Változó jogszabályok

Változó jogszabályok a bírósági eljárást, a bírósági szervezetet érintően

A következőkben a lényeges változások rövid összefoglalóját olvashatja. A pontos rendelkezések a megjelölt jogszabályban lelhetők fel.

 

VÁLTOZÓ JOGSZABÁLYOK – 2017. decemberi hatályba lépéssel

A belügyi feladatokat érintő és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi CXXXIV. törvény tárgyában

2017. november 10. napján kihirdetésre került a belügyi feladatokat érintő és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi CXXXIV. törvény. A törvény egyes rendelkezései 2017. december 1. napján lépnek hatályba.

A törvény alapvetően jogharmonizációs céllal az alábbi jogszabályokat módosítja:

  1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCII. törvény
  2. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény
  3. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény
  4. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény
  5. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény
  6. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény
  7. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény
  8. Elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény
  9. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény
  10. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény
  11. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény
  12. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló CLXXXIX. törvény
  13. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény
  14. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény
  15. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása
  16. Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény
  17. A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény
  18. Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény
  19. A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény
  20. A mező és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény
  21. .A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény
  22. A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény
  23. Elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény
  24. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló 2016. évi XLI. törvény
  25. A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény
  26. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvény

A törvény bíróságokat is érintő lényegesebb rendelkezései az alábbiak:

1.     A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása

·        A módosítás új fejezettel egészíti ki a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényt.

·        Ennek értelmében a vízügyi igazgatási szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyára speciális rendelkezéseket kell alkalmazni a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény rendelkezéseihez képest.

·        Az új rendelkezések különösen

o    a hivatásetikai normák,

o   az előremenetel és illetményrendszer

o   pihenőidő

o   hivatali érdekből történő átirányítás

o   közalkalmazotti jogviszony megszüntetése

o   képzés

o   teljesítményértékelés

o   vezetők jogállása, és a

o   pótlékok

területén jelentenek az általánostól eltérő szabályokat.

2.     A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása

·        A módosítás értelmében mentes az ingatlanügyi hatóság engedélye alól, a termőföld más célú hasznosítása, ha a termőföldet vízkivételt biztosító vízilétesítmény céljából veszik igénybe.

 

3.     Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása

·        A módosítás új rendelkezéssel egészíti ki a Mötv.-t, amelynek értelmében a helyi képviselő-testület rendeletben határozhatja meg, hogy meghatározott kötelezettségek elmulasztása esetén közigazgatási szankciót alkalmaz.

·         Az így kiszabott bírság a helyi önkormányzat saját bevételének minősül.

4.     A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása

·        A módosítás bevezeti a nemzetközi közigazgatási szakértő fogalmát, aki a nemzetközi színvonalú hazai állami digitális megoldások exportjával és programjának fejlesztésével összefüggő tevékenységet végez.

·        Ezen új tevékenységi körre vonatkozó részletszabályok szerint a kormánytisztviselő részére fizetés nélküli szabadságot lehet engedélyezni a tevékenység ellátása érdekében, vagy célfeladat ellátása keretében is megvalósítható.

·        A tevékenység részletszabályait külön kormányrendelet határozza majd meg.

 

5.     A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása

  • A módosítás értelmében a meghatalmazás érvényességének feltétele az elfogadásáról szóló nyilatkozat rögzítése a rendelkezési nyilvántartásban, a nyilvántartásba vett meghatalmazás a bírósághoz, vagy a szabálysértési hatósághoz történő bejelentéstől hatályos.
  • Kifejezett törvényi rendelkezés lett, hogy a rendőrség ügyvédet rendel ki a meghatalmazott ügyvéddel nem rendelkező, szabálysértési őrizetbe vett eljárás alá vont személy részére. A kirendelés ellen jogorvoslatnak helye nincs, azonban az eljárás alá vont személy indokolt esetben és csak egy alkalommal más ügyvéd kirendelését kérheti.
  • Az elkövető javára szóló perújítási kérelem előterjesztésére az ügyész már nem csak átváltoztatás esetén, hanem valamennyi perújítási ok alapján jogosult.
  • Ha a bíróság a büntetőeljárásban a tárgyalás eredményéhez képest azt állapítja meg, hogy a vád tárgyává tett cselekmény szabálysértés, az általa elbírált szabálysértéssel összefüggő adatrögzítési kötelezettségének az általános szabálysértési hatóság útján tesz eleget.
  • Felhatalmazást ad egy központi bírságkezelő szerv létrehozására.
  • Szélesíti a méltányossági kérelem előterjesztésére jogosultak körét.
  • Hatályon kívül helyezi a Szabs.tv. 127. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontját (perújítás) és a Szabs.tv. 141. § (2e) bekezdését.

 

6.     A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (Hszt.) módosítása

·        A módosítás ebben a törvényben is bevezeti a nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység fogalmát, amely a nemzetközi színvonalú hazai állami digitális megoldások exportjával és programjának fejlesztésével összefüggő tevékenység. Az erre vonatkozó részletszabályok szintén külön kormányrendeletben kerülnek meghatározásra.

·        Módosul a Hszt. 6. § (7) bekezdése, így a szolgálati viszony módosításával és a szolgálati viszony megszüntetésével összefüggésben, a fegyelmi méltatlansági vagy kártérítési ügyben, a sérelemdíj megfizetése ügyében, az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló felszólítás és fizetési felszólítás tárgyában a hivatásos állomány tagja elektronikus úton teszi meg a törvényben meghatározott nyilatkozatait.

·        A módosítás új, törvény erejénél fogva történő jogviszony megszűnést eredményező okot vezet be abban az esetben, ha a hivatásos állomány tagja jogviszonyának fennállása idején visszavonja az kifogástalan életvitel ellenőrzéséhez történő hozzájáruló nyilatkozatot. [Hszt. 33. § (1) bekezdés d) pont, és 82. § (1) bekezdés g) pont]

·        Kiegészülnek az alkalmatlanságról szóló határozat esetén alkalmazandó eljárási szabályok.

·        A módosítás új szabályokat vezet be a szülési szabadság engedélyezése tekintetében. [Hszt. 149. § (1a) bekezdés]

·        A módosítás rögzíti a 2018. január 1. napja és 2018. december 31. napja között folyósítható illetményre vonatkozó szabályokat.

·        Hatályon kívül helyezésre került Hsztv. 243. § (4) bekezdése, amely eddig arról rendelkezett, hogy a rendvédelmi szerv a szolgálati viszonnyal összefüggő balesetből eredő személyi kárért vétkességére tekintet nélkül felel.

·        Hatályon kívül helyezésre került továbbá a Hszt. 328. § (2) bekezdése is, amely a hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állománya tagja szolgálati helyének illetékességi és működési területén tűzvédelmi szakértői jogosultsághoz kötött tevékenységet nem végezhet. A szolgálati hely illetékességi és működési területén kívüli, tűzvédelmi szakértői jogosultsághoz kötött tevékenységét a szakmai felügyeletet ellátó szerv engedélyezi.

7.     Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvény módosítása

·        A módosítás a törvény 83. § (2) bekezdését érinti, amely a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény VIII. fejezetét módosítja a vízjogi engedélyköteles létesítmények, és az engedélyezési eljárás szabályozása tekintetében. 

VÁLTOZÓ JOGSZABÁLYOK – 2017. szeptemberi hatályba lépéssel

1. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, valamint a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosításáról szóló 2017. évi LXXXVII. törvény

2017. június 26. napján kihirdetésre került az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, valamint a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosításáról szóló 2017. évi LXXXVII. törvény. A törvény 2017. szeptember 1. napján lép hatályba.

A módosítás jellemzően az állami tisztviselőkre vonatkozó szabályozást veszi alapul annak érdekében, hogy az állami intézmények által foglalkoztatottak jogállásának előírásai összhangban álljanak egymással.

A törvény főbb rendelkezései:

·        A munkáltató a munkakörre előírt szakvizsga vagy egyéb vizsga megszerzésének feltétele alól kivételesen indokolt esetben három év helyett legfeljebb öt évre halasztást engedélyezhet.

·        Módosul a kinevezési okiratban feltüntetendő adatok köre.

·        A próbaidő három hónapról hat hónapra emelkedik.

·        Rögzíti azokat a feltételeket, amikor egyoldalú módosítás esetén az igazságügyi alkalmazott kérheti a felmentését.

·        Meghatározza azokat az eseteket, amikor az igazságügyi alkalmazott szolgálati jogviszonya azonnali hatállyal megszüntethető.

·        Előírja a végkielégítés arányos részének visszafizetését, ha az igazságügyi alkalmazott a szolgálati viszonyának megszűnésétől számított 10 hónapon belül – meghatározott állami szervnél – szolgálati jogviszonyt létesít.

·        Meghatározza a végkielégítés mértékét 25 év szolgálati idő után.

·        Előírja a vezetők számára a továbbképzéseken történő részvétel kötelezettségét.

·        Átalakítja az igazságügyi alkalmazottak javadalmazását, az állami tisztviselők illetményrendszeréhez hasonlóan.

·        Az alapilletmény megállapításának alapjául változatlanul a mindenkori legalacsonyabb bírói alapilletmény, az illetményalap szolgál; az alapilletményt az illetményalap és az egyes fizetési fokozatok szorzószámai alapján kell megállapítani, azonban a módosítás illetménysávokat határoz meg.

·        Az igazságügyi alkalmazott alapilletményét a besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó sávok között kell megállapítani a teljesítményértékelés alapján.

·        A teljesítményértékelés részletes szabályait az OBH elnöke szabályzatban fogja meghatározni.

·        A kijelölt bírósági titkár a fizetési fokozatához tartozó felső határ szerinti összegű illetményre jogosult.

·        A munkáltatói jogkör gyakorlója az igazságügyi alkalmazott munkakörét kiemelt munkakörré minősítheti.

2. Egyes belügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi XXXIII. törvény

2017. április 27. napján kihirdetésre került az egyes belügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi XXXIII. törvény.

A törvény alapvetően jogharmonizációs célú módosításokat tartalmaz.

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 2017. szeptember 2. napjától akként módosul, hogy a hivatásos állomány tagja részére lakhatási támogatásként nyújtható a rendvédelmi szerv bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási jogával érintett lakás biztosítása, bérleti díj megfizetése mellett.

 

3. Magyarország 2018. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2017. évi LXXII. törvény

2017. június 16. napján kihirdetésre került a Magyarország 2018. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2017. évi LXXII. törvény.

A törvény – egyebek mellett – 2017. szeptember 1. napjától módosítja az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényt (Ectv.).

A törvény az Ectv. alábbi területeit módosítja:

·        A Nemzeti Együttműködési Alap (a továbbiakban: Alap) működését érintő módosítások keretében az Alap terhére teljesíthető kifizetések céljának pontosításával, a támogatási források keretjellegének megteremtésével a határon túli szervezetek számára önálló pályázási lehetőséget biztosít, amennyiben már legalább egyszer az Alap támogatásában részesült, és a pályázatban mint társpályázó szerepelt.

·        A működési és szakmai támogatásokra kiírandó pályázatok hatékonyabb kezelése miatt a törvény megszünteti a források elkülönítését, így a szakmai és működési célú támogatások esetén a támogatási források 90%-ára, az egyedi támogatási kérelmek alapján 10%-ára történhet kötelezettségvállalás.

·        A módosítás megszünteti a visszatérítendő támogatás kötelező mértékét, valamint a szövetségek számára igénybe vehető támogatási keret elkülönítését.

·        A civil szervezetek támogatását, fenntarthatóságuk biztosítását ellátó civil hálózattal összefüggésben a módosítás a Civil Információs Centrumokkal kapcsolatos rendelkezéseket törvényi szintre emeli, valamint meghatározza a Civil Információs Centrumok mintájára létrejövő Család, Esélyteremtő és Önkéntes Házak megteremtéséhez szükséges alapvető szabályokat.

·        A módosítás lehetővé teszi, hogy a közhasznú jogállás megszerzésének feltételei között a megfelelő erőforrás arányának számításánál az önkéntesek tevékenységének gazdasági értékét is vegyék figyelembe a minimálbér alapján számítva.

 

 VÁLTOZÓ JOGSZABÁLYOK - 2017. júliusi hatályba lépéssel

 

1. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi XLIX. törvény

2017. május 25. napján kihirdetésre került a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi XLIX. törvény. A törvény 2017. július 1. napján lép hatályba.

A törvény célja a jogalkalmazás során problémát jelentő egyes rendelkezések pontosítása és az eljárás egyszerűsítése.

A törvény az OBH elnökének javaslatára az alábbiakat tartalmazza:

1. Személyi adat- és lakcímnyilvántartás megkeresése

Ø  A bíróság és a felszámoló a feladatai és intézkedései ellátásához a polgárok személyi, lakcím és értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartást kezelő szervtől

-        az adós vezető tisztségviselője, volt vezető tisztségviselője,

-        a felszámolóbiztos,

-        a természetes személy hitelezők,

-        az adós vagyonának értékesítése során az ajánlattevők, valamint

-        az adós követeléseinek érvényesítése érdekében a követelés természetes személy kötelezettje

lakcímadataira és értesítési címére vonatkozóan térítésmentesen szolgáltatandó adatot igényelhet.

 

2. Bírósági titkárok hatásköre

Ø  A törvény bővíti a bírósági titkárok önálló hatáskörét a következő esetekben:

-        a felszámolást elrendelő határozat meghozatala, ha az eljárás a cégbíróság értesítése alapján vagy a végelszámoló kérelmére indult, az adós kezdeményezésére indult, vagy a hitelező által kezdeményezett eljárásban az adós a hitelező követelését elismerte vagy nem vitatta,

-        a felszámolási eljárás egyszerűsített módon történő befejezéséről szóló végzés meghozatala, ha az adós vezetője nem adta át az iratokat és az adósnak nincs a hitelezők között felosztható vagyona,

-        csődeljárásban és felszámolási eljárásban bírság kiszabása.

3. A kapcsolattartás módja

 

Ø  A módosítás szerint a vagyonfelügyelő, az ideiglenes vagyonfelügyelő, a rendkívüli vagyonfelügyelő, a felszámoló, valamint az adós (az adós vezető tisztségviselője), illetve a hitelező közötti kapcsolattartás során a jognyilatkozatok megtétele írásban történik.

 

4. Büntetőeljárás miatt felfüggesztett ügyek

Ø  A jelenlegi törvényi szabályozás szerint a felfüggesztés nem érinti a felszámoló kötelezettségeit. Ebből az is következik, hogy évente kötelező elkészítenie a közbenső mérleget. A törvény a büntetőeljárás miatt felfüggesztett ügyben megteremti a bíróság számára annak lehetőségét, hogy elbírálja a közbenső mérleget.

 

5. Eljárás megszüntetése a felszámolás elrendelése után

Ø  A felszámolási eljárás iránti kérelemtől az ellenérdekű fél hozzájárulása nélkül el lehet állni a felszámolás kezdő időpontjáig. Az eljárás megszüntetéséről az a bíróság rendelkezik, amely előtt az eljárás az elállás bejelentésekor folyamatban van.

A módosítás szerint az eljárást megszüntető végzésben rendelkezni kell az eljárásban hozott, a felszámolást elrendelő, illetve az ideiglenes vagyonfelügyelőt kirendelő korábbi végzések hatályon kívül helyezéséről.

 

6. Döntés a felszámolási költségekről

Ø  A módosítás szerint a bíróság a felszámolás elrendeléséről szóló határozatában a határozat meghozataláig felmerült eljárási illeték, közzétételi költségtérítés, valamint a hitelező jogi képviselőjének munkadíja és készkiadásai megfizetésére kötelezi az adóst. A felszámoló ezt a követelést külön bejelentés nélkül nyilvántartásba veszi, és a felszámolás kezdő időpontjában esedékes felszámolási költségként elszámolva fizeti ki.

A módosítás egyik fontos előnye, hogy az ügyek többségében mellőzni lehet a költségjegyzék vezetését. A bírósági határozat alapján a feljegyzett illeték automatikusan szerepelni fog a hitelezői listában, az adóhatóság pedig hitelezőként részt vesz az ügyben. Ezután nyilvánvalóan felesleges az illeték összegét a költségjegyzékben külön feltüntetni. Mindez a kezelőirodák munkaterhét is jelentősen csökkenti.

 

7. A felszámoló felmentése

Ø  A felszámoló felmentéséről szóló határozat előzetesen végrehajtható, ami a gyakorlatban problémákat okoz, főleg akkor, ha a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezi vagy megváltoztatja az elsőfokú döntést.

A módosítás szerint az előzetes végrehajthatóság megszűnik.

Az OBH elnökének javaslatára a felszámolót felmentő jogerős végzés ellen nincs helye felülvizsgálatnak.

 

8. Felszámolói díjkiegészítés megtérítése

Ø  Miután a bíróság a díjkiegészítés megtérítésére kötelezte a vezető tisztségviselőt, a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala az adóhatóságnál kezdeményezi a végrehajtást. A végrehajtás sikertelensége esetén a NAV a Fővárosi Törvényszéket költségátalány megfizetésére kötelezi. Ez nyilván igazságtalan, hiszen a behajtott követelés a központi költségvetést illeti meg.

A módosítás szerint a végrehajtást kérő a Magyar Állam, tehát a behajtás sikertelenségének következményeit is viselnie kell.

 

A törvény további módosításai

1. Az írásbeli fizetési felszólítás

 

Ø  A módosítás előírja, hogy a hitelezőnek az adós részére címzett, felszámolást megelőző írásbeli fizetési felszólítást – ha azt a hitelező postán kívánja eljuttatni az adósnak – tértivevényes küldeményként kell elküldenie. A küldeményt a feladástól számított tizenötödik munkanapon akkor is a címzett által kézhezvettnek kell tekinteni, ha

-        a postai kézbesítési szabályok szerint a kézbesítés akadályozott,

-        a küldemény átvételét a címzett megtagadta, vagy

-        a postai szolgáltató által rendelkezésére tartott küldeményért a címzett nem jelentkezett.

 

2. A közzététel tartalma

 

Ø  A módosítás szerint a felszámolási eljárás során a zálogjogosulti bizományost abban az esetben is fel kell hívni a zálogjoggal biztosított követelés bejelentésére, ha e követelésnek ő nem jogosultja.

3. Az ingatlanügyi hatóság megkeresése

Ø  A felszámolás elrendelését követően a bíróság a felszámoló által beszerzett tulajdoni lapok adatai alapján megkeresi az illetékes ingatlanügyi hatóságokat a felszámolás tényének az ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése, továbbá az adós nevére vonatkozó adatváltozás átvezetése iránt.

4. Cstv. 33/A. § szerinti perek

Ø  Módosultak a Cstv. 33/A. §-a szerinti perek szabályai. A törvény

-        meghatározza a megállapítási kereset tárgyát,

-        pontosítja a kimentési okokat,

-        kimondja, hogy ha ugyanazon vezető esetében a megállapítási perben jogerős ítéletet hoztak, ugyanazon ténybeli alapon nem indítható újabb megállapítási kereset

-        meghatározza a biztosítéknyújtás módját

-        a felszámolási eljárás lezárása előtt nem lehet marasztalási keresetet indítani

-        a marasztalási per megindítására nyitva álló határidő 60 napról 90 napra emelkedett.

 

5. Az adós iratanyagának elhelyezése

Ø  A módosítás szerint nyilvános versenyeztetéssel kell kiválasztani az iratőrző cégeket. A felszámoló ezen a szolgáltatásokra nem köthet szerződést olyan vállalkozással, amelyben a felszámolónak, a felszámolóbiztosnak vagy ezek közeli hozzátartozóinak kizárólagos vagy többségi részesedése van. A szolgáltató kiválasztására és a vele kötendő szerződés tartalmának kialakítására vonatkozó szempontrendszert a felszámoló dokumentálni köteles.

6. Zálogtárgy értékesítése

Ø  A módosítás folytán a Cstv. 49/D. §-a átláthatóbbá vált az alábbiak szerint:

-        felsorolásra kerül, hogy milyen jogcímeken lehet a zálogjogosultat megillető vételárból a zálogtárggyal összefüggő költségeket levonni

-        pontosításra kerül, hogy a zálogértékesítés esetén a felszámolói díjelőlegre eső áfát is elszámolhatja a felszámoló

-        pontosításra került, hogy ha a zálogjogosult maga is részt vesz árverezőként vagy pályázóként az értékesítési eljárásban, mint nyertes licitáló, ő jogosult megvásárolni a zálogtárgyat

-        a módosítás egyértelművé teszi, hogy a felszámolási eljárás során az olyan követelésen alapított zálogjogot is létrejöttnek kell tekinteni, amely követelés a felszámolás kezdő időpontja előtti jogviszonyból származik, de csak az említett időpontot követően keletkezett.

 

7. Kifogás a felszámoló intézkedésével szemben

Ø  A kifogás benyújtására nyitva álló határidő 8 napról 15 napra emelkedett.

Ø  Ha a kifogást a bíróság megalapozottnak találja, de a felszámoló nem járt el felróhatóan, a kifogást elbíráló határozatban a bíróság mentesíti a felszámolót a kifogást benyújtó fél költségeinek megfizetése alól.

8. A záróanyag megküldése a hitelezőknek

Ø  A Cstv. 56. § (1) bekezdésének módosítása folytán a bíróságnak a felszámolási zárómérlegen és vagyonfelosztási javaslaton kívül a zárójelentést is meg kell küldenie a hitelezőknek.

 

9. Egyszerűsített felszámolás

Ø  Ha a felszámolást kezdeményező hitelezőnek az eljárás kezdeményezésével kapcsolatban felmerült költségei a 27. § új (1a) bekezdés szerinti döntést követően megtérültek, akkor okafogyottá válik ugyanezen költségek megtérítésére kötelezni a felszámolt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjét.

Ha az adósnak az egyszerűsített felszámolási időszakában nem volt sem bevétele, sem kiadása, akkor a felszámolónak nem kell közbenső mérleget készítenie.

 

2. A pénzügyi piacok működését és a pénzügyi eszközök kereskedését szabályozó törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2017. évi LXIX. törvény

 

2017. június 9. napján kihirdetésre került a pénzügyi piacok működését és a pénzügyi eszközök kereskedését szabályozó törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2017. évi LXIX. törvény.

A bíróságokat közvetlenül érintő főbb módosítások az alábbiak:

1. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) módosítása

 

Hatálybalépés: 2017. július 1.

A törvény 2 ponton szövegpontosító jelleggel módosítja az MNB tv.-t:

a)     MNB tv. 121. § (8) bekezdésében: az „alperes” szövegrész helyébe „az ellentmondást előterjesztő fél” szövegrész lép

·        Az MNB tv. 2017. január 1. napjától hatályos 113.§ (2) bekezdése szerint a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) alávetési nyilatkozat hiányában is kötelezést tartalmazó határozatot hozhat, ha a fogyasztó kérelme megalapozott és az érvényesíteni kívánt igénye nem haladja meg az egymillió forintot.

·        Az MNB tv. 121. § (1) bekezdése alapján a 113. § (2) bekezdése szerinti eljárásban meghozott kötelezést tartalmazó határozat ellen az MNB tv. 39. §-ában meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet élhet ellentmondással.

·        Az MNB tv. 121.§ (8) bekezdése rendelkezik az ellentmondást elutasító határozat elleni fellebbezés szabályairól. Az ellentmondás elutasítása ellen kizárólag az ellentmondást előterjesztő fél élhet fellebbezéssel. A fellebbezés elbírálására – főszabály szerint - a fogyasztó lakóhelye szerinti törvényszék illetékes. Ha a fogyasztó belföldi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkezik, a törvényszék illetékessége - főszabály szerint - az alperes lakóhelyéhez igazodik.

 

·        Az MNB tv. 121. § (8) bekezdésében pontosítani volt szükséges a fellebbezés elbírálására jogosult bíróság illetékességi szabályában szereplő „alperes” megnevezést „ellentmondást előterjesztő fél”-re, ugyanis az ellentmondást előterjesztő fél az eljárásban csupán a joghatályos ellentmondás előterjesztése után, az eljárás perré alakulását követően lép alperesi pozícióba.

 

b)     MNB tv. 122. § (6) bekezdés b) pontjában: a „kérelmező” szövegrész helyébe „fogyasztó” szövegrész lép

·        Az MNB tv. 122.§ (5) bekezdése szerint, ha a PBT az ellentmondást nem utasítja el, azt nyolc napon belül kézbesíti a fogyasztónak és egyidejűleg felhívással él a fogyasztó felé a kereseti kérelem előterjesztése és az illeték lerovása iránt.

·        Az MNB tv. 122.§ (6) bekezdése szabályozza, hogy a fogyasztó fenti felhívásának milyen figyelmeztetést kell tartalmaznia.

·         Az MNB tv. 126. § (6) bekezdés b) pontja azonban az (5) bekezdés „fogyasztó” szóhasználata helyett a „kérelmező” megnevezést alkalmazza.

·        A normavilágosság érdekében módosította most a jogalkotó a „kérelmező” kifejezést „fogyasztó”-ra.

 VÁLTOZÓ JOGSZABÁLYOK - 2017. júniusi hatályba lépéssel

1. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvénynek és a tőkeegyesítő társaságok határon átnyúló egyesüléséről szóló 2007. évi CXL. törvénynek az európai cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszerrel összefüggő módosításáról szóló 2017. évi XLVIII. törvény

2017. május 25. napján kihirdetésre került a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvénynek és a tőkeegyesítő társaságok határon átnyúló egyesüléséről szóló 2007. évi CXL. törvénynek az európai cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszerrel összefüggő módosításáról szóló 2017. évi XLVIII. törvény.

A törvény 2017. június 8. napján lép hatályba.

1. A 2012/17/EU irányelv átültetése

A törvény elsősorban a 89/666/EGK tanácsi irányelvnek, valamint a 2005/56/EK és a 2009/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a központi nyilvántartások, a kereskedelmi nyilvántartások és a cégjegyzék összekapcsolása tekintetében történő módosításáról szóló 2012/17/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetését szolgálja.

Az irányelv biztosítja, hogy a tagállami nyilvántartások egy közös uniós ponton keresztül egymás adataihoz hozzáférhessenek, egymásnak adatot szolgáltassanak. Az irányelv nem kötelezi a tagállamokat belső nyilvántartási rendszereik megváltoztatására.

A cégnyilvántartások összekapcsolását szolgáló rendszer elnevezése Business Registers Interconnection System (BRIS). A BRIS rendszer hazai feladatainak ellátására a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. került kijelölésre.

2. A cégbíróság feladatának egyszerűsítése a székhelyáthelyezés esetén

A módosítás értelmében a cég székhelyének más cégbíróság illetékességi területére történő áthelyezése esetén a korábbi székhely szerinti cégbíróság dönt a székhelyváltozási kérelemről.

Ha a céggel szemben törvényességi felügyeleti eljárás van folyamatban, a törvényességi felügyeleti eljárás jogerős megszüntetéséig az új székhely bejegyzésére nem kerülhet sor, kivéve, ha az új székhely bejegyzésével a törvényességi felügyeleti eljárás megszüntethető. Ha a törvényességi felügyeleti eljárásban a cégbíróság a céget megszűntnek nyilvánítja, a székhely változásának bejegyzésére irányuló kérelmet elutasítja.

A korábbi székhely szerint illetékes cégbíróság a céget a nyilvántartásból az új székhely bejegyzésének napjával kivezeti, és ezzel egyidejűleg az eredeti cégiratokat megküldi az új székhely szerint illetékes cégbíróság részére, amely a cégjegyzék adatait, illetve az elektronikusan nyilvántartott cégiratokat elektronikus úton veszi át. A cégiratok megküldésével egyidejűleg az áttétel tényét a cégnyilvántartásban fel kell tüntetni.

