2013. januári jogszabályok

2013. január 1-jei hatállyal – a közigazgatási és munkaügyi bíróságok megkezdik működésüket

A közigazgatási és munkaügyi bíróságokat a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) hozta létre. Működésükkel kapcsolatban további szabályokat tartalmaz az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXI. törvény.

Jogállásuk, hatáskörük

A jelenlegi munkaügyi bíróságok és a törvényszékeken működő közigazgatási kollégiumok egy szervezeti egységben, új elnevezéssel, közigazgatási- és munkaügyi bíróságokként működnek tovább. A közigazgatási és munkaügyi bíróságok a munkaügyi bíróságok jogutódai (Bszi. 191. § (1) és (2) bekezdés), azok első fokon járnak el a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata iránti, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó, valamint a törvény által hatáskörükbe utalt egyéb ügyekben. A fővárosban és megyénként egy-egy közigazgatási és munkaügyi bíróság kerül felállításra.

Folyamatban levő munkaügyi perek

A munkaügyi perek ügyintézési helye nem változik. A szervezeti változás a perek folyamatosságát, ügyintézésük időtartamát nem érinti. Elsőfokon a közigazgatási és munkaügyi bíróságok, másodfokon a törvényszékek járnak el. (Bszi. 19. § (1) és 21. § (1) bekezdés)

Folyamatban levő közigazgatási perek

Elsőfokon a törvényszék helyett a továbbiakban a közigazgatási és munkaügyi bíróságok járnak el. A törvényszék a folyamatban levő elsőfokú ügyek iratait – áttétel elrendelése nélkül, a jogszabály-változás hatályba lépését követően haladéktalanul – megküldi az illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságnak. A perek új ügyszámot kapnak, de a régi ügyszám alapján is azonosíthatóak. A beadványokat január 1-től célszerű a közigazgatási és munkaügyi bíróságokhoz benyújtani, azonban a törvényszékhez benyújtott beadványok is érkeztetésre, továbbításra kerülnek (polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 397/A. § (2) bekezdés).

Bírák áthelyezése

Munkaügyi ügyszakban a bírák munkavégzési helye nem változik. Az eddig a törvényszékeken működő közigazgatási bírák áthelyezésre kerülnek a közigazgatási és munkaügyi bíróságokra, az ítélőtáblán működők pedig a törvényszékekre. A törvény alapján áthelyezett bírák címeiket, illetményüket megtartják (Bszi. 191. § (6) és (7) bekezdés), az ítélőtáblán, törvényszéken eltöltött idő továbbra is ítélőtáblai/törvényszéki szolgálati időnek számít, aminek az adományozható, illetőleg húsz év után kötelezően adományozandó címek szempontjából van jelentősége.

Fellebbezett ügyek

A közigazgatási és munkaügyi bíróságok ítéleteit másodfokon a törvényszékek bírálják felül. A közigazgatási ügyekben 2012. december 31-ig a törvényszék által meghozott elsőfokú ítéletek elleni fellebbezéseket a törvényszékek másik tanácsa bírálja el. 2013. január 1-től már csak a közigazgatási és munkaügyi bíróságok járhatnak el elsőfokon (Pp. 397/A. § (1) bekezdés).

Az ítélőtáblán folyamatban levő közigazgatási ügyeket az ítélőtábla legkésőbb 2013. február 1-ig megküldi az illetékes törvényszéknek, mint másodfokú bíróságnak.

A jogorvoslat lehetősége nem szűkül, csak az eljáró bírói fórum változik a jogszabály-változásnak megfelelően.

Befejezett ügyek

A 2012. december 31. napjáig első fokon, jogerősen befejezett közigazgatási perek esetében, amennyiben azokban további intézkedés szükséges, a törvényszék az ügyiratot haladéktalanul megküldi a közigazgatási és munkaügyi bíróságnak. (Pp. 397/A. § (2) bekezdés)

Közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumok

Az egységes jogalkalmazás elősegítése érdekében közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumok létesülnek. A közigazgatási és munkaügyi bíróságok és a törvényszékek közigazgatási és munkaügyi ügyszakban eljáró bírái ezen új, speciális szakmai kollégium tagjai lesznek (Bszi. 156. §).

A Fővárosban a regionális kollégium illetékességi területe azonos a törvényszéki kollégiuméval, következésképpen a Fővárosi Törvényszék közigazgatási és munkaügyi kollégiuma ellátja a regionális kollégium feladatait is.

2013. január 1. napjával - a helyi bíróságok elnevezése változik

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény alapján a helyi bíróságok járásbíróságként működnek tovább (Bszi. 16. § d) pont).

Az elnevezés változása szervezeti változással nem jár, az ügyek intézésére kihatása nincs. A továbbiakban az eddigi városi bíróságok megnevezése „járásbíróság” lesz, a fővárosi kerületi bíróságok azonban megtartják elnevezésüket.

Hatáskör, illetékesség

A járásbíróságok hatásköre és illetékessége azonos marad a jogelőd helyi bíróságok hatáskörével és illetékességgel.

Viszonyuk a járásokhoz

A közigazgatás járásai és a járásbíróságok területi illetékessége nem azonos. A bíróságok száma nem változik, illetékességi területük is azonos a korábbi illetékességi területükkel.

