Folyamatban lévő ügyek listája

Folyamatban lévő magyar, illetve magyar vonatkozású ügyek az Európai Unió Bírósága előtt

2013. július

EURÓPAI BÍRÓSÁG

Előzetes döntéshozatali eljárások (ügyszám és ügy neve, utaló bíróság, beérkezés dátuma, téma)

C-409/11 Csonka és társai / Fővárosi Bíróság / 2011. augusztus 1. / Jogszabályok közelítése

A MÁV Általános Biztosító Egyesület (MÁV ÁBE) fizetésképtelenné válásával kapcsolatos ügyek a magyar bírói fórumok után az Európai Bírósághoz is eljutottak annak megvizsgálása céljából, hogy a pórul járt ügyfelek az uniós jog alapján remélhetnek-e kártérítést a magyar államtól.

Miután a MÁV ÁBE 2008-ban csődbe ment, hamar kiderült, hogy a biztosító nem lesz képes teljesíteni az ügyfelei (pontosabban tagjai, mivel a biztosító egyesületi formában működött) és más biztosítók felé fennálló fizetési kötelezettségeit. Így különösen a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező tagok voltak kénytelenek szembenézni azzal, hogy az általuk másoknak okozott károkat a biztosító nem fogja megtéríteni, hanem azokért saját személyükben, saját vagyonukkal kell helytállniuk.

Ugyan a történtek időpontjában Magyarországon is létezett egy garanciaalap, amely bizonyos eseményekért helytállt a károkozó helyett, de ezen események köre arra korlátozódott, ha a károkozó a baleset időpontjában nem rendelkezett biztosítással, vagy kiléte ismeretlen volt, illetve ha a kárt forgalomba nem helyezett vagy a forgalomból kivont járművel okozták. Mivel jelen estben a károkozóknak volt érvényes biztosításuk és a kárt forgalomba helyezett járművel okozták, ezért nem volt megfelelő jogi alap az általuk okozott károk károsultjaival szembeni helytállásra.

Az érintett károkozók szerint azonban a magyar államnak a gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó uniós irányelvek alapján kötelessége lett volna olyan jogszabályi környezetet teremteni, amelyben a garanciaalap vagy valamely más szerv a biztosító nemfizetése esetén helyt áll a biztosítottak által okozott károkért.

Az ügyben eljáró Fővárosi Bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy Magyarország a történtek időpontjában megfelelően átültette-e a nemzeti jogába a gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó uniós szabályokat, és ha nem, úgy a hibás jogalkotása miatt kártérítési felelősséggel tartozik-e a MÁV ÁBE azon tagjainak, akik a biztosító helyett maguk álltak helyt az általuk okozott károkért.

A tárgyalás 2012. szeptember 26-án volt.

2012. október 24-én kiadott indítványában Mengozzi főtanácsnok úgy vélte, hogy Magyarország az uniós jog alapján nem volt köteles létrehozni egy olyan garanciaalapot, amely a fizetésképtelenné vált biztosítónál biztosított gépjárművek által okozott károkat megtérítené. Az uniós jog ilyen garancialap létrehozását ugyanis csak a biztosítással nem rendelkező vagy az azonosítatlan gépjárművek által okozott károk megtérítése céljából írja elő.

Az ítélethirdetés 2013. július 11-én lesz.

C-385/12 Hervis / Székesfehérvári Törvényszék / 2012. augusztus 13. / Adózás

A magyarországi válságadókkal kapcsolatos első ügy megérkezett az Európai Bíróságra.

A jelen ügy tárgya a bolti kiskereskedelmi tevékenységre kivetett különadó, amely azon cégeket terheli, amelyeknek az éves nettó árbevétele meghaladja az 500 millió forintot. Az adó kulcsa a nettó árbevétel növekedésével progresszíven növekszik, annak mértéke 500 millió forintot meg nem haladó árbevételnél 0%, az 500 millió forintot meghaladó, de a 30 milliárd forintot el nem érő árbevétel-részre 0,1%, a 30 milliárd forintot meghaladó, de a 100 milliárd forintot el nem érő árbevétel-rész után 0,4%, míg a 100 milliárd forintot meghaladó árbevétel-rész tekintetében 2,5%.

Egy sport és divatkereskedelmi vállalkozás a Székesfehérvári Törvényszék előtt vitatja a bolti kiskereskedelmi tevékenységre kivetett különadónak az uniós joggal való összhangját. Állítása szerint az adó ellentétes az uniós joggal, mivel az hátrányosabban érinti a külföldi tulajdonban álló kereskedelmi vállalkozásokat, mint a hasonló magyar cégeket. Ezen belül a hátrányos megkülönböztetés abban is megvalósul, hogy az adó jobban sújtja a saját üzleti modellben tevékenykedő vállalkozásokat, mint a franchise formában működő cégeket, ami által a magyar tulajdonban álló franchise cégek indokolatlan versenyelőnyre tesznek szert.

A Székesfehérvári Törvényszék azzal a kérdéssel fordult az Európai Bírósághoz, hogy a bolti kiskereskedelmi tevékenységre kivetett különadó összhangban van-e az uniós joggal.

Az ügyben a tárgyalás 2013. június 18-án volt.

A főtanácsnoki indítvány kihirdetésére 2013. szeptember 5-én kerül sor.

C-444/12 Hardimpex / Fővárosi Törvényszék / 2012. október 3. / Adózás

Egy vállalkozás számítástechnikai alkatrészek és eszközök nagykereskedelmi forgalmazásával foglalkozott és legjelentősebb beszállítójától több számlát fogadott be ilyen alkatrészek és eszközök értékesítéséről, amelyek alapján gyakorolni kívánta az áfa-levonási jogát.