 

VÁLTOZÓ JOGSZABÁLYOK - 2017. májusi hatályba lépéssel

Az egyes belügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi XXXIII. törvény tárgyában

2017. április hó 27. napján kihirdetésre került az egyes belügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi XXXIII. törvény. A törvény rendelkezései 2017. május hó 5. napján lépnek hatályba.

A törvény – többek között – alapvetően jogharmonizációs céllal az alábbi jogszabályokat módosítja:

  • A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény
  • A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény
  • A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény
  • A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény
  • A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény
  • A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény
  • A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény
  • A vizitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény
  • A szabálysértésekről, szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény
  • Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény
  • A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény
  • A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény
  • Az arcképelemezési nyilvántartásból és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény
  • Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. CCXXII. törvény

A törvény bíróságokat érintő rendelkezései az alábbiak:

1.     A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása  

  • A módosítás az állandó és az ideiglenes személyazonosító igazolvány adattartalmának módosítására, illetve kiegészítésére irányul, mindemellett a körözési nyilvántartó szerv számára jogalapot teremt az arcképmás-adatok automatikus átvételéhez.
  • A módosítás pontosítja továbbá a biankó okmányokra vonatkozó schengeni jelzéskezelési folyamatok szabályozását.

2.     A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása

  • A módosítás a különböző adatigénylők – köztük mindenekelőtt a nyomozóhatóság – területi alapú igényeinek pontos teljesítéséhez szükséges adatszolgáltatási tárgyú rendelkezéseinek megállapítására irányul.
  • A módosítás további célja a schengeni jelzéskezelési eljárások egységes módon történő meghatározása a szabályozás által érintett okmányok és hatósági jelzések tekintetében is.

3.     A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosítása

A kiegészítés azon törvényi felhatalmazásnak az ágazati joganyagban történő deklarálását célozza, amelynek alapján a menekültügyi hatóság körözési nyilvántartási rendszer részére – az arcképmás nyilvántartásba vétele céljából – a körözési nyilvántartási rendszerről szóló törvényben meghatározottak szerint a menekültügyi nyilvántartás hatálya alá tartozó személyek arcképmását átadhatja.

4.     A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény módosítása

  • A módosítására a Ptk.-val történő összhang megteremtése érdekében van szükség.
  • A vízitársulatokra mint jogi személyekre alkalmazandó általános polgári jogi előírásoktól eltérő különös rendelkezések a korábbi kormányrendeleti szint helyett a továbbiakban immár törvényi szinten kerüljenek rögzítésre.

5.      A szabálysértésről, szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása 

·        A módosítás egyrészt az alapvető jogok biztosának vizsgálatai során feltárt egyes szabályozási hiányosságok adnak okot.

·        Másrészt megteremti annak törvényi lehetőségét, hogy a közúti közlekedési szabálysértések esetén a rendőrség közlekedési szakirányának munkatársai abban az esetben is megtarthassák a helyszíni szemlét, ha egyébként a későbbiekben nem ők járnak el szabálysértési hatóságként.

·        Módosítást igényel továbbá a segélyhívó rendszer zavartalan működésének védelméhez és a segélyhívó rendszer alternatív csatornákon (sms, mms, e-mail, web-portál) érkező segélyhívási lehetőségekkel való bővítésének a védelme oly módon, hogy a technika által biztosított automatikus, rendeltetéstől eltérő jelzések továbbítása is büntethető legyen.

 

6.     Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény módosítása

 

·        Az egységes jogalkalmazói gyakorlat kialakítása érdekében rögzítésre kerül:

o    egyrészt az, hogy a kérelem benyújtásakor a munkáltató nyilatkozik a törvényben meghatározott alkalmazási feltételek fennállásáról,

o   másrészt az, hogy a rendészeti feladatokat ellátó személyek elveszett vagy eltulajdonított szolgálati igazolványainak, illetve szolgálati jelvényeinek körözését a szolgálati igazolvány és szolgálati jelvény kiadására feladat és hatáskörrel rendelkező rendőri szerv köteles elrendelni.

 

7.     A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény módosítása

 

·        A módosítás többek között az európai, illetve a nemzetközi elfogatóparancs Schengeni Információs Rendszerbe, illetőleg a SIRENE Iroda által történő elrendelésnek a SIS II rendszerbe történő átvezetése elősegítését szolgálja.

·        Lehetőséget teremt a körözési nyilvántartás vezetésére kijelölt szervezet számára az arcképmás-adatoknak a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartásából történő átvételére.

·        Bűnüldözési érdekből meghosszabbított adatkezelési határidőt állapít meg a lőfegyverekre vonatkozóan elrendelt körözések tekintetében abban az esetben, ha a fegyver holléte a büntetőeljárás jogerős befejezéséig nem válik ismertté, valamint kiegészíti a körözésekhez kapcsolódó intézkedések körét a rejtett ellenőrzés végrehajtása során foganatosítandó intézkedéssel.

 

 

8.     Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény

 

·        A módosítás célja egyrészt a metaadatokra, azaz az arcképmás nyilvántartásba vételének dátumára, az arcképmáshoz tartozó személy születési évére és nemére vonatkozó adatokra való előzetes szűrési funkció arcképelemzési folyamatba építéséhez szükséges jogszabályi feltételek megteremtése.

·        A módosítás másrészt egyszerűsíteni és a gyakorlatban is alkalmazhatóvá tenni kívánja a személyazonosság ellenőrzést, az adatvédelmi követelmények teljes körű figyelembevétele mellett.

 

9.     Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény módosítása

 

·        A hatályos szabályozás szerint az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény (Ibtv.) hatálya alá tartozó elektronikus információs rendszereket be kell sorolni egy-egy biztonsági osztályba a bizalmasság, a sértetlenség és a rendelkezésre állás szempontjából.

·        A biztonsági osztályba sorolás alkalmával – az érintett elektronikus információs rendszer vagy az általa kezelt adat bizalmasságának, sértetlenségének vagy rendelkezésre állásának kockázata alapján – 1-től 5-ig számozott fokozatot kell alkalmazni, a számozás emelkedésével párhuzamosan szigorodó védelmi előírásokkal együtt.

·        A hatályos rendelkezések azonban nem adnak megfelelő fogódzót a szervek számára abban a tekintetben, hogy mi az a minimális archiválási kötelezettség, amelyet be kell tartaniuk.

·        Erre figyelemmel ez a módosítás határozza meg azt, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szervek milyen rendben és időközönként kötelesek archiválni az elektronikus ügyintézés során kapott vagy keletkezett adatokat.

·        Továbbá előírja az e-ügyintézést biztosító szervek számára, hogy az egyes, Kormány rendeletében meghatározott adatokról a Kormány rendeletében meghatározott időben és rendben biztonsági mentést kell készítsen, és azokat – őrzésre – a Kormány által kijelölt szervnek adja át.

·        A törvény módosításának további célja annak biztosítása, hogy az állami tulajdonban lévő központi szolgáltató (a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt., valamint leányvállalata, az Idomsoft Zrt.) által nyújtott szolgáltatások teljes köre a Kormány irányítása alá nem tartozó állami szervezetek számára is hozzáférhető legyen.

·        A módosítás garanciális eleme, hogy a szolgáltatások központi szolgáltatótól történő igénybevétele csak az érintett szervezet vezetőjének kezdeményezése alapján lehetséges.

 

 VÁLTOZÓ JOGSZABÁLYOK - 2017. áprilisi hatályba lépéssel

1. A bírósági ügyintézők által ellátható egyes feladatokról szóló 56/2008. (III. 26.) Korm. rendelet módosításáról szóló 62/2017. (III. 20.) Korm. rendelet

2017. március 20. napján kihirdetésre került a bírósági ügyintézők által ellátható egyes feladatokról szóló 56/2008. (III. 26.) Korm. rendelet módosításáról szóló 62/2017. (III. 20.) Korm. rendelet. A Korm. rendelet 2017. április 4. napján lép hatályba.

A módosítás konkrétan megjelölt feladatokkal szélesíti a bírósági ügyintézők tevékenységét, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 2017. január 1-jétől hatályos 42. § (5a) bekezdése pedig lehetővé teszi, hogy a bírósági ügyintézők szabálysértési ügyekben is eljárhassanak.

A Korm. rendelet hatálya kiterjesztésre került a végrehajtási, szabálysértési, valamint büntetés-végrehajtási ügyszakban eljáró bírósági ügyintézőkre.

A módosítás szerint a bírósági ügyintéző feladatainak ellátása során – valamennyi ügyszakra kiterjedően – az elektronikus ügyintézésre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazza.

A Korm. rendelet az egyes ügyszakokban az alábbiak szerint bővíti a bírósági ügyintézők hatáskörét:

Ø  A polgári, a gazdasági, a közigazgatási és a munkaügyi peres eljárás során ellátható feladatok

·        a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása a Pp. 130. § (1) bekezdés h) pontja és a Pp. 394/I. § (1) bekezdés a) pontja alapján,

·        igazolási kérelemnek helyt adó,

·        a kitűzött határnap előtt a tárgyalási határnapot elhalasztó,

·        munkavállalói költségkedvezmény iránti kérelem elbírálására vonatkozó,

·        a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelemnek helyt adó,

·        tolmácsdíjat és fordítási díjat megállapító,

·        határidőt meghosszabbító,

·        fellebbezésre észrevétel előterjesztési lehetőségére felhívó,

·        perújítási kérelmet hivatalból elutasító, ha azt öt év elteltével terjesztették elő,

·        a Pp. 318. § (1) bekezdése és 321/A. § (3) bekezdése szerinti permegszüntető

végzés meghozatala,

·        a jogi segítségnyújtó szolgálat értesítése a perköltség viseléséről, valamint

·        alkotmányjogi panasz továbbítása az Alkotmánybírósághoz.

Ø  A polgári, a gazdasági, a végrehajtási, a közigazgatási és a munkaügyi nemperes eljárás során ellátható feladatok

·        az ügy érdemében végzés meghozatala az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárásban,

·        eljárhat, de az ügy érdemében végzés meghozatalára nem jogosult apaság vélelmének megdöntése iránti nemperes eljárásban, továbbá az önkényesen elfoglalt lakás kiürítésével kapcsolatos eljárásban.

Ø  Végrehajtási eljárásban ellátható feladatok

·        megkeresés kiadása és iratok beszerzése a végrehajtótól, más bíróságtól, vagy hatóságtól,

·        hiánypótlás kibocsátása,

·        a kifogásnak a Vht. 217. § (5) bekezdésén alapuló hivatalbóli elutasítása,

·        zálogjogosulti bekapcsolódási eljárásnál felhívás kibocsátása,

·        jogerő megállapítása,

·        kérelemtől elállás esetén peren kívüli eljárás megszüntetése,

·        hirdetményi kézbesítést elrendelő végzés meghozatala,

·        határidő hosszabbítás engedélyezése,

·        fellebbezés észrevételezésre történő kiadása,

·        általa hozott végzések kijavítása, kiegészítése,

·        végrehajtási kifogás visszavonása esetén a kifogás tárgyában indult eljárás megszüntetése.

Ø  Csőd- és felszámolási eljárásban ellátható feladatok

A csődeljárásban a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek ellen indult csődeljárás kivételével:

·        az egyezséget jóváhagyó, valamint a csődeljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedése közzétételének elrendelése,

·        kérelem elutasítása hivatalból, ha az adós hiánypótlásra történő felhívás ellenére sem csatolta a legfőbb szerv egyetértését.

A felszámolási eljárásban a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek ellen indult csődeljárás kivételével:

·        a tartozás kiegyenlítésére határidő engedélyezése,

·        felszámolási kérelem benyújtásáról az adós értesítése,

·        a felszámolást elrendelő és az eljárást befejező végzések közzététele,

·        a felszámoló által az egyszerűsített felszámolás lefolytatásáról készített jelentés kiadása.

 

Ø  Helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában ellátható feladatok

·        a helyi önkormányzat vagy a hitelező észrevételének a pénzügyi gondnok részére történő megküldése,

·        a Har. tv. 3. § (2) bekezdése szerinti esetekben az eljárás szünetelésének megállapítása,

·        az adósságrendezési eljárást megindító és befejező végzés jogerőre emelkedése közzétételének elrendelése.

Ø  A természetes személyek adósságrendezési eljárásában ellátható feladatok

·        a bírósági adósságrendezés iránti kérelem elutasítása az Are. tv. 33. § d) és e) pontja szerinti esetekben,

·        a bírósági adósságrendezési eljárás megszüntetése az Are. tv. 83. § d) pont da) alpontja, valamint f) és g) pontja esetében,

·        a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasítása az Are. tv. 98. § (2) bekezdés a), b) és f) pontja szerinti esetekben.

Ø  A büntetőeljárásban ellátható feladatok

·        védő kirendelése és a kirendelt védő személyéről és elérhetőségéről a terhelt, valamint a fogvatartást végrehajtó intézet értesítése,

·        a védő kirendelésének visszavonása,

·        az elővezetési költséget megállapító végzés meghozatala,

·        a Be. 268. § (1) és (2) bekezdése alapján intézkedhet aziránt, hogy a bizonyítási eszközök a tárgyaláson rendelkezésre álljanak, e körben – az ügyész megkeresésének kivételével – megkeresést teljesíthet, adatszolgáltatást igényelhet és adatok beszerzése iránt intézkedhet,

·        a Be. 566. § (4) bekezdése alapján felülvizsgálat előtt az elmeorvos-szakértői vélemény beszerzése,

·        jogosult a tolmács kirendelésére vonatkozó, a tolmácsdíjat és fordítási díjat megállapító, valamint a Be. 588. § (7) bekezdése szerinti értesítés kiadására,

·        a foglalási jegyzőkönyv megküldése iránt a bírósági végrehajtót megkeresése,

·        a személyes költségmentesség engedélyezése iránti kérelem tárgyában végzés meghozatala,

·        az általa hozott határozatokat kijavíthatja,

·        a Be. 574. § (1) bekezdésének második fordulatában foglaltak szerint az iratokat az összebüntetési eljárás lefolytatására a magasabb hatáskörű elsőfokú bíróságnak, a Be. 574. § (2) bekezdése alapján a katonai büntetőeljárást lefolytató bíróságnak megküldheti,

·        a Be. 574. § (3) bekezdése alapján jogosult a büntetés-végrehajtási intézet megkeresésére,

·        jogosult a fogvatartott személy esetében a 11/2014. (XII. 13.) IM rendeletben meghatározott értesítőlapok kiállítására és aláírására, valamint a büntetés-végrehajtási előadó hatáskörébe utalt feladatok ellátására; az értesítőlapra bírói rendelvényt nem vezethet.

Ø  A szabálysértési eljárásban ellátható feladatok

·        a tolmácsot kirendelő, tolmácsdíjat és fordítási díjat megállapító,

·        a Szabs. tv. 72. § (7) bekezdése szerint útbaindítási és elővezetési költséget megállapító,

·        az eljárást az eljárás alá vont személy ismeretlen helyen, vagy külföldön tartózkodása, továbbá a szabálysértési hatóság vagy a bíróság az ügyet közvetítői eljárásra utalása miatt felfüggesztő végzés

·        az eljárás megszüntetése, ha az eljárás alá vont személy meghalt, a cselekményt szabálysértési vagy büntetőeljárás, illetve közigazgatási hatósági eljárás keretében jogerősen elbírálták, illetve ilyen eljárás van folyamatban, és Szabs. tv. 6. § (6) bekezdésében meghatározott idő eltelte miatt bekövetkező elévülés miatt, valamint az eredményes közvetítői eljárásra figyelemmel,

·        igazolási kérelemnek helyt adó, elutasító,

·        személyes költségmentesség engedélyezése iránti kérelmet elbíráló,

·        az általa hozott végzést kijavító, kiegészítő

·        a perújítási eljárást a perújítási kérelem visszavonása folytán megszüntető,

·        a törvényben kizárt, az elkésett, az arra nem jogosulttól származó, vagy az ismételten azonos tartalommal előterjesztett tárgyalás tartása iránti kérelmet, illetve fellebbezést elutasító,

·        a meg nem fizetett helyszíni bírság, pénzbírság, továbbá a le nem dolgozott közérdekű munka végrehajthatóságának a Szabs. tv. 24. § (3) bekezdésében meghatározott idő eltelte miatt bekövetkező elévülés esetén a meg nem fizetett helyszíni bírság, pénzbírság, továbbá a le nem dolgozott közérdekű munka szabálysértési elzárásra átváltoztatását mellőző,

·        a helyszíni bírság, pénzbírság megfizetésére tekintettel szabálysértési elzárásra átváltoztatását mellőző,

·        a meg nem fizetett helyszíni bírság, pénzbírság, továbbá a le nem dolgozott közérdekű munka szabálysértési átváltoztatása iránti indítványról tájékoztató szerinti végzés,

·        az ismeretlen helyen tartózkodó eljárás alá vont személy vagy tanú tartózkodási helyének felkutatása érdekében az eljárás alá vont személy vagy a tanú lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének a megállapítása iránt intézkedhet, így a lakóhely és a tartózkodási hely megállapítása iránt a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervet keresheti meg, valamint az eljárás alá vont személy vagy tanú tartózkodási helyének felderítése végett jogosult a rendőrség megkeresésére,

·        hirdetményi kézbesítés elrendelése,

·        intézkedhet a szabálysértési kifogás miatt felterjesztett szabálysértési iratok visszaküldése iránt a szabálysértési hatóságnak,

·        iratokat, tárgyi bizonyítási eszközöket szerezhet be más bíróságtól, ügyészségtől, hatóságtól vagy szervezettől, iratokat küldhet meg más bíróságnak, ügyészségnek vagy hatóságnak,

·        állami és helyi önkormányzati szervet, hatóságot, köztestületet, gazdálkodó szervezetet, alapítványt, közalapítványt és egyesületet kereshet meg tájékoztatás adása, adatok közlése, átadása iránt,

·        intézkedhet a saját hatáskörben meghozható végzések jogerejének megállapítása iránt,

·        intézkedhet a jogerős határozaton alapuló szakértői díj, tolmácsdíj kiutalása, illetve a rendbírság végrehajtása tárgyában,

·        az iratokat fellebbezés folytán felterjesztheti a másodfokú bírósághoz,

·        továbbíthatja a szabálysértési hatóság részére az elkövető bíróságnak megküldött pénzbírság, szabálysértési költség megfizetésére halasztás, illetve részletfizetés iránti kérelmét,

·        intézkedhet a jogerős végzés végrehajtása céljából a végzés hatóságok részére történő megküldése, nyilvántartásba történő bejegyzése iránt,

·        az elektronikus tárgyalási naplót az ügyirat tartalma alapján vezetheti.

A bírósági ügyintéző a szabálysértési eljárásban meghatározott jogosultságait tárgyaláson kívül – a bíró vagy bírósági titkár irányítása és felügyelete mellett – gyakorolhatja.

 

VÁLTOZÓ JOGSZABÁLYOK - 2017. márciusi hatályba lépéssel

 

1. A civil szervezetek és a cégek nyilvántartásával összefüggő eljárások módosításáról és gyorsításáról szóló 2016. évi CLXXIX. törvény

2016. december 20. napján kihirdetésre került a civil szervezetek és a cégek nyilvántartásával összefüggő eljárások módosításáról és gyorsításáról szóló 2016. évi CLXXIX. törvény.

 

1.1. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) módosítása

A módosítás az alábbi változásokat tartalmazza:

·        az ügyészi törvényességi ellenőrzés a civil szervezetek (pl. egyesület, alapítvány) felett általános jelleggel megszűnik.  Az ügyész pert indíthat, illetve törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet,

·        a szervezet a beszámoló letétbe helyezési kötelezettségének elmulasztása esetén pénzbírsággal sújtható.

 

1.2. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (Cnytv.) módosítása

 

A módosítás eljárás gyorsítására irányuló rendelkezései:

·        hirdetményi kézbesítés hivatalbóli lehetősége,

·        hiánypótlásra felhívó végzés kiadására csak egy alkalommal kerülhet sor,

·        változásbejegyzési kérelmében nem szereplő további adat az eljárás során nem jelenthető be.

Egyéb változások:

·        a törvény – a Ctv. mintájára – rögzíti a törvényességi felügyeleti eljárás szabályait, az ügyész eljárást kezdeményező joga mellett a továbbiakban kérelemre és hivatalból is indítható,

·        egyesület, alapítvány és sportegyesület bejegyzési kérelmének helyt adó végzés ellen nincs helye fellebbezésnek; e tekintetben pert lehet indítani, ha a végzés vagy az annak alapjául szolgáló iratok jogszabálysértőek,

·        a törvény bevezeti a törvény erejénél fogva történő bejegyzést egyszerűsített eljárás esetén (mintaokiratok).  

A törvény Ectv.-t és Cnytv.-t érintő rendelkezései 2017. március 1. napján lépnek hatályba.

VÁLTOZÓ JOGSZABÁLYOK - 2017. januári hatályba lépéssel

A 2017. januárban hatályba lépő, módosuló jogszabályokról szóló összefoglalót a mellékelt két táblázat tartalmazza.

 VÁLTOZÓ JOGSZABÁLYOK - 2016. decemberi hatályba lépéssel

I. A Büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása

Az Alkotmánybíróság a 15/2016. (IX.21.) határozatában megállapította, hogy a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) 344. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenes, ezért azt 2016. december 31-i hatállyal megsemmisítette.

 

 VÁLTOZÓ JOGSZABÁLYOK - 2016. októberi hatályba lépéssel

 

I. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXXVII. törvény

2016. június 23. napján kihirdetésre került a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXXVII. törvény. 

A Ptk. Ötödik Könyvét érintő módosítások 2016. október 1. napján lépnek hatályba.

A Ptk. Ötödik Könyvét érintő módosítások:

Hatálybalépés időpontja: 2016. október 1.

1. Zálogszerződés

Az önálló zálogjog intézményének újbóli szabályozására tekintettel módosításra került a zálogszerződés fogalma a Ptk. eltérő rendelkezésére történő utalással. [Ptk. 5:89. § (1) bek.]

2. Fogyasztói zálogszerződés

A fogyasztói zálogszerződésre vonatkozó rendelkezések az önálló zálogjogra figyelemmel kerültek módosításra: a fogyasztói zálogszerződés esetén a biztosított követelés meghatározásának vagylagosan kell tartalmaznia a követelés tőkeösszegét, illetőleg azt az összeget, amelynek erejéig a zálogjogosult a zálogtárgyból kielégítést kereshet. [Ptk. 5:90. § b) pont]

3. Az óvadék alapítása

A törvény bővíti a Ptk.-ban nevesített azon zálogtárgyak körét, amelyeken óvadék alapítható. Így óvadék nemcsak fizetésiszámla-követelésen, hanem

·        betétszerződés alapján fennálló követelésen, továbbá

·        minden olyan követelésen is alapítható, amelyet jogszabály rendelkezése szerint számlavezetőként erre feljogosított intézmény a fél rendelkezése alapján tart nyilván.

·        A módosítás továbbá egyértelművé teszi, hogy kézizálogjogként csak pénzen és nem dematerializált értékpapíron alapítható óvadék.

·        Minden más esetben az óvadék alapítása olyan formában valósítható meg, amely egyértelműen azonosítható módon jelzi harmadik személyek számára is, hogy az így óvadékba adott követelésen a kötelezett rendelkezési joga – az óvadék jogosultja érdekében – korlátozott. [Ptk. 5:95. §]

4. A zálogjogosulti bizományosra vonatkozó szabályok

1.1.                              A zálogjogosulti bizományos kijelölése

 

A módosított rendelkezés megengedi, hogy a zálogjogosulti bizományos személye már a zálogszerződés megkötését megelőzően kijelölhető legyen. Ezáltal lehetőség nyílik arra is, hogy a zálogjogosulti bizományos a saját nevében, de a zálogjogosultak javára már a zálogszerződést is megkösse. [Ptk. 5:96. § (1) bek.]

 

1.2.                              A zálogjogosulti bizományos kijelölésének visszavonása

A módosított rendelkezés biztosítja, hogy a zálogjogosulti bizományos kijelölésének visszavonása esetén a zálogjogosult, több zálogjogosult esetén pedig e jogosultak együttesen a kijelölés visszavonásával egyidejűleg új zálogjogosulti bizományost jelöljenek ki. Abban az esetben, ha a felek nem kívánnak új zálogjogosulti bizományost kijelölni, a törvény kimondja, hogy a zálogjogosult lép a zálogjogosulti bizományos helyébe. [Ptk. 5:96. § (3) bek.]

1.3.                              Zálogjogosult felelőssége

 

A módosított rendelkezés lehetővé teszi a zálogjogosultnak a zálogjogosulti bizományos magatartásáért való felelőssége korlátozását, ha a zálogjogosultak és a zálogjogosulti bizományos a zálogkötelezett hozzájárulásával ebben megállapodnak. [Ptk. 5:96. § (6) bek.]

 

5. Biztosított követelés átruházása

·                 Az önálló zálogjog intézményére tekintettel a módosított rendelkezés kimondja, hogy zálogjogot a zálogjoggal biztosított követeléssel együtt lehet átruházni vagy megterhelni. [Ptk. 5:99. § (3) bek.]

·                 A Ptk. 5:99. § új (4) bekezdése akként rendelkezik, hogy a zálogjoggal biztosított követelés alzálogjog alapításával terhelhető meg zálogjoggal. Az alzálogjog tárgya nemcsak a zálogjog, hanem az általa biztosított követelés is, az elzálogosításukra – ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik – a zálogjogra vonatkozó szabályok az irányadók.

 

6. Az önálló zálogjog

·                 A módosított Ptk. a különvált zálogjog szabályozása helyébe a megújult önálló zálogjog intézményét helyezi.

 

·                 Az újból bevezetésre kerülő önálló zálogjognak a korábban hatályos Ptk.-ban foglaltakhoz képest új eleme az, hogy önálló zálogjog kizárólag ingatlanon és kizárólag pénzügyi intézmény javára alapítható.

 

·                 Lényeges változás az is, hogy önálló zálogjog a jövőben a zálogtárgyból kielégíthető követeléstől függetlenül alapítható.

 

·                 Az önálló zálogjogot alapító zálogszerződésnek a zálogtárgy megjelölésén kívül tartalmaznia kell – az ingatlan-nyilvántartásból is kitűnően – azt a meghatározott összeget, amelynek erejéig a zálogtárgyból kielégítés kereshető.

 

·                 Az önálló zálogjog más pénzügyi intézményre egészben vagy részben, illetve részletekben is átruházható. A törvény kimondja, hogy az átruházással az önálló zálogjogot megszerző fél a biztosítéki szerződésben – az átruházás mértékének megfelelően – az átruházó helyébe lép.

 

·                 Markáns újdonság az önálló zálogjog szabályozásában az, hogy a zálogkötelezett nem marad védtelen az önálló zálogjog mindenkori jogosultjával szemben. A törvény hangsúlyozza, hogy a zálogkötelezett az önálló zálogjog mindenkori jogosultjával szemben hivatkozhat azokra a kifogásokra, amelyek őt a biztosítéki szerződés alapján megilletik.

 

·                 A kielégítési jog önálló zálogjog esetén akkor és úgy nyílik meg, ahogyan azt a felek a biztosítéki szerződésben meghatározták.

 

·                 Ha a felek e tekintetben a biztosítéki szerződésben külön nem rendelkeztek, a törvény mindkét fél számára megteremti az önálló zálogjog felmondásának lehetőségét. A felmondási idő – eltérő megállapodás hiányában – hat hónap. Amennyiben a kielégítési jog felmondással szűnik meg, annak kizárása semmis.

