Fővárosi Törvényszék - Előzetes letartóztatás robbanóanyaggal visszaélés bűntette miatt

Robbanóanyaggal visszaélés bűntette miatt indult büntetőügyben a gyanúsított előzetes letartóztatását rendelte el a mai napon egy hónapra a Budai Központi Kerületi Bíróság. A végzés nem jogerős.
 
A bíróság szerint a gyanúsított férfi 2017 júliusában úgy döntött, hogy robbanószert fog előállítani, s beszerzi a robbanóanyag elkészítéséhez szükséges hozzávalókat. A gyanúsított a megszerzett szerekkel folyamatosan kísérletezett, minek eredményeképp július végére elkészített egy, megbízhatatlansága és veszélyessége miatt még engedéllyel sem előállítható robbanószert. A gyanúsított által megalkotott anyag az emberi élet kioltására alkalmas, felrobbanása esetén 3-5 méter sugarú körben okozna súlyos, maradandó sérüléseket. Ilyen esetben a robbanás közvetlen környezetében lévő anyagokból leváló úgynevezett másodlagos repeszek közvetetten szintén életveszélyesek lehetnek, hiszen halált okozó sérüléseket is okozhatnak. A férfi egyébként az általa előállított anyagot egy erdős területen kiöntötte.
 
A Fővárosi Főügyészség részben szökés és elrejtőzés, részben pedig a megkísérelt vagy előkészített bűncselekmény véghezvitelének, illetve bűnismétlésnek a veszélye miatt indítványozta a gyanúsított előzetes letartóztatását, míg a védő úgy a megalapozott gyanút, mint az előzetes letartóztatás okainak meglétét vitatta. A védő többek között arra hivatkozva indítványozta enyhébb kényszerintézkedés alkalmazását, hogy védence az egyébként is elenyésző mennyiségű robbanószert kiöntötte, valamint az ellene súlyosabb cselekmények miatt indult eljárások elől sem szökött meg.
 
A bíróság mind az ügyészi, mind pedig a védői indítványt részben megalapozottnak találta.
 
A bíróság megállapítása szerint a férfi cselekménye robbanóanyaggal visszaélés bűntette megalapozott gyanújának megállapítására alkalmas. A megalapozott gyanút a helyszíni szemlékről készült jegyzőkönyvek, a tanúvallomások, az igazságügyi vegyészszakértői vélemény, az igazságügyi tűzszerészszakértői vélemény, a házkutatásról készült jegyzőkönyv, a titkos adatszerzés és egyéb adatszerző tevékenység során beszerzett adatok támasztják alá.
 
A védelem azon indítványát, miszerint hiányzik a megalapozott gyanú, a bíróság azért utasította el, mert a Büntető Törvénykönyv vonatkozó pontja szerint az, aki robbanóanyagot, robbanószert vagy ezek felhasználására szolgáló készüléket engedély nélkül készít, megszerez, tart, forgalomba hoz, vagy tartásukra nem jogosult személynek átad, megvalósítja a robbanóanyaggal vagy robbanószerrel való visszaélés bűntettét. A bíróság megállapítása szerint kétség nem fér ahhoz, hogy a megalapozott gyanú szerinti cselekmény megfelel a robbanóanyag elkészítésének.
 
A bíróság álláspontja szerint a kényszerintézkedés alkalmazásának különös okai közül a megkísérelt vagy előkészített bűncselekmény véghezvitelének, illetve a bűnismétlésnek a veszélye állapítható meg.
 
A bíróság indoklásában rögzítette, hogy a gyanúsított büntetett előéletű, újabb bűncselekményét is büntetőeljárás hatálya alatt követte el. Jelen eljárás egyébként rablás előkészülete miatt indult a férfi ellen, aki korábban beszerzett egy lőfegyvernek ugyan nem minősülő, de az emberi élt kioltására alkalmas, működőképes, muzeális pisztolyt, amelyet a rendőrség még július elején lefoglalt a gyanúsítottól.
 
Titkos adatszerzés során derült fény arra, hogy a férfi egy barátjával arról folytatott eszmecserét, hogy prostituáltakat kellene kirabolni. Bár a gyanúsított által részben előállított, részben előállítani tervezett robbanóanyag célja ismeretlen, de a bíróság szerint nem kizárt, hogy a férfi rabláshoz kívánta felhasználni az anyagot vagy véletlenszerűen kiválasztott emberekkel szemben kívánta alkalmazni azt.
 
Enyhébb kényszerintézkedés alkalmazására a bíróság azért nem látott lehetőséget, mert álláspontja szerint a megalapozott gyanú szerinti cselekmény jellege, valamint az, hogy a férfi a robbanóanyag előállításával otthon kísérletezett és az előállításhoz szükséges anyagokat is otthon tárolta, az eljárás jelenlegi szakaszában nem valószínűsíti részéről az önkéntes jogkövetést, így a bűnismétlés veszélyének kizárására esetében a házi őrizet és a lakhelyelhagyási tilalom nem alkalmas.
 
A döntéssel szemben az ügyészség, valamint a gyanúsított és védője is fellebbezett.
 
 
Budapest, 2017. július 31. 
 
Fővárosi Törvényszék Sajtóosztály