Tanúgondozás és áldozatvédelem - hagyományteremtő konferencia az OBH szervezésében

A tanúgondozás és az áldozatvédelem hazai szakembereinek részvételével nagysikerű országos konferenciát szervezett 2016. május 9-10-én az Országos Bírósági Hivatal a Magyar Igazságügyi Akadémián. Az eredmények és jó gyakorlatok ismertetése mellett az előadók a társhatságokkal való együttműködés fontosságára, valamint a közös gondolkodás szükségességére hívták fel a figyelmet. Az OBH hagyományteremtő jelleggel hívta életre a tanácskozást, hogy a terület szakértői évről-évre tapasztalatot cseréljenek, s megvitassák azokat a kérdéseket és problémákat, amelyek hozzájárulnak a közös munka sikeréhez. Mindez része az OBH azon jövőbeni célkitűzéseinek, amelyek a tanúgondozás és áldozatvédelem hathatósabb érvényesítését kívánja elősegíteni. 
 
A tanúgondozás és áldozatvédelem szolgálat, amely nem merül ki a jogszabályok betartásában; értő figyelmet, tiszteletet és empátiát igényel a szakemberektől.  Egy olyan komplex feladat, amelyben minden érintett szervnek megvan a maga speciális feladata. A rendezvény a társhatóságokkal történő együttgondolkodás jegyében az egyes szakterületek sajátosságainak és eredményeinek megismerését szolgáló tapasztalatcserére adott lehetőséget, biztosítva a tanúgondozás és az áldozatvédelem területein dolgozók együttműködésének erősítését, és a kölcsönös segítségnyújtást annak érdekében, hogy az igazságszolgáltatás szolgáltató jellege erősödjön. Az Országos Bírósági Hivatal felismerve a feladat fontosságát 2013-tól országos program keretében kiemelten foglalkozik a tanúgondozással, mely a múlt évben az áldozatvédelemmel is kiegészült. 
 
Dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke nyitóbeszédében kiemelte, hogy a tanúgondozás országos programjának 2013. évi meghirdetése óta a tapasztalatok igazolják annak szükségességét. A tanúgondozók a „bíróságok arcaivá” váltak, számuk a 2013. évi 85-ről 2015-re 227-re emelkedett. Kiépült a tanúgondozói hálózat, melyet a koordinátorok, mentorok és a kezdő tanúgondozók alkotnak. A tanúgondozók és rajtuk keresztül a bíróságok irányába megnyilvánuló bizalom erősödésének hatása megmutatkozik a tanúgondozói megkeresések számában is, mely a 2014. évi 6500-ról 2015-ben már több, mint 11000-re nőtt. Az országos program szerves részét képezi az infrastrukturális feltételek megteremtése, melynek keretében 2015-ben országosan már 43 tanúszoba működött. 2016 célkitűzései között kiemelte a tanúgondozók kompetenciájának növelését célzó képzéseket, a tanúgondozók munkáját segítő és egységesítő protokoll kézikönyv, valamint az országosan egységes adatgyűjtési és nyilvántartási rendszer kidolgozását, továbbá az áldozatvédelmi tájékoztatási hálózat kiépítését a társhatóságokkal történő együttműködés keretében.
 
Dr. Porkoláb Erika az OBH Bírósági Főosztályának munkatársa a tanúgondozás és áldozatvédelem programjának országos eredményei kapcsán arról számolt be, hogy az OBH elnökének a bíróságokhoz való hozzáférés egyszerűsítésére irányuló stratégiai célkitűzéséhez igazodva a bíróságok mindent megtesznek a tanúk és áldozatok tájékoztatásért, félelmük eloszlatásáért. A bírósági szervezet szakképzett tanúgondozói hálózat mellett védett tanúmeghallgató szobákkal, tanúvárókkal, elkülönített folyosók kialakításával és tájékoztató anyagokkal segíti az országos program sikerét. A tanúgondozás mellett az OBH az áldozatok védelmét is kiemelten kezeli, így nagy figyelmet fordít arra, hogy a képzések és érzékenyítések révén bírák és az igazságügyi alkalmazottak a megfelelő érzékenységgel hallgassák meg a bűncselekmények áldozatait úgy, hogy közben sem a pártatlanság, sem az elfogulatlanság követelménye ne sérüljön.
 
Dr. Várai-Jeges Adrienn, Az OBH Bírósági Főosztályára beosztott bíró az áldozatok tárgyalótermi kezelése kapcsán a bírák képzésének fontosságára hívta fel a figyelmet, melyre az OBH kiemelt figyelmet fordít. 2015. januárjától 2016 tavaszáig a Fővárosi Törvényszék illetékességi területéhez tartozó családjogi bírák intenzív képzésen vettek részt, 2016. július 13-án pedig Nemzetközi Családjogi Képzés lesz az OBH szervezésében. Június 14-15-én családjogi szakmai nap keretében cserélhetik ki tapasztalataikat a bírák. 2016-ban ismét megalakult a Gyermekközpontú Igazságszolgáltatás Munkacsoport, melynek két fő feladata a büntetőbírák és családjogi bírák képzési rendjének kidolgozása, valamint a családon belüli erőszak elleni küzdelem.  A munkacsoport által szervezett országos konferencia idei témája a családon belüli erőszak elleni küzdelem lesz. 
 
Az OBH munkatársai által kiemelt együttműködés és közös gondolkodás fontosságát hangsúlyozták a társhatóságok meghívott előadói is. 
 
