Versenyjogi ügyek az ERA szemináriumon. Interjú dr. Molnár Tibor Tamással, a Debreceni Ítélőtábla bírájával, polgári-gazdasági ügyszakos szaktanácsadóval

Az Európai Jogakadémia 4 állomásos versenyjogi képzésének első eseményét Lisszabonban rendezte meg 2017. május 8-9-én. A szemináriumon szó esett a gazdasági összefüggések jelentőségéről is. A képzésen szerzett tapasztalatairól dr. Molnár Tibor Tamást, a Debreceni Ítélőtábla bíráját kérdeztük. 
 
- Miért fontosak a közgazdasági háttérismeretek egy versenyjogi vonatkozású polgári pereket tárgyaló bíró számára?
 
A polgári pereket tárgyaló bírák a tisztességtelen piaci magatartásokkal kapcsolatos ügyekben és a versenyjogi jogsértések jogkövetkezményeinek levonására irányuló perekben találkoznak a versenyjog szabályaival. Mindkét pertípusban fontos, hogy a bíró rendelkezzen bizonyos fokú közgazdasági háttérismerettel, hiszen a versenyjog célja a tisztességes piaci verseny biztosítása, így a bírónak tisztában kell lennie azzal, hogy a különféle típusú piacok miként működnek, továbbá a tisztességes verseny milyen módon állítható helyre, s egy esetleges versenyjogi jogsértés miként orvosolható. Az ERA lisszaboni szemináriuma épp ebben a körben nyújtott széleskörű elméleti és gyakorlati ismereteket, hiszen előadások, majd workshopok keretében közösen feldolgozott jogesetek útján szemléltette a piaci verseny működését, továbbá a versenykorlátozás lehetséges közgazdasági és polgári jogi (kártérítési) következményeit. 
 
- Hogyan értékelik a magyar bíróságok a gazdasági jellegű bizonyítékokat? Van-e bármilyen specialitás e tekintetben?
 
Ahogy az az ERA szemináriumán is elhangzott, egy bíró háromféle módon viszonyulhat a gazdasági szakkérdésekhez. Az egyik véglet az, hogy a gazdasági jellegű bizonyítást teljesen átengedi a szakértőknek, a másik pedig, hogy ő maga kívánja átvenni a szakértők feladatát. A leghelyesebbnek a középút tűnik, hiszen noha a gazdasági bizonyítás alapvetően szakértői feladat, a bírónak ismernie kell az adott tényállás közgazdasági hátterét legalább olyan szinten, hogy egyrészt fel tudja tenni a szakértőnek a megfelelő kérdéseket, másrészt pedig lehetősége legyen a szakértői módszerek és a szakvélemény bizonyos fokú ellenőrzésére. Azt gondolom, hogy a magyar bírák között mindhárom típusú hozzáállásra találhatunk példát, nemzeti specialitást ebben a körben nem tapasztaltam.
 
- Milyen gyakorlati feladatot kaptak a képzésen?
 
Alkalmunk volt arra, hogy - egyfajta szerepjáték keretében - eladóként és vevőként is modellezzük különböző típusú piacok működését, így "a saját bőrünkön" tapasztalhattuk, hogy a verseny korlátozottsága miként vezet egyenesen az árak emelkedéséhez és az optimális kereslet-kínálati viszonyok eltorzulásához. Lehetőségünk volt arra is, hogy - újabb szerepjátékok keretei között - egy kartellmegállapodásból eredő kártérítésre irányuló perben, valamint egy gazdasági erőfölénnyel való visszaéléssel kapcsolatos ügyben felperesként, alperesként vagy bíróként próbáljuk ki magunkat. Ezek a gyakorlati feladatok sokat segítettek abban, hogy jobban megértsük az előadásokon elhangzottakat, és közelebbről is megismerkedhessünk azokkal a gazdasági szakkérdésekkel, amelyek a versenyjogi vonatkozású polgári perekben óhatatlanul felmerülnek. 
 
 
A képzés tematikája ide kattintva elérhető.