"Ügydömping a bíróságokon" címmel készített interjút a Magyar Nemzet újságírója dr. Stummer Attilával, az OBH Jogszabály-véleményezési Osztály vezetőjével

A joggyakorlat figyelmeztethet a törvényhozás korlátaira

A bíróságok működési feltételeiért felelős Országos Bírósági Hivatal a legutóbbi időkben számos olyan észrevételt, javaslatot tett, amelyek végül jogszabályok módosításához, új törvények megalkotásához vezettek. Stummer Attila osztályvezető lapunknak elmondta: kezdeményezésükre szeptember elseje óta a szabálysértési bírságot a bíróság új normák szerint változtathatja át elzárásra. Az OBH indítványára változás várható a cégjogi és a gondnoksági ügyekben is.

Nem mindig látják előre a jogalkotók, hogy a törvények végrehajtása miként alakul: milyen munkaszervezési, pénzügyi, technikai feltételek szükségesek a jogalkalmazáshoz. Az ügyfelekkel közvetlen kapcsolatban álló különféle hatóságok észrevételei így különösen fontosak a törvényhozók számára. Az igazságszolgáltatást érintő ügyekben tavaly január óta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke tehet észrevételt és kezdeményezhet jogalkotást – javaslatait az OBH jogszabály-véleményező osztálya készíti elő. Stummer Attila bíró, a kodifikációs osztály vezetője lapunknak azt mondta: a bírákból és bírósági titkárokból álló részleg – informatikai eszközök felhasználásával – hatástanulmányokat, elemzéseket végez, összegyűjti, beszerzi az ország bíróságainak és a Kúriának a véleményét, s ezt követi az elnöki álláspont kialakítása. A cél az, hogy elősegítsék a szakszerű, gyors és költséghatékony ítélkezést.

Az első látványos eredményt az OBH a szabálysértési ügyekben érte el. Kezdeményezésére idén szeptember elsejétől módosult a tavaly áprilisban bevezetett szabálysértési törvény. Az új változat lehetővé teszi, hogy az ítélkező fórumok ne az eredeti harminc, hanem negyvenöt napon belül döntsenek. Mód van arra is, hogy a bíróság bizonyos feltételekkel a szabálysértési hatóság – többnyire a rendőrség – által kiszabott, de meg nem fizetett bírságot tárgyalás nélkül is elzárásra változtathassa át.

Adóhivatal helyett bíróság

Az előzményekről szólva az osztályvezető azt mondta el: a szabálysértési törvény eredeti szövegének hatályba lépése után a múlt nyáron hatalmas ügytömeg érkezett a bíróságokra. A korábbi eljárásoknak a hat-hétszerese indult meg, havi huszonöt-harmincezer ügy futott be, s ez a szám állandósult. Az ügydömping hátterében részben az áll, hogy 2012 előtt a bírságokat adók módjára kellett behajtani, ám ez nem mindig sikerült, az érintettek elhúzták az eljárást. Ezután következett az a szabályozás, amely nyomban a bíróság elé utalta a hasonló eseteket és előírta, hogy az összeget – tárgyalás megtartása után – az ítélkezés elzárásra változtassa át. Tapasztalható volt ugyanakkor, hogy az eljárás alá vont személyeknek csupán harminc százaléka jelent meg a tárgyaláson, a többség jogsértéseiről tehát távollétükben kellett dönteni. Stummer Attila megjegyezte: jelenleg 160 bíró és ugyanennyi titkár foglalkozik a szabálysértési eljárásokkal, a múlt évi létszámfejlesztések nagy részét ez az ügycsoport kötötte le.

A tapasztalatok alapján az OBH elnökének javaslatára a Belügyminisztérium egyetértett azzal, hogy a kódexet módosítani kell. A törvényhozás döntése alapján szeptember elseje óta így az átváltoztatás ügyében csak akkor kell tárgyalást tartani, ha a bíróság ezt szükségesnek látja, vagy az ügyfél kéri. Az osztályvezető pozitívumként könyveli el, hogy száz szabálysértési ügyből már csak huszonöt-harmincban kell tárgyalást kitűzni. Így a bíróság megterhelése arányosabb.

A bírósági hivatal azt tartaná szerencsésnek, ha a pénzbírság helyébe minél többször közérdekű munka léphetne, az érintetteket pedig széles körben tájékoztatnák a fizetési, munkavégzési feltételekről. Így elkerülhető lenne, hogy az is büntetés-végrehajtási intézetbe vonuljon, aki a szankciót önhibáján kívül nem tudja megfizetni.

Milliárdos költség a felülvizsgálatoknál

Az OBH osztályvezetője ezen kívül a hivatal eredményei közt tartja számon, hogy a kormányzat – az Országgyűléshez most benyújtott törvényjavaslat szerint – egy év helyett öt évet ad a bíróságoknak a gondnoksági ügyek felülvizsgálatára. A jelenlegi polgári törvénykönyv véglegesnek tekinti a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett személyek helyzetét, állapotát, a jövő márciusban hatályba lépő új civil kódex szerint viszont mindenkinek az ügyét figyelemmel kell kísérni. Stummer Attila úgy véli: az átmeneti szabályban erre eredetileg meghatározott egy év kevés lett volna, hiszen a bíróságnak gondosan át kell tekintenie minden esetet. A képhez hozzátartozik az is, hogy egy-egy gondnoksági ügy költsége akár százezer forint is lehet. A felülvizsgálatból eddig kizárt harmincötezer gondnokolt helyzetének megítélése összességében három és fél milliárd forint ráfordítással járna, s erősen megterhelné az éves költségvetést.

Az OBH jogszabály véleményező tevékenységének fontos része volt a cégjogi szabályokhoz megfogalmazott javaslat. Stummer Attila felidézte, hogy 2012-ben a jogalkotók többször is módosították a cégtörvényt, de a korrekciók nem váltak be. A tavalyi rendelkezések a bíró elé utaltak nagyon sok olyan feladatot is, amelyekhez nem kell bírói szakképzettség. Az OBH álláspontja szerint nem szükséges bírói közreműködés ahhoz, hogy a cégjegyzékben feltüntessék a végelszámolás, a felszámolás tényét és az adóhatóságtól, a felszámolási bíróságtól érkező közléseket. Az ilyen adatot a jogi szakvizsgával rendelkező titkár vagy a bírósági ügyintéző is bejegyezhetné. Stummer Attila a bírák közreműködését csak akkor tartja indokoltnak, ha ahhoz fontos garanciális érdek fűződik. Ilyen kérdéskör a bonyolult működésű cégek változásainak bejegyzése, de már határeset lehet a kft.-k tőkeemelése, vagy a tagok cseréje. Az osztályvezető kijelentette: ebben is indokoltnak tartanák javaslataik figyelembevételét, hiszen a tapasztalatok felhasználása hozzájárulhatna az eredményes jogalkotáshoz és a megfelelő színvonalú, kiegyensúlyozott jogalkalmazáshoz.

Gyorshajtástól és bolti lopásig

A tavaly április óta hatályos szabálysértési kódex húszezerről ötvenezer forintra emelte fel a szabálysértés értékhatárát. Aki tehát ezt meg nem haladó összeget lop el, sikkaszt, vagy csal, nem bűncselekményt, hanem tulajdon elleni szabálysértést követ el, s emiatt 150 ezer forint bírsággal sújtható. A közlekedési szabálysértések közül a gyorshajtás fordul elő leginkább, a szankció 300 ezer forint is lehet.

Budapest, 2013. szeptember 18.

Magyar Nemzet, Kulcsár Anna