TÁJÉKOZTATÓ a bírósági ügyvitel során a bíróság és az ügyfelek között alkalmazandó kapcsolattartási formák szabályairól szóló 2/2015 (IV.13.) OBHE ajánlás tárgyában

Az Országos Bírói Tanács 2015. április 14-i ülésén elfogadta a bírósági ügyvitel során a bíróság és az ügyfelek között alkalmazandó kapcsolattartási formák szabályairól szóló 2/2015 (IV.13.) OBHE ajánlást.
 
Az OBH elnöki ajánlás tervezetét valamennyi ítélőtábla és törvényszék, valamint a Kúria elnöke és az OBT tagjai véleményezték. A beérkezett észrevételek alapján a tervezet módosítása, pontosítása és kiegészítése megtörtént. 
 
Az ajánlásról készült részletes tájékoztató az alábbiakban olvasható.
 
1. Az ajánlás hatálya
 
1.1. Az ajánlás személyi hatálya
 
- Az ajánlás hatálya 
a Kúriára, 
az ítélőtáblákra, 
a törvényszékekre, 
a járásbíróságokra és a közigazgatási és munkaügyi bíróságokra terjed ki.
 
- Az ajánlás meghatározza, hogy ki minősül ügyfélnek:
a polgári peres és nemperes eljárásban a fél és képviselője
a büntetőeljárásban az ügyész és a Be. 42.§-a szerinti eljárásban részt vevő személyek
a tanú, szakértő
rendőrkapitányság dolgozója
büntetés-végrehajtási intézet dolgozója.
 
1.2. Az ajánlás hatálya alóli kivétel
 
Az ajánlás hatálya nem terjed ki a bírósági panaszügyintézésre.
 
2. Az ajánlás célja
 
Az ajánlás célja, hogy a bíróságok és az eljárásban részt vevő személyek közötti kommunikáció szabályait a bírósághoz hozzáférés egyszerűsítése, emellett a bírósági szervezeti integritás, mint stratégiai célok jegyében, valamint a bíróságok társadalmi megítélésének javítása és a szolgáltató jelleg erősítése érdekében egységes előírások mentén rendezze.
 
3. Kapcsolattartás általános szabályai
 
3.1. Kapcsolattartás formái
 
- A bíróság írásban, illetve szóban tart kapcsolatot az ügyféllel.
 
- Az ügyfelek számára tájékoztatás,- és felvilágosításkérés céljából a kapcsolattartási formák közül az adott bíróságnál rendelkezésre álló valamennyi kapcsolattartási forma igénybe vehető, előnyben részesítve az írásbeli utat. 
 
3.1.1. Írásban történő kapcsolattartás formái
 
postai úton,
elektronikus úton, ideértve a bíróság online „Ügyfélportál”-ját
faxon
személyesen átadott irat útján,
kézbesítési megbízott útján, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényben (Be.) és a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben (Pp.) meghatározott feltételekkel 
a bíróság kézbesítője útján
hirdetményi úton, a Be.-ben és a Pp.-ben meghatározott feltételekkel 
nemzetközi jogsegély útján
 
3.1.2. Szóban történő kapcsolattartás formái 
 
személyesen
távközlési eszköz útján
 
3.2. Tájékoztatás a kapcsolattartásról
 
A bíróság 
a kapcsolattartás lehetséges formáiról, 
a kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségéről és 
a kapcsolattartás időtartamáról 
a bíróság honlapján és 
a bíróság épületében, 
hozzáférhető helyen 
ad tájékoztatást.
 
 
3.3. Az ügyfél azonosítása
 
3.3.1. Az ügy irataiban lévő adatra vonatkozó tájékoztatáskérés
 
Ha a tájékoztatáskérés az ügy irataiban lévő adatra vonatkozik, tájékoztatás kizárólag 
a jogszabályban meghatározott személyeknek és képviselőjük részére, 
a jogszabályban meghatározott iratokról és adatokról, 
kizárólag abban az esetben adható, 
ha az ügyfél e minőségére vonatkozó, a bíróság rendelkezésére álló és általa – jogszabály alapján – kezelhető adatokkal magát azonosította. 
 
3.3.2. Távközlési eszközön történő kapcsolatfelvétel
 
Távközlési eszközön történő kapcsolatfelvétel esetén az ügyfél - személyazonosságának igazolása érdekében - köteles megadni 
az ügy számát,
a nevét,
perbeli pozícióját vagy hivatali beosztását, munkakörét és
a tanú kivételével lakóhelyét/székhelyét vagy munkahelyét/szolgálati helyét.
 