Az adóhatóság azonban megtagadta a termékbeszerzés során előzetesen megfizetett áfa levonását azzal az indokkal, hogy a kérdéses számlák igazolatlan eredetük miatt tartalmilag hiteltelenek. Az adóhatóság szerint ugyanis a részben EU-n kívüli országokból származó számítástechnikai termékek jogszerűtlenül kerültek forgalomba Magyarországon, mivel tekintetükben nem fizették meg az importáláshoz kapcsolódó közterheket. Az adóhatóság különösen azt rótta fel az érintett vállalkozásnak, hogy az nem vizsgálta meg a kérdéses termékek eredetét, illetve azt, hogy az értékesítési láncban előtte szereplő cégek eleget tettek-e közteherviselési kötelezettségüknek.

A vállalkozás azonban úgy véli, hogy az adólevonási jog gyakorlása nem tagadható meg azon az alapon, hogy az áru eredete nem igazolt, és ezért bírósági úton támadta meg az adóhatóság határozatát. Az ügyben eljáró Fővárosi Törvényszék arra vár választ az Európai Bíróságtól, hogy a magyar adóhatóság eljárása összhangban van-e az uniós áfa-szabályokkal.

Az Európai Bíróság – mivel úgy ítélte meg, hogy a magyar bíróság kérdésére adandó válasz levezethető az ítélkezési gyakorlatából – úgy határozott, hogy a jelen ügyben nem szükséges ítéletet hozni, hanem a döntését végzésben teszi közzé. Végzésében a Bíróság a megállapította, hogy az a kérdés, hogy az ügyben érintett termékek korábbi értékesítését terhelő áfát befizették-e az államkincstárba, nem befolyásolja az adóalanynak az előzetesen megfizetett áfa levonásához való jogát. Következésképpen a Bíróság azt a választ adta, hogy a magyar adóhatóság eljárása nem volt összhangban az uniós áfa-szabályokkal.

C-475/12 UPC DTH / Fővárosi Törvényszék / 2012. október 22. / Hírközlés

A UPC DTH egy Luxembourgban bejegyzett gazdasági társaság, amely rádiós és audovizuális műsorszolgáltatásokat tartalmazó szolgáltatáscsomagok értékesítésével foglalkozik. Ennek során luxembourgi székhelyről nyújt szolgáltatásokat más európai uniós tagállamokban élő előfizetők részére.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság piacfelügyeleti eljárást indított a UPC ellen, melynek keretében arra kötelezte a céget, hogy az bocsássa a rendelkezésére egy előfizetőjével fennálló szerződéses kapcsolatának dokumentációját, valamint egyéb, a nyilvántartásában szereplő adatokat.

A UPC ezután arról értesítette a magyar hatóságot, hogy a luxembourgi hatóságok álláspontja szerint az általa nyújtott szolgáltatások tekintetében Luxembourg államnak van joghatósága, továbbá a cég szolgáltatásai a luxembourgi jog értelmében nem minősülnek elektronikus hírközlési szolgáltatásnak. Mindezek alapján a UPC kérte a magyar hatóságtól, hogy az nemzetközi joghatóság, illetve eljárási hatáskör hiányában szüntesse meg a piacfelügyeleti eljárást.

Miután a magyar hatóság az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása miatt pénzbírsággal sújtotta a UPC-t, a cég a Fővárosi Bírósághoz fordult, amely azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a magyar hatóságoknak van-e joghatóságuk eljárni a jelen ügyben, illetve, hogy elektronikus hírközlési szolgáltatásnak minősül-e a UPC által nyújtott szolgáltatás.

A következő eljárási cselekmény a tárgyalás lesz (ha az érintettek kérik és a Bíróság azt szükségesnek tartja), melynek időpontját azonban még nem tűzték ki.

C-488/12 Nagy, C-489/12 Böszörményi, C-490/12 Gálóczhi-Tömösváry, C-491/12 Szabadosné és C-526/12 Ványai egyesített ügyek & C-614/12 Dutka, C-10/13 Sajtos,  C‑332/13 Weigl / Debreceni Munkaügyi Bíróság, Fővárosi Munkaügyi Bíróság és Kúria / 2012. október 31., 2012. november 20., 2012. december 31., 2013. január 8. és 2013. június 19. / Szociálpolitika

A kormánytisztviselők és a köztisztviselők jogállásáról szóló törvények alapján a kormánytisztviselői, illetve a közszolgálati jogviszonyt a munkáltató felmentéssel, indokolás nélkül megszüntetheti. A törvények e rendelkezéseit az Alkotmánybíróság ugyan alkotmányellenesnek találta és azokat megsemmisítette, e döntések azonban a jelen ügyek elbírálását még nem érintik.

Az említett törvényi rendelkezések alapján több közigazgatási szerv is indokolás nélkül elbocsátott kormánytisztviselőket, illetve köztisztviselőket. Az érintettek szerint azonban elbocsátásuk az indokolás hiánya miatt jogellenes volt.

Az ügyeket tárgyaló magyar bíróságok arra a kérdésre várnak választ az Európai Bíróságtól, hogy a magyar szabályozás ellentétben áll-e az uniós jognak az indokolatlan elbocsátással szembeni védelmet előíró rendelkezéseivel.

A következő eljárási cselekmény a tárgyalás lesz (ha az érintettek kérik és a Bíróság azt szükségesnek tartja), melynek időpontját azonban még nem tűzték ki.

C-519/12 OTP / Kúria / 2012. november 19. / Joghatóság

Az OTP Bank nagy összegű hitelt nyújtott egy magyarországi székhellyel rendelkező cégnek, amelyben egy németországi székhelyű vállalkozás közvetlen irányítást biztosító befolyást szerzett.

A magyar cég később felszámolás alá került, az OTP pedig a német vállalkozástól követelte az általa ellenőrzött céget terhelő kölcsöntartozás megfizetését.

