"Viselni és állni kell a kritikát" - interjút készített az OBH elnökével a Zalai Hírlap Online

Három lehetőség közül választhatnak a kényszernyugdíjazott bírák, a szabálysértési törvény pedig egyenetlen elosztásban, de országos szinten jelentős terhet ró a bíróságokra. Többek között erről is beszélt dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, aki a napokban vett részt a Veszprémi Törvényszék összbírói értekezletén.

- Milyen lehetőségeket kínálnak a kényszernyugdíjazott bírák számára?
- Az április 2-tól hatályos törvény mindenki számára egyértelmű rendelkezéseket tartalmaz. A bírák folytathatják az ítélkezési tevékenységüket, illetve bíróként, az úgynevezett rendelkezési állományt is választhatják. Nemcsak ítélkezési, hanem közvetítői tevékenységet is folytathatnak, illetve központi igazgatási feladatokat is elláthatnak. A harmadik lehetőség, hogy aki nem kíván visszatérni a bírósági szervezetbe, az anyagi kompenzációban részesülhet. Az eddigi jelzések alapján (66 nyilatkozat érkezett be az OBH-hoz) 45-en nem kívánják az ítélkező munkát folytatni.

- Nem okozott, okoz-e fennakadást az ítélkezési munkában?
- A létszámhelyzetből eredő nehézségeket a bíróságok jó szervezéssel megoldották. Erre a Veszprémi Törvényszék a példa: a 81 engedélyezett státuszból 75-öt betöltött, ténylegesen hat álláshely kérdéses. Ezek egy részére már kiírtuk a pályázatokat. A törvényszéken tíz bíró volt érintett a felmentésekben. Ismereteim szerint a bírók 90 százaléka nem tér vissza törvényszékre.

- A szabálysértési törvény változása miatt jelentősen növekedett a bíróságok leterheltsége. Lesz-e változás ezen a téren, akár jogszabályi változás?
- A Veszprémi Törvényszéken még mindig alacsonyabb a szabálysértési ügyek számának növekedése, mint máshol az országban. Ez egyébként nagyon komoly terhet ró a bíróságokra, mert a kibővített bírói titkársági létszám energiáját felemésztik az ilyen jellegű ügyek. Van már jogszabály-módosítási tervezet, az OBH-nak is volt egy fogalmazványa, jelenleg folynak a tárgyalások, az előkészületek, hogyan lehetne a bírósági eljárást hatékonyabbá tenni. Komoly teher, hogy minden egyes pénzbírság helyett elzárásra való átváltoztatási ügyben kötelező a tárgyalás kitűzése; a tárgyalásokra átlagban az ügyfelek 27 százaléka megy el, de a többi esetben is elő kell készíteni a tárgyalást.

- Írásban kifejtette jogi álláspontját az Alkotmánybíróság számára az ügyek áthelyezésével kapcsolatban, miért tartja fontosnak, hogy a testület személyesen is hallgassa meg? (Az OBH elnökét szerdán hallgatta meg a testület.)
- Ez már több esetben is elmondtam, akár a bírák nyugdíjazásával kapcsolatban, hogy az OBH-nak a hatályos jogszabályokat kell alkalmazni. Én jogalkalmazó vagyok, a jogszabályokban rám rótt kötelezettségeket teljesítenem kell, a jogosítványokkal pedig élnem kell. Az Alaptörvény és más jogszabályok összhangjáról az AB dönthet, nekem ilyen jogköröm nincsen. Az ügyáthelyezés intézményének célja, hogy a leterhelt központi bírósági régió egyes bonyolult ügyeit áttegyék más bíróságokra, azért, hogy lényegesen hamarabb lezárulhassanak az eljárások. (Ügyáthelyezés 2011 óta létezik, akkor 13 ügy áthelyezéséről döntöttek, tavaly 42 ügyet helyezett át az OBH elnöke, ezek nagyobb része gazdasági per volt, és csak kisebb része büntetőügy - a szerk.)
 
- Ön hogy látja, teljeskörű-e ma Magyarországon a bírói függetlenség? Egyes ítéletek kapcsán igencsak erős kritikát kapott a bírói szervezet.
- Húsz évig ítélkezem magam is, bízom abban, hogy a bírók esküjükhöz hűen, pártatlanul, minden befolyásoltástól mentesen ítélkeznek. Az egy természetes dolog, hogy a bírók által meghozott döntések a közvéleményt megoszthatják bizonyos esetekben. Az, hogy erről ki, miként nyilvánít véleményt, az általunk nem befolyásolható, de a bíróknak viselniük és állniuk kell a kritikát. Ez nem rendítheti meg őket abban, hogy a jogszabályok alapján és a tényekről való meggyőződésük alapján ítélkezzenek, ezt a bátorságot és felkészültséget remélem minden bírótól.

- A tapolcai bíróság épülete rossz állapotban van, a felújítással kapcsolatban van-e valamilyen információ?
- Nagyon komoly ingatlanvagyont, 156 épületet gondozunk, és nem volt olyan felmérés ezekről, ami alapján sorba lehetne állítani: hol, mekkora költségráfordítással milyen előrelépésre lenne lehetőség. Én magam is elszörnyedve láttam tavaly a tapolcai állapotot, örömmel hallom, hogy némileg előre léptek: több mint tíz év után először volt festés és ablakcserére is sort kerítettek. A törvényszék elnökének feltett szándéka, hogy saját erőforrásból is megoldják a problémákat.
 
- Sok anomália van a bírósági tudósításokkal kapcsolatban. Azonnali közvetítés, név kiírása, arcok kitakarása. Készül-e ezzel kapcsolatban olyan jogszabály, ami útmutatást ad a tudósítónak?
- Nehéz volna számba venni azt a rengeteg problémát, ami például a technika fejlődéséből adódik. Hiú remény lenne, ha azt feltételeznénk, hogy létezhet olyan jogszabály, ami minden egyes esetet lefed. Kell azonban egy jogszabály, ami a tárgyalótermi nyilvánosságtól a kutató tevékenységig sok mindent átfog. Ezzel foglalkozik a kommunikációs munkacsoportunk, a munkaterv váza már elkészült. Több konferenciát is szerveznének, ahol a sajtó képviselői is részt vehetnek majd. Úgy gondolom, hogy a jogszabály a jövő év második felére elkészülhet. Egyébként ebben a tekintetben a Szegedi Ítélőtábla és a Szegedi Törvényszék, valamint a helyi sajtó közötti megállapodás példaértékű.

2013. április 29., szerző: Halmos György
(www.zaol.hu, www.veol.hu)