Névhasználat

A járásbíróságok és kerületi bíróságok, továbbá a közigazgatási és munkaügyi bíróságok székhelye az elnevezésében megjelölt település lesz (a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény 2. § (1) bekezdés).

Bélyegzőhasználat

2013. március 31-ig a járásbíróságok használhatják korábbi elnevezésük szerinti körbélyegzőiket, ezt követően azonban már csak a kicserélt bélyegzőket használhatják.

2013. január 1-jei hatállyal - bíróság illetékességének változása

Az Országgyűlés elé benyújtásra került Balatonvilágos község megyeváltási kezdeményezése, mely alapján az Országgyűlés Balatonvilágos községet Veszprém megyéből Somogy megyéhez csatolta, így 2013. január 1-től Balatonvilágos a Siófoki Járásbíróság illetékességi területéhez tartozik.

A Kúria Önkormányzati Tanácsára vonatkozó rendelkezések módosulása

Az önkormányzati rendeletek más jogszabályba ütközésének felülvizsgálatát a Kúriánál jelenleg az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint egyedi ügyben alkalmazandó önkormányzati rendelet esetén bíró kezdeményezheti. 2013. január 1-jétől a felülvizsgálat kezdeményezésre jogosultak köre kibővül az alapvető jogok biztosával (Bszi. 48. § (1a) bekezdés).

2012. január 1-jei hatállyal - elektronikus kommunikáció a perekben

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 394/B. § - 394/H. §-ai, valamint a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) 69/A. § - 69/B. §-ai alapján fokozatosan bevezetésre kerül az elektronikus kommunikáció és kapcsolattartás egyes polgári perekben az ügyfelek számára, illetőleg a polgári és büntető ügyekben eljáró bíróságok és más hatóságok számára.

Elektronikus ügyfélkapcsolat

Az elektronikus ügyfélkapcsolat a 2013. január 1. napját követően a törvényszékek elsőfokú hatáskörébe tartozó ügyekben választható. Ennek alapján az ügyfél a kapcsolatot a bírósággal kizárólag elektronikus úton tartja, és a bíróság az ellenérdekű fél részére papír alapú másolatot ad ki (Pp. 394/B. §).

Az elektronikus ügyfélkapcsolatot választó fél számára nem kötelező az elektronikus kapcsolattartás.

A jogi képviselő nélkül eljáró fél kérheti a papíralapú kapcsolattartásra való áttérést, de ehhez igazolnia kell, hogy körülményeiben olyan változás állt be, ami miatt az elektronikus kapcsolattartás aránytalan megterhelést jelent a számára.

Lehetővé válik az igazságügyi szakértők és a bíróság között az elektronikus kapcsolattartás 2014. június 30-ig csak a törvényszékek elsőfokú hatáskörébe tartozó ügyekben, míg 2014. július 1-jét követően a járásbíróságok előtti polgári perekben is (Pp. 394/D. § ).

Informatikai háttér

Az elektronikus kapcsolattartás informatikai rendszerét az Országos Bírósági Hivatal biztosítja (Pp. 394/G. §). A kézbesítési rendszer használatához szükséges űrlapok a Bíróságok Portálon lesznek elérhetők. Az innen letöltött űrlapokat az ügyfél – kitöltve – saját kormányzati ügyfélkapuján keresztül nyújthatja be a bírósághoz. Minderről részletes felvilágosítás olvasható a www.birosag.hu internetes oldal „Ügyfélkapcsolati tájékoztató” menüpontjában.

Beadványok benyújtása, hivatalos iratok kézbesítése

A fél az elektronikus beadványáról előbb befogadás-visszaigazolást, majd a bíróságtól érkeztetési igazolást kap, illetve itt kap tájékoztatást az illetékfizetés módjáról is (Pp. 394/H. §).

A bírósági irat érkezéséről a fél haladéktalanul, majd három nap elteltével ismét értesítést kap. A fél az iratot az iratra mutató internetes hivatkozás megnyitásával veheti át. Ekkor elektronikus tértivevény jön létre, amit megkap a fél és a küldő bíróság is.

Ha a fél a bírósági iratot az elektronikus kézbesítési tárhelyén való elhelyezést követő öt munkanapon belül nem veszi át, akkor azt ezt követő munkanapon az irat kézbesítettnek tekintendő.

Büntető ügyek

A Be. 69/A. § és 69/B. §-a értelmében a büntetőeljárás során az elektronikus kapcsolattartás a bíróságra, ügyészségre, nyomozó hatóságra és büntetés-végrehajtási intézetre korlátozódik. Ezen túlmenően a bíróság elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat nyújthat pl. az iratmásolat kiadása terén.

Üzemszünet

Valamennyi eljárás esetében fontos szabály, hogy a határidőkbe nem számít be az a nap, amelyen a kézbesítési rendszer legalább négy órán át nem működött.

2013. január 1-jei hatállyal - bírák nyugdíjazása

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása folytán a teljes öregségi nyugdíjkorhatárt elérő bíró a felmentését maga is kérheti.

Nyugdíj és illetmény összeférhetetlensége

Az egyes törvényeknek a központi költségvetés megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvény 10. §-a alapján az öregségi nyugdíj folyósítását – 2013. július 1-től – a közszférában dolgozókkal azonos módon szüneteltetni kell a bírói vagy igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban álló nyugdíjasok esetében is.