Fővárosi Törvényszék - Próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetés foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés miatt

A Fővárosi Törvényszék 2017. április 20-án dr. G. Á. ellen foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés miatt indult és perújítás folytán megismételt büntetőügyben a perújítási indítványnak részben helyt adott. A vádlottat halmazati büntetésül 2 év – végrehajtásában 5 év próbaidőre felfüggesztett – fogházbüntetésre ítélte és 8 évre eltiltotta a szülész-nőgyógyász orvosi, valamint a szülésznői foglalkozás gyakorlásától.
 
A Fővárosi Törvényszék a tárgyaláson szóban kihirdetett ítéletében megállapította, hogy a dr. G. Á. és védője által 2016 januárjában előterjesztett perújítás alapos, ezért a Fővárosi Törvényszék és a Fővárosi Ítélőtábla korábbi ítéleteit dr. G. Á. vonatkozásában hatályon kívül helyezte. Ezzel egyidejűleg megállapította a vádlott bűnösségét foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetés vétségében, valamint foglalkozás körében elkövetett, gondatlan veszélyeztetés vétségében. A Törvényszék a vádlott és védője által 2014 áprilisában előterjesztett perújítást elutasította.
 
A perújítás alapjául szolgáló ügyben a Fővárosi Törvényszék 2011. március 24-én hozott elsőfokú ítéletében, majd a Fővárosi Ítélőtábla 2012. február 10-én meghozott jogerős másodfokú határozatában dr. G. Á. bűnösségét foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetés vétségében, valamint foglalkozás körében elkövetett, maradandó fogyatékosságot okozó gondatlan veszélyeztetés vétségében állapította meg. Ezért jogerősen halmazati büntetésül 2 év fogházbüntetést, mellékbüntetésül pedig 10 évi szülész-nőgyógyász-orvosi, valamint szülésznői foglalkozás gyakorlásától eltiltást szabott ki a bíróság.
 
Dr. G. Á. és védője 2014 áprilisában és 2016 januárjában nyújtottak be két perújítási indítványt a Fővárosi Ítélőtáblához a jogerős ítéletben megállapított négy tényállási pont közül két cselekménnyel kapcsolatban. A vádlott és védője a perújítás iránti indítványát olyan új igazságügyi orvosszakértői szakvéleményre alapította, amely az alapeljárásban készült, és a jogerős ítéletben megállapított tényállás alapjául elfogadott szakvéleményektől eltérő tartalmú volt. Az ügy jogerős befejezését követően készített új szakvélemény ugyanazokat a vizsgálati anyagokat használta fel, azonban az ügy szempontjából több lényeges körülménnyel kapcsolatban a korábbi szakvéleményekkel ellentétes tartalmú megállapításokra jutott. Így kifejtette, hogy a vádlott a két cselekmény során nem követett el szakmai szabályszegést, ezért a vádlott tevékenysége nincs közvetlen okozati összefüggésben az egyik magzatnak a szülés során bekövetkezett halálával, illetve a másik csecsemő esetében a maradandó fogyatékosságot okozó oxigénhiányos állapot kialakulásával. 
 
A megismételt eljárásban az ügyész a korábbi jogerős ítélet hatályában fenntartását indítványozta, a terhelt meghatalmazott védője pedig dr. G. Á. felmentését kérte.
 
Az ítélet szóbeli indokolásában a bíróság kiemelte, hogy a perújítási eljárás nem arról szólt, hogy milyen orvos a vádlott, valamint máshol, más gyermekek születésekor milyen komplikációk léptek fel, és nem is az otthonszülés intézményét vizsgálta a bíróság. Kizárólag a vád keretei között a jogerős ítéletben megállapított cselekmény vizsgálata volt a feladata. Ezen belül az új bizonyítékokat kellett vizsgálnia, így a perújítás alapjául szolgáló szakértői véleményekben írt megállapításokat vetette össze a korábbi szakvéleményekkel és a felmerült új bizonyítékok hitelességének elbírálása körében hallgatott meg tanúkat.
 
 
Az indokolásban a bíróság először arra a cselekményre tért ki, amelyben alaposnak találta a perújítást. A 2003 decemberében történt ikerszülésnél az egyik baba egészségesen született, ikertestvére maradandó fogyatékosságot szenvedett, és végül félévesen otthonában meghalt.
 
A megismételt eljárásban a Törvényszék a rendelkezésre álló bizonyítékok mérlegelését követően azt állapította meg, hogy nem lehet kétséget kizáróan kizárni, hogy a csecsemőnek már magzati korban kialakult agykárosodása volt, azt legfeljebb súlyosította a születésekor fellépő oxigénhiányos állapot. Megállapította a bíróság, hogy az ikerszülés nem kiemelt egészségügyi intézményben történő levezetésével G. Á. vádlott szakmai szabályszegést követett el. Ezzel többek között a sértett életét, testi épségét közvetlenül veszélyeztető helyzetet hozott létre, azonban kétséget kizáróan nem volt bizonyítható a vádlott felelőssége a bekövetkezett eredmény, a maradandó fogyatékosság kialakulásában. Így ebben a tekintetben eredményes volt a perújítás és a bíróság e cselekmény tekintetében a vádlott bűnösségét foglalkozás körében elkövetett, gondatlan veszélyeztetés vétségében állapította meg.
 
A másik esetben, a 2007 szeptemberében dr. G. Á. által levezetett szülésnél a magzat válla elakadt, a vádlott intravénásan oxytocint alkalmazott, valamint nem szabályszerű műfogásokkal kísérelte meg a szülés befejezését, amely nem vezetett eredményre. A kórházba szállítást követően a csecsemő megszületett, azonban a szakszerű újraélesztése nem sikerült és a csecsemő a szülést követően meghalt. A megismételt eljárásban valamennyi szakértő meghallgatása után a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a vádlott által elkövetett szakmai szabályszegések és a magzat halála között közvetlen okozati összefüggés van, ezért a bíróság az erre a cselekményre vonatkozó perújítást elutasította és az alapeljárásban hozott ítélettel egyezően megállapította dr. G. Á. bűnösségét foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetés vétségében.
 
A bíró a szóbeli indokolás során kiemelte, hogy az alapeljárásban kiszabott szabadságvesztés büntetés mértéke szükséges és indokolt volt, de a büntetés célja a vádlott szabadságának elvonása nélkül is elérhető, tekintettel arra, hogy az egyik cselekmény minősítése lényegesen enyhült. 
 
Az ítélet nem jogerős, az ügyész a másik cselekmény vonatkozásában is a perújítási indítvány elutasítása érdekében, a vádlott és védője pedig mindkét bűncselekmény tekintetében felmentésért  jelentett be fellebbezést. 
 
Budapest, 2017. április 20.
 
 
A Fővárosi Törvényszék Sajtóosztálya