 

·                 A szabályozás lehetővé teszi az önálló zálogjog követelést biztosító zálogjoggá, és ez utóbbinak önálló zálogjoggá történő átváltoztatását az átváltozott zálogjog ranghelyének megtartása mellett.

 

·                 A törvény az önálló zálogjogra a követelést biztosító zálogjogra vonatkozó szabályozás megfelelő alkalmazását rendeli mindazon kérdésekben, amelyekben a biztosított követeléstől való függetlenségből más nem következik. [Ptk. 5:100. §]

 

7. Az elzálogosított követelés, mint zálogfedezet védelme

Az elzálogosított követelés, mint zálogfedezetnek a védelmét szolgálja az az új rendelkezés, amely kimondja, hogy az elzálogosított követelés kötelezettjének a zálogjog megállapításáról való írásbeli értesítését követően a zálogjogosulttal szemben hatálytalan a zálogkötelezett és az elzálogosított követelés kötelezettje közötti szerződés megszüntetése vagy olyan módosítása, amely a zálogjogosult kielégítési jogát hátrányosan érinti, vagy egyébként a zálogfedezetet csökkenti. A szerződés megszüntetése vagy módosítása hatályossá válik, ha a zálogjogosult a zálogkötelezetthez és az elzálogosított követelés kötelezettjéhez intézett nyilatkozattal a szerződés megszüntetéséhez vagy módosításához hozzájárul. [Ptk. 5:110. § (1) bek.]

 

8. A kielégítési jog

Fontos fogyasztóvédelmi újítás, hogy a fogyasztóval szemben – néhány sajátosan szabályozott zálogjog kivételével – a zálogjogosult csak bírósági végrehajtás útján gyakorolhatja a kielégítési jogát. [Ptk. 5:126. § (3) bek.]

 

9. Kielégítési jog gyakorlása fogyasztóval szemben

A zálogjogosult számára a kielégítési jogának bírósági végrehajtáson kívüli gyakorlása a fogyasztóval szemben csak abban az esetben lehetséges, ha:

              §          az óvadék tárgya tekintetében a közvetlen kielégítési jogával él,

§     az elzálogosított jogot vagy követelést a Ptk. szabályainak megfelelően érvényesíti, vagy

§     ha a kielégítési jogának megnyílása után a zálogkötelezettel írásban megállapodott a zálogtárgynak a zálogjogosult által történő értékesítésében és annak módjában. [Ptk. 5:128. §]

 

10. Az előzetes értesítés

A Ptk. 5:128. §-ának módosítására tekintettel nem alkalmazhatók a fogyasztóval szemben a Ptk.-nak a zálogtárgy zálogjogosult általi értékesítésére vonatkozó szabályai, ezért okafogyottá vált az értesítés és az értékesítés időpontja közötti minimális időtartam tekintetében a fogyasztói zálogszerződés esetére eltérő szabály előírása.

 

11. Alzálogjog érvényesítése

·                 A módosítás alapján az alzálogjog jogosultja a zálogjogosultnak a zálogjogból, illetve kezességből fakadó jogait csak annyiban gyakorolhatja, amilyen időpontban és mértékben erre a zálogjogosult is jogosulttá vált.

 

·                 A törvény azt kis kimondja, hogy az alzálogjog jogosultjának az alzálogjoggal biztosított követelés érvényesítése során úgy kell eljárnia, hogy a zálogjogosult érdekeit nem veszélyeztesse.

 

·                 Ha a zálogjoggal biztosított követelés meghaladja a zálogjogosult követelését, ennek érvényesítésére az alzálogjog jogosultja is feljogosított azzal, hogy a követelését meghaladóan befolyt pénzösszeg tekintetében köteles a zálogjogosulttal elszámolni. Ennek megtörténtéig azonban a zálogjogosultat a törvény rendelkezése alapján zálogjog illeti meg. [Ptk. 5:140. § (1)-(2) bek.]

 

12. A zálogjog megszűnése

 

·                 A módosított rendelkezés – a korábbi szabályozással összhangban – kimondja, hogy a biztosított követelés elévülése a kézizálogból való kielégítést nem akadályozza. [Ptk. 5:142. § (1) bek. e) pont]

 

·                 Sajátos megszűnési okként szabályozza a törvény azt az esetet, amikor a követelést az azt biztosító zálogjog átszállásának kizárásával ruházzák át. E megszűnési ok alól kivétel az az eset, ha a zálogjogosult csak a biztosított követelések egy részét ruházza át. A zálogjog ebben az esetben a követelés átruházója további követelésének biztosítékaként fennmarad. [Ptk. 5:142. § (4) bek.]

 

II. Az egyes kormányrendeleteknek a belső kontrollrendszer és az integritásirányítási rendszer fejlesztésével összefüggő módosításáról szóló 187/2016. (VII.13.) Kormányrendelet

 

A Kormányrendelet többek között – a bíróságokat is érintően – 2016. október 1. napi hatálybalépéssel módosítja a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 293/2010. (XII.31.) Kormányrendelet (a továbbiakban Bkr.).

A módosítás érinti egyrészt a költségvetési szervek belső kontrollrendszerének működtetését, a belső ellenőrzési tevékenységét, másrészt a költségvetési szerv vezetőinek kötelességévé teszi, hogy szabályozza a szervezet integritást sértő események kezelésének eljárásrendjét, valamint az integrált kockázatkezelés eljárásrendjét. Azt is meghatározza, hogy mit kell tartalmaznia az eljárásrendnek.

Továbbá új elemként bevezeti a szervezeti integritást sértő esemény fogalmát, mely fogalom meghatározása nem azonos az Integritási Szabályzat integritássértés fogalmával.

 

 VÁLTOZÓ JOGSZABÁLYOK - 2016. szeptemberi hatályba lépéssel

 

I. Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény

A Magyar Közlönyben 2016. május 5-én került kihirdetésre az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény.

A törvény

  • bíróságokat érintő rendelkezései 2016. június 15-én léptek hatályba;
  •  Kamarai szervezetre, a Kamarai fegyelmi eljárásra, valamint a törvényességi felügyeletre vonatkozó szabályok 2016. szeptember 15-én
  • a szakértő munkájának értékelésére, az elektronikus úton való kapcsolattartásra vonatkozó szabályozás 2017. január 1-én

lépnek hatályba.

 

A Szakértői Kamarát érintő változások:

·        A törvény egységesíti a korábban egy országos és nyolc területi kamarából álló Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarát (MISZK), amelynek minden szakértő tagja lesz a névjegyzékbe történt felvétellel.

·        A kamara legfőbb döntéshozó szerve a küldöttgyűlés, az elnökség tagjait a tagok közvetlenül, titkos szavazással választják.

·        A kamara elnökének megválasztását az igazságügyi miniszternek is jóvá kell hagynia.

·        A kamara eredményesebb finanszírozását elősegítendő bevezetésre kerül az általános költségátalány.

·        A kamara adminisztratív működtetését egy - a miniszter jóváhagyásával az elnök által kinevezett - megfelelő tapasztalattal és képzettséggel rendelkező főtitkár végzi az új rendszerben.

 

II. A központi hivatalok és a költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatával kapcsolatos intézkedésekről szóló 1312/2016. (VI.13.) Kormányhatározat

A Kormányhatározat értelmében 2016. szeptember 1. napjával a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal jogutódlással – a Miniszterelnökségbe történő beolvadással – megszűnik.

 

VÁLTOZÓ JOGSZABÁLYOK - 2016. augusztusi hatályba lépéssel

I. A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény

 

2016. május 5. napján kihirdetésre került a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Vbt.).

 

A Vbt. 2016. augusztus 1-jén lép hatályba.

 

A honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv módosításáról szóló 2009. július 13-i 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: védelmi irányelv) határozza meg a védelmi és biztonsági tárgyú beszerzésekre vonatkozó sajátos, valamennyi európai uniós tagállamra kötelező alapvető szabályokat.

 

A jelenlegi kormányrendeleti szintű védelmi és biztonsági beszerzések törvényi szinten történő szabályozását a 2015. november 1-jén hatályba lépő, a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.), valamint a védelmi irányelvnek a magyar jogrendszerbe történő implementálása tette szükségessé.

 

A Vbt. rendelkezéseit, a hatálybalépést követően megkezdett beszerzésekre, beszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre és az azokkal kapcsolatban kérelmezett jogorvoslati eljárásokra és előzetes vitarendezési eljárásokra kell alkalmazni. 

 

A Vbt. a korábbi szabályozástól eltérően két eljárásrendet különböztet meg: a nemzeti és az uniós eljárásrendet. A Vbt. a védelmi beszerzések tekintetében nemzeti értékhatárt nem határoz meg, a biztonsági beszerzések tekintetében a törvény csak akkor alkalmazandó, ha azok becsült értéke eléri vagy meghaladja a mindenkori nemzeti közbeszerzési értékhatárnak megfelelő összeget.

 

A jogorvoslat szabályait eddig a Kbt. szabályozta, a Vbt. a Közbeszerzési Döntőbizottság és a bíróság hatáskörébe telepíti a kapcsolódó hatásköröket. A Közbeszerzési Döntőbizottság előtti jogorvoslati eljárás tekintetében a kérelemhez kötöttség elve érvényesül. A bíróságok hatáskörébe a Közbeszerzési Döntőbizottság döntéseinek felülvizsgálata, illetve a beszerzésekkel, beszerzési szerződésekkel kapcsolatos polgári jogi igények elbírálása tartozik, melyhez kapcsolódóan a Vbt. a védelmi és biztonsági beszerzések tekintetében is létrehozta a Kbt.-ből már ismert pertípusokat.

 

A Vbt. 2016. augusztus 1-jei hatállyal módosítja a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 326. §-át, mely szerint a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény alapján indult közigazgatási perek elbírálására a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság rendelkezik kizárólagos illetékességgel.

 VÁLTOZÓ JOGSZABÁLYOK - 2016. júliusi hatályba lépéssel

 

2016. JÚLIUSBAN HATÁLYBA LÉPŐ TÖRVÉNYEK

1. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi XL. törvény

 

2016. május 20. napján kihirdették a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi XL. törvényt.

A Polgári perrendtartást érintő módosítások – a Pp. egyes szövegrészeinek hatályon kívül helyező 15. §-a kivételével – 2016. július 1-jén lépnek hatályba.

 

I. Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása

 

Ügyfélkapu, Hivatali Kapu, e-Perkapu meghatározása a normaszövegben

Az ún. e-Perkapu bevezetésével a bíróságokkal történő elektronikus kapcsolattartás 2016. július 1-jétől már három kommunikációs csatornán keresztül fog működni: az Ügyfélkapu és a Hivatali kapu mellett az ún. e-Perkapu is igénybe vehető lesz, melynek pontos szabályait a perkapu szolgáltatás bevezetéséhez szükséges, valamint egyéb, az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos Kormányrendelet módosításáról szóló 123/2016. (VI.7.) Kormányrendelet rendezi.

A normaszövegben:

a)     a személy teljes körű azonosítását biztosító és az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás az Ügyfélkaput;

b)     a közigazgatási szerv (teljes körű) azonosítását biztosító és az űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás a Hivatali kaput

takarja.

 

Ott, ahol a normaszöveg kizárólag az „űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás” megjelölést tartalmazza – azaz az azonosításra nem utal – ott e-Perkaput kell érteni tekintettel arra, hogy az e-Perkapu a személy/szervezet azonosítása nélkül létrehozott beküldési felületként fog működni.

 

Az e-Perkapu létrehozásából eredően módosult a Pp. 394/C.§ (2) bekezdése is, mely szerint 2016. július 1. napjától

 

·        a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet és a jogi képviselő az „e-Perkapu” igénybevételével járhat el; [Pp. 394/C. § (2) bek. a), b) pontok]

·        amennyiben a gazdálkodó szervezet rendelkezik Hivatali Kapuval, akkor ennek igénybevételével is eljárhat (azaz a gazdálkodó szervezet a törvényes képviselőjének Ügyfélkapujával már nem járhat el); [Pp. 394/C. § (3) bek.]

·        közigazgatási szerv a Hivatali kapu igénybevételével járhat el (azaz a képviseletre jogosult személy Ügyfélkapujával már nem); [Pp. 394/C. § (4) bek.]

·        Legfőbb Ügyészség a Hivatali kapuja igénybevételével jár el [Pp. 394/C. § (5) bek.].

 

1. A fizetési meghagyásos eljárást követő peres eljárás

 

A módosítás szerint

a 2016. július 1-jén és az azt követően indult fizetési meghagyásos eljárásokat követő polgári peres eljárásban

·        az elektronikus kapcsolattartást választó jogosult vagy képviselője,

·        a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet jogosult, valamint

·        a jogi képviselővel eljáró jogosult a jogi képviselő útján,

a részletes tényállításai előterjesztésével egyidejűleg az okirati bizonyítékait, valamint ezt követően az egyéb beadványait köteles elektronikus úton előterjeszteni. [Pp. 321/A. § (2) bek.]

 

2. Elektronikus kapcsolattartás a közigazgatási perekben

A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perekben a jogi képviselővel eljáró fél a jogi képviselő Ügyfélkapuja, valamint a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet a képviseletére jogosult személy Ügyfélkapuja mellett a bíróságokkal történő elektronikus kapcsolattartásra a jogi képviselő vagy a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet által regisztrált „e-Perkaput” is igénybe veheti. [Pp. 340/B. § (2) bek.]

 

A közigazgatási szerv számára abban az esetben lesz kötelező a közigazgatási eljárás iratait elektronikusan beterjeszteni a bíróságra, amennyiben maga a közigazgatási eljárás is kizárólag elektronikusan zajlott, ez természetesen nem érinti azt a kötelezettségét, hogy a perben elektronikus úton kell eljárnia.

 

Amennyiben a közigazgatási eljárás nem kizárólag papíron zajlott, a közigazgatási szerv a papír alapon keletkezett iratokat papír alapon is beterjesztheti akként, hogy a közigazgatási szerv az erre rendszeresített űrlapon a hozzá elektronikusan benyújtott keresetlevelet és mellékletet elektronikusan továbbítja, jelezve az űrlapon, hogy a közigazgatási iratokat papír alapon fogja beterjeszteni. Erre a befogadás-visszaigazolást követő három munkanapon belül köteles. A papír alapú iratok beérkezéséről a bíróság automatikusan, a kézbesítési rendszeren keresztül értesítést küld a közigazgatási szervnek, ebben az időpontban kell a beadványt a bírósághoz megérkezettek tekinteni. [Pp. 340/B.§ (3a) bek.]

 

3. Elektronikus kapcsolattartás a jegyző birtokvédelmi határozatának megváltoztatása iránti perekben

A fenti perek esetében a normaszöveg szintén lehetővé teszi az e-Perkapu használatát a jogi képviselő, valamint a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet számára.

 

4. A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog érvényesítése iránt indított per

A normaszövegben foglalt módosítás alapján ebben a pertípusban a keresetlevélhez a jogérvényesítés alapjául szolgáló képmást, hangfelvételt, felhasználás esetén a megjelenési formától függő okirati bizonyítékot kell csatolni, a normaszövegből tehát kikerült a „tárgyi” bizonyíték csatolásának kötelezettsége figyelemmel arra, hogy azt elektronikus benyújtás esetén adathordozón kell csatolnia a félnek.

 

5. Teljesítésigazolás Szakértői Szerv szakvéleményére alapított perek

A normaszöveg módosítása alapján a félnek a beadványai mellett az okiratnak minősülő mellékleteit kell elektronikusan benyújtani.

 

6. Elektronikus kapcsolattartás a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított perben

Az „e-Perkapu” bevezetésére tekintettel pontosításra került, hogy az elektronikus beadás csak a beadványra és azok okiratnak minősülő mellékleteire vonatkozik. [Pp. 386/U. § (1) bek.]

 

7. Az elektronikus kapcsolattartás általános szabályainak változása

7.1. Elektronikus kapcsolattartás a féllel

A módosítás szerint a darabolás kötelezettsége megszűnik, helyette az adathordozón történő benyújtást írja elő a törvény, az így benyújtott beadvány elektronikus úton benyújtott beadványnak minősül [Pp. 394/B. § (1) bek.]

Az adathordozót eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány fél a perben érdekelve van. Jelentős új rendelkezés, hogy az adathordozót a bíróság az adathordozón szereplő fájlok nyomtatása nélkül postai úton kézbesíti a felek és a képviselőik részére. [Pp. 394/M. § (2) bek.]

 

7.2. Elektronikus kapcsolattartás a szakértővel

Azokban az esetekben, amikor a bíróság – költséghatékonysági és célszerűségi okokból – hívja fel a papír alapon eljáró szakértőt arra, hogy a szakvéleményét adathordozón nyújtsa be a bíróságnak, értelemszerűen nem kell alkalmazni a 394/G. (7) bekezdését, azaz a szakértőnek nem kell ÁNYK űrlapot benyújtania.

7.3.      A bíróságok egymás közötti és közigazgatási szervekkel, illetve más hatóságokkal történő elektronikus kapcsolattartás szabályai 

 

Nem változott az a rendelkezés, hogy a bíróságok egymással és más hatóságokkal, szervekkel elektronikus úton tarthatják a kapcsolatot, a módosítás ugyanakkor mellőzi az „ÁNYK” megjelölést, de továbbra is űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás útján történő kapcsolattartást ír elő.

8. A bíróság által készített elektronikus közokirat

A belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. július 23-i 910/2014/EU rendelet (a továbbiakban: eIDAS rendelet) 2016. július 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezi az elektronikus aláírásról szóló törvényt és új fogalmakat is bevezet. Erre való tekintettel a Pp. módosított rendelkezése alapján bíróságnak a kézbesítési rendszer útján megküldött bírósági iratot az eIDAS rendelet szerinti elektronikus bélyegzővel kell ellátnia. [Pp. 394/H. § (8) bek.] Az így készített bírósági irat közokirat.

 

Ugyanakkor az e-ügyintézésről szóló törvény 110.§ (3) bekezdése arról rendelkezik, hogy a korábban kibocsátott elektronikus aláírások és tanúsítványok – így a bíróságok által jelenleg használt fokozott biztonságú szervezeti elektronikus aláírás – 2016. december 31. napjáig Magyarország területén rendelkezik ugyanazokkal a joghatásokkal, mellyel korábban rendelkezett, azaz Magyarország területén eddig az időpontig továbbra is közokiratnak minősülnek a bíróságok fokozott biztonságú szervezeti aláírásával ellátott iratok.

 

9. A fél vagy képviselője által beküldött elektronikus irat hitelesítése

Az eIDAS rendelet szerinti megfelelőség érdekében 2016. július 1. napjától az elektronikus úton kapcsolatot tartónak a korábbiaktól részben eltérően a beadványt és mellékletét

 

  • minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy
  • minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú bélyegzővel ellátva, vagy
  • az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatás útján hitelesítve kell a kézbesítési rendszer útján megküldenie a bíróság részére. [Pp. 394/G. § (5) bek.]

 

10. Lejárt elektronikus űrlap benyújtásához fűződő jogkövetkezmény

Új rendelkezést tartalmaz a Pp. azzal, hogy megjelöli a jogkövetkezményt a lejárt űrlapok benyújtása esetére. Amennyiben tehát a fél – a módosított űrlap közzétételét követően – a beadványát lejárt űrlapon nyújtotta be, az Országos Bírósági Hivatal azt nem fogadja be, és erről a felet automatikus hibaüzenettel értesíti. A lejárt űrlapon benyújtott kérelmet be nem nyújtottnak kell tekinteni. [Pp. 394/G. (9) bek.]

 

11. Kézbesítési vélelem megállapításának szabályai

Hosszabb lett a kézbesítési vélelem beálltának megállapításához szükséges időtartam: a küldemény értesítési tárhelyen történő elhelyezését követő három nap + öt munkanap elteltét követően van helye a kézbesítési vélelem beállta megállapításának. Ezen idő elteltét követően a kézbesítési rendszer automatikusan értesítést küld a bíróságnak és a félnek is, a vélelem beálltáról a bíróság külön végzést hoz. [Pp. 394/H. § (8) bek.]

 

12. Elektronikus igazolások és tértivevények

A kézbesítési rendszer az elektronikus igazolások és tértivevények másolatát automatikusan megküldi mind a küldeményt feladó, mind pedig a küldeményt fogadó félnek is. [Pp. 394/H. § (11) bek.]

 

Határidő számítása szempontjából benyújtottnak csak az a beadvány tekinthető, amely az informatikai követelményeknek megfelel, és a bíróság arról automatikus befogadás-visszaigazolást küldött és az adathordozón történő benyújtás esetében a 394/G.§ (7) bekezdése is betartásra került. [Pp. 394/J. § (5) bek.]

 

13. Átmeneti rendelkezések

E törvénnyel módosított

 

  • 321/A. § (2)-(3) bekezdését a 2016. július 1. napján és az azt követően indult fizetési meghagyásos eljárást követően perré alakult eljárásban,
  • 340/B. § (2) bekezdését a 2016. július 1. napján és az azt követően indult közigazgatási eljárás során hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránti perekben,
  • 341/J. § (2) bekezdését a 2016. július 1. napján és az azt követően indult jegyző előtti birtokvédelmi eljárás során hozott birtokvédelmi határozat megváltoztatása iránti perekben,
  • 386/U. § (1) bekezdését a 2016. július 1. napján és az azt követően indult perekben,
  • 394/C. § (2) bekezdését a 2016. július 1. napján és az azt követően indult perekben kell alkalmazni.

 

II. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény módosítása

 

A módosítás egyik lényegi eleme, hogy a korábbi elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatások helyébe – a természetes személyek számára kibocsátott minősített aláírások kivételével – újak lépnek, ezért azokat újra kell minősíteni.

A fokozott biztonságú szolgáltatások az új környezetben bejelentés alapján nyújthatóak.

Az átmeneti rendelkezések szerint azok az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény (Eat.) szerinti elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatást nyújtó szolgáltatók, akik jelenleg minősített elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatást nyújtanak, legkésőbb 2016. december 31-ig jogosultak e törvény szerinti minősített szolgáltatásokat nyújtani. Ezen átmeneti időszak alatt az Eat. szerinti minősített szolgáltatások és az azok alapján kibocsátott tanúsítványok és időbélyegek Magyarország területén továbbra is rendelkeznek mindazon, hazai jogszabály által előírt joghatással, amellyel az Eat. hatálya alatt rendelkeztek.    

 

2. Az egyes migrációs tárgyú és ezekkel összefüggésben más törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIX. törvényről  

2016. május 20. napján kihirdetésre került az egyes migrációs tárgyú és ezekkel összefüggésben más törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIX. törvény.  

A bíróságokat közvetlenül érintő módosítások az alábbiak:

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (Harmtv.) módosítása

Hatálybalépés időpontja: 2016. július 1.

1. Idegenrendészeti kiutasítás feltételei

A Harmtv. 45. § új (7a) bekezdése kizárja, hogy ugyanazon jogalapon ugyanazon jogsértés kétszer kerüljön szankcionálásra kiutasítással. Helyette elegendő a korábbi jogerős, de még végre nem hajtott kiutasítás végrehajtására haladéktalanul intézkedni.

2. Kiutasítási akadály megállapításáról történő döntés határideje

A módosítás keretében meghatározásra került a bírói kiutasítás végrehajtása során a harmadik országbeli állampolgár által előterjesztett kiutasítási akadály megállapításáról történő döntés határideje. Az új szabály alapján a büntetés-végrehajtási bíró a kérelemről 8 napon belül köteles dönteni. [Harmtv. 52. § (4) bek.]

 

3. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXXVII. törvény

 

2016. június 23. napján kihirdetésre került a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXXVII. törvény.

 

A 2016. évi LXXVII. törvény 2016. július 1. napjától hatályos rendelkezései a Ptk. Második, Harmadik, Negyedik és Hatodik Könyvének módosítását tartalmazza az alábbiak szerint.

 

 I.                A Ptk. Második Könyvét érintő módosítás

 

Hatálybalépés időpontja: 2016. július 1.

 

A személyiségi jogok általános védelme

 

A személyiségi jogok általános védelme körében kiemelésre került, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között a magán- és családi élet, az otthon, a másokkal való kapcsolattartás és a jóhírnév tiszteletben tartásához való jogát szabadon érvényesíthesse. [Ptk. 2:42. § (1) bek.]

 

II.                A Ptk. Harmadik Könyvét érintő módosítások

 

Hatálybalépés időpontja: 2016. július 1.

 

1.               A vezető tisztségviselő felelőssége

 

A vezető tisztségviselő felelősségére vonatkozó szabályok rendezése körében a vezető tisztségviselő szerződésen kívüli károkozásáért felelősséget megállapító Ptk. 6:541. §-ának 2016. július 1-jével történő hatályon kívül helyezésével egyidejűleg a Ptk. 3:24. §-a egy új (2) bekezdéssel egészül ki. Ennek alapján a vezető tisztségviselő által e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott károkért a jogi személy felel. Ha azonban a kárt a vezető tisztségviselő szándékosan okozta, a jogi személlyel egyetemlegesen felel.

 

2.               Osztalékelőleg

A Ptk. és a számviteli törvény közötti összhang megteremtése érdekében a 3:186. § (1) bekezdés b) pontjában és a 3:236. § (1) bekezdés b) pontjában „az utolsó beszámoló szerinti üzleti év könyveinek lezárása óta kimutatott, az előző üzleti évi” rendelkezés helyébe „a közbenső mérlegben kimutatott” szöveg lép.

 

 

3.               A részvény forgalomba hozatala

A tőkepiaci szabályozással összhangban a törvény kimondja, hogy a zártkörűen működő részvénytársaság részvényei abban az esetben hozhatók nyilvánosan forgalomba, ha a részvénytársaság megváltoztatja működési formáját, vagyis ha a zártkörűen működő részvénytársaság nyilvánosan működő részvénytársasággá alakul át. [Ptk. 3:218. § (2) bek.]

 

III.                A Ptk. Negyedik Könyvét érintő módosítások

 

Hatálybalépés időpontja: 2016. július 1.

 

1.               Tartásra kötelezettek köre

 

A módosítás pontosítja a tartási kötelezettség szabályait: a nagykorú gyermeknek a rászoruló szülőjével szemben áll fenn tartási kötelezettsége. [Ptk. 4:196. (2) bek.]

 

2.               Tartással kapcsolatos per

A módosítás bevezet egy új megtérítési igényérvényesítési lehetőséget arra az esetre, ha a tartásra önhibáján kívüli okból rászorult szülő szükségleteinek ellátásáról a tartásra köteles gyermek helyett olyan személy gondoskodik, akinek ez egyébként nem kötelezettsége. A megtérítési igényt csak a tartásra kötelezett helyett indokoltan nyújtott ellátás nyújtásától számított egyéves jogvesztő határidőn belül lehet érvényesíteni. [Ptk. 4:208. § (1a) bek.]

 

Az új szabályt a rászoruló szülőnek e törvény hatálybalépése után nyújtott ellátás esetén kell alkalmazni.

 

 

IV.                    A Ptk. Hatodik Könyvét érintő módosítások

 

1.               Relatív semmisségi klauzula

 

Hatálybalépés időpontja: 2016. július 1.

 

A Ptk. 6:7. § új (5) bekezdése egy relatív semmisségi klauzulával egészíti ki a rendelkezést. E szerint az írni nem tudó vagy írni nem képes személy, illetve az olvasni nem tudó, továbbá az olyan személy esetén, aki nem érti azt a nyelvet, amelyen az írásbeli nyilatkozatát tartalmazó okirat készült, az erre alapuló érvénytelenségre kizárólag az ő érdekében lehet hivatkozni.