3.4. Visszaélésszerű kapcsolatfelvétel
 
- A bíróság a tájékoztatást nem köteles teljesíteni, illetve a felvilágosítás-adást megtagadhatja, ha az ügyfél a kapcsolattartási formát visszaélésszerűen kívánja igénybe venni. 
 
- Visszaélésszerű az ügyfél kapcsolatfelvétele, ha 
ugyanazon ügyben, 
ugyanazon kérdéssel 
rendszeresen fordul a bírósághoz, 
ezzel akadályozva a folyamatos ügymenetet.
 
4. A kapcsolattartásra jogosultak köre, valamint a kapcsolattartás időbeli és tárgyi feltételei 
 
4.1. A kapcsolattartásra jogosultak köre
 
A bíróság részéről kapcsolattartásra a jogszabályban meghatározott körben és feltételek mellett 
a kezelő iroda, 
az eljáró bíró (tanács) mellett dolgozó írnok (tisztviselő) és bírósági fogalmazó, valamint 
az ügyben érdemben eljáró bírósági titkár, bírósági ügyintéző, továbbá 
az eljáró bíró (tanács) jogosult.
 
4.2. A Büsz. 11. § (5) bekezdésében meghatározott körben nyújtott tájékoztatás
 
A kezelőiroda 
a felvilágosításra, illetve félfogadásra megállapított időben valamennyi kapcsolattartási forma igénybevételével, 
a felvilágosítási, illetve félfogadási időn kívül, de hivatali munkaidőn belül távközlési eszközön, 
a Büsz. 11. § (5) bekezdésében meghatározott körben (tárgyalás helye, időpontja, iratok holléte, szakértői vélemény megérkezése, jogorvoslati kérelem előterjesztése) nyújthat tájékoztatást. 
 
4.3. A Büsz. 11. § (5) bekezdésén kívül eső körben nyújtott tájékoztatás
 
Ha a tájékoztatáskérés a Büsz. 11. § (5) bekezdésén kívül eső adatra, a bíró mérlegelésétől függő kérdésre irányul, illetve olyan, az ügy irataiban lévő adatra vonatkozik, amelyről a kezelőiroda tudomással nem bír, vagy a kért adat egyéb okból nem áll rendelkezésére, 
hivatali munkaidőben 
az eljáró bíró (tanács), bírósági titkár mellett dolgozó írnok (tisztviselő) és bírósági fogalmazó, valamint 
az ügyben érdemben eljáró bírósági ügyintéző 
jogosult tájékoztatás, felvilágosítás nyújtására. 
 
4.4. Kapcsolattartás speciális szabályai a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartása során 
 
A civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartása során – az eljárás sajátosságára tekintettel – 
ha a tájékoztatáskérés 
a Büsz. 11. § (5) bekezdésén kívül eső adatra, a bíró, illetve a bírósági titkár mérlegelésétől függő kérdésre irányul, illetve olyan, az ügy irataiban lévő adatra vonatkozik, amelyről a kezelőiroda, illetve az eljáró bíró, bírósági titkár mellett dolgozó írnok (tisztviselő) tudomással nem bír, vagy a kért adat egyéb okból nem áll rendelkezésére, 
a hivatali munkaidőben 
az eljáró bíró, illetve a bírósági titkár 
jogosult tájékoztatás, felvilágosítás nyújtására.
 
4.5. Közvetlenül az eljáró bírótól, bírósági titkártól tájékoztatás, - felvilágosítás kérés 
 
Közvetlenül az eljáró bírótól, bírósági titkártól – a Kúria esetében a tanácsjegyzőtől - tájékoztatás, illetve felvilágosítás kizárólag akkor kapható, 
ha az eljáró bíró megítélése szerint – az ügyfél által előzetesen megjelölt különösen fontos, vagy azonnali intézkedést igénylő körülmény alapján – a közvetlen tájékoztatás ténylegesen indokolt.
 
4.6. Hivatalos feljegyzés készítése
 
Azokban az esetekben, ahol a tájékoztatáskérés a Büsz. 11.§ (5) bekezdésén kívül eső adatra, a bíró, az ügyben érdemben eljáró bírósági titkár mérlegelésétől függő kérdésre irányul, 
úgy a szóban, távközlési eszköz útján történt kapcsolatfelvétel tényét, időpontját és tartalmát – beleértve a tájékoztatás – illetve felvilágosítás adás megtagadásának esetét is, az ok megjelölésével – 
valamennyi tájékoztatásra jogosult személynek 
hivatalos feljegyzés formájában vagy 
az információ megőrzését biztosító más módon kell rögzíteni.