2013 júliusi jogszabályok

2013. július 30-i hatállyal - Az Egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CXV. törvény

A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (Kstv.) módosításával bevezetésre kerülő ún. előzetes eljárás lehetőséget teremt az állam vagy a helyi önkormányzat számára, hogy a tulajdonában lévő ingatlanon az általa megvalósítani kívánt közérdekű cél érdekében előzetesen felmérje: ha az érintett ingatlan tulajdonjogát – tulajdoni per eredményeként - harmadik személy megszerzi, indítson-e utóbb kisajátítási eljárást ellene a közérdekű cél akadálymentesen megvalósítása érdekében.

A módosítás előzménye, hogy az állami, illetve önkormányzati tulajdonban álló ingatlanokon a közérdekű cél megvalósítását gyakran évekre hátráltatják az ingatlan tulajdonjogáért harmadik személyek által indított perek.

Az eljárást a kisajátítási hatóság előtt kell megindítani és a kisajátítási törvényben írt eltérésekkel a Ket. szabályai irányadók rá.

Az eljárás tárgya annak vizsgálata, hogy a kérelmező ingatlana tekintetében a kisajátítás jogalapja fennáll-e, és a jogalap fennállása esetén a kisajátítási kártalanítás mekkora összegű lenne.

A kisajátítási hatóság határozata ellen a bírósági felülvizsgálatot az illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróság előtt lehet kezdeményezni.

 

2013. július 1. napjával – az új Büntető Törvénykönyv hatályba lépése (2012. évi C. törvény)


Az új Büntető Törvénykönyv (2012. évi C. törvény) 2013. július 1-jei hatályba lépése előtt több ponton módosult.
A közveszély színhelyén elkövetett lopás szigorúbb büntetőjogi szankcionálásáról szóló 2013. évi XLV. törvény módosította a Btk. 370.§-ában foglalt lopás törvényi tényállását. A közveszély színhelye - mint elkövetési hely - minősített esetté lépett elő.

A fenti törvény módosította továbbá a Btk. értelmező rendelkezéseinek 12. pontját, mely szerint a közfeladatot ellátó személy az önkormányzati és a létesítményi tűzoltóság, valamint az önkéntes tűzoltó egyesület tagja is.
Az önkényuralmi jelképek használatának büntetőjogi szankcionálásáról szóló 2013. évi XLVIII. törvény módosította a Btk. 335.§-ában foglalt törvényi tényállást akként, hogy a törvényszövegből kikerültek a (2) bekezdés szerinti büntethetőséget megszüntető okok.

A 2013. évi LXXVIII. törvény több büntető vonatkozású jogszabályt módosított főszabály szerint 2013. június 29. napjával, köztük a 2012. évi C. törvényt (Btk.) is.

A XII. fejezet katonákra vonatkozó rendelkezései között a Btk. 127.§ (1) bekezdésében foglalt katona büntetőjogi fogalmát kiterjesztette akként, hogy egységesen – az ellátott feladattól, szolgálattól függetlenül - katonának minősíti a Magyar Honvédség tényleges állományú, a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagját.  

A 141.§ (1) bekezdése a lefokozás és a szolgálati viszony megszűnése büntetések tekintetében a mentesítés hatályát rendezi.

A Btk. új 212/A.§-a a kapcsolati erőszak törvényi tényállását iktatta a törvénybe. A bűncselekmény alapesete szubszidiárius, az ott meghatározott elkövetési magatartások csak akkor büntetendők, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, emellett kizárólag magánindítványra üldözendők. A (2) bekezdésben írt minősített esetek egyébként más törvényi tényállásokkal büntetendő rendszeresen megvalósított bűncselekmények elkövetőivel szemben helyez kilátásba súlyosabb büntetést.

A Btk. 219.§-ában foglalt személyes adattal visszaélés akként került módosításra, hogy az elkövetési tárgya a korábbi szabályozással ellentétben már nem csak a személyes adat, hanem minden különleges adat lehet.

A Btk. 403.§ (1) bekezdésében foglalt számvitel rendjének megsértése bűntettének a) pont szerinti elkövetési magatartása a „megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő” fordulatra változik. E § kiegészül egyúttal a (4) bekezdésében egy, a fenti elkövetési magatartást a számviteli törvény fogalmait követő értelmező rendelkezéssel.

A Btk. 433.§ (2) bekezdése annyiban módosul, hogy a polgári védelmi kötelezettség megszegése – a megelőző védelmi helyzetben bevezetett hadkötelezettség elrendelését követően és a rendkívüli állapoton kívül - szükségállapotban és veszélyhelyzetben, a szolgáltatási kötelezettség megszegése pedig veszélyhelyzetben is elkövethető.

A hivatalos személy Btk. 459.§ (1) bekezdésének 11. pontjának j) alpontja szerinti fogalma a hajó parancsnoka helyett az úszólétesítmény parancsnoka fogalomra változott.

2013. július 1-i hatállyal – az 1979. évi 11 tvr. (Bv. Tvr.) módosítása

A Bv. tvr. 6.§ (3) bekezdése módosult, mely szerint a büntetés-végrehajtási bíró az e törvényben meghatározott esetekben iratok alapján hozhatja meg a döntést, ez esetben beszerezheti az ügyész és az elítélt nyilatkozatát.  Korábban a nyilatkozatok beszerzése kötelező volt.

A Bv.tvr. 11/A.§ (3) bekezdése esetében fontos változás, hogy a büntetés-végrehajtási bíró helyett - amennyiben a közérdekű munka szabadságvesztése történő átváltoztatására nincs ok - a pártfogó felügyelő jelölheti ki az új munkahelyet.

A 11/C.§ új (2a) bekezdése a pénzbüntetés szabadságvesztéssé átváltoztatása iránti eljárásra, a 14/A.§ új (2) bekezdése pedig az elévülés megállapítására illetékes bv. bíróról rendelkezik.

A 62.§ (1) bekezdése a pártfogó felügyelő illetékességét állapítja meg a korábbitól eltérően akként, hogy a közérdekű munka végrehajtására szolgáló munkahelyet az elítélt lakóhelye - ennek hiányában, illetve az elítélt kérelmére - a tartózkodási helye szerinti kormányhivatal pártfogó felügyelője jelöli ki.

A 67/B.§ c) pontjában fontos változás az, hogy az elítélt egészségi állapotában bekövetkező, és a közérdekű munka végrehajtását akadályozó tartós változás megítélése foglalkoztathatósági szakvélemény alapján történik.

A 68.§ a pénzbüntetés önkéntes teljesítésének elmaradása esetén történő átváltoztatást – a törvény egyéb rendelkezéseivel összhangban – a bv. bíró hatáskörébe utalja.

A 119.§ új (2a) bekezdése az előzetes letartóztatásban lévő katonák elkülönítését szabályozza.

A 126.§ (2) bekezdése kiegészült a büntetőeljárás szempontjából releváns (2h) és (2k) bekezdésekkel. A (2h) bekezdés a részben felfüggesztett szabadságvesztés mellett kiszabott foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kiutasítás, közügyektől eltiltás és kitiltás tartamának számítására ad eligazítást. A (2k) bekezdés a közérdekű munkahely kijelölésére vonatkozó átmeneti rendelkezést tartalmaz.

2013. július 1. napjával – a Nemzetközi Bűnügyi Jogsegélyről szóló törvény módosítása

A módosítás a Nemzetközi Bűnügyi Jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvénynek a 4.§ (1) bekezdése immár pontokba szedve tartalmazza a bűnügyi jogsegély formáit, amelyek között az elektronikus adat ideiglenes vagy végleges hozzáférhetetlenné tételének átadása/átvétele is feltüntetésre került.

A törvény az elektronikus adat ideiglenes/végleges blokkolásának nemzetközi vonatkozású részletes eljárási szabályait, továbbá a megkeresések kötelező tartalmi elemeit is rögzíti. (IV. Fejezet 7., 8. cím és 61.§, 79/A.§)
A 2013. évi CXII. törvénnyel 2013. szeptember 1-jén hatályba lépő módosítás a külföldi ítélet érvényének elismerése tekintetében megszünteti a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességét. A 2013. szeptember 1. után a bírósághoz érkezett ügyekben a terhelt lakóhelye, tartózkodási helye alapozza meg az eljáró törvényszék illetékességét.

2013. július 1-jei hatállyal – a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása

A 2013. évi LXXVIII. törvény módosította a Büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényt.

A törvény a törvényszék hatáskörébe tartozó, valamint a székhelyi bíróságok kizárólagos illetékességébe tartozó ügyeket az új Btk. szerkezetének és a bűncselekmények elnevezésének megfelelően módosította.