 

 

2.               Fiduciárius hitelbiztosítékok semmisége

 

Hatálybalépés időpontja: 2016. július 1.

 

Az önálló zálogjog újraszabályozására tekintettel a törvény enyhíti az ún. fidúcia-tilalmat. A jövőben kizárólag a fogyasztói ügyletekre, valamint a fogyasztók egymás között kötött, de fogyasztói szerződésnek nem minősülő ügyleteire terjed ki. Ennek megfelelően semmis az a kikötés, amelyben a fogyasztó a vele szembeni követelés biztosítása céljából tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására vagy vételi jog alapítására vállal kötelezettséget. [Ptk. 6:99. §]

 

3.               A szerződésátruházás joghatásai

 

Hatálybalépés időpontja: 2016. július 1.

 

·                 A módosított Ptk. 6:208. § (3) bekezdése szerint szerződésátruházás következtében csak akkor szűnik meg a biztosíték, ha a szerződésbe belépő félre átszálló kötelezettséget biztosít, és a biztosíték kötelezettje a szerződésátruházáshoz nem járul hozzá.

 

·                 A módosítás következtében elhagyásra került a Ptk. azon rendelkezése, amely szerint: „A zálogkötelezett hozzájárulása esetén az új zálogjog az eredeti zálogjog ranghelyén jön létre.”

 

 

4.                Előzetes hozzájárulás a szerződésátruházáshoz

 

Hatálybalépés időpontja: 2016. július 1.

 

·                 A Ptk. új szabálya lehetővé teszi, hogy a biztosíték kötelezettje a szerződésátruházáshoz, és ennek keretében a biztosíték fennmaradásához való hozzájáruló nyilatkozatát előzetesen megtegye. Ezzel összefüggésben a törvény rögzíti, hogy az előzetes hozzájáruló nyilatkozat a biztosíték kötelezettjének a szerződésátruházásról történt értesítésével válik hatályossá. [Ptk. 6:209. § (3) bek.]

 

·                 A Ptk. 6:209. § új (4) bekezdése a biztosíték kötelezettje számára biztosítja, hogy a nyilatkozat megtétele alkalmával fenntartsa a jogot az előzetesen megtett hozzájáruló nyilatkozat visszavonására.

 

V.                    Átmeneti rendelkezések

 

A 2016. évi LXXVII. törvény rendelkezéseit a hatálybalépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint megtett jognyilatkozatokra a Ptké.-ban meghatározott átmeneti rendelkezésekre figyelemmel az alábbiakban felsorolt speciális eltérésekkel kell alkalmazni.

 

2016. július 1-jével hatályon kívül helyezett Ptk. 6:541. §-át akkor kell alkalmazni, ha a kár 2016. július 1. napja előtt következett be és a kárt a Ptk. hatálybalépését követően tanúsított károkozó magatartás (ideértve: mulasztás), illetve folyamatosan tanúsított károkozó magatartás esetén a Ptk. hatálybalépését követően megkezdett

 

 

4. Az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2016. évi LXXIX. törvény

 

2016. június 23. napján kihirdetésre került az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2016. évi LXXIX. törvény.

A törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

 

1. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) módosítása

 

Ø  Munkavégzés összehangolásáért felelős személy

 

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény nem ismeri a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 401. §-ában szabályozott fővállalkozás szabályait, ezért az Mvt. 40. § (2) bekezdésében pontosításra került az a személy, aki különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalók egyidejű foglalkoztatása esetén a munkavégzés összehangolásáért felelős.

 

Így az összehangolás megvalósításáért elsősorban

·                 a felek által szerződésben meghatározott munkáltató felelős, ilyen kikötés hiányában

·                 az a személy vagy szervezet, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja, ennek hiányában,

·                          aki a munkáért a fő felelősséget viseli, ha ilyen nincs, akkor az,

·                          akinek a területén a munkavégzés folyik.

 

Ø  Munkaképtelenséggel járó munkabaleset kivizsgálása

 

A baleset kivizsgálásakor az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény szerint a munkáltató nem tekinthető adatkezelőnek, illetőleg nem rendelkezik azzal a szakmai tudással, amely a baleset során felmerült egészségügyi kérdések tekintetében szükségesek.

 

Erre tekintettel az Mvt. 64. § (4) bekezdése kimondja, hogy a kivizsgálásba szükség esetén be kell vonni a munkáltatónál foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosát azzal, hogy minden súlyos munkabaleset esetén köteles a kivizsgálásban részt venni.

 

 

Ø  Munkabaleset bejelentésére vonatkozó elévülési szabályok

 

A jelenleg hatályos szabályok szerint a munkabaleset bekövetkezésétől számított három év után a munkáltató nem köteles a munkabalesetet bejelenteni, kivizsgálni és nyilvántartásba venni. A munkavállalói jogérvényesítés biztosítása érdekében a törvény kimondja, hogy az elévülésre a polgári jogi szabályokat kell alkalmazni. [Mvt. 67. §]

 

Ø  Közigazgatási bírság

 

A munkavédelmi hatóság szabálysértési jogkörének megszűnésével nem szankcionálható a munkavállalói mulasztás a ténylegesen szabályszegő munkavállalóval szemben. Erre való tekintettel a módosítás bevezeti a közigazgatási bírság természetes személlyel szemben történő alkalmazásának lehetőségét. [Mvt. 82/D. (1) bek.]

 

A kiszabott bírság összege ötszázezer forintig terjedhet azzal, hogy ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén ugyanabban az eljárásban a bírság ismételten is kiszabható. [Mvt. 82/D. (2) bek.

 

Ø  Munkavédelmi ellenőrzés során nem azonosítható munkáltató személye

 

A hatályos szabályok alapján, olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók egyidejűleg foglalkoztatnak munkavállalókat, és a munkavédelmi ellenőrzés során nem azonosítható valamely munkáltató személye, vélelmezni kell, hogy az érintett munkavállalók munkáltatója az, aki a tevékenységet a munkahelyen ténylegesen irányítja.

 

E szabály kiegészítésre került azzal, hogy ha nincs ilyen személy, akkor munkáltatónak azt kell tekinteni, aki a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ennek hiányában, akinek a területén a munkavégzés folyik. [Mvt. 84. § (5) bek.]

 

2. A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) módosítása

 

Ø  A törvény hatálya

 

Az Európai Parlament és a Tanács a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv érvényesítéséről és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1027/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2014/64/EU irányelv átültetése érdekében módosításra került a törvény hatálya.

 

 

Így a Met. hatálya kiterjed a külföldön letelepedett és határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás céljából munkavállalót Magyarországra küldő munkáltatóra, illetve az Mt. hatálya alá nem tartozó munkáltatóra, a nemzetközi magánjog szabályai szerint imperatív rendelkezések, valamint azon jogszabály rendelkezések tekintetében, amelyektől az Mt. szabályai szerint megállapodás útján nem lehet eltérni. [Met. 1. § (2) – (2a) bek.]

 

Ø  Munkaügyi hatóság hatásköre

 

A határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében kiküldött munkavalló magyarországi munkavégzésének vizsgálatára – az irányelv rendelkezéseivel összhangban – a munkaügyi hatóság került kijelölésre, mint illetékes hatóság. [Met. 1. § (5a) bek.]

 

Ø  Munkaügyi ellenőrzés terjedelme

 

A jogértelmezési problémák elkerülése érdekében a módosítás egyértelművé teszi, hogy a munkaügyi ellenőrzés többek között kiterjed az Mt. XI. fejezetében szabályozott munka- és pihenőidőre, valamint munkaviszonyra vonatkozó szabályban előírt rendelkezések megtartására is. [Met. 3. § (1) bek. f) pont]

 

A Met. 3. § új (1a) bekezdése szerint a munkaügyi ellenőrzés kiterjed a más EGT-állam határokon átnyúló szolgáltatást nyújtó, Magyarországon letelepedett foglalkoztató tekintetében a foglalkoztató tevékenységével, az általa foglalkoztatott munkavállalók foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos adatok beszerzésére is.

 

 

5. Az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi LXXX törvény

 

Kihirdetésre került az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi LXXX törvény.

 

A törvény bíróságokat érintő rendelkezései a kihirdetést követő 8. napon, tehát 2016. július 1. napján lépnek hatályba.

 

A törvény többek között módosítja a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényt (Nkt.).

 

A módosítás értelmében az Nkt. kiegészül egy új 99/F-99/H.§-al. A 99/H.§ (6)-(8) bekezdése egy új soron kívüli bírósági felülvizsgálati eljárást vezet be:

 

·        A települési önkormányzat képviseletére jogosult személy és az illetékes tankerületi igazgató átadás-átvételi megállapodás hiánya vagy hiányossága esetén az oktatásért felelős miniszter határozattal létrehozza a megállapodást, illetve határozattal dönt a megállapodásban nem rendezett kérdésekről. Kizárólag 2016. december 15-20. közötti 5 napban születhet ilyen határozat.

 

·        A határozat bírósági felülvizsgálatra tekintet nélkül végrehajtható.

 

·        A fenti közigazgatási határozattal szemben bírósági felülvizsgálati eljárásnak van helye.

 

·        A bíróság a felülvizsgálati kérelemről peres eljárásban határoz, az eljárásra – az alábbi kivételekkel - a Pp. XX. fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

·        A közigazgatási határozat végrehajtása felfüggesztésének nincs helye.

 

·        A bíróság soron kívül jár el.

 

·        A bíróság a közigazgatási határozatot megváltoztathatja.

 

·        Ha a közigazgatási határozattal szembeni felülvizsgálati kérelem benyújtását követően, de a bíróság döntését megelőzően a felek a megállapodást megkötik, az oktatásért felelős miniszter a megállapodás megkötését követően a közigazgatási határozatot visszavonja, és erről a bíróságot haladéktalanul írásban értesíti. A közigazgatási határozat visszavonása esetén a bíróság a pert megszünteti.

 

2016. JÚLIUSBAN HATÁLYBA LÉPŐ RENDELETEK

 

1. Az egyes migrációs tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 23/2016. (VI.29.) BM rendelet

 

Kihirdetésre került az egyes migrációs tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 23/2016. (VI.29.) BM rendelet.

 

A rendelet - bizonyos rendelkezések kivételével (2016. július 31. és 2016. szeptember 30.) – 2016. július 1. napján lép hatályba.

A rendelet az alábbi rendeletek módosítását tartalmazza:

 

·        a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 25/2007. (V. 31.) IRM rendelet,

·        az idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizet végrehajtásának szabályairól szóló 27/2007. (V. 31.) IRM rendelet,

·        a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásával és tartózkodásával kapcsolatos eljárások díjáról szóló 28/2007. (V. 31.) IRM rendelet,

·        a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum kiadását megelőző kötelező egyeztetés eseteiről szóló 29/2010. (V. 12.) IRM–KüM–PTNM együttes rendelet

·        a menekültügy szervezeti rendszeréről szóló 52/2007. (XII. 11.) IRM rendelet

 

Egyik rendelet módosítása sem érinti a bírósági szervezetrendszerre háruló munkát, többlethatáskört, többletfeladatot a bíróságokra nézve nem generál.

 

Alapvetően jogharmonizációs kötelezettségből eredő a rendeletek módosítása.

 

A tárgybeli rendelet a fenti 5 rendelet módosításán kívül végrehajtási szintű rendeletek – megváltozott jogszabályi környezetre tekintettel – módosításra szoruló formanyomtatványait tartalmazza.

 

2. A perkapu szolgáltatás bevezetéséhez szükséges, valamint egyéb, az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kormányrendeletek módosításáról szóló 123/2013. (VI.7.) Korm. rendelet

 

A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV.21.) Korm. rendelet módosítása (a továbbiakban: Szeüsz. rendelet)

Hatálybalépés: 2016. július 1.

 

Ø  Elektronikus kapcsolattartás polgári peres eljárások során

A perkapu szolgáltatást a polgári peres eljárásokban a magánszemélyek, a jogi képviselők és a gazdálkodó szervezetek képviselői vehetik igénybe.

 

A szolgáltatást kizárólag

·        a polgári peres eljárásokban az illetékes bíróságokkal,

·        közigazgatási perek, birtokvédelmi perek esetén a közigazgatási határozatot hozó államigazgatási szervekkel, jegyzőkkel

történő elektronikus kapcsolattartásra lehet alkalmazni.

 

Ø  Perkapu felhasználó

Perkapu felhasználó kizárólag Ügyfélkapuval már rendelkező természetes személy lehet.

 

Ø  Perkapu regisztráció

Perkaput ingyenes online regisztráció kitöltésével lehet nyitni. 

 

Ø  Perkapu kapcsolattartója

A perkapu kapcsolattartója (a továbbiakban: perkapu megbízott) az az Ügyfélkapu felhasználó, aki a perkapu felett teljes irányítást kap: megváltoztathatja a perkapu nevét, hozzáadhat legfeljebb 4 ügyintézőt, törölheti a perkaput.

 

Az ügyintéző az, aki a perkapuba érkező küldeményeket elolvashatja, és onnan küldeményeket küldhet, amennyiben a perkapu megbízott az adott perkapuhoz hozzárendelte.

 

A perkapu-megbízottat és a perkapu ügyintézőjét a küldemény átvételére jogosult meghatalmazottjának kell tekinteni.

 

A perkapu-megbízott saját maga adminisztrálja a változást a perkapu adminisztrációs felületén.   

 

Ø  Perkapu használata

 

A perkapu használatához működő Ügyfélkapus hozzáférés, élő internet-kapcsolat és a bíróság, illetve a NAV honlapjáról letölthető ÁNYK keretprogram szükséges.

 

A perkapuhoz tartóstár nem, csak értesítési tárhely kapcsolódik. Amennyiben a feltöltés megtörtént, a perkapu minden esetben visszaigazolást küld.

 

A perkapuból a küldeményeket a megérkezéstől számított 30 napon belül kell letölteni, ugyanis 30 nap elteltével a küldemények törlésre kerülnek. A törölt küldeményekről a szolgáltató perkapuban értesítést helyez el, mely az eredeti küldemény megérkezését követő hatodik hónap végén törlődik.

 

Ha az értesítési tárhelyen 3 napnál régebben tárolt át nem vett üzenet van, a következő munkanap kezdetén, illetve átvétel hiányában a törlést megelőző munkanapon a szolgáltató üzentet küld a perkapu-megbízott elektronikus levelezési címére.

 

Ø  Perkapu megszűnése   

A perkapu megszűnik, ha

·        a fél ezt kéri,

·        a fél nevében elektronikus kapcsolattartásra jogosult személyek közül – 365 napon keresztül – senki sem használja a perkapu szolgáltatásait, és a perkapuban át nem vett üzenet nincs

 

Ø  Perkapu, Hivatali kapu és Ügyfélkapu használata

Ha a Pp. az űrlapbenyújtási támogatási szolgáltatás (perkapu) mellett

·        a közigazgatási szerv azonosítását biztosító szolgáltatást ír elő, a fél Hivatali kaput;

·        a Legfőbb Ügyészség azonosítását biztosító szolgáltatást ír elő, a Legfelsőbb Ügyészség Hivatali kaput;

·        a gazdálkodó szervezet képviseletét ellátó személy teljes körű azonosítását biztosító szolgáltatást ír elő, a fél Ügyfélkaput használ.

 

Ha a Pp. azonosítási szolgáltatásokat nem jelöl meg, a fél perkaput is használhat.

 

Gazdálkodó szervezet a polgári peres eljárásokban a bíróságokkal, közigazgatási perek, birtokvédelmi perek esetén a közigazgatási határozatot hozó államigazgatási szervekkel, jegyzőkkel a Pp. szerinti elektronikus kapcsolattartásra Hivatali kaput is használhat, ha azzal 2016. június 30-án rendelkezik.

 

Amennyiben a természetes személy az eljárás során elektronikusan kívánja tartani a kapcsolatot a bíróságokkal, Ügyfélkaput és Perkaput egyaránt használhat. Perkapu használata esetén a perkapu-megbízott személye azonos a perkapu-felhasználójával.       

 

Az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló 85/2012. (IV.21.) Korm. rendelet módosítása

 

Hatálybalépés időpontja: 2016. július 1.

 

Ø  Papír alapú irat átalakítása elektronikus irattá

A hatóság a papír alapú irat hiteles elektronikus irattá alakítás során az elektronikus dokumentumot:

·        legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel, vagy

·        a hatóság nevében eljáró személyhez fűzött azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással

hitelesíti.

 

A hatósági eljárás során – ideértve a hatósági határozat bírósági felülvizsgálatát – a fentiek szerint hitelesített elektronikus irat bizonyító ereje az eredeti irat bizonyító erejével azonos.

 

Ø  Ügyintéző általi aláírás

Ha jogszabály a kiadmányozó aláírását, illetve bélyegzőlenyomatát követeli meg, úgy elektronikus formátumban történő kiadmányozás esetében a kiadmányozó személyhez fűzött azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással is teljesíthető.

 VÁLTOZÓ JOGSZABÁLYOK - 2016. júniusi hatályba lépéssel

I. Az egyes migrációs tárgyú és ezekkel összefüggésben más törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIX. törvényről  

2016. május 20. napján kihirdetésre került az egyes migrációs tárgyú és ezekkel összefüggésben más törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIX. törvény.  

A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosítása

Hatálybalépés időpontja: 2016. június 1.

1. A menekült kétnyelvű úti okmányának kiállítását elutasító határozattal szembeni jogorvoslat

A menekült kétnyelvű úti okmányának kiállítását elutasító határozattal szemben bírósági felülvizsgálati kérelem terjeszthető elő.

A kérelmet a döntés közlésétől számított három napon belül kell benyújtani a menekültügyi hatóságnál, amelyet az ügy irataival és ellenkérelmével együtt a menekültügyi hatóság küldi meg a bíróságnak.

A bíróság a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül nemperes eljárásban, a rendelkezésre álló iratok alapján határoz. A bíróság a menekültügyi hatóság döntését megváltoztathatja. Az eljárást befejező bírósági döntéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye. [a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 10. § (5)-(8) bek.]        

2. Az oltalmazott úti okmányának kiállítását elutasító határozattal szembeni jogorvoslat

Az oltalmazott úti okmányának kiállítását elutasító határozattal szemben – a menekült kétnyelvű úti okmányának kiállítását elutasító határozattal szembeni bírósági felülvizsgálatra vonatkozó szabályoknak megfelelően – bírósági felülvizsgálatnak van helye. [a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 17. § (2a) bek.]     

 

II. Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény

2016. május 5-én került kihirdetésre az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény.

A törvény bíróságokat érintő rendelkezései 2016. június 15-én lépnek hatályba.

Az új törvény hatálybalépésével hatályát veszti

  • az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény, és
  • az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény.

Bírósági eljárást közvetlenül érintő változások:

A törvény meghatározza az eseti szakértő, valamint az igazságügyi szakértői tevékenység fogalmát. Pontosítja az igazságügyi szakértők kirendelésére, a szakvélemény tartalmára, valamint a szakértői díjfizetésre vonatkozó szabályokat is.

  • A törvény meghatározza, hogy a szakértő kirendelés alapján, a kirendelésben foglaltaknak megfelelően járhat el, és rögzíti a kirendelő végzés tartalmi elemeit.
  • A törvény meghatározza a magánszakértői vélemény kereteit, a magánszakértő kirendelésének célját, a magánszakértő megbízását.
  • Rögzíti a törvény, hogy a szakértő a szakvéleményében – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – jogkérdésben nem foglalhat állást.
  • A szakértőt kérelmére a törvényben rögzített mértékben költségelőleg illeti meg, amelyet a kirendelő hatóság a szakértő költségelőleg-számításának kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles megfizetni a szakértő részére.
  • A törvény alapján a kirendelő hatóság köteles a névjegyzéket vezető hatóságnak bejelenteni:
  • ha a szakértő késedelembe esett, elérhetőségi címén a küldemények átvételét nem biztosította,
  • ha a szakvéleménye homályos, hiányos, vagy önmagával ellentmondó,
  • ha tudomására jut, hogy a magánszakértői vélemény szakmai tartalmával összefüggésben a magánszakértő a megbízója utasítását elfogadta.

 

III. A választójoggal nem rendelkező személyek nyilvántartásával kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXIX. törvény

A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény (Ejnytv.) módosítása

2016. június 1. napjától az OBH általi adattovábbítás körében módosul az Ejnytv.

  • A jelenleg fennálló manuális alapú adategyeztetési rendszert egy online adatkapcsolat váltja fel.
  • Ha a gondnokoltak nyilvántartásába a bíróság valamely személlyel kapcsolatban a választójogból való kizárás tényére vonatkozó adatot jegyez be vagy töröl, az OBH az NVI részére a nyilvántartásba történő felvétel, illetve az abból való törlés céljából automatikus adattovábbítást végez.

 VÁLTOZÓ JOGSZABÁLYOK - 2016. májusi hatályba lépéssel

 

1. Az Uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2016. évi XIII. törvény

1. Átmeneti rendelkezések

A törvény rendelkezéseit a 2016. május 1-jét követően indult eljárások során kell alkalmazni.

2016. május 1-jét megelőzően indult eljárásokat az eljárás megindításakor hatályos jogszabályok alapján kell lefolytatni.

A bírósági szervezetet érintő rendelkezések 2016. május 1-jén lépnek hatályba.

2. Vámjogi szabályozás

Az Európai Unió gazdasági alapjait jelentő vámunió jelenlegi szabályozását egy közel 10 éve tartó modernizációs folyamat eredményeként 2016. május 1-jétől felváltja az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és a tanácsi rendelet és a hozzá kapcsolódó bizottsági rendeletek köre.

A vámjogi szabályozás jelentős részét a közvetlen hatállyal alkalmazandó uniós vámjogszabályok adják, amelyekhez nemzeti szabályokat csak kifejezett felhatalmazás alapján, illetve a hatásköri rendelkezések kijelölése, valamint az uniós szabályok jogalkalmazást segítő értelmezése érdekében lehet alkotni.

A korábbi nemzeti vámtörvényre, illetve a korábbi közösségi vámjogi forrásokra történő hivatkozások cseréje is szükséges az új uniós és nemzeti jogforrás bevezetése miatt.

3. A gazdálkodók vámcélú nyilvántartása (EORI szám) - 7.§ (1) és (3) bekezdés

A vámhatóság érvényteleníti az EORI számot, ha

·        az érintett személy cégbírósági bejegyzés iránti kérelmét a bíróság elutasította,

·        az érintett személy cégbejegyzési eljárását a cégbíróság megszüntette,

·        az érintett személynek a cégjegyzékből való törlését a cégbíróság jogerős határozatával elrendelte,

·        a bejelentett székhely nem valós cím,

·        a bejelentett szervezeti képviselő nem valós személy.

Ha az érvénytelenítés elrendelésére az (1) bekezdés d) és e) pontja alapján került sor, a vámhatóság a cégbíróság elektronikus úton történő értesítésével kezdeményezi az EORI szám érvénytelenítésével érintett ügyfél nyilvántartásból való törlését.

A gazdálkodó vámcélú nyilvántartására az EORI szám szolgál. Ezen nyilvántartást részletesen szabályozza az uniós vámjog, nemzeti szinten leginkább az érvénytelenítés szabályait kellett megalkotni, amelyhez az adószám törlésére vonatkozó rendelkezések szolgáltak mintául.

4. A vámhatóság adatigénylése – 10.§

A vámhatóság feladatának ellátásához, a tudomására jutott információk ellenőrzéséhez, a személy és az áru azonosítása érdekében adatot igényelhet:

·        a cégbírósági nyilvántartásból,

·        a gépjármű – nyilvántartásból,

·        a bűntettesek nyilvántartásából,

·        az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról.

Az adatokhoz való hozzáférést biztosítani kell, ahogy ez a korábbi közösségi vámjog végrehajtását biztosító nemzeti szabályozásban is szerepelt.

5. A bíróság vámtitokról való tájékoztatása – 11.§ (1) bekezdés d) pont

A vámhatóság megkeresésre vagy hivatalból tájékoztatja a vámtitokról a bíróságot az igazságszolgáltatási tevékenysége ellátása céljából.

A vámtitokként meghatározott információk más hatóságok eljárásaihoz is kapcsolódhatnak, így a vámhatóság adatmegosztási kötelezettségét is szükséges garanciális jelleggel a törvényben szabályozni, ahogy ez a közösségi vámjoghoz kapcsolódó korábbi nemzeti szabályozásban is volt.

 

6. A vámhatósági engedély visszavonása – 25.§ (1) bekezdés és 32.§ (2) bekezdés

Az eljáró vámhivatal vámigazgatási bírságot szab ki a vámjogszabályokban meghatározott jogsértés esetén.

A vámhatóság visszavonja az adott ügyben érintett személy részére kiadott azon engedélyét, amellyel kapcsolatban a 25.§ (1) bekezdés szerinti jogsértést elkövették, ha a feltárt jogsértéssel összefüggésben az engedélyes vagy alkalmazottja ellen indított büntetőeljárás a bíróság büntetőjogi felelősségét megállapító jogerős ítéletével zárult.

A jogsértést elkövető gazdálkodó vámügyi tevékenységeihez kapcsolódó engedélyek felfüggesztése, visszavonása vagy módosítása is a Vámkódex szabályozásában megnevezett szankciótípus. A tevékenységek felügyeletét ellátó vámhivatalok eddig is alkalmazták ezt a szankciót a gyakorlatban, de a szankciók között most kapott kifejezett jogi szabályozást.

7. A vámhatóság határozatának visszavonása – 33.§ (3) bekezdés

A vámhatóság a jogszabálysértő határozatát – ha azt a felettes szerv vagy bíróság nem bírálta el – a vámjogszabályokba meghatározott elévülési időn belül módosíthatja vagy visszavonhatja.

8. Kezességvállalásra engedély kiadása – 61.§ (4) bekezdés

A vámhatóság kezességvállalásra annak a kérelmezőnek adja ki az engedélyt, aki biztosítékot nyújt és kérelméhez csatolja a képviseletre jogosult személyek hiteles cégaláírási nyilatkozatát vagy cégbírósághoz benyújtott, ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintát.

9. Elkülönített számlákról könyvelésbe vett összegek törlése – 66. § (3) bekezdés

Felülvizsgálati kérelem elbírálása tárgyában bíróság által hozott döntés alapján az elkülönített számlákról kizárólag akkor törölhetők a könyvelésbe vett összegek, ha:

  • a vámhatóság döntését a bíróság új eljárás lefolytatására való kötelezés nélkül semmisíti meg és a vámhatóság a bíróság ítéletét nem vitatja,
  • a vámhatóság döntését a bíróság új eljárás lefolytatására való kötelezés nélkül semmisíti meg és a vámhatóság valamennyi rendes és rendkívüli jogorvoslati lehetőségét kimerítette, vagy
  • a vámhatóság döntését a bíróság új eljárás lefolytatására való kötelezéssel semmisíti meg és az új eljárás várhatóan nem eredményez fizetési kötelezettséget.

 

10. Bírósági ítélet végrehajtása - 75.§ (1) bekezdés

Ha a vámot és egyéb terheket, hitelkamatot, késedelmi kamatot, vámigazgatási bírságot megállapító határozat kijavításáról rendelkező döntés, illetve bírósági ítélet alapján a megállapított fizetési kötelezettség követelésének jogcíme megszűnik, a bírósági ítélet végrehajtása érdekében hozott döntésben az eljáró vámhivatal rendelkezik az összegnek a vámhatóság általi visszafizetéséről vagy elengedéséről.

 

11. Vámszabad terület kijelölése – 93.§ és 94.§

Vámszabad területté történő kijelölésről a miniszter vámigazgatási eljárásban eljárva határozattal dönt.

Ha a miniszter érdemi határozata első fokon jogerőre emelkedik, az ellen kizárólag bírósági jogorvoslatnak van helye.

12. Törlés a vámtanácsadói nyilvántartásból 116.§ (1) bekezdés g) pont

 

A vámtanácsadói nyilvántartásból törlésre kerül – többek között- az a természetes személy, akit bíróság bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt és a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült.

 

13. Megváltozott terminológiák átvezetése – 132. és 133.§ (Szabs. tv., Btk.)

 

A szabálysértési törvény módosítását megváltozott terminológiák átvezetése indokolja, mivel a vámkódex a „nem közösségi áru” kifejezés helyett a „nem uniós áru” kifejezést, illetve az új nemzeti törvény a „nem közösségi adók és díjak” terminológia helyett az „egyéb terhek” fogalmat használja.

 

A Btk. 330.§ (4) bekezdés c) pontja helyébe lépő rendelkezés az Európai Unió vámterületének meghatározásakor a Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre való hivatkozás beillesztését célozza.

 

2. Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait érintő törvények módosításáról szóló 2016. évi XXVI. törvény

Kihirdetésre került az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait érintő törvények módosításáról szóló 2016. évi XXVI. törvény, mely többek között módosította a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényt (Vht.-t).

A törvény 2016. május 1. napján lép hatályba.

A változások főbb tartalma:

Annak érdekében, hogy a jogosulatlanul igénybe vett aktív korúak ellátása a munkanélküliségre tekintettel folyósított ellátások valamelyikéből is végrehajtható legyen, módosításra kerülnek a Vht. rendelkezései is.

 A Vht. módosítása továbbá a közelmúltban a segélyezési rendszerben végrehajtott változásokkal való összhang biztosítás miatt szükséges.

·        ÚJ RENDELKEZÉS: Az álláskeresők ellátásaiból (álláskeresési járadékból, nyugdíj előtti álláskeresési segélyből, kereset-kiegészítésből, és keresetpótló juttatásból) legfeljebb 33%-ot lehet levonni a jogalap nélkül felvett, az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátásának végrehajtására (Vht. 72.§ c) pontja)

·        ÚJ RENDELKEZÉS: mentes a letiltás alól a települési támogatás (Vht. 74.§ b) pontja)

 

VÁLTOZÓ JOGSZABÁLYOK- 2016. áprilisi hatálybalépéssel

1. A természetes személyek adósságrendezéséről szóló  2015. évi CV. törvény módosítása

 

2016. április 11. napján kihirdetésre került a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosításáról szóló 2016. évi XVI. törvény.

 

A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény (a továbbiakban: Are. tv.) legfontosabb módosítása, hogy a jogalkotó az első ütemben hatályos szabályok alapján megindítható adósságrendezési eljárások kezdeményezésére biztosított 2016. március 1-jei póthatáridőt 2016. szeptember 30-áig meghosszabbította.

 

Hatályát vesztette az Are. tv. 104/A. § (2) bekezdése, amely kimondta, hogy a 2016. március 1-jei határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

 

A meghosszabbított póthatáridő nem érinti az Are. tv. 104. § (5)-(7) bekezdésében meghatározott, a végrehajtások és végrehajtáson kívüli értékesítések folytatására vonatkozó törvényi határidőket.

 

A módosítások a kihirdetést követő napon, azaz 2016. április 12. napján lépnek hatályba.  

 

Az Are tv. új, 105/A. §-a kimondja, hogy a 2016. évi XVI. törvénnyel módosított rendelkezéseket a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

 

2. a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosítása

 

Kihirdetésre került a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: posta törvény) módosításról 2016. évi XII. törvény.

A törvény a kihirdetést követő napon, 2016. április 2. napján lép hatályba.

Módosításra került a posta törvény 53. § (4) bekezdése és kiegészítésre került a törvény egy új 77/B.§-al.

A változások főbb tartalma és a bírói gyakorlatra vonatkozó hatása:

·        Az egyetemes postai szolgáltatóval szembeni közérdekű adatigénylések körének szűkítését tartalmazza a módosítás, a Tpvt. szerint közvetlenül vagy közvetve irányított vállalkozásokra is kiterjedően.

·        A közpénzből gazdálkodó és a nemzeti vagyon körébe tartozó vagyonelemeket kezelő egyetemes postai szolgáltató, azaz a Magyar Posta üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet jelentő adatok kiadása nem igényelhető.

·        A postai szerződésekben a közpénzek felhasználására vonatkozó közérdekű adatok egy meghatározott köre, a versenytársaknak versenyelőnyt biztosító adatok kikerülnek a közérdekből nyilvános, illetve adatigénylésre kiadandó információk köréből.

 

·        Az üzleti adatok, információk titokban maradásához az üzleti szempontból méltányolható érdek fennállását - a törvénymódosítás alapján - az aránytalan sérelem okozását kell majd vizsgálnia a bíróságoknak érdemben jogvita esetén. A jogalkotó ehhez megadja az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelem okozásának definícióját, amely azonban nyitott törvényi tényállás. Ezt tényleges tartalommal a bírói gyakorlatnak kell majd kitöltenie: az „indokolatlan versenyelőny” fogalmát az adott tényállások körében értékelve. 

·        A módosítás a folyamatban lévő közérdekű adatigénylések elutasítására is lehetőséget ad az új 77/B. szakasz alapján.

 

VÁLTOZÓ JOGSZABÁLYOK- 2016. márciusi hatálybalépéssel

1. TÁJÉKOZTATÓ a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény módosításáról

 2016. március 10. napján kihirdetésre került az új Ptk. hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvényt (Ptké.) módosító 2016. évi I. törvény.

 A törvény 2016. március 11. napján lép hatályba.

 A módosítás értelmében a Ptk. hatálybalépésekor nyilvántartásba vett, illetve bejegyzés alatt álló egyesületek és alapítványok a létesítő okiratukat legkésőbb 2017. március 15. napjáig kötelesek összhangba hozni a hatályos törvényi rendelkezésekkel.

 Fontos megjegyezni, hogy a módosított Ptké. 11. § (1) bekezdése a létesítő okirat új Ptk.-hoz történő hozzáigazítását már nem köti a Ptk. hatályba lépését követő első okirat-módosításhoz, ezért a civil szervezetek 2017. március 15. napjáig a korábbi szabályok szerint működhetnek tovább

 A gyakorlatban kialakult anomáliákat rendezi a módosított Ptké. 12. § (4) bekezdése, amely egyértelművé teszi, hogy amennyiben a változásbejegyzési kérelem egyéb cégadat bejelentése miatt már nem illeték és költségtérítés mentes, akkor is csak olyan összegű illetéket kell megfizetni, amelyet az érintett egyéb adatváltozás után egyébként is fizetni kell (például: a korlátolt felelősségű társaságot terhelő kötelező tőkeemelés után járó magasabb összegű illetéket, akkor sem kell megfizetni, ha a cég ezzel egyidejűleg egyéb adatváltozást is bejelent).   

 A módosított Ptké. 13. § (2) bekezdése egy évvel meghosszabbította a korlátolt felelősségű társaságok esetében a hárommillió forint törzstőke felemelésére vonatkozó 2016. március 15-ei határidőt. Ennek értelmében a korlátolt felelősségű társaságok legkésőbb 2017. március 15. napjáig kötelesek a törzstőkéjüket felemelni vagy átalakulni, egyesülni azzal, hogy a tőkeemelésről kizárólag az új Ptk. rendelkezései alapján határozhatnak.  

 Fontos megjegyezni, hogy mindaddig, amíg a társaság nem dönt a törzstőke felemeléséről, nem határozhat az új Ptk. szerinti továbbműködésről sem, ezért addig az időpontig a Gt. rendelkezései vonatkoznak rá.  

Figyelem!

 A határidő hosszabbítás nem vonatkozik azokra a részvénytársaságokra, egyesülésekre, illetőleg a hárommillió forint törzstőkével rendelkező korlátolt felelősségű társaságokra, amelyeknek a létesítő okirata ellentétes az új Ptk. rendelkezéseivel, ezen gazdasági társaságok továbbra is 2016. március 15. napjáig kötelesek a létesítő okiratukat összhangba hozni a hatályos rendelkezésekkel.

 

2. TÁJÉKOZTATÓ A VÉGREHAJTÁSI ÜGYEK KÖZPONTI NYILVÁNTARTÁSÁRÓL, VALAMINT A VÉGREHAJTÁSI ÜGYEK AUTOMATIKUS ÜGYELOSZTÁSÁRÓL

A Magyar Közlönyben 2016. március 9-én került kihirdetésre a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar egyes feladatairól, valamint egyes igazságügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 5/2016 (III.8.) IM rendelet.

A rendelet egyebek mellett módosítja:

·        a bírósági végrehajtási eljárásban felszámítható általános költségátalány megfizetésének szabályairól szóló 8/2001 (IV.27.) IM rendeletet,

·        a bírósági végrehajtás szervezetéről szóló 16/2001 (X.26.) IM rendeletet,

·        a bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002 (I.17.) IM rendeletet.

A rendeletnek a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) működésére vonatkozó rendelkezései, így a központi, informatikai alapú ügynyilvántartó rendszerre vonatkozó szabályozás, az adatokra vonatkozó tanúsítvány kiállítása, végrehajtói pályázatokra vonatkozó rendelkezések a kihirdetést követő napon léptek hatályba. A rendelet a kihirdetését követő nappal módosította a 8/2001 (IV.27.) IM rendeletet annak rögzítésével, hogy az általános költségátalányt az egyetemlegesen felelős adósok ellen egyidejűleg elrendelt, ugyanazon végrehajtó által foganatosított ügyekben egyszer kell felszámítani.

A rendelet szerinti módosítás alapján 2016. szeptember 1-től a végrehajtható okiratokat a bíróságok kezelőirodái – önálló bírósági végrehajtó eljárása esetén – iratborítóval és kísérőjegyzékkel ellátva közvetlenül a Kar Hivatali szerve részére küldik meg. A gyermek átadására kiállított végrehajtási lappal együtt a végrehajtás alapjául szolgáló bírósági határozat másolatát, szellemi tulajdonjogok megsértése miatt indított perben hozott határozat végrehajtása esetén a végrehajtható okirat mellékletét képező hangfelvételt is megküldi a kezelőiroda a Kar Hivatali szervének.

A Kar Hivatali szerve a végrehajtható okiratok átvételét követően, azokat érkezési sorrendben osztja ki az ugyanazon járásbíróság mellett működő önálló bírósági végrehajtók között, a jelvény sorszámának megfelelően növekvő sorrendben. Ha a járásbíróság mellett működő valamennyi önálló bírósági végrehajtó kapott ügyet, a kiosztást a sorrendnek megfelelően, elölről kell kezdeni. A kiosztást követően a Kar Hivatali szerve a kísérőjegyzék átvett példányán feltünteti az önálló bírósági végrehajtót és a végrehajtási ügyszámot, majd a kísérőjegyzéket visszaküldi a bíróság kezelőirodájának.

Szintén 2016. szeptember 1-től lép hatályba azon rendelkezés, miszerint az ügyviteli befejezést megelőzően érkezett, ugyanazon adós ellen indult végrehajtási ügyet az az önálló bírósági végrehajtó kapja meg, akinek a részére az adós ellen indult korábbi ügy kiosztásra került. Ugyanígy az egyetemlegesen felelős adósok elleni végrehajtási ügyeket is ugyanazon önálló bírósági végrehajtó részére kell kiosztani.

Az eljáró végrehajtó nevéről, hivatali helyiségének címéről a Kar Hivatali szerve tájékoztatja a végrehajtást kérőt.

 

 

 VÁLTOZÓ JOGSZABÁLYOK - 2016. februári hatálybalépéssel

2016. februárban módosuló jogszabályok

1. Tájékoztató a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet módosításáról szóló 1/2016. (II. 9.) IM rendelet tárgyában

2016. február 9. napján kihirdetésre került a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet (Büsz.) módosításáról szóló 1/2016. (II. 9.) IM rendelet (a továbbiakban: rendelet). A rendelet 2016. február 10. napján lép hatályba.

 

A módosítás folytán a Büsz. 29. § b) pontjában felsorolt szabálysértési ügyek egy új, „szabálysértési perújítási fellebbezett ügy” ügycsoporttal egészülnek ki.

 

A módosítás szerint, ha a beadványt több, - a Pp. 394/M. § (1) bekezdése alapján az OBH által a honlapon közzétett – a kézbesítési rendszer által befogadható méretű részletben nyújtották be, a beadványhoz tartozó részleteket iratkezelési szempontból egységes beadványnak kell tekinteni.

 

A rendelet a kézbesítési rendszer útján megküldött beadványokra irányadó lajstromozási szabályokat egészíti ki az alábbiak szerint:

·        ha a beadvány munkaidőben érkezik meg a bírósághoz, munkaidőben lajstromozza,

·        ha a beadvány munkaidőn kívül érkezik meg, a beadvány lajstromozására a következő munkanapon, a munkaidő kezdetét követően kerül sor.

 

Ha a beadványt több részletben nyújtották be, a beadvány lajstromozásának időpontjára a beadványhoz tartozó utolsó részlet feltöltésének időpontja irányadó.

 

A rendelet hatályon kívül helyezi a Büsz. 75/E. § (2) bekezdésében található rendelkezést, miszerint ha a bírósághoz jogorvoslati kérelmet nyújtanak be elektronikus úton, akkor a bíróság a jogorvoslati kérelemről e bekezdés szerinti papír alapú másolatot készít, és azt terjeszti fel a másodfokú bíróság számára. A módosítás ezen rendelkezése 2016. július 1-jén lép hatályba.

 

2. TÁJÉKOZTATÓ a polgári eljárásban a tárgyalás, valamint a személyes meghallgatás zártcélú távközlő hálózat útján történő megtartásáról szóló 3/2016. (II. 22.) IM rendelet tárgyában

 2016. február 22. napján kihirdetésre került a polgári eljárásban a tárgyalás, valamint a személyes meghallgatás zártcélú távközlő hálózat útján történő megtartásáról szóló 3/2016. (II. 22.) IM rendelet. A rendelet – a 7. § kivételével – 2016. február 23. napján lép hatályba.

 1. A rendelet hatálya

 

o  A rendelet hatálya a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) alapján a tárgyalás, valamint a személyes meghallgatás (a továbbiakban együtt: tárgyalás) zártcélú távközlő hálózat útján történő megtartásának részletes szabályaira terjed ki.

 

2. A tárgyalás zártcélú távközlő hálózat útján történő megtartásának részletes szabályai

 

o   A rendelet szerint a zártcélú távközlő hálózat működésének biztosításához szükséges feltételekkel rendelkező bíróság vagy egyéb szerv elkülönített helyiséget biztosít a meghallgatáshoz.

 

Az elkülönített helyiségben a kamerát úgy kell elhelyezni, hogy:

·        a felvételen egyidejűleg látható legyen az ott tartózkodó valamennyi személy,

·        a helyiség minden pontja látható legyen a tárgyalás kitűzött helyszínén jelen lévő bíró, bírósági titkár számára.

 A kamerát mozgatni és a látószögét változtatni a meghallgatás során nem lehet.

o   A rendelet lehetőséget ad további kamerák elhelyezésére, amelyet a bíró / bírósági titkár közvetlenül vagy közvetve irányíthat.

 

o   A rendelet annak érdekében, hogy az elkülönített helyiségben jelen lévő is követhesse a tárgyalás menetét, a tárgyalás kitűzött helyszínén is – az elkülönített helyiséggel szemben támasztott követelményekkel megegyező – technikai követelményeket ír elő

o   A zártcélú távközlő hálózat útján tartott tárgyalás technikai és személyi feltételeit

- a zártcélú távközlő hálózat útján történő tárgyalást elrendelő bíróság,

- a zártcélú távközlő hálózat működésének biztosításához szükséges feltételekkel rendelkező bíróság, vagy

- ilyen feltételekkel rendelkező egyéb szerv

biztosítja.  

o   A tárgyaláson a bíróság a technikai eszközök működését biztosító kezelő személy segítségével gondoskodik a közvetítésről, akire az igazságügyi alkalmazottakra irányadó titoktartási szabályok vonatkoznak.

 

o   A tanú elkülönített helyiségben való kihallgatása esetén, ha a bíróság a tanú adatait zártan kezeli, a tanú személyi adatainak kamerába történő bemutatása alatt biztosítani kell, hogy azokat kizárólag a tárgyalás kitűzött helyszínén jelen lévő bíró / bírósági titkár tekinthesse meg.

 

o   A rendelet a technikai követelmények meghatározásán túl lehetőséget biztosít hangfelvétel vagy kép- és hangfelvétel készítésére is. A felvételt az iratoktól elkülönítetten, zártan kell kezelni és a jogerős befejezéstől számított 5 évig kell megőrizni.

 

o   A felvételt a felek, az ügyész és az eljárásban részt vevő egyéb személyek ügyfélfogadási időben meghallgathatják, illetve tekinthetik meg, arról másolatot készíteni nem lehet.

 

o   A zártcélú távközlő hálózat útján tartott tárgyalásról készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell a zártcélú távközlő hálózat útján történt meghallgatás lefolytatásának körülményeit.

 

VÁLTOZÓ JOGSZABÁLYOK - 2015. decemberi hatályba lépéssel

1. A bírósági végrehajtói díjszabásáról szóló 35/2015. (XI.10.) IM rendelet

A 2015. november 10. napján kihirdetésre került a bírósági végrehajtói díjszabásról szóló új IM rendelet.

Az új díjszabási rendelet 2015. december 11. napján lép hatályba. 

A kodifikáció elsődleges célja a végrehajtót megillető díjak, és a díjszabási rendszer átláthatóbbá tétele volt.

Az OBH a kodifikáció során a racionalizálás, a végrehajtást kérők és adósok terheinek csökkentése, és mindenekelőtt a bíróságok ügyterhének, kiadásainak csökkentése érdekében fogalmazta meg módosító javaslatait. E javaslatok közül a jogalkotó számos indítványt beépített az új jogszabályba.

1.1. Az IM rendelet főbb - a korábbi szabályozáshoz képest - új, illetve módosult rendelkezései:

·        a költségátalány összege a jövőben a végrehajtói irodák fenntartását hivatott szolgálni, példálózó felsorolást ad e költségek tekintetében, azonban annak mértéke nem változott,

·        szinte minden költség vonatkozásában meghatározza annak maximális összegét és felső határát,

·        a munkadíj összegének felső határa 1 millió forint, azonban a munkadíj százalékos mértéke nem csökkent,

·        konkrétabban határozza meg a helyszíni eljárási cselekmény foganatosításáért járó költségeket, új elemként határozza meg az utazási költségátalányt,

·        a behajtási jutalék mértéke csökkent, szintén meghatározásra került annak maximális összege,

·        pontosításra kerültek az eljárás kezdetén megfizetendő költségek, és azok összege, és nőtt a felső összeghatár,

·        konkretizálja a rendelet az eljárás kezdetén a végrehajtó által elkérhető készkiadás összegét,

·        kizárólag a Vht. 52.§ d) pontja alapján szünetelő eljárás újraindulásakor kell újból költségátalányt fizetni.

1.2. Az új díjszabási rendelet bíróságokat érintő legfontosabb újítása azonban a 32.§-ban foglalt rendelkezés, mely módosítja a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 15/E. §-át.

E szerint a jövőben a költségmentes ügyekben a végrehajtót az eljárás kezdetén megillető költségeket nem a törvényszékek gazdasági hivatalai előlegezik, illetve a követelés behajthatatlansága esetén nem a GH-k egészítik ki a költségeket. E feladatot a hatályba lépést követően a rendelet a Magyar Bírósági Végrehajtói Karhoz (továbbiakban: MBVK) telepíti. Ezzel csökkennek a törvényszékek kiadásai, illetve a GH-k munkaterhe.

A rendelet a kihirdetést követő 31. napon (2015. december 11. napján) lép hatályba, és a folyamatban lévő eljárásokban a hatályba lépést követően tett díjfizetési felhívásra, díjjegyzék elkészítésére irányuló végrehajtói intézkedésre kell alkalmazni.

·       E szerint a hatályba lépést követően indult végrahajtási ügyekben kiállított díjfizetési felhívást a GH-k már nem fogadhatják be, a költségelőlegezés a MBVK feladata.

 

·       Ugyanígy a fenti napot követően indult végrehajtási ügyekben kiállított díjjegyzéket (gyermektartásdíj iránti végrehajtásban, behajthatatlanság esetén) sem fogadhatják be a GH-k. A munkadíj fennmaradt részét a MBVK fizeti meg.

 

·       Mivel az eddig megelőlegezett költségeket a hatályba lépést megelőzően kiállított díjfizetési felhívás alapján fizették ki a GH-k, a követelés behajtása esetén a végrehajtó a GH-k részére téríti meg azokat.

 

·       Ugyanígy a továbbiakban is a törvényszékek költségvetési számlájára (előirányzat felhasználási keretszámla) kerül átutalásra a le nem rótt végrehajtási illeték fedezésére befolyt összeg.

2. Az Európa Tanácsnak a gyermekek szexuális kizsákmányolás és szexuális zaklatás elleni védelméről szóló Egyezménye kihirdetéséről, valamint ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi XCII. törvény

2.1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) módosítása

A Btk. 52.§ (3) bekezdése 2015. december 1-től módosul, a változás lényege:

A kiskorú veszélyeztetése bűncselekmény elkövetője is eltiltható bármely olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében 18. életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását végzi, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll.

2.2. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása

A 2009. évi XLVII. törvény 59.§ c) pont cb) alpontja 2015. december 1-től módosul az alábbiak szerint:

A büntetőeljárás alá vont személyek DNS profiljának nyilvántartásában annak az adatait is nyilvántartani kell, akivel szemben a 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő szexuális erőszak (Btk. 197. § (5) bekezdés), prostitúció elősegítése (Btk. 201. § (1) bekezdés c.,) és szeméremsértés (Btk. 205. § (2) bekezdés) miatt indult büntetőeljárás.

 

VÁLTOZÓ JOGSZABÁLYOK - 2015. novemberi hatályba lépéssel

1. A bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi CLI. törvény

1. Hatályba lépés:

A törvény 2015. november 1. napján lép hatályba.

2. A törvénnyel módosított jogszabályok:

-        A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.)

-        Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.)

-        A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ást.)

-        A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv.tv.)

3. A sértett halála esetén jogai gyakorlására fellépő személyek köre bővül

- a Be. 51.§ (3) bekezdésében természetes személy,

- a Be. 51.§ (3a) bekezdésében egyházi vagy vallási tevékenységet végző szervezet vallásos szertartást végző hivatásszerűen végző tagja,

- a Be.53.§(2) bekezdésében pótmagánvádló

esetén.

A sértett és jogait gyakorló személyek értesítési jogosultsága bővül a sértettet érintő bűncselekményekkel összefüggésben a Be. 51.§ (4) bekezdésében.

4. A hatósági kommunikáció részletesebb szabályozása

A Be. 62/A.§ pontosítása a hatóság tagjai, mind a szóbeli, mind az írásbeli kommunikáció során fokozott figyelemmel, egyéniesítve kötelesek eljárni a tájékoztatási kötelezettség teljesítésekor, melyre figyelemmel kell lenni a kiskorú idézésének, értesítésének tartalmára is (Be. 67.§ (7) bek.).

5. A sértettre vonatkozó különös rendelkezések

A törvény kiegészül a

- Be. 62./B. §-al, amely a hatóság körültekintő eljárását írja elő a terhelt és a sértett együttes jelenlétét igénylő cselekményeknél, másrészt a Be. 62/C. § bevezeti a különleges bánásmódot igénylő sértett fogalmát és ezzel kapcsolatos garanciákat határoz meg.

6. Másolat kiadása a feljelentésről, igazolás kiállítása

A Be. 70/B.§ (3) bekezdése rögzíti a feljelentésről adható másolat, illetve a feljelentés megtételéről kiadandó igazolás szabályait.

7. A nyomozó hatóság eljárásának szabályai a sértetti jogokra figyelemmel

- a sértettel azonos nemű kihallgató személy lehetősége,

-a tizennegyedik életévet be nem töltött személy vallomását kép- vagy hangfelvevővel rögzíteni kell (nyomozási bíró eljárásakor is),

-a sértett kihallgatásánál jelenlévő személyek köre bővül.

8. A tárgyalás nyilvánosságának kizárása, a vádlott tárgyalóteremből eltávolítása, zárt célú távközlő hálózat útján történő kihallgatás

- a különleges bánásmódot igénylő sértett, valamint tanú érdekében is lehetséges.

9. Illetékmentes a büntetőügyekben

A feljelentő részére a szóban tett feljelentésről készült jegyzőkönyv másolata, illetve az írásbeli feljelentés megtételét igazoló irat másolata.

10. Tanúgondozó

Az Ást. 4.§ (5) bekezdése is szabályozza, hogy a bírósági tárgyalásra idézett tanú a megfelelő tájékoztatás érdekében a bírósági tanúgondozóhoz fordulhat.

11. Büntetés-végrehajtási intézet értesítése

A sértett Be. 51.§ (4) bekezdése szerinti értesítése iránti kérelmet a bíróság megküldése alapján kell a fogvatartotti nyilvántartásban rögzíteni.

 

2. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) közbeszerzésekről szóló törvény alapján indult felülvizsgálati eljárásokra vonatkozó illetékességi szabályainak módosítása

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXIII. törvény 2015. november 1-i hatállyal módosítja a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt az alábbiak szerint.

A közbeszerzésekről szóló törvény alapján indult felülvizsgálati eljárásokra vonatkozó illetékességi szabályok:

A közbeszerzésekről szóló törvény alapján indult felülvizsgálati eljárásokra vonatkozó illetékességi szabályok módosulnak, kimondva - az ajánlatkérő székhelyétől függően - a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, illetve a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagos illetékességét.

Így a közbeszerzésekről szóló törvény alapján indult közigazgatási perekben kizárólagosan illetékes

a) a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, ha az ajánlatkérő székhelye Bács-Kiskun megye, Békés megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Csongrád megye, Hajdú-Bihar megye, Heves megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Nógrád megye vagy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén; illetve

b) a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, ha az ajánlatkérő székhelye Budapesten, valamint Baranya megye, Fejér megye, Győr-Moson-Sopron megye, Komárom-Esztergom megye, Pest megye, Somogy megye, Tolna megye, Vas megye, Veszprém megye vagy Zala megye területén található.

 VÁLTOZÓ JOGSZABÁLYOK - 2015. októberi hatályba lépéssel

1. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló 2015. évi CXXXIX. törvény

2015. július 13. napján kihirdetésre került a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló 2015. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Módtv.).

A Módtv. 2015. október 1. napján lép hatályba.

A Módtv. az önálló kaszinójáték önálló játékfajtaként, a távszerencsejáték szervezéstől független bevezetése mellett a felelős játékszervezés elvét és ennek keretében a játékosok védelmét a szerencsejáték szervezők alapvető kötelezettségévé teszi.

A Módtv. a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 1. §-át kiegészíti a (6a) bekezdéssel, melynek értelmében,

  • ha a bíróság a személyt cselekvőképességet teljesen korlátozó vagy játékfüggőség, játékszenvedély miatt az ezzel kapcsolatos jognyilatkozatait érintő ügycsoport tekintetében részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezi,
  • az elsőfokú határozatot hozó bíróság e tényről, valamint a határozat jogerőre emelkedésének időpontjáról
  • a jogerő beálltától – másodfokú eljárás esetén az iratoknak az elsőfokú bírósághoz való érkezésétől – számított 8 napon belül
  • értesíti az állami adóhatóságot.

2. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, továbbá egyes más törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXIX. törvény

2.1. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosítása

 

2015. október 1. napjával módosul az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény.

  • Adatvédelmi incidens fogalmának bevezetése

 

Adatvédelmi incidens: Személyes adat jogellenes kezelése vagy feldolgozása, így különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés.

  • Adatvédelmi incidenssel kapcsolatos nyilvántartás vezetése

- Az adatkezelő - ha belső adatvédelmi felelőssel rendelkezik, a belső adatvédelmi felelős útján - az adatvédelmi incidenssel kapcsolatos intézkedések ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása céljából - nyilvántartást vezet.

- A nyilvántartás tartalmazza:

Ø  az érintett személyes adatok körét,

Ø  az adatvédelmi incidenssel érintettek körét és számát,

Ø  az adatvédelmi incidens időpontját, körülményeit, hatásait és

Ø  az elhárítására megtett intézkedéseket, valamint

Ø  az adatkezelést előíró jogszabályban meghatározott egyéb adatokat.

 

  • Az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv nem köteles eleget tenni az adatigénylésnek

 

- Az adatigénylésnek az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv nem köteles eleget tenni abban a részben, amelyben

Ø  az azonos igénylő által egy éven belül benyújtott, azonos adatkörre irányuló adatigényléssel megegyezik,

Ø  feltéve, hogy az azonos adatkörbe tartozó adatokban változás nem állt be.

 

- Az adatigénylésnek az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv nem köteles eleget tenni, ha

Ø  az igénylő nem adja meg nevét,

Ø  nem természetes személy igénylő esetén megnevezését, valamint

Ø  azt az elérhetőséget, amelyen számára az adatigényléssel kapcsolatos bármely tájékoztatás és értesítés megadható.

3. A jogi szakvizsgáról szóló 5/1991. (IV.4.) IM rendelet módosításáról szóló 25/2015. (IX.25.) IM rendeletről

2015. szeptember 25. napján kihirdetésre került a jogi szakvizsgáról szóló 5/1991. (IV.4.) IM rendelet módosításáról szóló 25/2015. (IX.25.) IM rendelet.

Az IM rendelet 2015. október 1-jén lép hatályba.

Az IM rendelet hatálybalépését követően a jogi szakvizsgára kizárólag elektronikus úton, az Igazságügyi Minisztérium erre a célra kialakított informatikai felületén (a továbbiakban: Jogi Szakvizsga Rendszer) lehet jelentkezni.

A teljes joggyakorlat teljesítését igazoló okiratokat és a jogi végzettséget igazoló doktori oklevelet a Jogi Szakvizsga Rendszerben történő regisztrációval egyidejűleg elektronikus dokumentumként kell csatolni.

A vizsgadíjat, a pótvizsga és megismételt részvizsga díját a jelentkezéskor, illetőleg a pótvizsgára, valamint a megismételt vizsgára való jelentkezéskor a Jogi Szakvizsga Rendszeren keresztül – elektronikus úton – kell megfizetni.

Garanciális szabályként rögzítésre került az is, hogy amennyiben a jelölt által csatolt elektronikus igazolások valódiságával kapcsolatban kétség merül fel, a minisztérium felhívja a jelöltet az eredeti okiratok bemutatására.

Fontos megjegyezni, hogy a jövőben nem szükséges a jogi végzettséget igazoló doktori oklevél közjegyző által hitelesített másolatát csatolni.

A jelentkezés új szabályait csak az IM rendelet hatályba lépését követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni azzal, hogy a már megkezdett jogi szakvizsga esetében a jelölt – választása szerint – további vizsgajelentkezését és esetleges halasztási kérelmét a rendelet hatálybalépését megelőző szabályok szerint is benyújthatja.

 

VÁLTOZÓ JOGSZABÁLYOK - 2015. szeptemberi hatályba lépéssel

I. A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény

1. A törvény célja, alapelvei

  • hogy a fizetési nehézségekkel küzdő természetes személyek adóssága az ehhez szükséges vagyon és jövedelem felhasználásával, szabályozott keretek között rendezésre kerüljön és fizetőképességük helyreálljon;

  • az adósságrendezési eljárásba felhívás ellenére szabályszerűen be nem jelentett hitelezői követelés az adóssal, adóstárssal (a továbbiakban együtt: adós) szemben az adósságrendezési eljárás időtartama alatt nem érvényesíthető, a követelés nem kamatozik, a követelés érvényesítésére irányuló hitelezői cselekmények az elévülést nem szakítják meg.

2. A törvény hatályba lépésének időpontja

2015. szeptember 1.

Átmeneti rendelkezések:

2016. szeptember 30. napjáig csak az az adós kezdeményezheti, akinek a pénzügyi intézménnyel szemben:

  • deviza vagy devizaalapú kölcsönszerződés és lízingszerződés tekintetében 2015. április 30-án

  • forintalapú kölcsönszerződés és lízingszerződés tekintetében 2015. szeptember 30-án – az Elszámolási törvény alapján – hátraléka van, és emiatt a pénzügyi intézmény a szerződést felmondta, vagy lejárttá tette, vagy

  • az adós ellen végrehajtási eljárás van folyamatban (pl. a jelzálogjoggal terhelt lakóingatlant a hitelező végrehajtási eljáráson kívül értékesítésre kijelölte, vagy végrehajtási eljárásban már lefoglalták, vagy a zálogjogosult kielégítési joga megnyílt) és emiatt a lakóingatlant árverésre kitűzhetik, és

  • az adós jelzálogjoggal terhelt lakóingatlana, vagy a pénzügyi intézménnyel kötött lízingszerződés tárgya olyan lakóingatlan, amely az adós, adóstárs vagy közeli hozzátartozójának a bejelentett és tényleges lakóhelye 2015. május 15-én.

2016. október 1-jétől az az adós kezdeményezheti

  • aki megfelel a törvény szerinti feltételeknek, és nem esik kizáró okok alá,

akinek a tartozásai meghaladják az adósságrendezésbe vonható vagyonát, de nem érik el a vagyon 200 %-át (a vagyonba beleértendő az adós öt évre számított, adósságrendezésbe vonható várható bevétele is.

 

3. Az adósságrendezés kezdeményezésének együttes feltételei:

  • az adósnak (önálló adósi vagy adóstársi minőségében) összességében – kamattal és járulékokkal együtt – egy vagy több, összesen legalább 2 millió forint, de legfeljebb 60 millió forint, hatósági vagy bírósági úton érvényesíthető tartozása van,

  • a tartozások meghaladják az adós adósságrendezésbe tartozó vagyonát, de nem haladhatják meg az adós vagyonának 200 %-át (a vagyonba beleértendő az adós, adóstárs öt évre számított, adósságrendezésbe vonható várható bevétele is),

  • a tartozások legalább 80 %-a az adós által elismert vagy nem vitatott,

  • a tartozások között legalább egy olyan van, amely már legalább 90 napja lejárt esedékességű, és kamatokkal, járulékokkal együtt meghaladja az 500 000 forintot,

  • a tartozások közül a hátrasorolt követelések száma nem haladja meg az ötöt,

  • a tartozások között van fogyasztói hitelviszonyból eredő tartozás vagy olyan hitelviszonyból eredő tartozás, amely az adós, adóstárs egyéni vállalkozásának finanszírozásával függ össze,

  • a tartozások egyike sem keletkezett olyan jogerős bírósági határozattal, amely az adós polgári vagy büntetőjogi felelősségét állapította meg olyan jogutód nélkül megszűnt társas vállalkozással összefüggésben, ahol az adós a tartozásokért való korlátlan helytállási kötelezettségének nem tett eleget vagy a korlátozott tagi felelősséggel jogellenesen visszaélt, vagy mint vezető tisztségviselőnek jogerősen megállapították a felelősségét a megszűnt vállalkozás hitelezőinek érdekeit sértő cselekmények miatt.

 

Adósságrendezési eljárás a következő körülmények valamelyike esetén kezdeményezhető:

  • fizetési késedelem vagy nemteljesítés miatt egyetlenegy hitelező sem mondta fel, illetve még nem tette lejárttá a hitelszerződést,

  • legalább egy hitelező a nemfizetés, vagy fizetési késedelem miatt a szerződést már felmondta vagy lejárttá tette,

  • legalább egy hitelező a fizetési késedelem vagy nemfizetés esetén már megindította a követelésérvényesítési eljárást (pl. szerződés felmondása, fizetési meghagyásos eljárás, per, a fizetés jogalapját és összegét megállapító közigazgatási határozat, zálogtárgy értékesítésének kezdeményezése, végrehajtási eljárás kezdeményezése),

  • a hitelezői követelések valamelyike már végrehajtás alatt áll, vagy a zálogtárgy értékesítése folyamatban van.

 

4. Bíróságon kívüli adósságrendezés

  • főszabály szerint a bírósági eljárást megelőzi a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás, amely lefolytatására a főhitelező jogosult, ennek eredménytelensége esetén lehet előterjeszteni bírósági adósságrendezési eljárást;

  • az eljárás megvizsgálása a főhitelező koordinálásával és közreműködésével történik, a főhitelező látja el az adós és a hitelezők között az adósságrendezésre vonatkozó polgári jogi megállapodás előkészítésével és megkötésével összefüggő feladatokat.

 

5. Családi Csődvédelmi Szolgálat, a családi vagyonfelügyelő feladatköre

  • a Családi Csődvédelmi Szolgálat központi szerve az Igazságügyi Hivatal szervezeti egysége, területi szervei a kormányhivatalokban felállításra kerülő szervezeti egységek;

  • a családi vagyonfelügyelő a bírósági adósságrendezési eljárásban közreműködő, a Családi Csődvédelmi Szolgálat által kijelölt fizetésképtelenségi szakértő, a bírósági adósságrendezési eljárás során a bíróság számára szakmai előkészítő és közreműködő feladatokat lát el, felügyeli az adós gazdálkodását és elvégzi a törvényben számára meghatározott egyéb feladatokat.

 

6. Bírósági adósságrendezési eljárás

  • ha az adósnak nincs főhitelezője, az adós a bírósági adósságrendezés iránti kérelmét a lakóhelye szerinti területi Családi Csődvédelmi Szolgálat útján terjeszti elő a bírósághoz;

  • a bíróságon kívüli adósságrendezés sikertelen lefolytatása esetében az adós bírósági adósságrendezés iránti kérelmét a Családi Csődvédelmi Szolgálat postai úton juttatja el az adós lakóhelye szerinti hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnak.

6.1. A bírósági adósságrendezési eljárás általános szabályai

  • a bírósági eljárás polgári nemperes eljárás;

  • az eljárásra az adós lakóhelye szerinti illetékes törvényszék székhelyén működő járásbíróság, a Fővárosi Törvényszék területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékes;

  • azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket a törvény külön nem szabályoz, a Polgári perrendtartás szabályait a nemperes eljárások sajátosságaiból eredő, valamint az alábbiakban megjelölt eltérésekkel kell alkalmazni:

a) szünetelésnek,

b) felfüggesztésnek (kivéve ha az adós vagyonát bűnügyi zárlat alá vették),

c) félbeszakadásnak (kivéve az adós elhalálozását),

d) perbehívásnak, illetve perbevonásnak (kivéve a jogutódlás esetét),

e) beavatkozásnak,

f) díj- és költségmentességnek, valamint illeték- és költségfeljegyzésnek, továbbá

g) a Családi Csődvédelmi Szolgálat vagy a családi vagyonfelügyelő előtt teljesítendő eljárási cselekmény elmulasztása igazolásának nincs helye;

 

  • első fokon bírósági titkár önálló aláírási joggal, az érdemi határozatok meghozatalára is jogosult, de kizárólag bíró hozhatja meg az alábbi határozatokat:

  • bírósági adósságrendezési eljárásban kötött egyezség jóváhagyása, módosítása, hatályon kívül helyezése,

  • bírósági adósságtörlesztési határozat és annak módosítása,

  • az eljárást lezáró, az adós mentesítését kimondó határozat,

  • a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás és a bírósági adósságrendezési egyezség hatálya megszűnését kimondó határozat;

  • az a hitelező, aki a bírósági adósságrendezési eljárás elrendeléséről szóló hirdetmény közzétételét követő 30 napon, de legkésőbb 365 napos jogvesztő határidőn belül követelését szabályszerűen nem jelenti be, nyilvántartásba-vételi díjfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a bíróssági adósságrendezési eljárásban nem vehet részt;

  • a bírósági adósságrendezési eljárás során kötött egyezségben és adósságtörlesztési határozatban az eljárásban részt nem vevő hitelező követelését kielégíteni vagy bármilyen más módon figyelembe venni nem lehet, követelését csak a bírósági adósságrendezési eljárás jogerős befejezését követően érvényesítheti, feltéve, ha az még nem évült el.

 

6.2. A bírósági adósságrendezés elrendelése és annak joghatásai

  • ha a bírósági adósságrendezés iránti kérelmet nem kellett hivatalból elutasítani, vagy a hatáskörrel, illetékességgel rendelkező bírósághoz áttenni, a bíróság elrendeli a bírósági adósságrendezést;

  • a végzés ellen csak a hitelező nyújthat be fellebbezést;

  • a bírósági adósságrendezés elrendelésének napja a bírósági adósságrendezést elrendelő végzés jogerőre emelkedésének napja.

Joghatásai:

  • az adós pénzfizetési kötelezettsége nemteljesítéséhez vagy késedelmes teljesítéséhez fűződő jogkövetkezmények csak azon pénzfizetési kötelezettségre nézve állnak be, amelyet a törvény külön rendelkezése, valamint a bíróság határozata alapján teljesíteni kell;

  • a bírósági adósságrendezési eljárásban részt vevő hitelező szabályszerűen bejelentett, lejárt követelése tekintetében az elévülés a bírósági adósságrendezés kezdő időpontjában (ha a követelés ezt követően keletkezett, akkor a követelés bejelentésének időpontjában) megszakad;

  • a bírósági adósságrendezés kezdő időpontjától az adós ellen az adósságrendezés körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést és azok biztosítékait csak az adósságrendezési eljárás keretében lehet érvényesíteni;

  • a bírósági adósságrendezés kezdő időpontjában az adós, adóstárs és az eljárásban kötelezettként részt vevő egyéb kötelezett ellen folyamatban lévő végrehajtást a végrehajtást foganatosító bíróság (hatóság) a családi vagyonfelügyelő értesítésének kézhezvételekor haladéktalanul hivatalból felfüggeszti (a végrehajtás felfüggesztése nem érinti a végrehajtás során már foganatosított lefoglalás, biztosítási intézkedés, zár alá vétel, zárlat hatályát).

 

6.3. Bírósági döntés az adósságrendezési egyezségről, az egyezség módosításáról

6.3.1. Az egyezség jóváhagyása:

  • ha a családi vagyonfelügyelő által előkészített egyezség a jogszabályoknak megfelel, a bíróság végzéssel jóváhagyja;

  • az egyezséget jóváhagyó végzés ellen az adós, a hitelező, továbbá – a rá vonatkozó rész tekintetében – az egyéb kötelezett nyújthat be fellebbezést;

  • kényszeregyezség: a bíróság által jóváhagyott egyezség hatálya minden, a bírósági adósságrendezési eljárásban részt vevő hitelezőre kiterjed, a szavazásban való részvétel és a leadott szavazat tartalmától függetlenül;

  • az egyezség alapján a vitatott követelés kielégítésére csak akkor kerülhet sor az erre elkülönített tartalékból, ha a követelés fennállását jogerős határozat már megállapította és ezt a vagyonfelügyelőnek bemutatták;

  • az egyezség a bíróssági adósságrendezést megszüntető végzésének jogerőre emelkedésével veszti hatályát.

6.3.2. Az egyezség módosítása:

  • az egyezség módosítását az adós legfeljebb kétszer kezdeményezheti és csak kivételes esetben, akkor ha személyi, vagyoni körülményeiben, jövedelmi helyzetében előre nem látható olyan rendkívüli esemény következett be vagy olyan kedvezőtlen változás állt be, amelyek miatt az egyezség eredeti feltételekkel történő teljesítésére tartósan nem képes, és ezt a méltányolható körülményt igazolja;

  • a kérelmet a családi vagyonfelügyelőnél kell előterjeszteni;

  • az egyezségmódosítás akkor jön létre, ha az arra irányuló javaslatot – az egyezség módosítására irányuló kérelem feleknek történő kézbesítésétől számított 90 napon belül – az adós, a hitelezők, követelésarányosan és súlyozással számított szavazatok legalább egyszerű többségével támogatták, és az egyezségmódosítást a főhitelező is támogatja.

 

6.4. Adósságrendezési egyezség végrehajtása

6.4.1. Az eljárás befejezetté nyilvánítása:

  • ha a záró elszámolás adatai szerint az adós és az adóstárs az egyezségben vállalt kötelezettségeit teljesítette, a bíróság a bírósági adósságrendezési eljárást végzéssel befejezetté nyilvánítja, és mentesíti az adóst és az adóstársat az adósságrendezésbe bejelentett követelések megfizetése alól;

  • a mentesítő végzés folytán az eljárásban részt vevő hitelezők mindazon követelései megszűnnek, melyeket az egyezséget (egyezségmódosítást) jóváhagyó végzés alapján az egyezség végrehajtása alatt nem kellett megfizetni;

  • a végzés ellen csak a hitelező nyújthat be fellebbezést;

  • a mentesítő határozat jogerőre emelkedése napján az adósságrendezés befejeződik.

 

6.4.2. Adósságtörlesztési eljárás elrendelése:

  • ha a záró elszámolás adatai szerint az adós, adóstárs az egyezségben meghatározott hitelezői követeléseket az egyezségben (egyezségmódosításban) meghatározott módon nem fizette meg, a bíróság az egyezséget jóváhagyó végzést hatályon kívül helyezi, és egyben elrendeli az adósságtörlesztési eljárás lefolytatását;

  • a végzés ellen csak az adós és az adóstárs nyújthat be fellebbezést.

6.5. Adósságtörlesztési végzés jóváhagyása, módosítása

6.5.1. Adósságtörlesztési végzés jóváhagyása

  • ha az adósságtörlesztési terv a törvényben foglaltaknak megfelel, a bíróság végzéssel jóváhagyja,

  • a végzés ellen az adós, a hitelező, továbbá – a rá vonatkozó rész tekintetében az egyéb kötelezett nyújthat be fellebbezést.

6.5.2. Adósságtörlesztési végzés módosítása

  • az adós az adósságtörlesztési határozat módosítását kivételes esetben, akkor kezdeményezheti, ha személyi, vagyoni körülményeiben, jövedelmi helyzetében előre nem látható olyan rendkívüli esemény következett be vagy olyan kedvezőtlen változás állt be, amelyek miatt az adósságtörlesztési terv eredeti feltételekkel történő teljesítésére tartósan nem képes, és ezt a méltányolható körülményt igazolja;

  • az adósságtörlesztési határozat módosításáról a bíróság végzést hoz;

  • a végzés ellen csak az adós élhet fellebbezéssel;

  • ha a bíróság az adósságtörlesztési határozat módosítását nem hagyja jóvá, az adós, adóstárs a korábban meghozott határozatban foglaltakat köteles teljesíteni.

 

6.6. Az adósságrendezési eljárás megszüntetése

  • vagy kérelemre vagy hivatalból szüntethető meg, és egyidejűleg hatályon kívül kell helyezi az adósságrendezési egyezséget (az egyezségmódosítást) jóváhagyó végzést, továbbá az adósságtörlesztési végzést;

  • az egyezség (egyezségmódosítás) az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedésével válik hatálytalanná;

  • az adósságrendezési eljárás megszüntetése esetén a hitelezők az adóstól teljes összegben követelhetik a lejárt és az esedékessé váló követeléseiket;

  • a megszüntető végzéssel szemben az adós, adóstárs fellebbezhet, a többi fél csak a költségek viseléséről szóló rendelkezéssel szemben élhet fellebbezéssel;

  • a végzés jogerőre emelkedésének napján megszűnnek az adóst és a hitelezőket az adósságrendezésre tekintettel megillető jogok és kötelezettségek, az adósságrendezés elrendelését megelőzően elrendelt végrehajtást folytatni kell.

 

6.7. Mentesítési eljárás

  • az ötéves adósságtörlesztési időszak leteltét követően – ha az adósságtörlesztési időszakot a bíróság meghosszabbította, annak lejártát követően – ha az adós, adóstárs és az eljárásban vagyonával részt vevő egyéb kötelezett a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásban, az egyezségben vagy az adósságtörlesztési határozatban foglaltakat teljesítette, a bíróság a záró elszámolás alapján mentesítő határozatot hoz;

  • amennyiben az adósságtörlesztési időszak végén a bíróság a zárómérleg alapján azt állapítja meg, hogy a hitelezők nem jutottak a törvény szerinti minimális megtérüléshez, a bíróság a törlesztési időszakot legfeljebb 2 évvel meghosszabbítja és felhívja az adóst, adóstársat, hogy a hitelezők minimális megtérülésének biztosításához szükséges összeget a családi vagyonfelügyelő által kezelt adósságtörlesztési számlára 30 napon belül fizesse meg.

 

6.8. Bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatálya megszűnésének bírósági megállapítása

  • bármelyik, a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásban részt vett hitelező az adós lakóhelye szerint illetékes törvényszék székhelyén működő járásbíróság előtt kérheti a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatálya megszűnésének megállapítását arra hivatkozással, hogy

  1. az adós az adósságrendezésbe tartozó vagyont a hitelezők elől elvonta, eltitkolta, vagy valamely hitelezőt előnyben részesített, vagy

  2. az adós a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban foglalt kötelezettségeit nem teljesítette, ezért a szerződésben a megállapodás hatályának megszűnésére vonatkozóan megállapított feltétel bekövetkezett;

  • a kérelmet a Családi Csődvédelmi Szolgálat útján kell előterjeszteni;

 

  • ha a kérelem előterjesztésének helye van és a kérelem megalapozott, a bíróság végzéssel megállapítja a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatálya megszűnését, egyébként a kérelmet végzéssel elutasítja.

 

6.9. Bírósági adósságrendezési egyezség hatálya megszűnésének bírósági megállapítása

  • bármelyik, a bírósági adósságrendezési egyezségkötésben részt vevő hitelező az adós lakóhelye szerint illetékes törvényszék székhelyén működő járásbíróság előtt kérheti a bírósági adósságrendezési egyezség hatálya megszűnésének megállapítását, ha

  1. az egyezségben a szerződés futamidejét vagy törlesztési feltételeit úgy határozták meg, hogy az a mentesítő bírósági határozattal lezárt egyezség időtartamán túlnyúlik, és

  1. az adós ebben az időszakban a fizetési kötelezettségeit nem teljesítette, ezért az érintett hitelező vonatkozásában az adósságrendezési egyezség hatályának megszűnésére vonatkozóan megállapított feltétel bekövetkezett;

  • a kérelmet a Családi Csődvédelmi Szolgálat útján kell előterjesztetni;

  • ha a kérelem előterjesztésének helye van és a kérelem megalapozott, a bíróság végzéssel megállapítja a bíróságon kívüli egyezség hatályának megszűnését.

 

6.10. A mentesítő határozat hatályon kívül helyezése

  • bármelyik, a bírósági adósságrendezési eljárásban részt vett hitelező a jogerős mentesítő határozat hatályon kívül helyezését kérheti a korábban eljáró bíróság előtt a bíróság által az adósságrendezési eljárásban figyelembe nem vett tényre, bizonyítékra vagy olyan jogerős bírósági vagy hatósági határozatra történő hivatkozással, amelynek alapján megállapítható, hogy az adós a bírósági adósságrendezési eljárás alatt

  1. a bírósági adósságrendezésbe tartozó vagyont a hitelezők elől elvonta, eltitkolta, vagy

  2. valamely hitelezőt a törvényben, a bírósági adósságrendezési egyezségben vagy az adósságtörlesztési határozatban foglalt szabályok megszegésével előnyben részesített;

  • a kérelem előterjesztésének határideje hat hónap, ezt a határidőt a mentesítő határozat jogerőre emelkedésétől, ha pedig a kérelem okáról a fél csak később szerzett tudomást, ettől az időponttól kell számítani. A tudomásszerzés időpontját elegendő valószínűsíteni. A mentesítő határozat jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével a kérelemnek helye nincs, e határidő elmulasztása miatt igazolással élni nem lehet;

  • ha a kérelem előterjesztésének helye van és a kérelem megalapozott, a bíróság a mentesítő határozatot végzéssel hatályon kívül helyezi, egyébként a kérelmet végzéssel elutasítja;

  • a mentesítő határozatot hatályon kívül helyező végzés jogerőre emelkedését követően a hitelezők az adóstól követelhetik azon összegek megfizetését is, amely az adósságrendezési eljárásban elengedésre került, valamint kérhetik a bírósági adósságrendezési eljárásban megfizetett nyilvántartásba-vételi díj megfizetését.

7. Jogorvoslatok

7.1. Kifogás a bírósági adósságrendezési eljárásban

 

  • a családi vagyonfelügyelőnek a bírósági adósságrendezés szabályait vagy az érintett jogát vagy jogos érdekét lényegesen sértő intézkedése, illetőleg intézkedésének elmulasztása ellen az adós, adóstárs, a hitelező és az egyéb kötelezett kifogást terjeszthet elő az adósságrendezési eljárást lefolytató bírósághoz;

  • a bíróság a kérelem korlátaira tekintet nélkül megsemmisíti a családi vagyonfelügyelő intézkedését, és a családi vagyonfelügyelőt új intézkedés megtételére kötelezi, ha az új intézkedés a bírósági adósságrendezés lényeges szabályainak megsértése miatt szükséges. Ebben az esetben a bírósági végzésnek tartalmaznia kell az új intézkedés meghozatalára vonatkozó utasításokat is. Ha a kifogásolt intézkedés a jogszabályoknak megfelel vagy nem lényegesen jogszabálysértő, a bíróság a kifogásolt intézkedést hatályában fenntartja, és a kifogást elutasítja;

  • a kifogást elutasító végzés ellen a kifogás benyújtója, a családi vagyonfelügyelő intézkedését megsemmisítő vagy a családi vagyonfelügyelő intézkedés megtételére utasító végzés ellen a családi vagyonfelügyelő fellebbezhet.

 

7.2. Fellebbezés

  • a másodfokú bíróság a fellebbezés elbírálása során a családi vagyonfelügyelő eljárását is vizsgálja, és ha az első fokú határozatot hatályon kívül helyezi, a családi vagyonfelügyelő részére utasításokat adhat;

  • a másodfokú határozatot 30 napon belül kell meghozni;

  • a másodfokú határozatot a másodfokú bíróság a feleknek és a fellebbezéssel érintett egyéb kötelezettnek kézbesíti. A másodfokú bíróság az iratokat a végzése kézbesítése igazolásának visszaérkezését követően küldi vissza az elsőfokú bíróságnak.

 

7.3. Felülvizsgálat

  • felülvizsgálatnak a jogerős

  1. bírósági adósságrendezés elrendelését elutasító,

  2. adósságrendezési eljárást megszüntető,

  3. adósságtörlesztésről szóló,

  4. mentesítő,

  5. mentesítő végzést hatályon kívül helyező

  6. bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatálya megszűnését megállapító, és

  7. bírósági adósságrendezési egyezség hatályának megszűnését megállapító

végzéssel szemben van helye;

  • a felülvizsgálatra a fellebbezés szabályait megfelelően alkalmazni kell.

 

7.4. Perújítás

  • a bíróság által jogerős végzéssel jóváhagyott mentesítő határozata, valamint a mentesítő határozat hatályon kívül helyezése ellen van helye perújításnak.

II. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény, és ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi CVII. törvény

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) legújabb novellája az Ötödik Részben található, a végrehajtás szervezetére, valamint az önálló bírósági végrehajtók jogállására vonatkozó rendelkezéseket módosítja. A módosítások a törvényszéki végrehajtást nem érintik.

 

1. VÉGREHAJTÓI SZERVEZETET ÉRINTŐ FŐBB VÁLTOZÁSOK:

1.1. Magyar Bírósági Végrehajtói Kar:

  • 2015. szeptember 1. napjával megszűnik a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara, helyét a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar veszi át a fenti időponttól kezdődően.

  • A Kamara jogutódlással szűnik meg, általános jogutódja a Kar. A Kamara tagjai a törvény erejénél fogva a Kar tagjaivá válnak,

  • A kar szervei: a közgyűlés, elnökség és a kar hivatali szerve.

  • A hivatali szerv vezetőjét az igazságügyért felelős miniszter nevezi ki 7 évre.

1.2. Miniszteri biztos:

  • Továbbra is miniszteri biztos látja el a végrehajtói kar felügyeletét.

1.3. Kötelező iroda, vagy irodai tagság:

  • A végrehajtó a kinevezését követő 3 hónapon belül köteles végrehajtói irodát alapítani, vagy irodába tagként belépni.

  • Ennek elmulasztása esetén a végrehajtói szolgálat megszűnik.

1.4. Állandó helyettes:

  • A végrehajtó a kinevezését követő 90 napon belül köteles bejelenteni a Kar hivatali szervének az állandó helyettesét.

  • A végrehajtót kizárólag a bejelentett állandó helyettes vagy az általa foglalkoztatott végrehajtó-helyettes helyettesítheti.

  • Állandó helyettes bejelentésének elmulasztása esetén a végrehajtói szolgálat megszűnik.

2. A VÉGREHAJTÁSI JOGÁLLÁSBAN BEKÖVETKEZŐ VÁLTOZÁSOK:

2.1. Határozott idejű kinevezés:

 

  • A törvény szerint a végrehajtói állást 2015. szeptember 1-től pályázat útján lehet elnyerni. A pályázatot a miniszter bírálja el.

  • A pályázat útján történő kinevezés határozott időre, 7 évre szól.

  • 2015. szeptember 1. napjával a jelenleg határozatlan idejű kinevezéssel rendelkező végrehajtók szolgálati ideje is 7 éves határozott idejűre módosul, pályázniuk nem kell jelenlegi álláshelyükre,

  • A határozott idő lejártát követően, azonban főszabály szerint pályázniuk kell.

  • Ha a határozott időre kinevezett végrehajtót 7 év működés során legfeljebb két alkalommal sújtották jogerősen fegyelmi büntetéssel, és ezek közül legfeljebb egy figyelmeztetésnél súlyosabb volt, azonban egyik sem volt súlyosabb írásbeli megrovásnál, a miniszter megállapítja a végrehajtói szolgálat folyamatosságát, így pályázat nélkül folytathatja a végrehajtói tevékenységet.

 

2.2. A Vht. megköveteli, hogy a végrehajtók és a végrehajtó-helyettesek egyetemi jogi végzettséggel és végrehajtói szakvizsgával rendelkezzenek:

 

a) Egyetemi jogi végzettség

  • A végrehajtói szakma jogi hivatásrenddé válása érdekében a végrehajtóknak egyetemi jogi végzettséget kell szerezniük 2022. december 31-ig, kivéve azoknak, akik a következő hét évben elérik a 65 éves nyugdíjkorhatárt,

  • a jogi végzettséggel nem rendelkező végrehajtóknak 2017. december 31. napjáig a jogi tanulmányokat el kell kezdeni,

  • amennyiben a végrehajtó 2022. december 31. napjáig nem szerez jogi végzettséget, a végrehajtói szolgálata megszűnik,

  • a végrehajtó-helyetteseknek szintén egyetemi jogi végzettséget kell szerezniük 2027. december 31. napjáig, a tanulmányokat 2020. december 31-ig kell megkezdeni.

 

b) Végrehajtói szakvizsga

  • 2017. március 31. napjáig minden végrehajtói szakvizsgával nem rendelkező végrehajtónak le kell tennie a végrehajtói szakvizsgát.

  • Ennek elmaradása esetén a szolgálata megszűnik.

  • A végrehajtó-helyetteseknek is a fentiek szerint kell letenniük a végrehajtói szakvizsgát, annak elmaradása esetén a végrehajtó-helyettest törlik a végrehajtó-helyettesek névjegyzékéből.

 

2.3. Huzamosabb idejű távollét

  • A Vht. a jövőben szankcionálja a végrehajtó huzamosabb idejű távollétét.

  • Az egybefüggően 30 napot meghaladó távollét esetén a 31. naptól a végrehajtói szolgálat szünetel.

  • Szünetel akkor is, ha a távollét egy naptári évben meghaladja a 90 napot.

  • Ha az egy naptári évben a távollét meghaladja a 275 napot, vagy három egymást követő évben a 270 napot, a végrehajtói szolgálat megszűnik.

 

2.4. Fegyelmi eljárást érintő változások

  • A fegyelmi eljárás változásai követik a végrehajtói fegyelmi bíróságok elnökei és az OBH által tett javaslatokat.

  • Lehetőséget biztosít a Vht. a feljelentőnek arra, hogy a vizsgálóbiztos jelentése alapján a fegyelmi feljelentést kiegészítse.

  • Az elévülés szabályai is pontosításra kerülnek (nem a fegyelmi ügyet elbíráló bíróság, hanem a feljelentő tudomására jutásától számítódik).

 

2.5. Kölcsönös áthelyezés

A végrehajtók együttes kérelmére lehetőség lesz egymás székhelyére történő – pályázat nélküli – kölcsönös áthelyezésre.

 

2.6. Felelősségbiztosítás

A végrehajtóknak legalább 30 millió forint összegű felelősségbiztosítást kell kötniük.

 

2.7. Cégbíróságot érintő változások

  • A 2015. szeptember 1. napján cégjegyzékbe bejegyzett végrehajtói iroda köteles a továbbműködéséről dönteni, az erről szóló legfőbb szervi határozatot, szükség esetén a változásbejegyzési kérelmet be kell nyújtania a cégbírósághoz. A változások bejegyzésének 2016. június 30-ig meg kell történnie.

  • Az a végrehajtó, aki 2015. szeptember 1. napján nem tagja irodának és alapít, vagy tagként belép egy irodába, akkor az alapítás, illetve a változás cégbíróság általi bejegyzése 2016. június 30-ig meg kell, hogy történjen.

  • Fentiekre tekintettel várható, hogy a jövőben minden végrehajtói iroda továbbműködési nyilatkozatot, vagy változásbejegyzési kérelmet fog benyújtani, továbbá új irodákat is alapíthatnak a végrehajtók.

 

2.8. Végrehajtási ügyintéző kinevezése

  • A Vht. 263.§ (2) bekezdése szerint a végrehajtási ügyintéző kinevezésére – többek között – alkalmazni kell a 232.§ (2) bekezdésében foglaltakat, e szerint végrehajtási ügyintézői státusz nyugdíjba vonulás miatti megüresedésekor fél évvel korábban meg kell hirdetni az álláspályázatot.

  • A Vht. módosítás azonban hatályon kívül helyezi a 232.§ (2) bekezdését, így a törvényszék elnökének mozgásterét az álláspályázat kiírásában e rendelkezés 2015. szeptember 1-től kezdődően nem szűkíti le.

 

III. Az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló 2015. évi LXXXV. törvény

 

A törvény számos pénzügyi tárgyú törvény módosítását tartalmazza a pénzügyi fogyasztóvédelem erősítése céljából, valamint szigorítja a szolgáltatók felügyeletére vonatkozó szabályozást.

A törvény többek között 2015 szeptember 1-jei hatállyal módosítja a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvényt (a továbbiakban: Kkt.)

A Kamarai hatósági eljárások elleni jogorvoslat:

A Kkt. 9/C. §-a alapján a közfelügyeleti hatóság általi minősítés tekintetében hozott döntése ellen a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég – jogszabály megsértésére hivatkozással – a határozat közlésétől számított 30 napon belül a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerint bírósághoz fordulhat.

VÁLTOZÓ JOGSZABÁLYOK - 2015. augusztusi hatályba lépéssel

1. Az ideiglenes biztonsági határzár létesítésével, valamint a migrációval összefüggő törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXVII. törvény

- 2015. július 13. napján kihirdették az ideiglenes biztonsági határzár létesítésével, valamint a migrációval összefüggő törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXVII. törvényt (a továbbiakban: törvény).

- A törvény hatályba lépésének napja: 2015. augusztus 1.

- A törvény hatálybalépésének eredményeképpen módosul a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harm. tv.) valamint a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Met.)

I. A Harm. tv. tekintetében az idegenrendészeti ügyekben eljáró bíróságokat érintő módosítások:

- az idegenrendészeti őrizetre, valamint

- az idegenrendészeti eljárásra és az idegenrendészeti határozatok felülvizsgálatára vonatkozó szabályok módosultak.

1. Az idegenrendészeti őrizet szabályait érintő változások:

  • az idegenrendészeti őrizet 72 órán túli bírói meghosszabbításával, az őrizettel szembeni kifogással, valamint az őrizet további meghosszabbításával kapcsolatos személyes meghallgatást főszabályként az őrizet helyén kell megtartani, amennyiben annak feltételei az őrizet helyén adottak (59. § (6) bekezdés),
  • a meghallgatást az elismerését kérő jogi képviselője távollétében is meg lehet tartani (59. § (6a) bekezdés).

 

2. Az idegenrendészeti eljárást (hatósági, bírósági eljárást) érintő változások:

  • az idegenrendészeti hatóság a beutazási és tartózkodási tilalmat önálló határozattal rendelheti el akkor is, ha a menekültügyi hatóság által hozott kiutasító döntést az idegenrendészeti hatóság kitoloncolással rendelte el végrehajtani (47. § (2) bekezdés),                                                                                       
  • az idegenrendészeti hatóság a menekültügyi hatóság által elrendelt kiutasítás esetében is beutazási és tartózkodási tilalmat rendelhet el a törvényben felsorolt körülményekre figyelemmel (47.§ (4) bekezdés),                                                                     
  • a bírósági felülvizsgálat során a visszaadásról rendelkező végzés végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelemnek a végzés végrehajtására halasztó hatálya van (48/B.§ (5) bekezdés),                                                                                                        
  • nem a menedékjog iránti kérelem kifejezést használja a módosítás, hanem a tanácsi rendeltnek, az európai unió jogának való megfelelés jegyében beilleszti a nemzetközi védelem iránti kérelem fogalmát,                                                                     
  • visszautal a menedékjogi törvényre, nevezetesen a harmadik országbeli állampolgár a Met.-ben meghatározott időtartamban áll a menekültügyi eljárás hatálya alatt (a Met. szerint az elismerését kérő a menekültügyi eljárás hatálya alatt „a menekültügyi eljárásban hozott, további jogorvoslattal nem támadható döntés közléséig áll”),                                                                                                            
  • a menekültügyi hatóság által elrendelt kiutasítást követően, amikor a harmadik országbeli állampolgár a kiutasító határozatban meghatározott napot követő napig az Európai Unió tagállamainak területét nem hagyja el, az idegenrendészeti hatóság a kitoloncolást önálló határozattal rendeli el (65.§ (2) bekezdés),                        
  • ha az előállítás alatt álló harmadik országbeli állampolgárok kivételesen nagy száma súlyos terhet ró az idegenrendészeti hatóság kapacitására, a legfeljebb 12 órás visszatartás intézkedést az idegenrendészeti hatóság legfeljebb 24 óra időtartamra rendelheti el, amely ellen panasznak van helye (67.§ (6), bekezdés),                                                                                                                            
  • ha a harmadik országbeli állampolgár az előállítás vagy visszatartás időtartama alatt nemzetközi védelem iránti kérelem előterjesztésére vonatkozó szándékát az idegenrendészeti hatóság előtt kinyilvánítja, az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgárral szemben az előállítás vagy visszatartás időtartamán túl további, legfeljebb 12 óra időtartamra visszatartás intézkedést alkalmazhat a menekültügyi hatóság intézkedéséig, amely ellen panasznak van helye (67.§ (7) bekezdés),                                                                                                               
  • a módosítás pontosítja a Harm. tv. szerinti eljárásokban hozott döntések hirdetményi úton történő közlésének szabályait: ha az ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik a döntések közzétételére az önkormányzatok hirdetőtábláján és a helyi lapokban nincs szükség, elegendő a döntést hozó hatóság hivatali honlapján, a http://hirdetmeny.magyarorszag.hu-n és a döntést hozó hatóság hirdetőtábláján való közzététel. Az önálló beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő határozat esetében, mivel az ügyfél biztosan ismeretlen helyen tartózkodik, elegendő a határozat rendelkező részének a honlapokon való közzététele (67.§ (7) bekezdés).

II. A Met. tekintetében a menekültügyekben eljáró bíróságokat érintő módosítások:

- a menekültügyi őrizetre vonatkozó szabályok kis mértékben,

- a menekültügyi eljárásra és a menekültügyi határozatok felülvizsgálatára vonatkozó szabályok nagyobb mértékben módosultak.

1. A menekültügyi őrizet szabályait érintő változások:

  • a módosítás eredményeképpen a Met. 31/A.§ (1) bekezdésében rögzített, a menekültügyi őrizet jogalapjai részben megváltoztak és a törvénybe átültetésre került az Európai Parlament és Tanács a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 2013/33/EU irányelvének 8. cikke;                                                                                                
  • a módosult 31/A.§ (6) bekezdése szerint: a hatóság nemcsak 2 alkalommal, hanem többször is előterjesztheti a menekültügyi őrizet meghosszabbítása iránti indítványát úgy, hogy az őrizet teljes időtartama nem haladhatja meg a hat hónapot,
  • a módosult 31/D.§ (6) bekezdés, valamint az új (6a) bekezdés szerint:

-        a meghallgatást az elismerését kérő jogi képviselője távollétében is meg lehet tartani;

-        a meghallgatást az őrizet helyén kell megtartani, amennyiben annak feltételei az őrizet helyén adottak.

2. A menekültügyi eljárást (hatósági, bírósági eljárást) érintő változások:

  • Megszűnik a menekültügyi eljárás két részre osztása, az előzetes vizsgálati eljárás szabályai kikerülnek a törvényből;                                                                                   
  • Egységes eljárásban dönt a menekültügyi hatóság az alábbiak szerint:

-        a Dublini eljárás lehetőségéről,

-        az elfogadhatóság kérdéséről,

-        gyorsított eljárásban történő elbírálás lehetőségéről.

  • Az elismerését kérő a menekültügyi eljárás hatálya alatt „a menekültügyi eljárásban hozott, további jogorvoslattal nem támadható döntés közléséig áll” (35.§ (1) bek.)
  • Megszűnik az előzetes vizsgálati eljárás. A menekültügyi hatóságnak a Dublini eljárás alkalmazásának hiánya esetén vagy az elfogadhatatlanságról (Met. módosítás 51.§. (1) bek.) vagy a gyorsított eljárásban történő elbírálásról (51.§. (7) bek.) kell döntenie.
  • Nincs halasztó hatálya az elfogadhatatlansághoz vagy gyorsított eljárásban történő elbíráláshoz kapcsolódó menekültügyi hatósági döntésekkel szemben előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelemnek, kivéve

-        ha a kérelem a biztonságos harmadik ország ténye miatt elfogadhatatlan,

-        ha azért került sor gyorsított eljárásban a kérelem elbírálására, mert a nemzetközi védelem iránti kérelmet előterjesztő ésszerű időn belül nem terjesztette elő kérelmét, bár módja lett volna rá és késedelmét nem tudja kimenteni.

  • A menekültügyi eljárást megszüntető végzéssel szemben a módosított 66.§ (4) bekezdése nem engedi meg a bírósági felülvizsgálat lehetőségét - bár az érintett egyszer kérheti az eljárás folytatását - azon megszüntető végzéssel szemben, amikor

-        a kérelem írásban visszavonásra kerül,

-        a nyilatkozattétel megtagadásra kerül,

-        az érintett a személyes meghallgatásán felszólításra nem jelenik meg és nem menti ki magát,

-        kijelölt tartózkodási helyről 48 órát meghaladóan engedély nélkül ismeretlen helyre távozik

-        kivéve, ha az eljárás megszüntetésére azért került sor, mert kérelmét írásban visszavonta.

  • Újdonság, hogy a normaszövegbe bekerült, hogy a bíróság a tények és jogi szempontok teljes körű vizsgálatát végzi el, és a bírósági döntés meghozatala időpontja szerinti felülvizsgálatot végez.                                                                          
  • Nincs halasztó hatálya a bírósági felülvizsgálati kérelemnek a határozat végrehajtására.

3. A nemzetközi védelem iránti kérelmet érdemben elutasító döntéssel szembeni bírósági jogorvoslat kérdését érintő változások:

  • csak szükség esetén van helye meghallgatásnak (68.§ (3) bek.) kivéve, ha a felperes őrizet hatálya alatt áll – ebben az esetben ugyanis kötelező a meghallgatás,                                                                                                                     
  • amennyiben a keresetet előterjesztő felperes őrizetben van, a meghallgatás helye az őrizet végrehajtásának a helye (68.§ (4) bek.),                                                               
  • a bíróság a kérelemről a tények és jogi szempontok teljes körű vizsgálata alapján dönt, a bírósági döntés meghozatala időpontja szerinti körülményekre is figyelemmel,                                                                                                                            
  • megszűnt a kereseti kérelem előterjesztéséhez kapcsolódóan a halasztó hatály kimondása – ez a rendelkezés kikerült a 68.§ (2) bekezdéséből.

 

 

 

 

2. Az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény

 

 

2015. július 13. napján kihirdették az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvényt.

 

A törvény 2015. augusztus 1. napján lép hatályba.

 

A törvény külön fejezetben rendelkezik az alapellátás körében nyújtható és nyújtandó megelőző ellátásokról, továbbá lehetőséget nyújt arra, hogy jogszabály kedvezményekkel ösztönözze az állam által szervezett szűrővizsgálatokon történő részvételt.

 

A települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik:

  • a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról,
  • a fogorvosi alapellátásról,
  • az alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi ügyelet ellátásról,
  • a védőnői ellátásról, és
  • az iskola-egészségügyi ellátásról.

 

A törvény lehetőséget ad praxisközösségek, illetve csoportpraxisok létrehozására.

 

Az egységes színvonalú ellátás összehangolása érdekében a törvény előírja az úgynevezett kollegiális szakmai vezető háziorvos, házi gyermekorvos, fogorvos intézményének bevezetését. A kollegiális szakmai vezető az alapellátásért felelős országos módszertani intézet keretein belül végzi tevékenységét.

 

A törvény külön fejezetben szabályozza továbbá a foglalkozás-egészségügy feladatait.

VÁLTOZÓ JOGSZABÁLYOK- 2015. júliusi hatálybalépéssel

 

I. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra beruházások megvalósításának gyorsításával összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXIX. törvény

 

Hatálybalépés dátuma: 2015. július 3.

- A törvényjavaslat célja a közlekedési infrastruktúra beruházások – közúti és vasúti fejlesztések – gyorsításához szükséges törvényi szabályok megállapítása.

- Módosítja a kisajátításról szóló törvényt, módosítva a kisajátítási határozat bírósági felülvizsgálatára irányadó szabályokat (a felülvizsgálati eljárást gyorsítani kívánja).

- Új eljárásként bevezeti a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra beruházással összefüggésben hozott kisajátítási határozat bírósági felülvizsgálatát.

 

- A törvényjavaslat eredetileg az eljárásra 3 KMB-t (Kecskeméti, Szolnoki és Veszprémi) jelölt ki, azonban az OBH javaslatára a regionális kollégiumok illetékességi területéhez igazították a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra beruházással összefüggésben hozott kisajátítási határozat bírósági felülvizsgálatát.

 

II. Egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló T/4393. számú törvényjavaslat

 

Hatálybalépés dátuma: - A kihirdetését követő 8. napon, várhatóan július elején

- KIVÉTEL: Kkt.-t érintő rendelkezések: 2015. szeptember 1.

1. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvényt (Kkt.) érintő módosítás:

 

A Kkt. alapján a közfelügyeleti hatóság általi minősítés tekintetében hozott döntése ellen a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég – jogszabály megsértésére hivatkozással – a határozat közlésétől számított 30 napon belül Ket. szerint bírósághoz fordulhat.

 

2. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CVVVIV. törvény (MNB tv.) érintő főbb módosítások:

A közigazgatási ügyekben eljáró bíróság határozatának kihirdetését megelőzően az MNB a döntését a teljesítési határidő tekintetében hivatalból módosíthatja, ha az jogszabályt nem sért és a Ket.-ben foglaltak szerint a kötelezett fizetési kedvezmény engedélyezését nem kérte, azonban a döntés a módosítás következtében az ügyfélre terhesebbé nem válhat. A döntés módosítása esetén az MNB értesíti az eljáró bíróságot.

 

- Az MNB a bíróság előtt megtámadott határozat tekintetében saját hatáskörben, hivatalból elrendelheti a határozatban foglaltak egésze, vagy egy része végrehajtásának felfüggesztését a bíróság végrehajtás felfüggesztéséről szóló döntésig, vagy a felülvizsgálat tárgyában hozott jogerős döntésig.

 

- A piaci felügyeleti eljárás során alkalmazandó helyszíni kutatásra csak előzetes bírói engedéllyel kerülhet sor. Az MNB engedély iránti írásbeli kérelmét a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírálja el, a kérelem beérkezésétől számított 72 órán belül, nemperes eljárásban.

 

3. A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény (Szantv.)

 

- A bíróság jogerős ítélete ellen felülvizsgálati kérelem az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül terjeszthető elő azzal, hogy a felülvizsgálati kérelem benyújtására meghatározott határidőn belül a felülvizsgálati kérelemnek a bírósághoz meg kell érkeznie.

 

- A bíróság fellebbezéssel támadható ítélete ellen benyújtott fellebbezési eljárásban a másodfokú bíróság az ügy iratainak megérkezését követő 45 napon belül, soron kívül dönt. 

 

A fentiek alapján a Magyar Nemzeti Bank új jogosítványaként bevezetett helyszíni kutatásra csak előztes bírósági engedély alapján kerülhet sor, mely kérelemről a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság nemperes eljárás keretében soron kívül, azaz a kérelem beérkezésétől számított 72 órán belül köteles dönteni. A bevezetett új nemperes eljárás a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságra ró újabb terheket.

 

2015. szeptember 1. napjától bővül azon közigazgatási határozatok köre, amely ellen bírósági felülvizsgálatnak lesz helye.

 

III. A 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 31. cikke szerinti megfeleltetési nemperes eljárásról, valamint egyes igazságügyi tárgyú törvénymódosításokról szóló 2015. évi LXXI. törvény

 

Hatálybalépés dátuma:

 

1. Iasz.: 2015. június 19. kivéve:

a bírósági fogalmazók és bírósági titkárok pótlékára vonatkozó rendelkezések: 2015. július 1. napján

 

2. Bjt.: 2015. június 19.

 

3. Pp.: 2015. július 1.

 

1. Előzmények:

- 2015. 06. 05. napján az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága tárgyalta a törvényjavaslatot, a 2/3-os Bjt. módosításokat elhagyták, érdemben az Iasz. és Pp. módosítási javaslatok nem változtak.

- 2015. 06. 09. napján a törvényjavaslatot elfogadták.

2. Főbb, elfogadott jogszabály-módosítások:

2.1. Iasz.

- a bírósági ügyintéző a bírósági titkár irányítása és felügyelete mellett is intézheti a hatáskörébe utalt feladatokat (Iasz. 6.§ (2) bekezdés)

- a bírósági fogalmazó és a bírósági titkár vonatkozásában is előírásra került az ügyviteli vizsga letételének kötelezettsége (Iasz. 13.§ (5) bekezdés)

- az igazságügyi alkalmazott szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, ha azt nyugdíjasnak minősülő 40 év szolgálati idővel bíró igazságügyi alkalmazott kéri (Iasz. 22.§ (1) bekezdés a) pont, 22.§ (5) bekezdés)

- bírósági titkár is beosztható az OBH elnöke által a minisztériumba (Iasz. 42/B.-42/D.§)

- az OBH elnöke az igazságügyi alkalmazottat is megbízhatja központi igazgatási feladat végzésével (Iasz. 42/D.§)

- a bírósági fogalmazó és bírósági titkár az illetményalap 10 %-ának megfelelő munkaköri pótlékra jogosult, a Kúrián a pótléka összesen nem lehet magasabb az illetményalap 15 %-ánál, az OBH-ban 20 %-ánál (Iasz. 109.§ (1) bekezdés)

2.2. Bjt.

- a pályázati rangsor kialakítása során nem csak az OBH-ban eltöltött bírósági titkári joggyakorlati idő, hanem a bírói joggyakorlati idő és a központi igazgatási feladatokban történő közreműködés OBH elnöke általi értékelése is figyelembe vehető, továbbá figyelembe vehető a minisztériumban eltöltött bírói, bírósági titkári joggyakorlati idő miniszter általi értékelése is (Bjt. 14.§ (4) bekezdés a) pont ab) alpont)

- nem kell új pályázatot kiírni, ha azért eredménytelen a pályázat, mert a pályázat kiírását követően bekövetkezett munkaszervezést, munkaterhelést vagy költségvetést érintő változások igazgatási szempontból indokolatlanná teszik az álláshely betöltését; vagy ha a pályázat kiírását követően olyan körülmény merült fel, amelynek eredményeként az álláshelyet a törvény alapján pályázat nélkül szükséges betölteni (Bjt. 20.§ (2) bekezdés)

2.3. Pp.

- a közvetítésre kötelező, tárgyalást felfüggesztő határozatnak kötelező tartalmi eleme lesz a bírósági közvetítés lehetőségére való felhívás is, ami hozzájárulhat a bírósági közvetítés szerepének megerősítéséhez: a bíróság a határozatában felhívja a feleket arra, hogy a bírósági közvetítés lefolytatása iránti közös kérelmüket 8 napon belül terjesszék elő a bíróságon (Pp. 152.§ (3) bekezdés)

- a fizetési meghagyás iránti kérelemmel indult eljárásokban és a kisértékű perekben a perbehívás szabályai: a perbehívásra rendelkezésre álló határidőt – az alperes vonatkozásában – a felperes 318.§ (1) bekezdésében foglalt kötelezettsége alapján benyújtott előkészítő iratnak az alperes részére történő kézbesítésétől kell számítani (Pp. 319.§ (2) bekezdés); a kisértékű perekben a perbehívásra és a perbehívott nyilatkozatára meghatározott határidő 8 nap (Pp. 388.§ (3) bekezdés)

- módosításra kerülnek az elektronikus kommunikáció szabályai a polgári perben az alábbiak szerint:

2015. július 1-től valamennyi bíróságon választható az elektronikus kapcsolattartás, 2016. január 1-től pedig meghatározott esetekben kötelező (a hatályos rendelkezés szerint 2015. július 1-től lett volna kötelező), részletesen:

  • Pp. 394/B.§:

- a fél vagy képviselője – a törvényben meghatározott kivétellel – a beadványt választása szerint elektronikus úton is benyújthatja

- az elektronikus úton történő kapcsolattartásra vonatkozó bejelentést a fél vagy jogi képviselője az eljárás bármely szakaszában megteheti az eljáró bíróságnál

  • Pp. 394/C.§:

- a gazdálkodó szervezetek és a jogi képviselővel eljáró felek között 2016. január 1. napjától kötelező az elektronikus kapcsolattartás (a hatályos rendelkezés szerint 2015. július 1-től lett volna kötelező)

  • Pp. 394/E.§:

- a bíróságok egymás közötti és a közigazgatási szervekkel, illetve más hatóságokkal történő elektronikus kommunikáció 2016. január 1. napjától kötelező (a hatályos rendelkezés szerint 2015. július 1-től lett volna kötelező)

 

  • Pp. 394/G.§:

- a fél, illetve képviselője az elektronikus úton benyújtott beadványokat az arra rendszeresített űrlapon terjeszti elő, az OBH az űrlapokat a honlapon közzéteszi, a honlapon fel kell tüntetni az űrlapok közzétételének időpontját és a közzététel időpontjától az űrlap alkalmazása kötelező

- ha az űrlap módosításra kerül, az OBH ennek tényéről a honlapon a módosított űrlap közzététele előtt 7 nappal tájékoztatást ad; a közzétételt követően az OBH a honlapon 14 napon keresztül jelzi annak tényét, hogy az űrlap megváltozott

- a honlapot el kell látni a nem rendszeresített űrlapok előterjesztésének jogkövetkezményeire, valamint az űrlap kitöltésének módjára vonatkozó tájékoztatással

- ha az űrlap nem felel meg a jogszabályoknak, az OBH az űrlapot haladéktalanul módosítja, vagy új űrlapot rendszeresít.

