Fővárosi Törvényszék - Jogerős döntések a Ligetvédőkkel szemben indult szabálysértési eljárásokban

A Pesti Központi Kerületi Bíróság az eddig elbírált mintegy félszáz ügyben az úgynevezett Ligetvédők ellen a jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség miatt indított szabálysértési eljárásokat megszüntette.
 
A Ligetvédők néven ismertté vált civil szerveződés az úgynevezett Liget Projekttel szembeni tiltakozásul jött létre. A csoport tagjainak célja – saját meghatározásuk szerint – az volt, hogy erőszakmentes eszközökkel akadályozzák meg a Városliget fáinak kivágását. Az aktivisták 2016 júniusának végén és 2016 júliusának elején több, a média érdeklődését is felkeltő megmozdulást szervezetek.
 
A Ligetvédők akciói közül a 2016. június 28-ra, valamint a 2016. július 6-ra bejelentett gyülekezések voltak azok az események, amelyeken a szabálysértési eljárásokkal érintett cselekmények történtek. Így például 2016. június 28-án az aktivisták közül többen a Közlekedési Múzeum előtti szakaszon a biztonsági szolgálat által a terület védelme érdekében lezárt térségben tartózkodtak, míg mások 2016. július 6-án a városligeti Olof Palme sétányon, a Kertem elkerített bontási területén akadályozták a területen dolgozó gépjármű elhaladását. A július 6-i rendőri intézkedésre a Józsefvárosi Polgármesteri Hivatal jegyzőjének kérésére került sor: a VIII. kerületi önkormányzat szakmai-közigazgatási vezetője ugyanis egy 2016. június 30-án kelt, s a fent megjelölt területre vonatkozóan hozott birtokvédelmi határozat végrehajtatása érdekében kérte a rendőrség közreműködését.
 
Az eljárás alá vont személyek – a Budapesti Rendőr-főkapitányság XIV. Kerületi Rendőrkapitányság mint szabálysértési hatóság határozatai értelmében – jogszerű intézkedéssel szembeni elégedetlenségükkel szabálysértést követtek el akkor, amikor a helyszínen intézkedő rendőrök többszöri felszólításának sem tettek eleget, azaz nem hagyták el a munka-, illetve bontási területnek minősített térségeket. 
 
Az eljárás alá vont személyek az általuk elkövetett szabálysértést megállapító határozatokkal szemben kifogással éltek, amelyben jellemzően elsődlegesen az eljárás megszüntetését, másodlagosan a kiszabott pénzbírság figyelmeztetésre történő enyhítését, harmadlagosan pedig a pénzbírság mértékének csökkentését kérték. Mivel a kifogások alapján a szabálysértési hatóság nem változtatta meg a határozatait, ezért a vonatkozó jogszabály értelmében az ügyek iratait fel kellett terjesztenie az ügyben illetékességgel rendelkező Pesti Központi Kerületi Bírósághoz.
 
Az egyes konkrét ügyekben a bíróság részben az Alaptörvényben, részben a Büntető Törvénykönyvben, részben a Szabálysértési törvényben, részben pedig az Alkotmánybíróság egyik határozatában foglaltak alapján szüntette meg az eljárásokat.
 
A bíróság elfogadta az eljárás alá vont személyek védekezését, miszerint egy bejelentett békés tiltakozás résztvevőiként ők az Alaptörvényben biztosított gyülekezéshez való jogukat gyakorolták.
 
A június 28-i cselekmények összes körülményeit figyelembe véve a bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy az eljárás alá vont személyek magatartása azon a napon nem irányult a rendészeti igazgatás rendje, valamint a jogszerű intézkedések végrehajtása ellen, ezért nem alapozhatja meg a jogszerű intézkedéssel szembeni szabálysértési felelősséget sem.
 
A július 6-i események kapcsán a bíróságnak azt is vizsgálnia kellett, hogy a részt vevő civil aktivisták tudhattak-e az aznapi rendőri intézkedés alapját képező birtokvédelmi határozatról: a végzések indokolásában kiemelte, hogy intézkedésük indokát a rendőrök nem közölték a Ligetvédőkkel, ezért ők – részben a határozat meghozatala és a rendőri fellépés közötti idő rövidsége, részben pedig a határozat értesítési részében foglaltak elmaradása miatt – alappal feltételezhették, hogy nem sértenek jogszabályt azzal, ha egy bejelentett demonstráció helyszínén tartózkodnak. A bíróság a Szabálysértési törvényre és a Büntető Törvénykönyvre hivatkozva megállapította, hogy az elkövető olyan tény miatt nem büntethető, amelyről az elkövetéskor nem tudott.
 
Budapest, 2017. 01. 05. 
Fővárosi Törvényszék Sajtóosztály