Szeptember - Decemberi jogszabályok

2013. december 8-i hatállyal - A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek és egyes kapcsolódó törvényeknek a nevelőszülői jogviszony és a speciális ellátás átalakításával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCV. törvény

A törvény elsődleges célja, hogy megteremti a nevelőszülői, hivatásos nevelőszülői jogviszony foglalkoztatási jogviszonnyá történő átalakításának lehetőségét: a nevelőszülői tevékenység a munkaviszonyhoz képest számos sajátosságot mutat (például a munkaidő hossza, a gyermek életkorához, szükségletéhez, napirendjéhez igazodó tevékenység végzése, a gyermek vér szerinti családi kapcsolatainak figyelembevétele és támogatása tekintetében), ami szükségessé teszi az önálló jogviszony megteremtését. Erre tekintettel a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szabályait csak abban az esetben kell alkalmazni, ha azt a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó külön rendelkezések előírják.
A törvény emellett új szabályokat állapít meg a speciális ellátás vonatkozásában, továbbá bevezeti a kettős ellátási szükséglet fogalmát.
Ennek eredményeként a különleges és speciális ellátást egyaránt igénylő gyermekek is hozzájuthatnak az egészségi és személyiségállapotuk javulását elősegítő ellátáshoz.  A törvény továbbá létrehozza az egységes örökbefogadási nyilvántartást, amelyet az emberi erőforrások minisztere vezet.
Az új Polgári Törvénykönyv előírja az örökbefogadás utánkövetését, ezért 2014. március 15-től az egységes örökbefogadási nyilvántartás tartalmazza az utánkövetést végző közhasznú szervezet által kezelt adatokat is (az örökbe fogadó szülő személyazonosító adatait, családi helyzetére, egészségi állapotára, vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat, valamint a gyermek örökbefogadó családjába történő beilleszkedésére, nevelésére és fejlődésére vonatkozó adatokat).
  A Javaslat végül a gyermeki jogok érvényesítését szolgáló rendelkezéseket vezet be a gyermekek védelméről a szexuális kizsákmányolás és a szexuális bántalmazás ellen Lanzarote-ban, 2007. október 25-én kelt Egyezménynek történő megfelelés érdekében.

 2013. december 3-ai hatályba lépéssel

2013. évi CCII. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, valamint a szabálysértési eljárásokkal összefüggő egyes törvények módosításáról

A közigazgatás-szervezésért felelős miniszter a szabálysértési szabályozásért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében a kormányhivatal illetékességi területén a járási hivatal hatáskörébe tartozó valamennyi vagy egyes szabálysértési ügyekben való eljárásra, valamint a járási hivatal rendes munkaidején túl történő eljárásra az általános illetékességű járási hivataltól eltérő más járási hivatal illetékességét is megállapíthatja.

Változnak a szabálysértési költségre és annak megtérítésére vonatkozó rendelkezések.
Változnak a közérdekű munka büntetés végrehajtásának az állami foglalkoztatási szervet érintő szabályai.
 

2013. november 1-i hatályba lépéssel

1. 2013. évi CLXIX. törvény a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosításáról

A módosítás célja, hogy a beruházásokhoz, a település-fejlesztési célok megvalósításához elsősorban ne termőföldet vegyenek igénybe, de ha ez elkerülhetetlen, úgy legalább a gyengébb minőségű termőföldeket használják fel.

2. 2013. évi CLXVI. törvény a közútkezelő feladatok átadásáról

A törvény elsődleges célja a közútkezelői feladatok átadásának szabályozása annak érdekében, hogy 2013. november 1-jétől a Magyar Közút Nonprofit Zrt. fennakadás nélkül láthassa el közútkezelői feladatait.

3. 2013. évi XVI. törvény a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról

A törvény által előirányzott Szjt. módosítások célja, hogy a 2011/77/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültesse.

Egységesíti az Európai Unióban, hogy a számítás kezdő időpontjaként az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napját határozza meg; továbbá az utoljára elhunyt szerző halálát követő hetven évig tart a védelmi idő.

A módosítás bevezet egy speciális felmondási jogot, hogy azok az előadóművészek, akik kizárólagos jogaikat a hangfelvétel-előállítókra ruházták át, ténylegesen részesüljenek a védelmi idő meghosszabbításának előnyeiből.