Az ügy a Kúria elé került, amelynek a kölcsöntartozás tárgyában való érdemi döntés előtt arról kell határoznia, hogy a magyar bíróságoknak egyáltalán van-e joghatóságuk a jogvita eldöntésére. A joghatóságról szóló uniós rendelet értelmében ugyanis a német vállalkozás Magyarországon is perelhető, amennyiben az eljárás tárgya egy szerződés vagy egy szerződéses igény. A kérdés az, hogy a jelen esetben a kölcsöntartozás megfizetése követelésének vonatkozásában beszélhetünk-e szerződéses igényről, mivel az OTP nem áll közvetlen szerződéses kapcsolatban a német vállalkozással, hiszen a hitelszerződést a magyar céggel kötötte.

A következő eljárási cselekmény a tárgyalás lesz (ha az érintettek kérik és a Bíróság azt szükségesnek tartja), melynek időpontját azonban még nem tűzték ki.

C-563/12 BDV Hungary / Kúria / 2012. december 5. / Adózás

Egy konzervek nemzetközi nagykereskedelmével foglalkozó vállalkozás az Unió területén kívülre is szállított termékeket, amely ügyleteket az ÁFA-bevallásaiban akkor is adómentes exportértékesítésnek tekintette (ilyenkor az adó megfizetésére a termékek célállomásának helye szerinti országban kerül sor), ha az Unió területéről való kiléptetésre a magyar ÁFA-törvényben előírt 90 napos határidő leteltével került sor.

Az említett szabálytalanság miatt a magyar adóhatóság adóhiányt állapított meg a vállalkozásnál, és adóbírságot, illetve késedelmi pótlékot szabott ki rá. A cég azonban vitatja az adóhatóság határozatát, és azt állítja, hogy mivel a kérdéses termékek később ténylegesen elhagyták az Unió területét, ezért a vele szemben alkalmazott szankciók túlzottan aránytalanok, és ellentétesek a hozzáadottérték-adóra vonatkozó uniós szabályokkal.

Az ügyben eljáró Kúria azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy az exportra szánt termék az Unió területén kívülre való kiszállításának meghatározott határidőn belül meg kell-e történnie ahhoz, hogy az adómentes termékértékesítésnek minősülhessen.

A következő eljárási cselekmény a tárgyalás lesz (ha az érintettek kérik és a Bíróság azt szükségesnek tartja), melynek időpontját azonban még nem tűzték ki.

C-5/13 Kovács / Szombathelyi Törvényszék / 2013. január 3. / Személyek szabad mozgása

A közúti közlekedésről szóló törvény előírja, hogy a Magyarországon lakóhellyel rendelkező személyek főszabály szerint csak magyar hatósági engedéllyel és rendszámmal rendelkező járművel vehetnek részt a közúti forgalomban. E szabály alól kivételt jelent – többek között – az az eset, ha valaki a külföldi rendszámmal ellátott járművet Magyarország területén kívüli rendszeres munkavégzés érdekében használja. E körülményt azonban egy esetleges ellenőrzés során a helyszínen igazolni kell.

Egy Ausztriában dolgozó, de Magyarországon lakó magyar munkavállalót, aki a munkába járásra a munkaadója által számára e célból átadott, osztrák rendszámú személygépkocsit használja, közúti ellenőrzés alá vonták Szombathelyen. Mivel a helyszínen nem tudta bizonyítani, hogy hazánkban jogszerűen vezetheti a gépjárművet, ezért az ellenőrzés során elvették tőle az autó forgalmi engedélyét és rendszámát, továbbá pénzbírsággal sújtották. A bírságot azután is fenntartották, hogy az érintett bemutatta a munkáltatója igazolását arról, hogy a járművet jogszerűen használta Magyarországon.

Az esetből bírósági ügy lett, az eljáró Szombathelyi Törvényszék pedig azt szeretné megtudni az Európai Bíróságtól, hogy a jogszerű használat igazolását a helyszíni ellenőrzésre korlátozó és az utólagos igazolás benyújtásának lehetőségét megtagadó magyar szabályozás összhangban van-e a személyek szabad mozgásának az elvével.

A következő eljárási cselekmény a tárgyalás lesz (ha az érintettek kérik és a Bíróság azt szükségesnek tartja), melynek időpontját azonban még nem tűzték ki.

C-24/13 Dél-Zempléni Nektár Leader / Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság / 2013. január 21. / Vidékfejlesztés

A Leader egy uniós vidékfejlesztési program, amely gazdasági, társadalmi és környezeti problémák helyi megoldását segíti a helyi akciócsoportok közreműködésével. Ez utóbbiakban a közigazgatás, a vállalkozók és a civil szervezetek is képviseltetik magukat. A Leader alapfilozófiája a területalapú helyi fejlesztési stratégiák kidolgozása és megvalósítása.

A Dél-Zempléni Nektár Leader Nonprofit Kft.-t az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Irányító Hatósága Leader helyi akciócsoportként ismerte el. Később azonban a magyar hatóságok a céget megfosztották az említett státusztól azzal az indokkal, hogy egy jogszabályváltozást követően e címmel nonprofit formában működő gazdasági társaság már nem, hanem kizárólag egyesület rendelkezhet.

E határozatot a cég bírósági úton támadta meg, és az ügyet tárgyaló Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a helyi akciócsoportok gazdasági társaság formában történő működését megtiltó magyar szabályozás összhangban van-e az uniós joggal.

A következő eljárási cselekmény a tárgyalás lesz (ha az érintettek kérik és a Bíróság azt szükségesnek tartja), melynek időpontját azonban még nem tűzték ki.

C-26/13 Kásler / Kúria / 2013. január 21. / Fogyasztóvédelem

Az uniós fogyasztóvédelmi jog értelmében a fogyasztókkal kötött szerződésekben az eladó vagy szolgáltató által alkalmazott tisztességtelen feltételek nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve. A feltételek tisztességtelen jellegének megítélése azonban nem vonatkozik sem a szerződés elsődleges tárgyának a meghatározására, sem pedig az ár vagy díjazás megfelelésére az ellenértékként szállított áruval vagy nyújtott szolgáltatással, amennyiben ezek a feltételek világosak és érthetőek.

A jelen ügy kiindulópontja egy devizahitel-szerződés, amely alapján az OTP úgy folyósított az ügyfelének forintban kölcsönt, hogy annak visszafizetendő összegét svájci frankban tartotta nyilván, és amely összeget a folyósítás napján érvényes deviza vételi árfolyamon állapította meg. Ezzel szemben, a szerződés a törlesztő-részletek összegének meghatározására az esedékesség napját megelőző napon érvényes deviza eladási árfolyam alkalmazását írta elő.

A bank ügyfelei a magyar bíróságokhoz fordultak annak megállapítása végett, hogy tisztességtelennek minősül a szerződés azon kikötése, amely feljogosítja a bankot arra, hogy a törlesztő-részleteket a deviza eladási árfolyamon számolja. Az ügyben eljáró Kúria a jogvitával kapcsolatban több kérdést is feltett az Európai Bíróságnak. Mindenekelőtt tudni szeretné, hogy az uniós jog fent említett szabályai lehetővé teszik-e számára, hogy a kölcsönszerződés az átváltási árfolyamokat meghatározó rendelkezéseinek a tisztességtelen jellegét vizsgálja. Emellett a magyar bíróság arra is kíváncsi, hogy a kérdéses szerződési feltétel tisztességtelen jellegének megállapítása esetén a feltétel bíróságilag módosítható-e akként, hogy a törlesztő-részleteket is a deviza vételi árfolyamon kelljen számolni.

A következő eljárási cselekmény a tárgyalás lesz (ha az érintettek kérik és a Bíróság azt szükségesnek tartja), melynek időpontját azonban még nem tűzték ki.

C-56/13 Érsekcsanádi Mezőgazdasági Zrt. / Szegedi Ítélőtábla / 2013. január 28. / Mezőgazdaság

Egy állattartással foglalkozó vállalkozás pulykák tenyésztése céljából bérbe vett egy Nagybaracska községben található ingatlant. A cég két turnus előnevelt pulyka hízlalását tervezte a bérelt telepen.

Nagybaracska határában, a bérelt teleptől kb. 50 méterre 2006. február 10-én egy H5N1 madárinfluenza-vírussal fertőzött elhullott bütykös hattyút találtak. Ebben az időszakban a madárinfluenza vírusfertőzés miatt uniós szinten és Magyarországon is állategészségügyi intézkedések sorozatát fogadták el. Ezek keretében a magyar hatóságok Nagybaracska területére olyan védőkörzet kialakítását rendelték el, amelyben többek között megtiltották a baromfik szállítását. A védőkörzet létrehozása miatt az érintett cég számára nem engedélyezték azt, hogy a nagybaracskai pulykanevelő telepére máshol előnevelt pulykákat telepítsen be.

Mivel a vállalkozás úgy véli, hogy a pulykák védőkörzeten belüli telepre történő beszállításának megtiltása nem volt jogszerű, ezért kártérítési keresetet nyújtott be a magyar bíróságokhoz. Az ügyben eljáró Szegedi Ítélőtábla azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a magyar hatóságok eljárása összhangban volt-e a madárinfluenza-veszély miatt elfogadott uniós szabályokkal. További kérdésként merül fel, hogy amennyiben e szabályokat nem tartották tiszteletben, úgy milyen mértékű kártérítés jár az érintett cégnek.

A következő eljárási cselekmény a tárgyalás lesz (ha az érintettek kérik és a Bíróság azt szükségesnek tartja), melynek időpontját azonban még nem tűzték ki.

C-74/13 GSV Kft. / Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság / 2013. február 12. / Kereskedelempolitika

Egy vállalkozás Kínából származó üvegszövet árut hozott be Magyarországra, amire a magyar vámhatóság az uniós jog alapján (a kereskedelempolitika uniós szinten harmonizált) antidömping vámot vetett ki. Az importáló cég azonban úgy véli, hogy a kérdéses árura az alkalmazandó uniós jogszabály magyar nyelvű változata értelmében nem vethető ki dömpingvám, mivel e nyelvi változat szerint az „üvegszálakból készült szitaszövet” terméket kell vámmal sújtani, viszont a behozott termék nem minősül szitaszövetnek. Úgy tűnik azonban, hogy a magyar nyelvi változat a többi uniós nyelvi változathoz képest pontatlan fordítást tartalmaz, mivel például az angol változat alapján a kérdéses árura is ki kell vetni a vámot.

A vállalkozás és a magyar vámhatóság közötti perben eljáró Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság azt szeretné megtudni az Európai Bíróságtól, hogy a vitatott áru behozatalát terheli-e dömpingvám-fizetési kötelezettség, illetve, hogy mentesülhet-e kötelezettség alól az importáló cég amiatt, hogy az alkalmazandó jogszabálynak a honossága szerinti nyelvi változata alapján a kérdéses termék után nem kell vámot fizetni.

A következő eljárási cselekmény a tárgyalás lesz (ha az érintettek kérik és a Bíróság azt szükségesnek tartja), melynek időpontját azonban még nem tűzték ki.

C-135/13 Szatmári Malom / Kúria / 2013. március 18. / Mezőgazdaság

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló uniós rendelet értelmében a mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása céljából támogatás nyújtható a mezőgazdasági üzemek korszerűsítésére, azaz olyan beruházásokra, amelyek javítják az üzem összteljesítményét. A támogatás szintén nyújtható a mezőgazdasági és erdészeti termékek értéknövelése címén, amennyiben az elvégzett beruházás javítja a vállalkozás általános teljesítményét.

A Szatmári Malom Kft. három malomüzeme bezárását és azok kapacitásának összevonásával Veszprém-Kádártán egy új malom felépítését tervezte, amely projekthez vidékfejlesztési támogatást kívánt igénybe venni. A magyar hatóságok azonban a támogatás iránti kérelmet elutasították, mivel álláspontjuk szerint az új megvalósítási helyen új beruházási tevékenység nem támogatható, kizárólag a meglévő malmok korszerűsítésére igénylehető támogatás. A vállalkozás bírósági úton támadta meg a hatósági határozatot, arra hivatkozva, hogy ő mezőgazdasági termékek értéknövelése jogcímen adta be a pályázatát, ami különbözik a mezőgazdasági üzemek korszerűsítésétől.

