Tájékoztató: „Egyes törvényeknek a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő módosításáról”

TÁJÉKOZTATÓ: Az „Egyes törvényeknek a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő módosításáról” szóló törvény alapján érvénybe lépő anyagi jogi és eljárásjogi szabályok változásairól

Mint ismeretes, az Országgyűlés 2015. szeptember 4. napján elfogadta az „Egyes törvényeknek a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő módosításáról” szóló 2015. évi CXL. törvényt (továbbiakban: módosító törvény), amely 2015. szeptember 15. napjával lép hatályba.

A jogszabály hatálybalépése két területen jelent jelentős változást, amely változásokról az alábbi anyagban nyújtunk tájékoztatást.

BÜNTETŐ ÜGYSZAK

Az Országgyűlés 2015. szeptember 15. napjától hatályosan három új, a határzárral kapcsolatos bűncselekményt vezetett be a Büntető Törvénykönyvbe:

    a határzár tiltott átlépését,
    a határzár megrongálását,
    a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozását.

A határzár tiltott átlépését (Btk. 352/A. §) az követi el, aki az államhatárra telepített technikai határzáron keresztül Magyarország területére jogosulatlanul belép. Ez a bűncselekmény három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Súlyosabban minősül és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, amennyiben az elkövető a határzár tiltott átlépését fegyveresen, felfegyverkezve vagy tömegzavargás résztvevőjeként valósítja meg.

Amennyiben a terhelt a bűncselekményt fegyveresen vagy felfegyverkezve, tömegzavargás résztvevőjeként követi el, úgy vele szemben a bíróság kettő évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztést szabhat ki.

Halálos eredmény esetén a büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés.

A határzár megrongálását (Btk. 352/B. §) az követi el, aki a határra telepített technikai határzárat megsemmisíti vagy megrongálja. A bíróság akkor állapíthatja meg ezen bűncselekményt, amennyiben az elkövető magatartása más, súlyosabb bűncselekményt nem valósít meg. A büntetési tétel egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.

A büntetés kettő évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, amennyiben a cselekményt fegyveresen, felfegyverkezve vagy tömegzavargás résztvevőjeként követik el.

A fegyveresen vagy felfegyverkezve, tömegzavargás résztvevőjeként történő elkövetést a bíróság öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatja.

Amennyiben a bűncselekmény halált okoz, úgy a büntetés tíz évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés.

A határzárral kapcsolatos építési munka akadályozását (Btk. 352/C. §) az valósítja meg, aki az államhatárra telepített technikai határzár építésével vagy karbantartásával kapcsolatos munkavégzést akadályozza. A bíróság ezen bűncselekményt akkor állapíthatja meg, amennyiben az elkövető magatartásával más bűncselekményt nem követett el. A büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés lehet.

Az elkövetők a fenti határzárral kapcsolatos bűncselekményekkel együtt, azokkal egyidejűleg más egyéb bűncselekményeket is elkövethetnek (pl.: hivatalos személy elleni erőszak, testi sértés stb.).

A Büntetőeljárási törvény 2015. szeptember 15. napjától történő módosításával a hivatkozott határzárral kapcsolatos bűncselekmények esetén a járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyekben a Szegedi Járásbíróság, míg a törvényszék hatáskörébe tartozó ügyekben a Szegedi Törvényszék kizárólagosan jár el.

Ezeket a büntetőeljárásokat a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején minden más ügyet megelőzően kell lefolytatni.

Az első fokon eljáró Szegedi Járásbíróság bírái az ügyeket egyes bíróként, a másodfokon eljáró Szegedi Törvényszék három hivatásos bíróból álló tanácsban fogja tárgyalni.

Az első és másodfokú eljárásokban védő, ügyész és tolmács részvétele kötelező.

Jelenlegi ismereteink szerint a határzárral kapcsolatos büntető ügyekben a vádhatóság gyorsított eljárásokat fog kezdeményezni (bíróság elé állítás). Ezen eljárásban, amennyiben az elkövető a bűncselekményt beismerte, az ügyész őt a gyanúsítottként történő kihallgatásától számított 15 napon belül, míg tetten érés esetén 8 napon belül állítja a bíróság elé.

A határzárral kapcsolatos bűncselekmények miatt indult büntetőügyekben a kiskorúak érdekeinek fokozott figyelembe vétele miatt a felnőtt korú elkövetőkkel szemben kényszerintézkedésként első sorban házi őrizetet kell elrendelni, amelynek helye az érintettek állami elhelyezésére és ellátására szolgáló létesítmény.

Szintén 2015. szeptember 15. napjától kezdődően az Országgyűlés jelentősen súlyosította az embercsempészés alap és minősített eseteinek büntetési tételeit. E szerint az eddig három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő cselekményt egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni, míg az eddig egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény kettőtől nyolc évig, az eddig kettőtől nyolc évig terjedő büntetéssel fenyegetett bűncselekmény öttől tíz évig terjedő szabadságvesztés kiszabásával büntetendő az új törvény szerint. Az embercsempészés bűncselekménynél új, súlyosabban büntetendő minősített eseteket vezettek be, így a bűncselekmény szervezője vagy irányítója vonatkozásában is.

