Ügyelosztási rend

Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a bíróságok hatékony igazgatása, az időszerű és magas színvonalú ítélkezés biztosítása, valamint a szolgáltató jelleg érvényrejuttatása érdekében számos munkacsoportot hozott létre. Az OBH ugyanis – az Országos Bírói Tanáccsal közösen - olyan módszerek kialakítására törekszik, amelyek révén a bíróságok tevékenysége mind szélesebb körben ismertté és elfogadottá válhat. Az egyik kiemelt stratégiai cél a bírósági szervezet integritása, az ítélkezési és igazgatási munka átláthatósága, utóbbi kiszámíthatósága és ellenőrzöttsége, ezáltal az igazságszolgáltatásba, a bíróságokba és az egyes bírákba vetett társadalmi bizalom erősítése.

Az Országos Bírói Tanács az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatának (ENCJ) tagjaként részt vesz annak a nemzetközi munkacsoportnak a munkájában, amely megvizsgálja a tagországok bíróságainak ügyelosztási gyakorlatát. A kérdőívre – az ügyelosztás rendjére vonatkozó hazai jogszabályok, normatív utasítások és gyakorlatok számbavétele alapján – az OBH segítségével összeállított válaszok itt olvashatók.

A másik fontos lépés volt a bírósági integritás munkacsoport megalakítása. A testület arra is megbízást kapott, hogy áttekintse az ügyelosztási rendre vonatkozó szabályokat, amelyeket a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 9. és 10. §-ai határoznak meg. Ezek értelmében az ügyelosztási rendet - a bírói tanács és a kollégiumok véleményének ismeretében - a bíróság elnöke határozza meg legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 10-ig. Az ügyelosztási rend tartalmazza, hogy az adott bíróságon milyen összetételű és számú tanács működik, a bírák, és az egyesbíró hatáskörében eljáró bírósági titkárok melyik ügycsoportba tartozó ügyeket intézik, akadályoztatásuk esetén ki jár el helyettük, az ügyek elosztására melyik bírósági vezető jogosult, továbbá, hogy az ügyek elosztása milyen módon történik. Az ügyelosztási rend rögzíti azt is, hogy mely tanácsok, bírák járnak el a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti kiemelt jelentőségű perekben, továbbá a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény  szerinti kiemelt jelentőségű ügyekben. A Kúria ügyelosztási rendjében meg kell jelölni azt is, hogy az önkormányzati tanács és az elvi közzétételi tanács tagjaként mely bírák járnak el, továbbá azt, hogy az egyes bírák melyik szakágú jogegységi tanácsban járhatnak el. Az ügyelosztási rend kialakítása során figyelembe kell venni az ügyek jelentőségét, munkaigényességét - különös tekintettel a kiemelt jelentőségű perekre és kiemelt jelentőségű ügyekre -, az ügyérkezés statisztikai adatait, emellett törekedni kell az arányos munkateher megvalósítására is. Az ügyelosztási rendtől az eljárási törvényekben szabályozott esetekben, továbbá igazgatási úton a bíróság működését érintő fontos okból lehet eltérni.

Az ügyelosztási rendet a bíróságon, a felek által is hozzáférhető helyen ki kell függeszteni, továbbá a bíróságok központi internetes honlapján, valamint - ha a bíróság rendelkezik önálló weboldallal - az érintett bíróság honlapján közzé kell tenni.

Budapest, 2014. június 26.