Az ügyben eljáró Kúria arra a kérdésre vár választ az Európai Bíróságtól, hogy az érintett vállalkozás által elvégzett beruházás besorolható-e a rendelet fentebb említett két támogatási jogcímének valamelyike alá.

Az ügyben az írásbeli eljárás van folyamatban.

C-337/13 Almos / Kúria / 2013. június. 20 / Adózás

Egy mezőgazdasági termékek kereskedelmével foglalkozó vállalkozás egy biodízelt előállító cégnek repcét adott el, amelyet a vevőnek le is szállított. A vevő azonban nem fizette ki a repce vételárát, ami miatt a felek között létrejött adásvételi szerződést felbontották, így a repce tulajdonosa az agárkereskedelmi vállalkozás maradt.

Ami a kereskedelmi ügylet adóvonzatát illeti, az eladónak a termékértékesítéssel áfa-fizetési kötelezettsége keletkezett, azonban a tranzakció meghiúsulása miatt adóvisszaigényléssel élt, mivel az áfát a nemfizetés miatt nem tudta áthárítani a vevőre. Az adóhatóság szerint azonban az áfa-fizetési kötelezettség fennáll, mivel a termékértékesítés megvalósult, és az adásvételi szerződés felbontása egy az eredeti tranzakciótól független, új ügyletnek minősül. Az adóhatóság így jogosulatlan adóvisszaigénylést állapított meg, és adóbírságot szabott ki az eladóval szemben.

Ez utóbbi a magyar bíróságok előtt támadta meg az adóhatóság határozatát, az ügyben felülvizsgálati bíróságként eljáró Kúria pedig az Európai Bírósághoz fordult. A Kúria szerint ugyanis felmerül annak a lehetősége, hogy a magyar áfatörvény és az azon alapuló adóhatósági gyakorlat nincs összhangban az uniós héairányelvvel (a héa az áfa uniós jogi megfelelője), mivel ez utóbbi értelmében nemfizetés esetén – főszabály szerint – az adóalapot megfelelő mértékben csökkenteni kell. A magyar bíróság az uniós bíráktól vár iránymutatást a kérdésben.

Az ügyben az írásbeli eljárás van folyamatban.

C-342/13 Sebestyén / Szombathelyi Törvényszék / 2013. június 24. / Fogyasztóvédelem

Egy magánszemély és egy magyar bank svájci frank alapú devizahitel-szerződést kötött, amelyben kikötötték azt is, hogy a szerződésből eredő esetleges jogvitákban a Pénz és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság jár el. A bank előzetesen tájékoztatást nyújtott az ügyfelének a választott bíróság és a rendes bíróság eljárásai közötti legfontosabb különbségekről, így arról, hogy választottbírósági eljárás esetén nincs mód fellebbezésre, valamint arról, hogy az ilyen eljárás rendszerint költségesebb, mint a rendes bírósági eljárás.

Mindezek ellenére az ügyfél, egy 67 éves mozgáskorlátozott és beteg vidéki nyugdíjas, a választottbírósági kikötés semmisségének megállapítását kérte a magyar bíróságoktól arra hivatkozva, hogy az az ő jogérvényesítési lehetőségeit korlátozó, illetve a bankot előnyös helyzetbe hozó, tisztességtelen szerződési feltételnek minősül.

Az ügyben eljáró Szombathelyi Törvényszék azt szeretné megtudni az Európai Bíróságtól, hogy az említett választottbírósági kikötés az uniós fogyasztóvédelmi szabályok értelmében tisztességtelen, és így a fogyasztót nem kötő szerződési feltételnek minősül-e.

Az ügyben az írásbeli eljárás van folyamatban.

Közvetlen keresetek (ügyszám és peres felek neve, beérkezés dátuma, téma)

C-121/10 Bizottság kontra Tanács / 2010. március 4. / Állami támogatások

Magyarország az EU-hoz történő csatlakozása előtt a magyar mezőgazdasági termelők helyzetének megerősítése érdekében állami támogatás igénybevételét tette lehetővé mezőgazdasági földterületek megvásárlása céljából. Mindezzel hazánk azt kívánta elérni, hogy a magyar termelők versenyképes nagyságú gazdaságokkal legyenek majd jelen az EU egységes mezőgazdasági piacán. A támogatás kamattámogatás vagy közvetlen támogatás formájában volt elérhető. Magyarország az Unióhoz történő csatlakozása előtt tájékoztatta a Bizottságot az említett támogatási rendszerről.

2007-ben a Bizottság úgy döntött, hogy a támogatás 2009. december 31-e után már nem nyújtható a magyar termelőknek, mivel a brüsszeli szerv álláspontja szerint az gazdaságilag nem indokolt.

2009 novemberében Magyarország a Tanácshoz fordult a támogatás nyújtásának 2013. december 31-ig történő meghosszabbítása érdekében az EU működéséről szóló szerződés azon rendelkezése alapján, amely a tagállamok számára lehetővé teszi, hogy rendkívüli körülmények fennállása esetén e szervtől kérjék az egyébként az uniós joggal össze nem egyeztethető állami támogatás engedélyezését. A Tanács hazánk kérésének megfelelően meghosszabbította a támogatás nyújtására nyitva álló időszakot, tekintettel a gazdasági válság következtében a magyar vidéket és mezőgazdaságot fenyegető rendkívüli körülményekre.

A Bizottság a jelen eljárásban a Tanács határozatának megsemmisítését kéri az Európai Bíróságtól különösen arra hivatkozva, hogy a Tanács jogtalanul és a rábízott hatáskörökkel visszaélve járt el, illetve, hogy a Magyarország által említett rendkívüli körülmények nem álltak fenn. Hasonló keresetek érkeztek az Európai Bíróságra a földvásárláshoz kapcsolódó állami támogatások nyújtására Lengyelország, Litvánia és Lettország számára nyitva álló határidőnek a Tanács általi meghosszabbítása miatt.

Mengozzi főtanácsnok 2013. január 17-én ismertetett indítványában annak kimondását javasolta a Bíróságnak, hogy a magyar mezőgazdasági termelők földvásárlásához nyújtott állami támogatások igénybevételének lehetőségét 2013. december 31-ig meghosszabbító tanácsi határozat összhangban van az EU működéséről szóló szerződéssel.

Az ítélethozatalra később kerül majd sor.

C-288/12 Bizottság kontra Magyarország / 2012. június 8. / Alapjogok

Az uniós adatvédelmi irányelv értelmében a tagállamok adatvédelmi felügyelő hatóságai feladataik gyakorlása során teljes függetlenségben járnak el. 2012. január 1-jét megelőzően az adatvédelmi felügyelő hatóság Magyarországon az adatvédelmi biztos volt, akinek a helyébe az említett időponttól kezdve a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság lépett.

Az említett változtatással egyidejűleg a hivatalban lévő adatvédelmi biztosnak, Jóri Andrásnak a megbízatása is véget ért annak ellenére, hogy az rendes körülmények között 2014 szeptemberéig tartott volna. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság élére pedig nem őt, hanem Péterfalvi Attilát nevezték ki.

A Bizottság az adatvédelmi biztos megbízatásának idő előtti megszüntetése miatt kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bíróságon Magyarország ellen.

A következő eljárási cselekmény a tárgyalás lesz (ha az érintettek kérik és a Bíróság azt szükségesnek tartja), melynek időpontját azonban még nem tűzték ki.

C-310/12 Bizottság kontra Magyarország / 2012. június 27. / Környezetvédelem

A hulladékokról szóló 2008/98. sz. irányelv az ágazatra vonatkozó legfontosabb uniós jogszabály, amely többek között meghatározza a hulladékgazdálkodásban irányadó alapfogalmakat, például hogy mit kell érteni hulladék, újrafeldolgozás vagy hasznosítás alatt. Továbbá a keretirányelv előírja a tagállamok számára, hogy azok hulladékgazdálkodási és hulladékmegelőzési programokat fogadjanak el, valamint hogy alkalmazzák a hulladékhierarchia és a hulladékmegelőzés elvét. Ezen kívül bevezeti a kiterjesztett gyártói felelősség meghatározását, valamint 2020-ra kitűzött újrahasználati és újrafeldolgozási célok elérésnek kötelezettségét is tartalmazza.

A keretirányelv meghatározta, hogy a tagállamoknak legkésőbb 2010. december 12-ig át kellett ültetniük a nemzeti jogukba annak rendelkezéseit. Mivel a Bizottság nem kapott információkat arról, hogy Magyarország elfogadta volna-e az irányelv átültetéséhez szükséges intézkedéseket, ezért úgy döntött, hogy az Európai Bírósághoz fordul.

A Lisszaboni Szerződést követően a Bizottságnak lehetősége van arra, hogy a valamely irányelv átültetésének hiánya miatt indított kötelezettségszegési eljárás keretében pénzbírság kiszabását is kérje a mulasztó tagállamra az Európai Bíróságtól. Erre korábban csak a kötelezettségszegésnek az Európai Bíróság általi megállapítása után, egy második eljárás kertében volt mód.

Ezen új lehetőséggel élve a Bizottság a kötelezettségszegést esetlegesen megállapító ítélet kihirdetésének dátumától kezdve napi 27316,8 euró kényszerítő bírság kiszabását kéri Magyarországgal szemben.

C-462/12 Bizottság kontra Magyarország / 2012. október 12. / Távközlés

Az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló irányelv szerint a távközlési szektorban működő vállalkozások számára igazgatási díj fizetése írható elő a nemzeti telekommunikációs szabályozó hatóságnak a szabályozási és engedélyezési rendszer fenntartásával és a távközlési tevékenység nyújtásához kapcsolódó használati jogok megadásával összefüggő tevékenységei finanszírozása céljából.

Magyarországon 2010-ben a költségvetés egyensúlyának javítása érdekében különadót vetettek ki többek között a távközlési tevékenységet folytató vállalkozásokra. Az adó alapja a vállalkozások éves nettó árbevétele, mértéke pedig 500 millió forintot meg nem haladó árbevétel után 0%, az árbevétel 500 millió forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 4,5%, az árbevétel 5 milliárd forintot meghaladó része után pedig 6,5%.

A Bizottság azért indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, mert álláspontja szerint a távközlési vállalkozásokra kivetett különadó valójában olyan igazgatási díjnak minősül, amely – az irányelv előírásaival ellentétben – nem a szabályozási és engedélyezési rendszerhez kapcsolódó költségek fedezésére, hanem a központi költségvetés bevételeinek növelésére szolgál. Ezzel összefüggésben a Bizottság úgy véli, hogy a távközlési szektorra csak a valamennyi gazdasági ágazatot egységesen érintő adók (pl. társasági adó) és az igazgatási díjak vethetőek ki, kizárólag ezen ágazatot sújtó különadó azonban nem.

Időközben egy, a magyar telekomadóhoz hasonló francia adó ügyében az ilyen adót alkalmazó tagállamoknak kedvező ítélet született.

Az ügyben jelenleg az írásbeli eljárás van folyamatban

C-31/13 P Magyarország kontra Bizottság és Szlovákia / 2013. január 22. / Fellebbezés

A tokaji borvidék egy része Szlovákiában, egy része Magyarországon található.

Szlovákia kérelmére a Bizottság a meghatározott termőhelyről származó minőségi boroknak (m.t. minőségi boroknak) az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2006. február 17‑én és 2007. május 10‑én közzétett jegyzékeibe felvette a „Vinohradnícka oblast’ Tokaj” oltalom alatt álló eredetmegjelölést.

