„Tudja-e…?” - A tárgyalások nyilvánossága

„Ő miért van itt benn?” - mutatott rá a lopás bűntettével vádolt férfi a tárgyalóteremben helyet foglaló nőre.  A bíró közlésére, miszerint a hallgatóként jelen lévő hölgy újságíró, a vádlott felcsattant: ”Nem akarom, hogy itt legyen!” Mi történik ilyenkor? Kinek és mikor van joga bent lenni a tárgyalóteremben? Mit jelent a nyilvános tárgyalás és mi a zárt tárgyalás? Ezekre a kérdésekre adjuk meg a választ. 
 
 
Nyilvános tárgyalás
 
Magyarország Alaptörvénye rögzíti a tárgyalás nyilvánosságának alapelvét azzal, hogy kimondja: mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.
A tárgyalási nyilvánosság azt jelenti, hogy - alapesetben – bárki jelen lehet akár sajtó képviselőjeként, akár érdeklődőként egy-egy tárgyaláson. (A bíróság nyilvános tárgyalásáról a törvény értelmében a sajtó ugyan jogosult tájékoztatást adni, viszont a kép és hangfelvétel készítése bírói engedéllyel történhet.) Büntetőügyekben előírás, hogy hallgatóság tagjai között minden 18. életévét betöltött személy helyet foglalhat, a 14. életévüket betöltöttek a bíró külön engedélyével vehetnek részt a tárgyaláson. 14 év alatti gyerek viszont nem tartózkodhat a tárgyalóteremben, kivéve akkor, ha ő részt vesz az eljárásban.  A tanács elnöke a tárgyalás szabályszerű lefolytatása, méltóságának és biztonságának megőrzése érdekében, helyszűke esetén meghatározhatja a hallgatóság létszámát. Fontos leszögezni: a nyilvánosság nem a felek ellen irányul, hanem az igazságszolgáltatás működésének átláthatóságát, ellenőrizhetőségét biztosítja. A társadalmi ellenőrzés lehetősége hozzájárul ahhoz, hogy a bíróságok és az eljárásban részt vevő más hivatalos személyek valóban függetlenül és pártatlanul, kizárólag a törvényeknek alárendelten járjanak el. Ez pedig nem csupán az adott eljárásban résztvevő felek, hanem az egész társadalom érdeke is. 
 
Honnan tájékozódhat? 
 
A bíróságokon érdeklődve tájékozódhat a kitűzött tárgyalásokról, de a közérdeklődésre számot tartó ügyekről hetente készül un. sajtójegyzék is, amelyben megtalálható az ügy rövid leírása, a vádlott(ak) anonimizált adatai, a tárgyalás időpontja, s helye. Ez elsősorban a sajtó képviselőit hivatott tájékoztatni, de a fontosabb heti büntetőügyek rövid leírása elérhető a Zalaegerszegi Törvényszék honlapján is. / http://zalaegerszegitorvenyszek.birosag.hu/ /
 
Zárt ajtók
 
Bár a tárgyalások alapvetően nyilvánosak, vannak olyan indokok, amik miatt a nyilvánosság korlátozható, illetve kizárható, s un. zárt tárgyalást rendelhet el a bíróság.  Ilyen például, ha a nyilvánossággal veszélybe kerülne az üzleti titok vagy külön törvényben meghatározott más titok megőrzése, de zárt tárgyalás rendelhető el erkölcsi okokból, vagy például az eljárásban részt vevő kiskorú személy, tanú vagy sértett védelme érdekében is.
A bíróság a korlátozás vagy kizárás kérdésében minden esetben indokolt határozattal dönt, amely ellen nem lehet fellebbezni.  Zárt tárgyalás elrendelése esetén a bíróság a tárgyaláson résztvevőket figyelmezteti, hogy a tárgyaláson elhangzottakról tájékoztatást nem adhatnak, szükség esetén figyelmezteti őket a minősített adattal visszaélés büntetőjogi következményeire is. 
Fontos megjegyezni: az előzetes letartóztatások - a nyomozás, illetve a vádemelés érdekeire való tekintettel - mindig zárt ülésen zajlanak. 
 
Ítélet - nyilvánosan 
 
Ha a bíróság kizárta a tárgyalásról a nyilvánosságot, a határozatot, ítéletet akkor is nyilvánosan hirdeti ki. Ez alól egyetlen kivétel van: a bíróság nem hirdeti ki nyilvánosan a határozat indokolásának azon részét, amely nyilvánosságra hozatala sértené azt az érdeket, amelynek védelmében a zárt tárgyalást elrendelte.
 
Nyitott bíróság  
 
A nyilvánosság elve az Országos Bírósági Hivatal által 2012-ben meghirdetett Nyitott Bíróság programban kiszélesítve, pedagógiai, ismeretközlő céllal is él. A program keretében az ország bíróságai - elsősorban, de nem kizárólag - 14-18 év közötti iskolai csoportokat, felsőoktatásban tanuló hallgatókat fogadnak, akik előzetes jelentkezés és engedély alapján vesznek részt egy-egy tárgyaláson. A tárgyalást megelőzően a bíró vagy egy igazságügyi alkalmazott ismerteti velük a bírósági rendszer felépítését, a tárgyalás menetét, a tárgyalótermi viselkedési szabályokat, illetve az ügy tárgyát. A tárgyalást követően pedig lehetőség van kérdések feltételére, a hallottak, látottak megvitatására is. 
További információk: www.birosag.hu
 
 
 
Zalaegerszeg, 2016. május 05.