Fővárosi Törvényszék - Garázdaságért és rongálásért ítélték el a Sándor-palotát festékkel dobáló tüntetőket

A Budai Központi Kerületi Bíróság 2017. április 13-án bíróság elé állítás során tartott tárgyaláson bűnösnek mondta ki a két vádlottat társtettesként nyilvános rendezvényen elkövetett garázdaság, valamint társtettesként, műemlék megrongálásával elkövetett rongálás bűntettében. Ezért G. M. F. szemben megszüntette a korábban, más eljárásban alkalmazott próbára bocsátást és halmazati büntetésül 300 óra, míg V. G.-t szintén halmazati büntetésül 200 óra  közérdekű munkára ítélte.
 
A vád szerint 2017. április 10-én demonstráció szerveződött az I. kerület, Szent György tér 1-3. szám alatt lévő Köztársasági Elnöki Hivatal székhelyéül szolgáló Sándor-palota elé, amely épület a törvény alapján kiemelt nemzeti vagyonnak, azon belül műemléknek minősül. Az elkövetők a nyilvános rendezvényen - az egyikük által beszerzett - 6 darab, festéket tartalmazó műanyag flakon tartalmát lufikba próbálta tölteni azért, hogy azokat az épület falán szétdurrantva, minél nagyobb felületet szennyezzenek be festékkel. Miután a festék sűrűsége miatt ez nem sikerült, a festékes flakonok tetejét levették, majd a kordonhoz futva, a rendőri sorfal felett a Sándor-palota irányába dobták. Két flakon eltalálta a Sándor-palota erkélyét és falát, festékkel beszennyezve megrongálva azt, ezért a kiemelten védett nemzeti vagyonban 23.000 forint kár keletkezett.
 
A Budapesti Nyomozó Ügyészség G. M.-t és V. G.-t csoportosan és nyilvános rendezvényen elkövetett garázdaság bűntettével, valamint társtettesként, műemlék megrongálásával elkövetett rongálás bűntettével vádolta. G. M. a cselekményt próbaidő alatt, illetve más folyamatban lévő büntetőeljárás hatálya alatt követte el.
 
Az ügyészség mindkét vádlott vonatkozásában végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés büntetés kiszabását indítványozta, a védők pedig a vádlottak felmentését kérték.
 
A bíróság a vádlottak vallomásai, a tanúvallomások, a rendelkezésre álló rendőri jelentések és a kamerafelvétel alapján a vádat megalapozottnak találta.
 
A bíróság az ítélet szóbeli indokolásában elmondta, hogy a tényállást nagyrészt az ügyészi váddal megegyezően állapította meg. A vádlottak az eljárás során tett vallomásaikban egybehangzóan adtak elő minden fontos részletet, és a tényállást alátámasztotta a bíróság rendelkezésére álló objektív bizonyíték is, a kamerafelvétel, amellyel kapcsolatban a vádlottak elismerték, hogy azokon ők láthatóak. 
 
A bíróság hangsúlyozta, hogy ebben az ügyben a legfontosabb eljárási kérdés, hogy a tényállásban megállapított cselekmény garázdaság, vagy véleménynyilvánításnak minősül. A bíróság álláspontja szerint a cselekmény megvalósította a garázdaság bűntettének mindhárom tényállási elemét, azaz az elkövetési magatartás erőszakos, kihívóan közösségellenes volt és egyben alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást keltsen. A bíróság álláspontja szerint a garázdaság dolog elleni erőszakkal is megvalósítható, azaz nem feltétele, hogy a dolog állagában sérelem következzen be, a dolog rendeltetés ellenes használata is dolog elleni erőszaknak minősül. A bíróság kifejtette, hogy az elkövetés helyszíne, vagyis az, hogy egy tüntetésen történt, nem zárja ki, hogy az arról tudomást szerzők megbotránkozzanak. Nem biztos ugyanis, hogy valamennyi a tüntetésen résztvevő egyetértett a vádlottak magatartásával, ez csupán feltételezés. Ezt erősíti az is, hogy az elkövetés helye egyébként turisták által is frekventáltan látogatott helyszín. Tehát az elkövetési magatartás a bíróság álláspontja szerint objektíve alkalmas volt arra, hogy az azt észlelőkben megbotránkozást keltsen.
 
A bíróság megállapította, hogy a vádlottak a rongálással kárt okoztak, ehhez ugyanis a dolog állagának a károsodása is elegendő, nem szükséges, hogy a vagyontárgy használhatóságára a cselekmény hatással legyen. A kár mértékével kapcsolatban a bíróság megállapította, hogy annak pontos összege nem meghatározható. 
 
Az ítélet nem jogerős, az ügyész súlyosításért, a vádlottak és védőik felmentésért fellebbeztek.
 
 
Budapest, 2017. április 13.
 
 
A Fővárosi Törvényszék Sajtóosztálya