A védelemhez való jog érvényesülésével kapcsolatos tanácskozást tartottak a Gyulai Törvényszéken

A Gyulai Törvényszéken 2013. október 7. napján tanácskozás zajlott, amelynek témája a kiegyenlítettebb zsúfoltság miatt távolabbi büntetés-végrehajtási intézetben fogvatartott vádlottak ellen Békés megyében folyamatban lévő büntetőeljárás során a védelemhez való jog érvényesülése volt. A tanácskozáson részt vett: dr. Baur Péter a Gyulai Törvényszék Elnöke, Kapossyné dr. Czene Magdolna a Gyulai Törvényszék büntető kollégiumvezetője, dr. Csomós Tamás, a Békés Megyei Ügyvédi Kamara Elnöke, a Békés Megyei Főügyészség részéről dr. Képíró Tibor büntetés-végrehajtási ügyész, továbbá Törzsök Tibor bv alezredes, a Békés Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Parancsnoka.

A konzultációt dr. Csomós Tamás a Békés Megyei Ügyvédi Kamara elnöke kezdeményezte, aki felvezetésként kifejtette, hogy a 2010. óta érvényes kriminálpolitikai megfontolások eredményeként a börtönnépesség száma megemelkedett, és nőtt az előzetes letartóztatásban lévő személyek száma is, úgymond a börtönök megteltek. Ennek egyenes következménye az, hogy a büntetőeljárásban a védők azzal a helyzettel kénytelenek szembesülni, hogy a vádemelés, illetve az előzetes letartóztatás fenntartása tárgyában meghozott döntés után a védenceiket a Gyulai Bv. Intézetből más büntetés-végrehajtási intézetbe szállítják át. Előfordul például, hogy a Gyulai Törvényszék előtt folyamatban lévő ügyben a terheltet Sátoraljaújhelyre viszik, és onnan csak a tárgyalás hetében, a hétfői körszállítással hozzák vissza. Ez a körülmény nehézséget okoz a terhelt és a védő kapcsolattartásában, valamint a vádlottnak a tárgyalásra történő felkészítésében.

Törzsök Tibor bv. alezredes kiemelte a Gyulai Bv. Intézet túlzsúfoltságát, ami indokolttá teszi az előzetes fogvatartásban lévő személyek jelentős részének átszállítását másik bv. intézetbe.  

A jelenlévők egyetértenek abban, hogy olyan valós problémáról van szó, amely során több alkotmányos jog konkurál egymással. Az egyik ilyen a védekezéshez való jog, és ennek részeként a terhelt és a védő közötti kapcsolattartási jog, a másik pedig a fogvatartottnak a megfelelő elhelyezéshez fűződő joga.

Miután valamennyi résztvevő kifejtette álláspontját, a probléma megoldása érdekében a együttműködés alapjai az alábbiakban szerint kerültek lefektetésre:
-    A fogvatartott más bv. intézetbe történő elszállításának tényéről a védő kapjon tájékoztatást.
-    Abban az esetben, ha a vádirat benyújtását követően még tárgyalás kitűzése nélkül, vagy hosszabb tárgyalási időköz meghatározása mellett kerül a vádlott átszállításra más bv. intézetbe, a védőnek lehetősége van részletes indokolással ellátott kérelmet benyújtania a perbírósághoz a visszaszállítás érdekében. Ilyen kérelemre – különösen indokolt esetben – a bíró rendelkezhet arról, hogy a vádlott a tárgyalás hetét megelőző körszállítással kerüljön a gyulai bv. intézetbe visszaszállításra.
-    Abban az esetben, ha az első tárgyaláson ügydöntő határozat nem születik, és a folytatólagos tárgyalás rövid határidővel kerül kitűzésre, a védő a szükséghez képest terjeszthet elő indítványt arra vonatkozóan, hogy a bíróság az átszállításhoz ne járuljon hozzá. Ez esetben a bíróság az eset összes körülményeinek figyelembe vételével dönt az indítvány felől.
-    A fent vázolt ügymenet nem vezethet visszaélésszerű joggyakorláshoz, ezért a bv. intézet jogosult figyelemmel követni azt, hogy a terhelt és a védő közötti kapcsolattartás ténylegesen megvalósul-e.

Az eredményes konzultáció lezárásaként a jelenlévők rögzítették, hogy három hónap elteltével az újabb gyakorlati tapasztalatok alapján fenti témakörben újabb konzultációt tartanak.