2009. július 31‑én, egy nappal a borokra vonatkozó, oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések elektronikus nyilvántartásának (az ún. E‑Bacchus nyilvántartás) bevezetése előtt, közzétették az m.t. minőségi borok új jegyzékét. E jegyzék a korábbi jegyzékekben szereplő oltalom alatt álló eredetmegjelölésnek egy Szlovákia által kért módosítását tartalmazta. Ennek megfelelően ezen új jegyzékbe a „Tokajská/Tokajské/Tokajsky vinohradnícka oblast’” oltalom alatt álló eredetmegjelölés került bejegyzésre.

Az E-Bacchus nyilvántartás az m.t. minőségi borok korábban közzétett jegyzékei helyébe lépett. Az új jegyzék alapján az E-Bacchus nyilvántartásba a tokaji borvidék Szlovákiában található része tekintetében a „Tokajská/Tokajské/Tokajsky vinohradnícka oblast’” oltalom alatt álló eredetmegjelölés került bejegyzésre.

2009. november 30‑án Szlovákia levelet intézett a Bizottsághoz, amelyben azt kérte, hogy a „Tokajská/Tokajské/Tokajský vinohradnícka oblasť” oltalom alatt álló eredetmegjelölést az E‑Bacchus nyilvántartásban a „Vinohradnícka oblasť Tokaj” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel váltsák fel. E tekintetben az említett tagállam közölte, hogy a „Tokajská/Tokajské/Tokajský vinohradnícka oblasť” megjelölés tévedésből került felvételre az m.t. minőségi borok jegyzékébe, és hogy valójában azon nemzeti jogszabályaiban, amelyek alapján a jegyzékbe való bejegyzésre sor került, a  „Vinohradnícka oblasť Tokaj” megjelölés szerepelt.

A Bizottság, miután meggyőződött arról, hogy az E-Bacchus nyilvántartás bevezetése napján a kérdéses szlovák jogszabályban valóban a „Vinohradnícka oblasť Tokaj” megjelölés szerepelt, Szlovákia kérelmének megfelelően módosította az említett nyilvántartásban szereplő adatokat. Magyarország ugyanakkor e módosítást kifogásolta, a borokra vonatkozó, 2009. június 30‑án elfogadott (és 2009. szeptember 1‑jén hatályba lépett) azon új szlovák jogszabályra való hivatkozással, amelyben a „Tokajská vinohradnícka oblast’” kifejezés szerepelt. Magyarország így a Törvényszékhez fordult, és azt kérte, hogy az semmisítse meg a Bizottság által az E‑Bacchus nyilvántartásba bevezetett, Szlovákia tekintetében szereplő, „Vinohradnícka oblasť Tokaj” oltalom alatt álló eredetmegjelölés bejegyzését.

2012. november 8-án meghozott ítéletében a Törvényszék elutasította a „Vinohradnícka oblast’ Tokaj” megjelölésnek az E‑Bacchus nyilvántartásba Szlovákia tekintetében történt bejegyzésével szemben Magyarország által indított keresetet. A Törvényszék szerint ugyanis e bejegyzés nem támadható meg, mivel arra automatikus módon került sor, azon oltalom alapján, amelyben e megjelölés az Unióban már az e nyilvántartásba való bejegyzése előtt is részesült.

A Törvényszék ítélete ellen Magyarország fellebbezést nyújtott be az Európai Bírósághoz.

A következő eljárási cselekmény a tárgyalás lesz (ha az érintettek kérik és a Bíróság azt szükségesnek tartja), melynek időpontját azonban még nem tűzték ki.

C-115/13 Bizottság kontra Magyarország / 2013. március 11. / Mezőgazdaság

A házi pálinkafőzéssel kapcsolatban a Bizottság által Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárás az Európai Bíróságon folytatódik tovább.

Az alkohol és alkoholtartalmú italok jövedéki adójára vonatkozó uniós irányelvek értelmében a tagállamok jövedéki adót vetnek ki az etilalkoholra, és annak mértékét az említett irányelveknek megfelelően határozzák meg. E jogszabályok Magyarország számára lehetőséget biztosítanak arra, hogy az etilalkoholra vonatkozó normál nemzeti jövedékiadó-kulcs 50%-ánál nem alacsonyabb kedvezményes jövedékiadó-kulcsot alkalmazzon azon alkohol tekintetében, amelyet a szeszfőzdék a gyümölcstermesztő háztartások bérfőzés céljából átadott gyümölcséből készítenek. A kedvezményes adókulcs évenként és előállíttató gyümölcstermesztő háztartásonként legfeljebb 50 liter, kizárólag személyes fogyasztásra szánt gyümölcsszeszre alkalmazható.

A Bizottság azért indított kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben, mert hazánk olyan nemzeti szabályozást fogadott el, amely 50 liter mennyiségig 0 jövedékiadó-mértéket határoz meg a bérfőzés vonatkozásában. Emellett Brüsszel szerint az a magyar rendelkezés sincs összhangban az irányelvekkel, amely 50 liter mennyiségig jövedékiadó-mentességben részesíti a pálinkának a magánszemélyek általi, személyes fogyasztás céljából történő előállítását.

Az ügyben jelenleg az írásbeli eljárás van folyamatban.

TÖRVÉNYSZÉK (korábban Elsőfokú Bíróság)

Közvetlen keresetek (ügyszám és peres felek neve, beérkezés dátuma, téma)

Pannon Hőerőmű (T-352/08), Tisza Erőmű (T-468/08) és Dunamenti Erőmű (T-179/09) kontra Bizottság / 2008. augusztus 25., 2008. október 21., és 2009. április 28. / Állami támogatások

A Pannon Hőerőmű, a Csepeli Áramtermelő, a Tisza Erőmű, a Dunamenti Erőmű és a Budapesti Erőmű indítottak kereseteket a Törvényszék előtt a Bizottságnak a Magyarország által a hosszú távú villamosenergia-vásárlási megállapodások keretében nyújtott állami támogatásról szóló határozata megsemmisítése érdekében. A Bizottság e határozatában megállapította, hogy az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek és a hazai villamosenergia-termelők között kötött hosszú távú és garantált felvásárlási árat biztosító villamosenergia-vásárlási megállapodások a termelők javára a közös piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatást tartalmaznak. A Bizottság ezért elrendelte, hogy Magyarország szüntesse meg az említett állami támogatás nyújtását, és hogy a jogtalanul kifizetett támogatást fizettesse vissza a termelőkkel.