Szigorították az embercsempészés elkövetőinek tekintetében a vagyonelkobzás szabályait, figyelemmel arra, hogy immár a jelzett bűncselekmény elkövetésének ideje alatt szerzett vagyonra nézve is kötelező vagyonelkobzást elrendelni.

Amennyiben a bíróság a határzárral kapcsolatos bűncselekmények miatt az elkövetővel szemben végrehajtandó vagy próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést szab ki, úgy e mellett az elkövető kiutasítása nem mellőzhető. A kiutasítás tartama legalább kettő év.

Az általános szabályoktól eltérően a határzárral kapcsolatos bűncselekmény esetén a jogalkotó 2015. szeptember 15. napjától a felfüggesztett szabadságvesztés alkalmazásának lehetőségeit kibővítette. Ennek megfelelően a minden egyéb bűncselekmény esetében alkalmazható szabályozástól eltérően a bíróság a határzár tiltott átlépése, a határzár megrongálása, valamint a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása elnevezésű bűncselekmények miatt kiszabott öt évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtását is felfüggesztheti, kettő évtől tíz évig terjedő próbaidőre.

A felfüggesztett szabadságvesztés ugyanakkor végre kell hajtani, amennyiben a kiutasított elkövető a jogerősen kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt Magyarország területére visszatér.

A büntetés-végrehajtási törvény módosítása révén a bíróság az elítélt kérelmére a kiutasítás végrehajtásának megkezdésére, fontos okból – különösen az elítélt személyi vagy családi körülményeire tekintettel – legfeljebb három hónap halasztást engedélyezhet. A kiutasítás végrehajtását el kell halasztani hivatalból akkor is, ha az elítélt egy évesnél fiatalabb gyermekét gondozza, avagy 12. hetet meghaladó várandós, de ekkor legfeljebb a szülés várható idejét követő 12. hónap végéig.

Nincs helye a kiutasítás végrehajtása elhalasztásának, amennyiben az súlyosan veszélyeztetné a közbiztonságot vagy a közrendet.
 
KÖZIGAZGATÁSI ÜGYSZAK

Egyes törvényeknek a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő módosításáról szóló 2015. évi CXL. törvény 2015. szeptember 15-től hatályos rendelkezései módosították – egyebek mellett – a Polgári perrendtartást és a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvényt.

A hatályba lépő szabályozás értelmében, ha a külföldi (a migráns) a menekültkénti elismerésére irányuló kérelmét Magyarország területére történő beléptetése előtt, a szerb-magyar határon létesítendő tranzitzónában nyújtja be, sajátos szabályokat – a határon lefolytatott eljárás szabályait – kell alkalmazni a menekültügyi hatóságnak és a bíróságnak.

A menekültügyi hatóság eljárását a határon folytatja le, a tranzitzónában a kérelmezőt regisztrálja és a kérelem elfogadhatóságáról soron kívül, de legkésőbb a kérelem benyújtásától számított 8 napon belül dönt, és döntését haladéktalanul kézbesíti a kérelmezőnek.

Ha a kérelem nem elfogadhatatlan, a Magyarországra belépést az idegenrendészeti hatóság engedélyezi. A kérelem akkor elfogadhatatlan, ha a kérelmező vonatkozásában van olyan harmadik ország, amely ránézve biztonságos harmadik országnak minősül.

Ha a menekültügyi hatóság – a határon lefolytatott eljárás eredményeként – a kérelem elfogadhatatlanságáról (a kérelmező kiutasításáról) határoz, a döntés bírósági felülvizsgálatára a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes.

A bíróság az ügyet ún. nemperes eljárás keretében, a felülvizsgálati kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül bírálja el. Ha a kérelmező személyes meghallgatása szükséges (pl. kiutasítás esetén), a bíróság a személyes meghallgatást a tranzitzónában vagy távközlő hálózat útján a bíróság székhelyén (Szegeden) vagy más, a tranzitzónán kívüli helyről folytatja le.

A bíróság a felülvizsgálat során kizárólag a jogszabálysértő menekültügyi határozatot – az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabály megsértésének kivételével – helyezheti hatályon kívül és szükség esetén kötelezheti a menekültügyi hatóságot új eljárásra.

A határon lefolytatott eljárásnak – beleértve a bírósági eljárást is – a kérelem benyújtásától számított négy héten belül kell befejeződnie. Ha a négy hetes határidő jogerős határozat hozatala nélkül eltelik, a külföldi kérelmező belépését Magyarországra az idegenrendészeti hatóság köteles engedélyezni és a beléptetett kérelmező tekintetében a menekültügyi eljárást a menekültügyi hatóság az általános szabályok szerint köteles lefolytatni.

Szeged, 2015. szeptember 14.
 

A Szegedi Törvényszék  Sajtóosztálya

KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK: