Győri Ítélőtábla

Dr. Tóth-Sipos Rita

Név

Dr. Tóth-Sipos Rita

Szervezeti egység
Győri Ítélőtábla
Szerepkörök
nyitott bíróság kapcsolattartó
Munkahelyi telefonszám

Vince Edit

sajtótitkár

Név

Vince Edit

Szervezeti egység
Győri Ítélőtábla
Szerepkörök
sajtószóvivő, sajtótitkár
Pozíció
sajtótitkár
Munkahelyi telefonszám
Mobil telefonszám

Dr. Mérnyei Szilvia

bírósági titkár

Név

Dr. Mérnyei Szilvia

Szervezeti egység
Győri Ítélőtábla
Szerepkörök
Integritásfelelős
Pozíció
bírósági titkár
Munkahelyi telefonszám

Dr. Ferenczy Tamás

bíró, sajtószóvivő

Név

Dr. Ferenczy Tamás

Szervezeti egység
Győri Ítélőtábla
Szerepkörök
nyitott bíróság kapcsolattartó
Pozíció
bíró, sajtószóvivő
Munkahelyi telefonszám
Mobil telefonszám

Vince Edit

tisztviselő

Név

Vince Edit

Bíróság megnevezése
Győri Ítélőtábla
Szervezeti egység
Győri Ítélőtábla
Szerepkörök
tanúgondozó
Pozíció
tisztviselő
Munkahelyi telefonszám
Ügyfélfogadási idő

hétfő, kedd, szerda és péntek: 9-12 óráig

csütörtök: 9-12 óráig és 13-15 óráig

Thumbnail

dr. Ferenczy Tamás

sajtószóvivő

Név

dr. Ferenczy Tamás

Szervezeti egység
Győri Ítélőtábla
Szerepkörök
sajtószóvivő, sajtótitkár
Pozíció
sajtószóvivő
Munkahelyi telefonszám
Mobil telefonszám
E-mail cím

dr. Korát Viktória

sajtótitkár

Név

dr. Korát Viktória

Szervezeti egység
Győri Ítélőtábla
Szerepkörök
sajtószóvivő, sajtótitkár
Pozíció
sajtótitkár
Munkahelyi telefonszám
Szervezeti egység
Győri Ítélőtábla

A középkorú vádlott az 1990-es évektől alkoholizáló életmódot folytatott, előfordult több alkalommal, hogy ilyenkor bántalmazta két gyermekét. A vádlottnak 2005 év végén megszületett a harmadik gyermeke, azonban a vádlott továbbra is rendszeresen ivott, a háztartás a 14 éves lányára maradt, gyakran ő látta el a kistestvérét is. A vádlott két nagyobb gyermeke nagykorúvá válásukat követően elköltöztek a családtól. 2013-tól a vádlott még jobban inni kezdett, már csak rendszertelenül dolgozott, őt többnyire élettársa, a sértett tartotta el. A vádlott ezen időszakban harmadik gyermekét gyakran bántalmazta, szidalmazta, nem hagyta a vádlott a gyermeket tanulni, éjszaka pedig aludni. 2016. július 9-én délelőtt 10:30 körül a vádlott élettársa, a sértett munkából tartott hazafelé, felhívta telefonon a vádlottat és a gyermeküket, hogy menjenek le elé, ad ötezer forintot, vásároljanak be. A vádlott ekkor még csak enyhe fokban volt ittas, azonban a nap folyamán tovább folytatta az italozást. Amikor a sértett hazaérkezett, észrevette a vádlott ittas állapotát, ezért a fiával együtt el akart menni otthonról. A vádlott pénzt kért sörre a sértettől, aki a kérést megtagadta, amire a vádlott azzal fenyegetőzött, hogy kiugrik az ablakon és ennek érdekében odament az erkély korlátjához és kihajolt. A vádlott gyermeke a vádlottat visszarántotta az erkélyről és az ágyra nyomta, hogy megnyugodjon. Később az alkohol hatására a vádlott már súlyos fokú alkoholos befolyásoltság állapotába került. A vádlott ismételten pénzt kért a sértettől, aki azt ismét visszautasította. A vádlott felkapta a konyhapulton lévő 20 cm pengehosszúságú kést és „most megöllek” felkiáltással kis erővel hat alkalommal megszúrta a háttal álló, félmeztelen sértettet. A nyaki verőér sértésének, valamint a mellüreg megnyitásának lehetősége miatt a cselekmény alkalmas volt életveszélyes sérülés okozására, illetve emberélet kioltására is. A hangoskodásra megjelent gyermekük, és látta, ahogy a sértett nyakából spriccel a vér. A sértett kérte a gyermeket, hogy hívjon mentőt. A kiérkező rendőrök intézkedésének a vádlott ellenállt, szitkozódott és az kiabálta, hogy „miért nem döglött meg ez a szemét”, „ha kiengednek innen úgyis megöllek”. A vádlott cselekménye pszichológiai szempontból súlyosan veszélyeztette gyermeke érzelmi, erkölcsi és pszichés fejlődését.

