Fővárosi Törvényszék - Letöltendő börtönbüntetés állatkínzás miatt

Három év letöltendő börtönbüntetésre és 3 évi közügyektől eltiltásra ítélte a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) azt a férfit, akit egy sün bántalmazása miatt bűnösnek találtak állatkínzás bűntettében. Az ítélet nem jogerős.
 
Az ügyben a bíróság 2018. január 11-én tartott tárgyalást, melyen ítéletet is hozott. Az elsőfokú döntés szerint a vádlott 2016 júliusában egy keleti sün tüskéin újságpapírból tüzet rakott. A bántalmazás következtében az állat testfelszínének legalább 80%-a megégett és az égés során kialakult keringési összeomlásban, shockban, a szakszerű orvosi ellátás ellenére a sün kínok között elpusztult.
Az ügyészség felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását indítványozta, mellyel a vádlott védője a perbeszédében egyetértett.
A vádlott a tárgyaláson nem kívánt vallomást tenni, bűnösségét elismerte, de ennek ellenére cselekményére magyarázatot adni nem tudott. Megbánása a bíróság szerint így kizárólag formális jellegű volt, melyet enyhítő körülményként nem tudott megfelelően értékelni.
 
A bíróság megállapította, hogy a vádlott az állatkínzás minősített esetét, bűntettét követte el, mert az állatnak különös szenvedést okozott, ezen túl az állat el is pusztult.
A bíróság az ítélet meghozatalakor súlyosító körülményként értékelte az éjszakai elkövetést, a gátlástalan, valamint az elkövetővel szemben teljesen kiszolgáltatott, ellenállásra képtelen állat sérelmére történő elkövetési módot, hiszen a vádlott tovább táplálta az általa gyújtott tűzet, megakadályozva azt, hogy az állat esetleg el tudjon menekülni. További súlyosító körülmény, hogy a keleti sün Magyarországon védett állat, az eszmei értéke 25 ezer forint. Súlyosító körülmény az is, hogy az állat elpusztult, illetve a hasonló jellegű bűncselekmények elszaporodottsága.
A bíróság enyhítő körülményként vette figyelembe a vádlott fiatal felnőtt korát.
A büntetés kiszabásánál – amellett, hogy az állatok védelme állami, társadalmi és emberi kötelezettség – a bíróság azt is figyelembe vette, hogy az állatkínzás bűncselekményének igazi társadalomra veszélyességét az adja, hogy aki képes egy állatot ily módon bántalmazni, illetőleg elpusztítani, az könnyebben, illetőleg sokkal nagyobb eséllyel követ el hasonló erőszakos cselekményeket az embertársai sérelmére is. Tekintettel arra, hogy egyre több hasonló bűncselekmény fordul elő, ezért a bíróság álláspontja szerint az ügyben enyhébb, rövidebb ideig tartó vagy végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása nem érte volna el a büntetés célját.
 
A vádlott és védője enyhítésért fellebbeztek, míg az ügyész 3 nap gondolkodási időt tartott fenn a jogorvoslati nyilatkozatra.
 
Budapest, 2018. január 11.
 
Fővárosi Törvényszék Sajtóosztály