A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényről

A bíróságok igazgatási és szakmai feladatai a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján az országgyűlési képviselők választása során felmerülő jogorvoslatok elbírálásában

A választási eljárásról szóló 2013. XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) a választási eljárás szabályait a korábban hatályos 1997. évi C. törvény előírásaihoz képest több ponton lényegesen átalakította, ugyanakkor a bíróságokat érintő jogorvoslati eljárás szabályai csak részben, elsősorban hatásköri előírásokban módosultak. Az országgyűlési képviselők választása során a bíróságok feladatait döntően a Ve. XII. fejezetének a jogorvoslatok elbírálására vonatkozó szabályai, illetőleg a Ve. XIII. fejezetének az országgyűlési képviselők választására vonatkozó külön szabályai határozzák meg.

Az országgyűlési képviselők választása során a hatályos Ve. eljárási és hatásköri szabályinak értelmezése alapján igazgatási és szakmai feladatok hárulnak:
a Kúriára
az Ítélőtáblákra
a Fővárosi Törvényszékre és
a járásbíróságokra.

Ezek a feladatok az alábbiak:

Az ítélőtáblák a jogorvoslatok kizárólag egy típusában a Ve. 240. § szerinti, a szavazólap adattartalmának jóváhagyása elleni jogorvoslat elbírálásában vesznek részt. Ez az az eset, amikor a Ve. 256. § szerint az országgyűlési egyéni választókerületi szavazólap adattartalmát az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság megállapítja. A választókerületi bizottság ezen döntése elleni fellebbezésnek nincs helye, a döntés közvetlen bírósági felülvizsgálata kérhető. (Ide tartozik a Ve. 239. § szerinti a jelöltek, listák sorrendjének sorsolása elleni jogorvoslat is.) Erre az eljárásra a Ve. XII. fejezete megfelelően irányadó azzal az eltéréssel, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelmet a választási bizottság székhelye szerinti ítélőtábla bírálja el. A bíróság a bírósági felülvizsgálati kérelemről legkésőbb a felterjesztését követő napon dönt.

A járásbíróságok a névjegyzékkel kapcsolatos jogorvoslat elbírálásában vesznek részt (Ve. 235-238.§).
A névjegyzékkel összefüggő vitás ügyek korábban is a helyi bírósági szintre tartoztak, ugyanakkor a régebbi szabályokhoz képest változás, hogy a járásbíróságnak kell döntenie a helyi választási iroda központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelem tárgyában hozott döntése körében is. Emellett járásbíróság bírálja el a helyi választási iroda szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos kérelmet elbíráló döntése elleni fellebbezést is (Ve.235.§ (1)-(2) bekezdései).

A járásbíróság eljárására a Ve. 236.§ (5) és (6) bekezdése irányadó. Ennek értelmében a döntés szigorú határidőkhöz kötött, a határidőket a választás kitűzése is befolyásolja. A járásbíróság egyesbíróként dönt, az eljárás során ügyvédi képviselet nem kötelező.

A járásbíróságok esetében fontos annak kiemelése, hogy a szigorú határidőkre tekintettel a szokásos iktatási és szignálási ügymenethez képest a választási ügyben eltérő ügykezelési mód szükséges. Amennyiben névjegyzékkel kapcsolatos ügy érkezik úgy az javasolható, hogy a kezelőiroda haladéktalanul mutassa be az iratot a járásbíróság elnöke részére.

A névjegyzékkel kapcsolatos ügyek érdemét a Ve. V. fejezete a központi névjegyzék szabályozása körében, illetőleg a Ve. VI. fejezete a szavazóköri névjegyzék szabályozása vonatkozásában tartalmazza. Mindkét típusú jogorvoslatnál azt kell vizsgálni, hogy a névjegyzékkel kapcsolatos döntések a választási iroda részéről mennyiben felelnek meg a Ve. előírásainak. Ez a járásbíróság  részéről törvényességi ellenőrzést jelent, melynek keretében az ügyben végleges és érdemi döntést kell hozni.

A Fővárosi Törvényszék vonatkozásában:

A Nemzeti Választási Iroda központi névjegyzékkel kapcsolatos döntése elleni fellebbezést a Nemzeti Választási Iroda elnöke bírálja el (Ve. 235.§ (7) bekezdése). A Nemzeti Választási Iroda elnöke által hozott  határozat elleni jogorvoslat elbírálása a Ve. 236.§ (7) bekezdés alapján a Fővárosi Törvényszék feladata. Tekintettel arra, hogy ez az eljárás is a névjegyzékkel kapcsolatos jogorvoslat egy hatásköri típusa, így a bíróság eljárására értelemszerűen a Ve. 236.§ (5) bekezdése irányadó, ide értve a határidőket is. Ez azt is jelenti, hogy a Fővárosi Törvényszék egyesbíróként jár el ezekben az ügyekben, az ügykezelésre a járásbíróság esetében javasolt követelmények irányadók. A Fővárosi Törvényszék bírájának az adott ügyben a Ve. központi névjegyzékre vonatkozó szabályainak megtartását, a határozat érdemi helyességét kell vizsgálnia.

♦  ♦  ♦

Az országgyűlési képviselők választásával kapcsolatos azon jogorvoslatokat, amelyek nem a névjegyzékkel állnak összefüggésben  a Ve. 229.§ (1) bekezdése szerint a Kúria  bírálja el. Az országgyűlési képviselők választása során ugyanis a Ve. 245.§ szerint másodfokú határozatot a Nemzeti Választási Bizottság hoz, s a határozata ellen benyújtott bírósági jogorvoslati kérelem elbírálása a Kúria feladata.

Ennek szem előtt tartásával, fontos annak lehetőségét is biztosítani, hogy a választási időszakban bármely bíróságnál, bármilyen módon előterjesztett, az országgyűlési képviselők választásával összefüggő beadvány - annak tárgyától függetlenül - rövid úton (fax vagy e-mail) a Kúria részére is megküldésre kerüljön, mivel az egyébként rövid elbírálási határidők az ilyen beadványok esetében a polgári perrendtartás szerinti formális intézkedések (áttétel, megküldés) megtételére nem adnak lehetőséget.

Budapest, 2014. február 4.

(Az összeállítást készítette dr. Kalas Tibor a Kúria Közigazgatási Kollégiumának vezetője)