A fenti tényállás alapján az első fokon eljárt Tatabányai Törvényszék a vádlottat emberölés bűntettének kísérlete és kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt 8 év 6 hónap börtönbüntetésre és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. 

Az ítélet ellen a vádlott és a védő jelentett be fellebbezést eltérő minősítés és enyhítés érdekében.

A Győri Ítélőtábla a mai napon megtartott nyilvános ülésen az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Rögzítette, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást törvényesen folytatta le, a bizonyítékokat helytállóan értékelte. Az ítélőtábla álláspontja szerint nem volt alapos  a vádlott azon védekezése, hogy nem állt szándékában a sértett megölése, hiszen a cselekménye elkövetése után tett kijelentése, az elkövetéshez használt eszköz és a szúrások helye is azt támasztotta alá, hogy a sértett életének kioltását kívánta. A büntetés kiszabása körében az ítélőtábla rámutatott, hogy az elsőfokú bíróság minden enyhítő körülményt figyelembe vett, így a vádlott beismerését, a sértett megbocsátását, azonban az a körülmény, hogy a vádlott tettével a kiskorú veszélyeztetését is elkövette nem adott lehetőséget a kiszabott főbüntetés enyhítésére.

Győr, 2018. szeptember 20.

Győri Ítélőtábla Sajtóosztály

Szervezeti egység
Győri Ítélőtábla

A vádlottak 2015. március 9-én ittas állapotban felkeresték a két sértettet amiatt, hogy rajtuk számon kérjék, hogy korábban eltulajdonították egy közös ismerősük ruháit. A ház ajtaját az I. r. vádlott berúgta, majd a szintén ittas, éppen vacsorázó J. Z. sértettet az I. r. vádlott ököllel fejen ütötte, a felsőtestén megrúgta, aki egy matracra esett. Ezután az I. r. és III. r. vádlottak a sértett fejét ököllel ütlegelték, majd őt mindketten többször megrúgták, a III. r. vádlott a sértett fejére is rálépett. Ezt követően a III. r. vádlott Sz. M. sértett arcát ütötte meg több alkalommal ököllel. A bántalmazás hatására elájult J. Z. sértettet az I. r. vádlott vízzel fellocsolta, majd figyelmeztette a lakókat, hogy ne merjenek a rendőrséghez fordulni. A vádlottak a házból távoztak, az I. r. vádlott a ház ajtaját lelakatolta. A magához térő J. Z. sértett a lakatpántot felfeszítve kijutott a házból és segítséget kért.

A fenti tényállás alapján az elsőfokon eljáró Győri Törvényszék az I. r. vádlottat társtettesként elkövetett életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt 4 év börtönbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy az I. r. vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A III. r. vádlottat a törvényszék társtettesként elkövetett életveszélyt okozó testi sértés bűntette és súlyos testi sértés bűntettének kísérlete miatt 5 év börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a III. r. vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés fele részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. 

Az ítélet ellen az ügyész fellebbezést jelentett be az I. r. vádlott személyi szabadság megsértése bűntette miatti bűnösségének megállapítása és súlyosabb tartamú szabadságvesztés kiszabása érdekében, valamint indítványozta a III. r. vádlott esetében a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos feles kedvezmény alkalmazásának mellőzését. A III. r. vádlott és a védője felmentésért jelentettek be fellebbezést.

A Győri Ítélőtábla a mai napon megtartott nyilvános ülésen az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Rögzítette, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást törvényesen folytatta le, a bizonyítékokat helytállóan értékelte. 

Az I. r. vádlott az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításával legkorábban 4 év börtönbüntetés kétharmadának kitöltése után szabadulhat. Az ítélőtábla a III.r. vádlott feltételes szabadságra bocsátására vonatkozó kedvezmény mellőzésére irányuló  ügyészi fellebbezés körében rámutatott, hogy a III. r. vádlott  elnehezült családi körülményeire tekintettel helytálló a feles kedvezmény alkalmazása, azonban ez csak lehetőség a vádlott számára, és jelentősen függ a börtönben tanúsított magatartásától.

Győr, 2018. szeptember 20.