Dr. Veisz Gábor, az Igazságügyi Hivatal főosztályvezető-helyettese előadásában a hatóságok szerepét hangsúlyozta a másodlagos viktimizáció elkerülése érdekében. Ehhez adott a megfelelő jogszabályi háttér, azonban azt a gyakorlatban is érvényre kell juttatni. Mindannyiunk felelőssége, hogy az áldozatok ismét egyensúlyi helyzetbe kerüljenek, amelyhez elengedhetetlen a megfelelő bánásmód, a helyes kommunikáció, amik az eljárások eredményes lefolytatását is elősegítik.  
 
Dr. Pálvölgyi Ákos, az Igazságügyi Hivatal főosztályvezetője ismertette azt a Józsefvárosi Áldozatsegítő Szakmai Együttműködési Rendszerrel létrehozott kezdeményezést, amelyben az önkormányzat, a rendőrség, a polgármesteri hivatal egymással együttműködve úgynevezett irányított áldozatkezelési programot valósított meg. Szakértők bevonásával képzések és csoportfoglalkozások keretében foglakoznak mindazon kérdésekkel, amelyek révén elkerülhetővé válik az áldozattá válás.  A tapasztalatok szerint így sokkal nagyobb a bizalom a hatóságok felé. 
 
Dr. Ferenczi Aniella az Igazságügyi Hivatal Igazságügyi Hatósági és Módszertani Főosztályának főosztályvezetője arról beszélt, hogy az áldozatsegítés csak akkor lehet fenntartható, ha folyamatosan keressük a fejlődés irányait, nemzetközi kapcsolatokat építünk és tartunk fent. Az áldozatsegítés terén példaként említette a Franciaországban kidolgozott modellt, ahol három szinten működik a védelem. A legnagyobb szerepe a civil szervezeteknek van, akik a munkájukhoz szükséges anyagi támogatást a minisztériumtól kapják. A rendőrség keretében és a bírósági szinten is megvalósul az áldozatvédelem, ahol arra törekednek, hogy az áldozatok kezelése során ne a hivatali jelleg érvényesüljön. 
 
A gyakorlati kezdeményezések mellett dr. Szombati Zoltán, az Igazságügyi Minisztérium Kodifikációs Osztályának szakreferenseismertette az áldozatvédelem erősítésével kapcsolatos hazai és nemzetközi kodifikációs törekvéseket, kiemelve a bürokráciacsökkentéshez kapcsolódó intézményi és hatásköri változásokat, amelyek körében szerepel az Igazságügyi Hivatal feladatainak a járási hivatalokra történő átruházása is.   
 
Dr. Gál Eszter a Belügyminisztérium emberkereskedelem elleni referense az emberkereskedelem áldozatainak védelmével kapcsolatos feladatok között kiemelte, hogy az áldozatoknak minden segítséget meg kell adni, a speciális védelem biztosításán túl a támogatás nem köthető feltételhez.
 
Dr. Barabás Andrea Tünde, az Országos Kriminológiai Intézet osztályvezetője az áldozattá válás kriminológiai vetületeiről beszélt. Kiemelte, hogy a statisztikák nem minden esetben tükrözik a valóságot, magas a látencia. Sok bűncselekmény rejtve marad a hatóságok előtt, például az áldozatok szégyenérzete, vagy önvádja miatt. 
 
Dr. Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakjogász a női áldozatok és kezelésük a bírósági eljárásokban című előadásában a bírák képzésének fontosságára hívta fel a figyelmet. A nők speciális áldozati szerepét ismertetve kitért arra, hogy mire a bíróság elé kerülnek, már külön történetük van, a bíróra pedig sokszor úgy tekintenek, mint segítő foglakozásúakra, holott a bíróságnak nem ez a feladata. Fontos ezért, hogy a bírók olyan képzésben részesüljenek, hogy kellő empátiával tudják kezelni ezeket a helyzeteket. 
 
Dr. Tomasovszki László igazságügyi pszichológus szakértő a fiatalkorú terheltekről, mint áldozatokról beszélt. Előadásában kitért az áldozatok személyiségzavaraira is, így megemlítette hogy az elkövetők 72 %-a ADHD-ban szenved.
 
Ignéczi Hajnalka igazságügyi pszichológus szakértő a gyermek áldozatok kezelése a bírósági eljárásokban megnevezésű előadásában kiemelte annak fontosságát, hogy a gyermekek életkori sajátosságaikra és kiszolgáltatott helyzetükre tekintettel speciális védelemre szorulnak, a valós érdekeiket kell szem előtt tartani. Ez a bíróságok szempontjából különösen nehéz feladat, mert a bíróságoknak az igazságszolgáltatás érdekét kell elsődlegesen figyelembe venniük. Az eljárás során arra kell törekedni, hogy a velük való kommunikáció egyértelmű legyen, amit a gesztusok is támasszanak alá. A bírónak bíróként kell viselkednie, nem eshet szülő szerepbe.  
 
A hagyományteremtő jelleggel létrehívott szakmai tanácskozáson a bírósági szervezet képviselői, az Igazságügyi Hivatal, az érintett minisztériumok, szakjogászok és igazságügyi pszichiáter szakértők bevonásával egy olyan együttgondolkodás vette kezdetét, mely a tervek szerint évente rendszeres tanácskozássá válik.
 
Budapest, 2016. május 23.