A törvény módosítja továbbá a Be. 29.§-át az ügyész kizárólagos hatáskörébe tartozó nyomozások tekintetében.

A új Be. 158/B.§-a az anyagi jogi szabályozást követve az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének – mint új kényszerintézkedésnek – a részletszabályait tartalmazza.

A 2013. évi LXXVIII. törvény a Be. fiatalkorúak előzetes letartóztatásának maximális tartamát – a korábbi, még hatályba sem lépett módosítástól részben eltérően – szabályozza:

Be. 455. § Ha a bűncselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét
a) betöltött fiatalkorúval szemben elrendelt előzetes letartóztatás végrehajtásának kezdetétől két év,
b) be nem töltött fiatalkorúval szemben elrendelt előzetes letartóztatás végrehajtásának kezdetétől egy év
eltelt, az előzetes letartóztatás megszűnik, kivéve az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott előzetes letartóztatás esetét, továbbá ha az ügyben harmadfokú bírósági eljárás vagy hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárás van folyamatban.
Mindebből következően az előzetes letartóztatás egyéves maximális tartama csupán az új Btk. 16.§-ában meghatározott, 2013. július 1. után megvalósított bűncselekmények 14. életévet be nem töltött fiatalkorú elkövetőire irányadó.

Fentiek értelmében a bíróságok előtt jelenleg is folyamatban lévő büntető ügyekben – tekintettel arra, hogy azoknak kizárólag 14. életévét betöltött fiatalkorú lehet a terheltje - a fiatalkorúak előzetes letartóztatásának generális maximuma 2 év.

A Be. 596/A.§-a az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének a hozzáférés végleges megakadályozásával történő végrehajtásáról szóló új szabályait foglalja magában, ugyancsak a Btk. új intézkedési neméhez igazítva.

2013. szeptember 1-jei hatállyal – a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása

A 2013. évi CXII. törvény a Be. 16.§ (1) bekezdését ismét módosította, ezúttal azonban lényegi tartalmi elemekkel: a törvényszéki hatáskörbe tartozó ügyek körét szűkítette. Az eddigi szabályokhoz képest a 2013. szeptember 1. után a bíróságon indult ügyek közül törvényszéki hatáskörben a hivatali bűncselekmények közül csak a hivatali visszaélés, a korrupciós bűncselekmények közül pedig csak a Be. szerinti kiemelt jelentőségű korrupciós ügyek maradnak. Ezen felül járás/kerületi hatáskörbe kerülnek vissza az ún. különösen nagy értékre elkövetett vagyon elleni bűncselekmények, és a törvényszékek hatáskörében csak a különösen jelentős elkövetési értékű bűncselekmények maradnak.

A soron kívüli ügyek körét rendező Be. 64/A.§-a részben összesítette a törvényben elszórtan szabályozott soronkívüliséget élvező ügyeket, másrészt pedig azok között sorrendet teremtett meg.

Fontos rendelkezéseket vezetett be a jogalkotó a lakhelyelhagyási tilalom és házi őrizet szabályai körében. Egyrészt a terhelt mozgását nyomon követő technikai berendezés alkalmazása nem függ a terhelt hozzájárulásától akkor, ha az előzetes letartóztatása a törvényi maximum elérése miatt szűnt meg. Másrészt a lakhelyelhagyási tilalom és házi őrizet megszegésének minősül az is, ha a terhelt a mozgását nyomon követő technikai eszköz fizetendő jóvátétel végrehajtása iránti megkeresésről való döntési jogosultság esetei.

2013. július 20. napjával – a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló új törvény

Az új törvény a legfontosabb változást a körözési nyilvántartások kezelésében teremti meg. Valamennyi körözési nyilvántartási rendszerhez a bíróságoknak közvetlen hozzáférést biztosít, amely egyrészt azt jelenti, hogy a bíróság lekérdezhet közvetlenül adatokat a nyilvántartásokból éppúgy, mint a lakcímnyilvántartó vagy a  priusz esetében.

