Az igazságügyi adatkezelésről és tájékoztatásról

Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a Kommunikációs Munkacsoport 2013. évi feladataként határozta meg az igazságügyi adatkezelésről és tájékoztatásról szóló törvénytervezet előkészítő munkálatainak megszervezését.
 
A törvény létrehozásának célja a személyes adatok kezelésével kapcsolatos jogszabályi rendezetlenség megoldása. Ezért a bírósági nyilvánosságról és az igazságügyi adatkezelésről szóló törvénynek az adatkezelés valamennyi olyan területére nézve speciális rendelkezéseket kell tartalmaznia, amelyek a bíróságok ítélkező és az ahhoz kapcsolódó egyéb tevékenysége során társadalmi illetve szakmai vitákra adtak okot.
 
Az előkészítő munkálatok sarokponti kérdései voltak: 
  1. a bíróságok ítélkezési és ítélkezésen kívüli működésének nyilvánossága,
  2. az igazságszolgáltatásban részt vevő hatóságok és a bíróságok adatkezelési tevékenységének a szabályozása,
  3. a bíróságok és a sajtó közötti kapcsolattartás.
Az új törvényt - az Alaptörvénnyel összhangban - az Információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényre kell építeni. Indokolt számba venni, hogy melyek azok a magyar adatkezelési jogszabályok (anyagi jogi, eljárásjogi, ügyviteli rendelkezések), amelyeket az új törvény érinteni fog, továbbá át kell tekinteni a hazai és a nemzetközi jogi környezetet.
 
A létrehozandó jogszabály tárgyi hatálya az előzetes elképzelések szerint kiterjedt volna: 
  1. a tárgyalások nyilvánosságára,
  2. az ítéletek nyilvánosságára,
  3. speciális szabályok rendezésére (pl. gyermekvédelem),
  4. egyéb más védendő információk kérdésére (magántitok, levéltitok, banktitok, orvosi titok stb.)
  5. az igazságügyi adat, az igazságügyi adatkezelés, adattovábbítás fogalmának meghatározására.
Az előkészítés során a munkacsoport elnöke felkérte a közigazgatási és igazságügyi minisztert és a NAIH elnökét, hogy vegyenek részt a munkában. A NAIH részéről dr. Majsa Dóra adatvédelmi szakértő vett részt a törvénytervezet kidolgozásában.
 
2013. májusában készült el a „Vitaanyag az igazságügyi adatkezelésről és a bírósági tájékoztatásról szóló törvénytervezet előzetes egyeztetéséhez”, amelyet a munkacsoport észrevételezésre, véleményezésre megküldött valamennyi bíró, valamint a NAIH elnöke számára. A beérkezett észrevételeket a vitaanyag tartalmazta.
 
A vélemények alapján átdolgozott vitaanyagot a Kommunikációs Munkacsoport nyilvánosan - az ítélőtáblák illetékességi területéhez igazodó - regionális konferenciákon mutatta be és bocsátotta vitára a bíróságok, az ügyészi és az ügyvédi kar, az egyetemek és a sajtó, továbbá a rendőrség helyi képviselői részére.
 
A törvénytervezet mindezen erőfeszítések alapján elkészült, azonban annak elfogadására mindezidáig nem került sor. 
 
A bíróságok adatkezelésére ezért jelenleg több, különböző szintű jogszabály illetve közjogi szervezetszabályozó eszköz tartalmaz rendelkezéséket, az alábbiak szerint:   
  • az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Info tv.);
  • a minősített adatok védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény (Mavtv.);
  • A bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet;
  • a bíróságok egységes iratkezelési szabályzatáról szóló 17/2014. (XII. 23.) OBH utasítás, továbbá 
  • az egyes ágazati tárgyú eljárási jogszabályok, különösen: 
  • a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény valamint
  • a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény.