Tájékoztató a bírósági szervezet változásáról

A bíróságok

2012. január 1-jétől a legfőbb bírósági fórum a Kúria. 2012. január 1-jétől a megyei bíróságok, a Fővárosi Bíróság törvényszék elnevezéssel működnek tovább. A járásbíróságok, valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróságok – utóbbiak a jelenlegi munkaügyi bíróságok bázisán – 2013. január 1-jével kezdik meg a működésüket.

A változás szükségessége

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvényben (Bszi.) és a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvényben (Bjt.) megjelent bírósági igazgatási modellváltás nem előzmények nélküli. Gyökerei fellelhetők a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet átvilágító tanulmányaiban. Ezekben olyan értékeket képviselő és időtálló követelmények fogalmazódtak meg a bíróságokkal szemben, mint

  • a személyi és szervezeti számonkérés szükségessége,
  • a bíróságok és a bírák munkaterheinek arányosítása,
  • a központi önigazgatási testület személyi összetételének átalakítása,
  • a bírák pályaalkalmassági vizsgálatának, kinevezésének és a bírói munka értékelésének újragondolása,
  • újfajta bírói teljesítménymérő rendszer és életpályamodell kialakítása,
  • az önálló közigazgatási bíróság felállításának igénye.

A korábbi igazgatási modellt számos bírálat érte. A kritikusok erre vezették vissza az ítélkezési gyakorlat egységének hiányát és azt, hogy az ügyek elbírálásának időszerűségét illetően óriási különbségek mutatkoznak az országban.

A bírósági szervezet feladatai - az ügyszám emelkedése, a hatásköri változások, így az önkormányzati normakontroll miatt is - folyamatosan bővülnek. Határozott igényként jelentkezik a társadalom részéről az ítélkezési gyakorlatban a jogegység biztosítása, ezért a szakmai irányításnak fokozottnak és koncentráltnak kell lennie.

Az új igazgatási modell

Az új igazgatási rendszer célja a bírói függetlenség maximális biztosítása mellett a bírósági szervezet hatékony működése: a bíróságok az eljárásokat magas szakmai színvonalon folytassák le, és ésszerű időn belül fejezzék is be azokat.

A bírói függetlenség nem önmagáért való értéke a jogállamnak. Az Alkotmánybíróságnak a bírói függetlenség kérdésével részletesen foglalkozó határozataiból kitűnően „a bírói hatalom, amelyhez a bírói függetlenség kapcsolódik, döntően az ítélkezésben ölt testet. A bírói függetlenség az ítélkezésre vonatkozik, és a további, státuszbeli és szervezeti garanciák is a független ítélkezéshez szükségesek.”

A bírósági szervezet totális, minden ellensúly nélküli függetlensége azzal a következménnyel járhat, hogy az adófizetők olyan rendszert kénytelenek finanszírozni, amelytől nem kérhető számon, hogy a tevékenységére fordított pénz milyen módon hasznosul. Egy ilyen szervezet belső működése teljesen átláthatatlanná és ellenőrizhetetlenné válik.

Az Alkotmánybíróság 53/1991. (X. 31.) AB. határozatában a bírói hatalom korlátozhatóságáról azt mondta: „A hatalmi ágak elválasztása nem jelenti egyszersmind a hatalmi ágak korlátozhatatlanságát. A demokratikus államszervezetnek ugyanis épp az a lényege, hogy különböző hatalmi ágak egymás korlátaiként is jelentkeznek. Ekként pl. a bírói hatalomnak is vannak a végrehajtó hatalmat korlátozó jogosítványai és megfordítva.”

Az 1997. évi reformmal kialakított testületi irányításból természetszerűleg következett, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) döntéseiben partikuláris érdekek érvényesültek, az operativitás nem valósult meg: gyorsan megoldandó problémák kezelése is hónapokig húzódott.

Ezért a 2011. január 1-jével, illetve a 2011. március 1-jével bevezetett új jogszabályok az OIT számos jogosítványát az OIT elnökének jogkörébe utalták, így korábbi 7-10 jogosítványa 16-20 jogkörrel bővült. Ez utóbbiak közé tartozott:

  • a bírói pályázatok kiírása, az azokról való döntés és felterjesztésük a köztársasági elnökhöz,
  • az ítélőtáblák, a megyei bíróságok elnökeinek, elnökhelyetteseinek, a kollégiumvezetőknek a kinevezése és felmentése,
  • az ügyek áthelyezésének indítványozása - az ugyancsak általa irányított - Legfelsőbb Bíróságnál,
  • ügyek soron kívüli intézésének az elrendelése,
  • döntés a bírók kirendeléséről.

A hatályos szabályozás kettéosztotta a feladatokat. Eszerint a bíróságok központi igazgatását az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke látja el, munkáját elnökhelyettesek és a Hivatal segíti. Az OBH elnökének igazgatási munkáját az Országos Bírói Tanács (OBT) felügyeli.

A Kúria legfőbb bírói szervként – a hatáskörébe utalt döntéseken túl – a bíróságok szakmai irányításért, a jogegységért felel. Ennek érdekében joggyakorlat-elemzést folytat, vizsgálja a bíróságok ítélkezési gyakorlatát.

