Fővárosi Törvényszék - Garázdaság szabálysértése miatt pénzbírságot szabott ki a bíróság az emlékművet festékkel dobálókra

A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2017. április 18-án bíróság elé állítás keretében lefolytatott tárgyaláson megállapította, hogy társtettesként garázdaság szabálysértését követte el az a két férfi, akik 2017. április 17-én délután narancssárga festéket tartalmazó lufikkal dobálták meg a Budapest, V. kerület Szabadság téren található Szovjet Hősi Emlékművet. A bíróság mindkét férfival szemben 30 ezer forint pénzbírságot szabott ki, amelyből a szabálysértési őrizetben töltött idő beszámításával személyenként 4.400 forintot megfizetettnek tekint.
 
A két férfit, mint eljárás alá vont személyeket a BRFK. V. kerületi Rendőrkapitányság 2017. április 17-én őrizetbe vette és bíróság elé állította.
 
A bíróság az eljárás alá vont személyek ténybeli beismerő vallomása, az azt alátámasztó rendőri jelentés, továbbá az egyéb rendelkezésre álló okirati bizonyítékok alapján hozta meg végzését.    
 
Indokolásában kiemelte, hogy a két elkövető egybehangzóan nyilatkoztak arról, hogy a cselekmény elkövetése valóban a feljelentésben foglaltak szerint történt. Valóban megdobálták a Szabadság téren található Szovjet Hősi Emlékművet, azonban az általuk végzett cselekmény álláspontjuk szerint nem minősülhet szabálysértésnek, ezt figyelemfelkeltésnek szánták és politikai véleményüket szándékoztak ezzel a cselekménnyel kinyilvánítani. Elmondták azt is, hogy a festék, melyet használtak, vízzel könnyen eltávolítható ártalmatlan anyag, és, hogy valóban lemosható, azt a cselekmény elkövetése előtt ellenőrizték. Nem állt szándékukban semmiféle kárt okozni az emlékműben. Védekezésüket a bíróság nem fogadta el.
 
Annak megítélésekor, hogy a cselekménnyel megvalósult-e a garázdaság szabálysértése,  mindenekelőtt azt kellett a bíróságnak vizsgálnia, hogy a magatartás kihívóan közösségellenes volt-e. A végzés indokolása szerint közösségellenes egy cselekmény, ha a közösség elvárásaival történő szembefordulás, vagy ezen elvárások semmibevétele jellemzi. A garázdaság szabálysértésének tényállásszerűségéhez megkívánt kihívó közösségellenesség azt jelenti, hogy a tanúsított magatartás a környezetre gyakorolt hatása révén közvetlenül sérti vagy sértheti a közösség nyugalmát. 
 
Jelen ügyben a bíróság minden kétséget kizáróan megállapíthatónak találta az eljárás alá vont személyek cselekményének a társadalmi együttélési normákat, viselkedési szabályokat és elvárásokat sértő, azokat semmibe vevő, és ezáltal kihívóan közösségellenes jellegét. 
 
A garázdaság szabálysértés megállapításának másik feltétele az, hogy az elkövető kihívóan közösségellenes magatartása alkalmas legyen arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. Ennek megítélésekor nem annak van döntő jelentősége, hogy a cselekményt hányan észlelték és belőlük ez milyen reakciót váltott ki, hanem pusztán az vizsgálandó, hogy a cselekmény objektíve alkalmas volt-e arra, hogy másokban nemtetszést, felháborodást vagy félelmet váltson ki. 
 
A bíróság álláspontja szerint az eljárás alá vont személyek cselekménye minden kétséget kizáróan alkalmas volt arra, hogy az azt észlelőkben nemtetszést, megbotránkozást és riadalmat váltson ki. 
 
A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a bíróság megállapította, hogy az eljárás alá vont személyek azzal, hogy narancssárga festéket tartalmazó luftballonokkal megdobálták a Szovjet Hősi Emlékművet a társadalmi együttélési szabályokkal nyíltan szembehelyezkedtek, és ekként kihívóan közösségellenes magatartást tanúsítottak, amely objektíve alkalmas volt arra, hogy a cselekményt észlelőkben megbotránkozást keltsen. Ezzel társtettesként elkövették a garázdaság szabálysértését. 
 
A határozattal szemben az eljárás alá vont személyek és védőjük az eljárás megszüntetése érdekében fellebbezéssel éltek, a szabálysértési hatóság pedig tudomásul vette a határozatban foglaltakat.
 
 
 
Budapest, 2017. április 18.
 
A Fővárosi Törvényszék Sajtóosztálya