, akik a szükséges képzésben részesültek.

Pályakép:

1971. májusában született. A budapesti ELTE Állam-és Jogtudományi Karán diplomázott. Utána nyomban Székesfehérváron helyezkedett el, azóta itt dolgozik. Bejárta a „ranglétrát”. Fogalmazóként kezdte, a városi bíróságon bíráskodott, 2005. március 1-jétől a megyei bíróságon dolgozott, első fokon, de a polgári fellebbviteli tanácsban is. A kezdetektől polgári ügyekkel foglalkozik, kezdetben szinte minden területtel, a megyei bíróságon pedig az igencsak összetett gazdasági perek tartoztak hozzá. Március 1-je óta a Székesfehérvári Törvényszék elnöke. Semmiképp nem szeretné abbahagyni a bíráskodást, az elnöki teendők mellett is tárgyal.

2013. március 23., feol.hu

Szabó Zoltán