Az OBH elnöke rendelkezik az OIT elnökét korábban megillető jogosítványokkal és a hatékony igazgatás érdekében további hatáskörökkel is. Utóbbiak közül kiemelhető – az országos hatáskörű szervek vezetőinél szokásosan meglévő – szabályzat, határozat és ajánlás kiadási jogkör.

Az OBH elnöke személyi felelősséget visel a központi igazgatásért, annak hatékonyságáért, azért, hogy a feladatait – miként ezt a törvény rögzíti – a bírói függetlenség alkotmányos elvének megtartásával lássa el.

Az OBH elnöke munkáját erős kontroll alatt gyakorolja:

  • Működése során köteles az igazgatás és az ehhez kapcsolódó döntéshozatal nyilvánosságát biztosítani.
  • Közzétételi és közlési kötelezettség terheli az OBH határozatok, szabályzatok, ajánlások és tájékoztatók tekintetében.
  • Megbízatása megszűnésének szabályai között is érvényesül a testületi kontroll. Tisztségétől való megfosztását az OBT a tagjai kétharmadának avazatával meghozott határozatával indítványozza az Országgyűlésnél.
  • A költségvetési fejezetgazda feletti szokásos kontroll is érvényesül felette.
  • Biztosítania kell az érdek-képviseleti szervek jogosítványainak gyakorlását.

Az OBT felügyeleti jogosultsága testesül meg abban, hogy:

  • ellenőrzi az OBH elnöke központi igazgatási tevékenységét, szükség esetén jelzéssel él,
  • javaslatot tesz az OBH elnökének a jogszabályalkotás kezdeményezésére,
  • véleményezi a kiadott szabályzatokat, ajánlásokat,
  • véleményezi a fejezeti költségvetésére és végrehajtására vonatkozó javaslatot,
  • véleményezi az egyéb juttatások részletes feltételeit és mértékét,
  • véleményét évente közzéteszi az OBH elnöke és a Kúria elnökének a pályázatok elbírálása tekintetében folytatott gyakorlatáról, címeket adományozhat az OBH elnökének kezdeményezésére,
  • lefolytatja a bírói vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos ellenőrzést,
  • dönt egyes vezetők újbóli kinevezéséről, ha a tisztséget a pályázó korábban két alkalommal betöltötte,
  • előzetesen véleményezi a vezetői pályázatot, ha az OBH elnöke, illetve a Kúria elnöke a véleményező szerv többségi véleményétől el akar térni,
  • véleményezi a bírák képzési rendszerének és a képzési kötelezettség teljesítésének szabályait,
  • az OBT tagja az OBH elnöke és OBH működésével kapcsolatos iratokba betekinthet, az OBH elnökétől adatokat, tájékoztatást kérhet,
  • kezdeményezheti az OBH elnökének tisztségétől való megfosztását,
  • ha a bírói pályázatról való döntésnél az OBH elnöke eltérne a rangsortól - ez esetben is csak az első három helyezettből választhat -, az erre vonatkozó írásbeli indokolást haladéktalanul meg kell küldenie az OBT-nek, majd szóban is tájékoztatást kell adnia.

Ügyek áthelyezésére kizárólag

  • a bíróságra érkezett új ügy esetében,
  • az érkezéstől számított 15 napon belüli kezdeményezésre,
  • a bíróság elnöke (vagy büntető ügyekben a legfőbb ügyész) kezdeményezésére,
  • meghatározott ügyforgalmi, létszám stb. adatok alapján,
  • a kijelöléssel érintett bíróság (legfőbb ügyész) véleményét kérve van lehetősége.

Tájékoztatási kötelezettség terheli

  • félévente tevékenységéről az OBT-nek,
  • évente a Kúria, az ítélőtáblák, a törvényszékek elnökeinek,
  • évente az Országgyűlésnek a bíróságok általános helyzetéről és a bíróságok igazgatási tevékenységéről.

A vezetői kinevezések

A vezetői kinevezéseknél továbbra is megmarad a bírói testületek véleményezési joga. A bírósági vezetők egy részét az OBH elnöke, más részét – mely jóval nagyobb számú az ítélőtáblák, a törvényszékek elnökei nevezik ki, melyeknél ugyancsak élnek a véleményező testületek jogosítványai.

Az OBH elnökének jogosítványai korlátozottabbak azoknál, melyekkel az ítélőtáblai és a törvényszéki elnökök rendelkeznek, az OBH elnökének ugyanis előzetesen véleményeztetnie kell a döntését az OBT-vel, ha olyan vezetőt nevezne ki, aki nem nyerte el a véleményező testület többségi szavazatát. Amennyiben az OBH elnöke egyébként eltér a véleményező testület javaslatától, akkor a kinevezéssel együtt írásbeli indokolást kell adnia erről az OBT-nek, és a következő ülésen szóbeli tájékoztatásra is köteles.

A vezetői pályázatokra vonatkozó korábbi szabályok változatlanok: a pályázónak a pályázatában az adott egység működésével kapcsolatos hosszú távú terveiről, és azok megvalósításának mikéntjéről is számot kell adnia.

Kapcsolódó jogyszabály: 2011. évi CLXI. törvény (első rész, II. fejezet)