Másrészt – az eddigi papír alapú elfogatóparancshoz, körözéshez képest - a bíróság a nyilvántartásba közvetlenül, elektronikus úton jegyzi be a körözés (elfogatóparancs) elrendelését. Ennek azonban az informatikai rendszer telepítése az előfeltétele, amely jelenleg még nem áll rendelkezésre.
Ha törvény szerint, ha ez a nyilvántartási rendszer elektronikusan nincs kiépítve (vagy éppen nem működik), ez esetben a korábbi módszerhez hasonló módon papír alapon adható ki a körözés.
A hozzáférés nem érinti a SIS II rendszerét, kizárólag a belföldi személy- és tárgykörözésekre vonatkozik, és más rendszer használatát igényli.

 

 

2013. július 1-jei, illetve 2013. szeptember 1-jei hatállyal – Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény

Teljesítésigazolási Szakértői Szerv

Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló törvény elfogadásával 2013. július 1-jei hatállyal egy új szakértői szerv, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv kerül felállításra. A törvény a szakértői szerv létrehozásával a tervezési, építési, kivitelezési szerződésekből eredő teljesítések után járó ellenszolgáltatás polgárjogi eszközökkel történő kikényszerítését gyorsítja meg. A szakértői szerv a fél megbízására szakértői véleményt ad, ha a teljesítésigazolás kiadása nem történt meg, a kiadása vitás, avagy a teljesítésigazolás kiadásra került, de a kifizetés nem történt meg. A szerződést biztosító mellékkötelezettségek (bankgarancia, zálogjog, kezesség) érvényesíthetőségéhez is kérhető a szakértői szerv szakvéleménye. A szakértői szerv a szakvéleményében megállapítja, hogy a szerződés teljesítése megtörtént-e, vagy nem a szerződésnek megfelelő módon történt meg, és a teljesítésért járó ellenérték megfizetése milyen összegben indokolt. Ha a véleménye szerint a szerződést biztosító mellékkötelezettség érvényesítése nem indokolt, akkor a bankgaranciát vállaló pénzügyi intézmény a bankgarancia szerződésben foglalt fizetési kötelezettségét nem teljesíti/ a zálogjog nem érvényesíthető / a kezes a kötelezettségét nem teljesíti.

A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított peres eljárás (A 1952. évi III. törvény (Pp.) Ötödik Rész XXVI/A. fejezete)

A szakértői szerv felállítását követően 2013. szeptember 1. napjától egy új eljárás bevezetésére kerül sor, amelynek szabályaival a Pp. kibővül. Az eljárásban érvényesíteni kívánt jog a szakértői szerv szakvéleményén alapul, és a keresetet a szakvélemény kézbesítésétől számított 60 napon belül kell benyújtani. A jogalkotó célja a lánctartozások felszámolása érdekében a bírósági eljárás gyorsítása, a ki nem fizetett (al)vállalkozók részére az igényérvényesítés megkönnyítése. Meghatározott feltételek fennállása esetén a bíróság köteles a követelés teljesítését ideiglenes intézkedéssel elrendelni. A perben felmerült szakkérdésekben a szakértői szerv szakvéleménye ugyanolyan bizonyítási eszköznek minősül, mintha a perben kirendelt szakértő terjesztette volna elő. A perben hozott ítélet előzetesen végrehajtható. 2014. január 1. napjától a perben a beadványokat és azok mellékleteit elektronikus úton kell benyújtani. A végrehajtási eljárásban a biztosítási intézkedést meghatározott feltételek fennállása esetén a bíróság köteles elrendelni.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) egyes szabályainak módosulása

A törvénymódosítással 2013. július 1. napjától változnak a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) pénztartozás teljesítéséről rendelkező és késedelmi kamatra vonatkozó szabályai, illetve a módosítás érinti az építési és szerelési szerződések szabályait is. Ha a felek a szerződésben a pénztartozás teljesítésének idejét nem határozták meg, a pénztartozást főszabály szerint a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől számított 30 napon belül kell teljesíteni. Az építési szerződésnél – eltérő megállapodás hiányában - az átadás-átvétel időtartama legfeljebb 30 nap. A késedelmi kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére, azaz a számítás alapjául nem az érintett naptári félév utolsó napján, hanem az első napján érvényes jegybanki alapkamatot kell figyelembe venni. Gazdálkodó szervezetek közötti szerződések esetén a késedelmi kamat a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat 8 százalékponttal növelt mértéke az eddigi 7%-kal növelt mérték helyett, illetve a kötelezett köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére legalább 40 EUR-nak megfelelő forintösszeget is megfizetni.