Új jogintézmény a nem hangfelvételben rögzített előadások kategóriája, ötven évben meghatározva a védelmi idejüket, amely a forgalomba hozatalukat, vagy ennek hiányában a rögzítésüket követő év első napjától kezdődik.

 

2013. október 25-i hatállyal – A szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról

A törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény, a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény, a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) valamint a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény módosítását célozza.

Az új szabályok bevezetésével az Szjt.-ben meghatározott intézményi kör és a közszolgálati médiaszolgáltató rádió- vagy televízió-szervezet – a gondos jogosultkutatás elvégzését és a kutatás eredményének a saját és az európai nyilvántartásban való rögzítését követően – hatósági engedély megszerzése nélkül, a törvény erejénél fogva felhasználhatja az állománya részét képező árva műveket, míg a kedvezményezetti körön kívüli felhasználók tekintetében továbbra is hatósági engedéllyel biztosítható a jogszerű felhasználás.

A törvény a kontradiktórius iparjogvédelmi eljárások egyik speciális költségviselési szabályát azzal pontosítja, hogy világossá teszi: az oltalomról való lemondás csak akkor írható a jogosult javára az eljárási költségek viseléséről való döntés meghozatalakor, ha az az oltalom kezdőnapjára (azaz a bejelentés napjára) visszaható hatállyal történik. 

 

2013. október 1-i hatályba lépéssel - 2013. évi XCIX. törvény a bírósági végrehajtásról szóló egyes törvények módosításáról

A végrehajtható okiratok köre kibővül: végrehajtható okiratnak minősül a végrehajtó-helyettessel és végrehajtójelölttel szemben kiszabott pénzbírságról szóló értesítés is.

Változnak a végrehajtók elleni fegyelmi eljárás szabályai: több eljárási határidő került bevezetésre és emelkedett a kiszabható pénzbírság összege.

A fegyelmi bíróság bírái és vizsgálóbiztosai – miután e feladatukat ítélkezési, igazgatási, illetve végrehajtói, kamarai munkájuk mellett látják el - fegyelmi bírósági tevékenységükkel arányos díjazásra jogosultak. A díjazás részletes szabályait a fegyelmi bírák esetében az Országos Bírósági Hivatal elnöke szabályzatban állapítja meg, a vizsgálóbiztosok esetében pedig a kamara határozza meg.
 

2013. augusztus 1-jei hatállyal - Az egyes törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CXXXI. törvény

 A törvény érdemben módosítja és új elemekkel egészíti ki az Alkotmánybíróságról szóló törvényt.

Az Alkotmánybíróság esetében rögzíti az új hatáskörökből - így az Alaptörvény és módosítása előzetes és utólagos alkotmánybírósági felülvizsgálatának lehetőségéből - fakadó változtatásokat, valamint - a testület eljárásának átláthatóbbá tétele érdekében - részletesen meghatározza a felek meghallgatására, illetve a nyilvánosság biztosítására vonatkozó eljárásrendet.

 A törvény módosítja továbbá a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvényt (Bszi.) is, a Kúria elnökével azonos jogállást biztosítva az OBH elnökének.

 Emellett az új jogszabály hatályon kívül helyezi  a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 47.§-át, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 20/A. §-át, valamint a Bszi. V. fejezetét, mely az eljáró bíróság kijelölésére vonatkozó előírásokat tartalmazta.

 

2013. szeptember 1-jei hatállyal – 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről

A törvény az iskolarendszeren kívüli, állami és nem állami elméleti, gyakorlati felnőttképzést szabályozza. Kiterjed valamennyi államilag elismert, illetőleg támogatott képzésre, a nyelvi és szakképzésekre is.

A törvény az egyes speciális ágazati képzések sajátosságaira figyelemmel számos kivételt fogalmaz meg. Így – az OBH javaslatára – a törvény 1. § (5) bekezdésének j) pontja alapján a törvény hatálya nem terjed ki a Magyar Igazságügyi Akadémia által bírák, igazságügyi alkalmazottak, valamint az igazságszolgáltatásban közreműködő más személyek részére szervezett jogi tárgyú és az ítélkezési tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó nem jogi tárgyú szakmai képzésekre.