A Csepeli Áramtermelő jogutódja, az Alpiq Csepel Erőmű visszavonta a keresetét, így az e céget érintő T-370/08. sz. ügyet törölték a nyilvántartásból.

A Budapesti Erőmű ügyében 2012. február 13-án hozott ítéletében a Törvényszék megerősítette, hogy az említett erőmű és az MVM között létrejött villamosenergia-vásárlási megállapodás jogellenes állami támogatást tartalmaz.

A Dunamenti Erőmű ügyében a tárgyalás május 15-én, a Tisza Erőmű ügyében május 16-án, a Pannon Hőerőmű ügyében pedig május 17-én volt.

Az ítélethirdetésekre később kerül sor.

T-240/10 Magyarország kontra Bizottság / 2010. május 27. / Környezet

Az „Amflora” elnevezésű, géntechnológiával módosított burgonya egy keményítő-összetételben módosított burgonyafajta, amely műszaki alkalmazásokra (pl. papír-, fonal- vagy ragasztógyártás) optimalizált keményítőt tartalmaz. A génmódosítás következtében a burgonya génállományába egy olyan jelzőgén kerül, amely rezisztens bizonyos antibiotikumok tekintetében.

A Bizottság 2010 márciusában két határozatot hozott, amelyekben egyrészről hozzájárult a szóban forgó burgonya termesztés és ipari felhasználás céljából való forgalomba hozatalához, másrészről pedig engedélyezte az említett burgonyából előállított takarmányt, valamint az ilyen burgonyát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszereket, illetőleg takarmányt, amelyekben a kérdéses genetikailag módosított szervezet véletlenül vagy technikailag elkerülhetetlen módon, legfeljebb 0,9 %-ban jelen van.

Mivel Magyarország szerint az „Amflora” burgonya káros hatással lehet az emberek és az állatok egészségére, valamint a környezetre, ezért hazánk keresetet indított a Törvényszék előtt a Bizottság említett két határozatának megsemmisítése érdekében.

Az ügyben a tárgyalás 2013. április 18-án volt.

Az ügyben a következő eljárási cselekmény az ítélethirdetés lesz.

T-499/10 MOL kontra Bizottság / 2010. október 8. / Állami támogatások

A MOL és a magyar kormány 2005-ben megállapodást kötöttek, amelynek értelmében a MOL által a kitermelt szénhidrogének után fizetendő bányajáradékok a MOL legtöbb magyarországi szénhidrogénmezője tekintetében 2020-ig változatlan összegűek maradnak.

A magyar bányászati törvény 2008 elején hatályba lépett módosítása a bányajáradék jelentős emeléséről rendelkezett, ami viszont az említett megállapodás által nyújtott kedvezményeket nem érintette.

2010 júniusában a Bizottság megállapította, hogy a megállapodásnak és a bányászati törvény ezt követően történt módosításának együttes hatása azt eredményezi, hogy a MOL mentesül olyan pénzügyi terhek megfizetése alól, amelyeket a versenytársaknak meg kell fizetniük, és hogy ennélfogva tisztességtelen versenyelőnyhöz jut. A brüsszeli szerv szerint az alacsonyabb összegű bányajáradék fizetésének formájában megjelenő kedvezmény az uniós joggal össze nem egyeztethető állami támogatásnak minősül, amelyet Magyarországnak vissza kell fizettetnie a kedvezményezettel.

A Bizottság határozata szerint az állami támogatás összege 2008 tekintetében 28 444,7 millió forintot és 2009 tekintetében 1 942,1 millió forintot tesz ki. 2010-et illetően az állami támogatás összegét Magyarországnak kell kiszámítania addig az időpontig, amíg abból a MOL részesülhetett.

A MOL a Bizottság határozatát megtámadta a Törvényszék előtt.

A tárgyalás 2013. január 22-én volt.

Az ítélethirdetésre később kerül sor.

T-346/12 Magyarország kontra Bizottság / 2012. augusztus 1. / Mezőgazdaság

Az Európai Unió pénzügyi eszközökkel ösztönzi a gyümölcs- és zöldségágazatban a termelői szervezetek létrehozását. E szervezetek létrehozásának a célja, hogy az ágazat termelői közösen összefogva csökkentsenek néhány rájuk nehezedő költségen, illetve növeljék versenyképességüket és piaci alkupozíciójukat azáltal, hogy az egyénileg megtermelt árut közösen értékesítik.

Az olyan régiókban, ahol a gyümölcs- és zöldségtermesztés jelentős mértékű, de a termelők szervezettsége alacsony, a tagállamok olyan nemzeti pénzügyi támogatást fizethetnek a termelői szervezeteknek azok megerősítése céljából, amelynek egy részét utólag az Európai Unió megtérítheti a támogatást nyújtó tagállamnak.

A jelen ügy tárgya egy elszámolási vita Magyarország és a Bizottság között a hazánk által 2009-ben a termelői szervezeteknek kifizetett nemzeti pénzügyi támogatás megtérítésével kapcsolatban. Magyarország ugyanis 1 973 478 euró megtérítését kéri, míg a Bizottság csak
1 190 927 euró kifizetésére hajlandó. A jogvita a felek között abban van, hogy a Bizottságnak a megtérítést a támogatás számára előzetesen bejelentett, becsült összege, vagy a termelői szervezetek számára ténylegesen kifizetett támogatás nagysága alapján kell teljesítenie.

A következő eljárási cselekmény a tárgyalás lesz, melynek időpontját azonban még nem tűzték ki.