 

Győri Ítélőtábla Sajtóosztály

Szervezeti egység
Győri Ítélőtábla

A vádlott 2011 szeptemberében szülte meg gyermekét, a sértettet, akit a férjével vártak, kialakították számára a megfelelő környezetet a családban. A sértett a 31. héten koraszülöttként jött világra, kórházi ellátásra szorult, a vádlott naponta bejárt hozzá, gondozta, ellátta. Ez idő alatt a vádlott a pszichológusánál a korábbi elítéléséhez kapcsolódóan megkezdett kezelését folytatta, próbálta kezelni azt a pszichés feszültséget, amelyet a gyermek hazaengedése körüli bizonytalan helyzet teremtett benne.

A gyermek hazakerülését követően a vádlott egyedül próbált helytállni otthon a másik gyermekük nevelésével is. A vádlott házastársa hét közben nem tartózkodott otthon. A szülés után a vádlott hamarosan újra terhes lett. A korai terhességgel járó hormonális és pszichés változások, valamint a két kisgyermek körüli teendők miatt egyre fáradtabb, ingerültebb lett. Férje távollétében ismerős falubeli fiatalok délutánonként segítettek a vádlottnak.

2011 vége felé a vádlott a sértett gyermek sírása miatt olyan ideges állapotba került, hogy a sértettet kb. fél méter magasságból hanyatt fekvő testhelyzetben az ágyra dobta. Egy alkalommal, mikor a vádlott a sértettet levegőzni vitte, bekötötte a bébihordozóba, azonban a babakocsihoz a hordozót nem rögzítette. Hazafelé a bébihordozó a sértettel együtt a földre esett, de a karfa felfogta az ütést, a sértettnek sérülése nem keletkezett.

A vádlott 2012. január 13-át megelőzően próbálta csitítani a síró sértettet, aki azonban 10-15 perc után sem csendesedett el. Ekkor a vádlott két kézzel a hónaljánál fogva a levegőbe emelte és legalább közepes erővel megrázta a gyermeket. Miután a sértett tovább sírt, a vádlott őt betette a kiságyba és rácsukta az ajtót. 2012. január 13-15. között a vádlott ismételten elkövette ezt a cselekményt a sértett sérelmére. 2012. január 18-án éjjel a sértettet a vádlott megetette, majd hason fekve a kiságyba tette, a fejét oldalra fordítva egy 4 cm vastagságú tömör állagú párnára. Reggel a vádlott észlelte, hogy a sértett arccal a párnába fúródva mozdulatlanul fekszik. Felkapta a vádlott a sértettet, levetkőztette, testét hideg vizes ruhával dörzsölte, majd hívta a nagynénjét, hogy nagy baj van, jöjjön át, akinek az érkezése után a vádlott mentőt hívott. A sértett rángatózásban, eszméletvesztésben és elégtelen légzésben megnyilvánuló görcsrohamot kapott, súlyos oxigénhiányos, életveszélyes állapotba került. A koponyaűri sérülések agyállomány-vesztést, vízfejűséget okoztak, amely maradandó fogyatékosságnak felel meg.

A fenti tényállás alapján az Veszprémi Törvényszék a vádlottat életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt 3 év 6 hónap börtönbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Elrendelte továbbá a Veszprémi Városi Bíróság korábbi ítéletével kiszabott 2 év börtönbüntetés utólagos végrehajtását, valamint a vádlott szülői felügyeleti jogát a sértett vonatkozásában megszüntette. 

Az ítélet ellen az ügyész súlyosításért, a vádlott és védője felmentés érdekében jelentett be fellebbezést.

A Győri Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Egyetértett a törvényszék azon álláspontjával a másodfokú bíróság, hogy a bizonyítékok alapján nem foghatott helyt a vádlott azon védekezése, hogy nem tett olyat, amivel a sértettet bántalmazta volna. Az első fokon megállapított tényállás a másodfokú bíróság álláspontja szerint helytálló. Az ítélőtábla egyetértett a törvényszékkel abban, hogy nyomatékos enyhítő körülménynek számít az eljárás elhúzódása, amely nem írható a vádlott terhére. Súlyosító körülmény viszont, hogy a vádlott a gyermeke sérelmére, maradandó fogyatékosságot okozva követett el bűncselekményt, illetve ez már a második gyermeke terhére elkövetett tette volt. A büntetés kiszabása körében az ítélőtábla sem talált olyan további enyhítő vagy súlyosító körülményt, amely a kiszabott szabadságvesztés enyhítésére vagy súlyosítására adott volna okot.

 

Győr, 2018. szeptember 18.

Győri Ítélőtábla Sajtóosztály