 

IV. Egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXVII. törvény

 

Hatálybalépés dátuma: 2015. július 1.

- A törvény a Plesó kontra Magyarország ügyben hozott ítéletnek megfelelően több helyen - az OBH javaslatainak beépítésével - módosítja az Eütv. pszichiátriai betegek gyógykezelésének felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezéseit.

- Meghatározásra kerül a veszélyeztető magatartás és a közvetlen veszélyeztető magatartás fogalma

- A pszichiátriai betegek intézeti gyógykezelésének elrendelése és felülvizsgálata során bírósági titkár is eljárhat.

- Illetékességi szabályok módosulnak:

  • Ha a beteg az eljárás kezdeményezésekor a pszichiátriai intézetben tartózkodik, a kötelező pszichiátriai gyógykezelés elrendelésére a pszichiátriai intézet székhelye szerinti járásbíróság az illetékes.
  • A pszichiátriai intézeti gyógykezelés felülvizsgálatára irányuló eljárásra a pszichiátriai intézet székhelye szerinti járásbíróság az illetékes.

 

- Meghatározásra kerül a bírósági meghallgatásról készült jegyzőkönyv tartalma.

 

V. Egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXVI. törvény

Hatálybalépés dátuma: 2015. július 1.

1. Be.-t érintő módosítások:

- az összbüntetésbe foglalás és az utólagos összbüntetésbe foglalás iránti indítványt, valamint ezek visszavonását a terhelt védője a bíróság elektronikus rendszerén keresztül is benyújthatja.

- ha az ügyészi indítvány tárgya az előzetes letartóztatás meghosszabbítása, a gyanúsítottnak és a védőnek megküldött indítványhoz csatolni kell azoknak az indítványt megalapozó nyomozási iratoknak a másolatát, amelyek az előzetes letartóztatás tárgyában hozott legutóbbi döntést követően keletkeztek.

- ha az utólagos bírósági mentesítésre irányuló kérelem felfüggesztett szabadságvesztéshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítésre irányul és az elítélt párfogó felügyelet alatt áll, a bíróságnak be kell szerezni a pártfogó felügyelői véleményt.

- Nem lehet végrehajtani a rendbírságot, ha a jogerős kiszabásától számítva egy év eltelt.

2. Szabálysértési törvényt érintő módosítások:

- az érték-egybefoglalásról rendelkezik, illetőleg

- módosul a rossz minőségű termék forgalomba hozatalának tényállása.

3. Btk.-t érintő módosítások:

- a halmazati büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezések pontosításra kerülnek a különös, többszörös és erőszakos többszörös visszaesőket, illetőleg a bűncselekményt bűnszervezetben elkövető vádlottakat érintően

- felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt terhelt is mentesíthető utólag az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól

- Kiegészül a fogolyszökés elkövetési magatartása a lakhelyelhagyási tilalom megszegésével,

- Önálló tényállásként bevezetésre kerül a reintegrációs őrizet szabályainak megszegésével megvalósított fogolyszökés bűncselekménye.

4. Bvtv.-t érintő módosítások:

- A leglényegesebb módosítások a reintegrációs őrizetre vonatkoznak, illetve ehhez kapcsolódnak.

VI. A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény módosításáról szóló 2015. évi LX. törvény

Hatálybalépés dátuma:

·        Járásbíróságok illetékességét érintő módosítások: 2015. július 1.

 

·        Érdi Járásbíróság felállítása: 2018. január 1.

1. Előzmény

A Kormány az 1245/2015. (IV.23.) Kormányhatározatban felhívta az igazságügyért felelős minisztert, hogy – az Országos Bírósági Hivatal elnökének és a legfőbb ügyésznek a bevonásával – vizsgálja meg

  • a Berettyóújfalui, a Budakörnyéki, a Karcagi és a Nagykátai Járásbíróság illetékességi területének a járások illetékességi területéhez történő igazításával kapcsolatos személyi, tárgyi és infrastrukturális beruházási feltételeket, továbbá
  • az illetékességi területek átalakításának lehetséges ütemezését, valamint
  • Érd Megyei Jogú Város közigazgatási területén a járásbíróság létesítésének személyi, tárgyi és infrastrukturális beruházási feltételeit.

- 2015. június 4. napján a törvény kihirdetésre került.

2. Járásbíróságok illetékességi területének módosítása

- A törvény a járásbíróságok illetékességi területét 2015. július 01. napjától módosítja azzal, hogy az illetékességi terület változása 20 törvényszékből 18-at érint. A Fővárosi Törvényszék és a Tatabányai Törvényszék a változásokkal nem érintett.

- A jogalkotóaz OBH észrevételeit figyelembe véve, valamint a Kormányhatározatban foglaltakra tekintettel - nem módosította a Nagykátai, a Budakörnyéki, a Berettyóújfalui és a Karcagi Járásbíróság illetékességi területét.

3. Érdi Járásbíróság felállítása

- A 2015. évi LX. törvény 2018. január 1-jei hatállyal Érdi Járásbíróság felállításáról rendelkezik.

- Az Érdi Járásbíróság illetékességi területe - jelenleg a Budaörsi Járásbíróság illetékességi területéhez tartozó - 7 településre (Diósd, Érd, Pusztazámor, Sóskút, Százhalombatta, Tárnok, Törökbálint) terjed ki, míg a Budaörsi Járásbíróság illetékességi területe 3 településre (Budaörs, Biatorbágy, Herceghalom) terjed ki a fenti időponttól kezdődően.

VII. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény

Hatálybalépés dátuma: 2015. július 1.

- A törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvényt (Hszt.-t) váltja fel.

- A rendfokozati rendszer átalakításra kerül, az egyes rendfokozatok a szolgálati beosztásokhoz kötötten kerülnek meghatározásra.

- Új intézményként vezeti be a címzetes rendfokozatot.

- Új előmeneteli rendszert vezet be: egyaránt biztosítja a besorolási kategórián belül és a magasabb szolgálati beosztásba történő előmenetelt.

- Új illetményrendszer alapján a hivatásos állomány tagja alapilletményből, az egyéb pótlékokból és teljesítmény juttatásból álló illetményre jogosult.

- A törvény bevezeti a Becsületbíróság intézményét, amelynek eljárására a hivatásos állomány tagjának kezdeményezésére kerülhet sor.

 

VÁLTOZÓ JOGSZABÁLYOK- 2015. áprilisi hatálybalépéssel

I. A brókerbotrányok áldozatainak kártérítését szolgáló vagyon biztonságba helyezéséről szóló 2015. évi XXXI. törvény

1. Hatályba lépés

A törvény 2015. április 8. napján lépett hatályba.

2. A törvénnyel módosított jogszabályok

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban : Be.)

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban Vht.)

3. A zár alá vétel általánostól eltérő, új speciális rendelkezései

- A törvény meghatározza a kiegészített Be. 159/A.§ (1) bekezdésben azt a bűncselekményi kört, amelyek miatt indult büntetőeljárásokban a zár alá vétel új, az általánostól eltérő szabályait kell alkalmazni:

-        ötvenmillió forintot meghaladó értékre elkövetett,

-        az ötvenmillió forintot meghaladó kárt okozó, vagy

-        az ötvenmillió forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozó bűncselekmény

-        beleértve, azt az esetet is, ha a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények vonatkozásában az érték, - a kár és a vagyoni hátrány együttes összege - a bűnhalmazat egészét tekintve az ötvenmillió forintot meghaladja.

- Zár alá vétel rendelhető el azon vagyonelemekre is, amelyeket a zár alá vehető vagyon terhére a bűntetőeljárás vagy az azt megalapozó hatósági eljárás megindulását megelőző egy évben szereztek, vagy amely e vagyonelem helyébe lépett.

4. Meghatározott pénzügyi, befektetési intézmények vagyonának zárolása

- A bíróság vagyon elleni bűncselekmények, csődbűncselekmény vagy tartozás fedezetének elvonása esetén

  • az ügyész indítványa alapján, de
  • a Be. 159.§ (2) bekezdésében meghatározott feltételek hiányában is

elrendelheti a Be. új 159/A.§ (2) bekezdés a)- d) pontok alatt tételesen felsorolt pénzügyi tevékenységet végző szervezetek akár teljes vagyonának zár alá vételét. Azonban a zár alá vétel történhet a szervezet vagyonának egy részére vagy egyes, meghatározott részére is az ügyészi indítvány keretei között a bíróság szabad mérlegelése alapján.

- Mivel a zár alá vétel alkalmazásával érintett szervezet - sajátos helyzeténél fogva - nem sorolható a Be. V. fejezetében felsorolt személyek körébe, a törvény az eljárás kontradiktórius jellegének biztosítása érdekében rendelkezik a zár alá vétellel összefüggésben a kényszerintézkedés alkalmazásával érintett szervezetek képviseletéről. Így a törvény kimondja, hogy a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 9. §-ának rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.

5. Érintett magánszemélyek vagyonának zárolása

Ugyanezen szabályozási körben és feltételek mellett lehetőség van a törvény által meghatározott pénzügyi-befektetési szolgáltató szervezetben

-        befolyásoló részesedéssel vagy

-        ellenőrző befolyással rendelkező személy,

-        a szervezet vezető tisztségviselője,

-        a képviseletre feljogosított tagja,

-        a képviseletre feljogosított alkalmazottja,

-        a szervezet nevében eljáró személy,

-        a szervezet tisztségviselője,

-        cégvezetője, valamint

-        felügyelőbizottságának tagja, illetve

-        ezek megbízottja, továbbá

-        a könyvvizsgálója

vagyonának (illetve annak meghatározott részének) zár alá vételére is abban az esetben is, ha a felsoroltaknak pénzügyi szervezettel fennálló kapcsolata a bűncselekmény elkövetésének megkezdését követően megszűnt.

6. Dolog, vagyoni értékű jog, követelés vagy kezelt pénzeszköz zárolása

Ügyész indítványára, a Be. 159.§ (2) bekezdésében meghatározott feltételek hiányában is elrendelhető a valószínűsíthetően

-        feltűnő értékaránytalansággal

-        ingyenesen

-        hozzátartozó javára

-        a büntető- vagy hatósági eljárás megindulást követően átruházott

-        dolog,

-        vagyoni értékű jog,

-        követelés vagy

-        szerződés alapján kezelt pénzeszköz, illetve  

-        ezek helyébe lépett vagyon zárolása is.

7. Fogalmak meghatározása

A törvény - a Be. rendelkezései között - definiálja a Be. új 159/A.§ alkalmazásában használatos – alapvetően polgári-, gazdasági jogi -   anyagi jogi fogalmakat, úgy mint:

-        a befolyásoló részesedés,

-        a kapcsolt vállalkozás,

-        az ellenőrző befolyás,

-        a szoros kapcsolatban álló vállalkozás és

-        az előny fogalmát.

8. A bűnügyi zárlat foganatosítása

Ha a büntetőügyben eljáró bíróság, ügyész, nyomozó hatóság a terhelt egész vagyonának vagy egyes vagyontárgyainak a zár alá vételét rendelte el (a továbbiakban: bűnügyi zárlat), ennek elvégzése a végrehajtó hatáskörébe tartozik.

- Azonban, ha a bűnügyi zárlatot a Be. 159/A. §-a alapján rendelték el, a felszámolói feladatokat ellátó szervezetet és az állami felszámoló szervezetet a zár alá vételt elrendelő határozatban zárgondnokként ki kell jelölni [Vht. új 202/A.§ (1) bekezdése].

- E rendelkezést a törvény hatályba lépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel alapján indult végrehajtási ügyekben is alkalmazni kell. A törvény hatályba lépésétől számított 8 napon belül a zár alá vételt elrendelő bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság köteles a 202/A. § (1) bekezdése szerinti zárgondnokot kijelölni és a kijelölésről a zárgondnokot, valamint a bűnügyi zárlat alá vont személyt vagy szervezetet értesíteni.

9. Zárgondnok

- A Vht. hatályos rendelkezéseitől eltérően, a pénzügyi szervezetek jogszabályoknak megfelelő gazdálkodását a bűnügyi zárlat során kirendelt - a zár alá vételt elrendelő határozatban zárgondnokként kijelölt - zárgondnok végzi el.

- A zárgondnok a bűnügyi zárlat foganatosítása során a külön kormányrendeletben meghatározottak szerint köteles a vagyon megőrzéséről a rendes gazdálkodás szabályai szerint gondoskodni. Ezen Korm. rendelet megalkotására felhatalmazó rendelkezést tartalmaz a törvény, amely jogszabály még nem került közzétételre.

II. A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) módosításáról szóló 2015. évi XI. törvény

2015. március 25. napján kihirdették a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) módosításáról szóló 2015. évi XI. törvényt. A módosítás XXI/A. szám alatt egy új speciális pertípussal, a képmáshoz és hangfelvételhez való jog érvényesítése iránt indított perrel egészíti ki a Pp-t.

A módosítás a kihirdetéstől számított nyolcadik napon, 2015. április 2-án lép hatályba.

1. Hatáskör

A Pp. XXI/A. Fejezetének hatálybalépésével egyidejűleg a Pp. 23. § (1) bekezdésének i) pontja akként egészül ki, hogy a képmáshoz és hangfelvételhez való jog érvényesítése tárgyában indított perek törvényszéki hatáskörbe tartoznak.

2. Az új pertípus célja

A módosítás kiemel két, az új Ptk.-ban nevesített személyiségi jogot – a képmáshoz és a hangfelvételhez való jogot – és ezek érvényesítésére speciális, a többi személyiségi joghoz képest kedvezőbb, soron kívüli eljárásrendet vezet be. Ugyanakkor a jogosult – választása szerint – továbbra is élhet azzal a lehetőséggel, hogy az általános szabályok szerint indítson pert személyiségi jogainak védelme iránt.

3. Előzetes eljárás

A keresetlevél benyújtását meg kell, hogy előzze egy előzetes eljárás, amelyben az, akiről hozzájárulása nélkül képmás vagy hangfelvétel készült, illetve került felhasználásra, írásban kéri a készítőtől, illetve felhasználótól a Ptk. 2:51. § (1) bekezdésének b)-d) pontjainak alkalmazását, azaz:

- a jogsértés abbahagyását;

- megfelelő elégtétel adását és ennek a jogsértő saját költségén megfelelő nyilvánosság biztosítását;

- a sérelmes helyzet megszüntetését, jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértő dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását.

A kérelemben foglaltak teljesítésére a kérelmezőnek napokban meghatározott határidőt kell szabni.

A kérelmet a jogsértésről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül, írásban kell megküldeni, hat hónap elteltével azonban ilyen kérelem előterjesztésének nincs helye.

4. Keresetindítás

Keresetet a kérelemben megadott határidő utolsó napjától számított 15 napon belül lehet benyújtani, ha a képmás vagy hangfelvétel készítője, illetve felhasználója a kérelemben foglaltakat a megadott határidőn belül nem teljesíti.

Az eljárásban a felperes a Ptk. 2:51. § (1) bekezdésének a)-d) pontjaiban foglaltak alkalmazását kérheti, az egyéb szankciók alkalmazása iránt külön pert indíthat.

5. Soron kívüliség szabályainak alkalmazása

A bíróság a perben soron kívül jár el, lekésőbb a keresetlevél benyújtásától számított nyolcadik napra tárgyalást tűz. A tárgyalást legfeljebb nyolc napra csak valamely fél kérelmére, kivételesen lehet elhalasztani, és csak akkor, ha a fél valószínűsíti az általa felajánlott bizonyítás eredményességét.

A perben igazolásnak, viszontkeresetnek, szünetelésnek, bírósági meghagyás kibocsátásának, illetve az ítélet ellen perújításnak nincs helye.

6. Bizonyítás

Az eljárásban bizonyítás felvételére csak szűk körben van lehetőség:

- csak olyan bizonyítékokra vonatkozóan, amelyek a tárgyaláson rendelkezésre állnak, vagy amelyeket a felek nyomban felajánlanak;

- felperesi oldalon bizonyítható a képmás vagy hangfelvétel elkészülte, felhasználása;

- alperesi oldalon az, hogy az elkészítéshez, felhasználáshoz a felperes hozzájárult, vagy hozzájárulására nem volt szükség;

- objektív jogkövetkezmények alkalmazása esetén.

7. A fellebbezés elbírálása

Az általános szabályoktól eltérően a másodfokú bíróság köteles tárgyalást tartani, legkésőbb az iratok beérkezésétől számított nyolc napon belül.

 

III. Az egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi XXXII. törvényről

2015. április 7. napján kihirdették az egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi XXXII. törvényt, amely többek között módosítja a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényt (Be.) és a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvényt (Bjt.). A bíróságokat érintő rendelkezések 2015. április 8. napján lépnek hatályba.

A Be. módosítása kötelezővé teszi, hogy a büntetőeljárás megindításának tényét a nyomozó hatóság a terhelt munkáltatójával közölje, ha kötelező munkáltatói intézkedés alkalmazásának van helye.

Az adóhatóság nyilvántartása alapján lehetősége nyílik a nyomozó hatóságnak arra, hogy ha a munkáltató a törvényjavaslattal érintett szervi körbe tartozik, akkor a nála foglalkoztatott ellen megindult büntetőeljárás tényéről a munkáltatót tájékoztassa.

Az OBH javaslata alapján a törvény az ülnökök választásával kapcsolatban módosítja a Bjt.-t.

A Bjt. módosítása lehetővé teszi, hogy amennyiben a járásbírósági vagy a közigazgatási és munkaügyi bírósági ülnökök száma – az ülnökválasztás eredményeként, az ülnöki megbízatás megszűnése, vagy a bírósági ügyforgalom jelentős növekedése miatt – nem elegendő, és ez veszélyezteti a bíróság működését, az ülnöki feladatokat azon törvényszékhez megválasztott ülnökök is elláthassák, amelyhez az érintett járásbíróság vagy közigazgatási és munkaügyi bíróság tartozik.

A Bjt. módosítása feljogosítja a fővárosi képviselő-testületet, hogy a törvényszék, valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróság ülnökeit megválassza, a korábbi szabályozás ugyanis csak a megyei, illetve megyei jogú városi képviselő-testület részére biztosította az ülnökválasztás jogát.

 

VÁLTOZÓ JOGSZABÁLYOK- 2015. márciusi hatálybalépéssel

1. Az önálló bírósági végrehajtók ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának ellenőrzésére irányuló vizsgálatok lefolytatásának részletes szabályairól szóló 25/2015. (II.25.) Korm. rendelet

Az egyes igazságügyi és magánjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi LXXIII. törvénnyel módosított Vht. 230.§ (3) és (4) bekezdése alapján 2015. március 1. napjától kezdődően az önálló bírósági végrehajtók ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának ellenőrzését az Igazságügyi Hivatal végzi.

Ezen eljárás részletszabályait tartalmazza a fenti Kormányrendelet, mely 2015. március 1. napján lép hatályba.

A rendelet a bíróságokat annyiban érinti, hogy

  • a végrehajtó székhelye szerinti törvényszék elnöke
  • írásban javasolhatja
  • a végrehajtó soron kívüli vizsgálatát
  • az IH főigazgatójánál
  • súlyos vagy rendszeres jogszabálysértés gyanúja esetén.

A rendelet egyébként meghatározza a vizsgálatok típusait, alapelveit, az abban részt vevő és bevonható személyeket, azok jogait, kötelezettségeit és az ellenőrzési jelentés szabályait.

2. Az önálló bírósági végrehajtó intézkedése ellen benyújtott panaszügyek intézéséről, a panaszügyek felügyeletéről és a fegyelmi eljárások nyilvántartásáról szóló 3/2015. (II.25.) IM rendelet

Az egyes igazságügyi és magánjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi LXXIII. törvénnyel módosított Vht. 254/I.§ b) pontja alapján 2015. március 1. napjától kezdődően az Igazságügyi Hivatal felügyeli a végrehajtókkal, végrehajtó-helyettesekkel és végrehajtójelöltekkel kapcsolatos panaszügyek intézését, a bíróság hatáskörébe tartozó ügyek kivételével. A fentiek okán szükségesség vált a jelenleg hatályos szabályozás átalakítása.

Az IM rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.

A rendelet az önálló bírósági végrehajtókkal szemben benyújtott panaszok elbírálási rendjét szabályozza.

Meghatározza a panasz fogalmát, annak elbírálására jogosult szervet, az eljárási protokollt és az eljárási határidőket.

A végrehajtókkal szembeni panasszal kapcsolatban legfontosabb tudnivalók, hogy azzal bárki, szóban és írásban is fordulhat a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarához.

A panasszal kapcsolatban a bíróságoknak feladatuk nincs, azt bíróságon előterjeszteni nem lehet (sem szóban, sem írásban), valamint a panasz elbírálására a Kamara jogosult 30 napos határidőben.

Amennyiben a panasz végrehajtási kifogásnak minősül, a beadványt a Kamara a végrehajtónak megküldi azzal a felhívással, hogy a kifogást az illetékes bírósághoz nyújtsa be a Vht. 217.§ (2) bekezdésében foglaltak szerint.

Az IM kiemelt figyelmet fordít a végrehajtókkal szemben indult fegyelmi eljárásokra, melyeket első fokon a Budapest Környéki Törvényszék mellett működő, másodfokon a Kúria mellett működő bírósági végrehajtói fegyelmi bíróságok folytatnak le. Ennek egyik megnyilvánulása az is, hogy az IM rendelet létrehozza a végrehajtókkal szemben indított fegyelmi ügyek Kamara által kezelt nyilvántartását. 

3. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény  (Vht.) módosítása

Az egyes igazságügyi és magánjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi LXXIII. törvény módosítja a Vht.-t.

A törvény 2015. március 1. napjától az Igazságügyi Hivatalhoz telepíti a önálló bírósági végrehajtók ellenőrzésével kapcsolatos kamarai jogosítványokat, így az Igazságügyi Hivatal

  • ellátja a végrehajtók, végrehajtó-helyettesek és végrehajtójelöltek feletti szakmai felügyeletet, ennek keretében jogosult a végrehajtó működését, ügyvitelét és pénzkezelését ellenőrizni, a végrehajtó iratait és nyilvántartásait megvizsgálni, magatartását ellenőrizni, a tényállás megállapítása céljából a végrehajtás során történt adatigénylésről vezetett adatszolgáltatási, adattovábbítási nyilvántartásokból adatot igényelni, továbbá a végrehajtó által lefolytatott eljárási cselekményen részt venni,
  • felügyeli a végrehajtókkal, végrehajtó-helyettesekkel és végrehajtójelöltekkel kapcsolatos panaszügyek intézését, a bíróság hatáskörébe tartozó ügyek kivételével, valamint
  • fegyelmi eljárást kezdeményez.

 

Ezzel összefüggésben a törvény hatályon kívül helyez egyes rendelkezéseket, melyek e jogosítványokat korábban a kamarához, illetve az átmeneti időszakban a miniszteri biztoshoz telepített.

4. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény  (Mt.) módosítása

A kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló  2014. évi CII. törvény 2015. március 15. napjától módosítja az Mt.-t az alábbiak szerint.

Vasárnapra rendes munkaidő

  • a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,
  • az idényjelleggel,
  • a megszakítás nélkül,
  •  a több műszakos tevékenység keretében,
  • a készenléti jellegű munkakörben,
  • a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben,
  • társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően - e napon szükséges munkavégzés esetén,
  • külföldön történő munkavégzés során,
  •  a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál, valamint
  •  a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény keretei között

foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be.

5. A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II.16.) Kormányrendelet

A fenti Kormányrendelet 2015. március 1. napján lép hatályba és egyidejűleg hatályát veszti a korábbi tárgybeli, 228/2009. (X.16.) Kormányrendelet.

Az új szabályozás a korábbinál részletesebben rendezi a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárások szabályait.

Az új kormányrendelet a jegyző birtokvédelem kérdésében hozott határozat végrehajtása vonatkozásában kimondja, hogy ha a bíróság a határozat megváltoztatása iránt indított birtokvédelmi perben a keresetet elutasítja, a határozat végrehajtásáról - a hasznok, károk és költségek kivételével - a jegyző gondoskodik.

 

VÁLTOZÓ JOGSZABÁLYOK - 2015. februári hatályba lépéssel

A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény, valamint egyes törvényeknek a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel összefüggő módosításáról szóló 2014. évi CIX. törvény

A törvény bírósági szervezetrendszert közvetlenül érintő rendelkezései 2015. február 1. napján lépnek hatályba.

Jogorvoslat a nemzetbiztonsági ellenőrzés során

1. A Bizottság panaszt elutasító döntésének felülvizsgálata

 

  • Ha nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy jogviszonyát a nemzetbiztonsági kockázatot megállapító biztonsági szakvélemény alapján megszüntették,
  • a megszüntetésről szóló döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül
  • a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy kezdeményezheti
  • a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál
  • a Bizottság panaszt elutasító döntésének felülvizsgálatát.

A bírósági felülvizsgálat kezdeményezésének joga azt a hivatásos szolgálati viszonyban állót is megilleti, akit a nemzetbiztonsági kockázatot megállapító biztonsági szakvélemény alapján beosztás alóli felmentésével egyidejűleg rendelkezési állományba helyeztek.

2. A bírósági eljárás sajátos szabályai

- A bíróság eljárására a polgári perrendtartás közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a bíróság az ügyben

  • zárt tárgyaláson,
  • soron kívül jár el.

- A perben csak olyan bíró járhat el, akinek e törvény szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzését elvégezték.

3. A bíróság jogköre

- A bíróság a nemzetbiztonsági kockázatot megállapító biztonsági szakvélemény kiadásának alapjául szolgáló eljárás jogszerűségét vizsgálja.

- A bíróság jogköre nem terjed ki a nemzetbiztonsági kockázat megállapításának szakszerűségére.

4. A bíróság döntése

Eljárási szabálysértés esetén a bíróság a nemzetbiztonsági kockázat megállapítására vonatkozó döntést hatályon kívül helyezi és a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálatot új eljárásra kötelezi.

 

VÁLTOZÓ JOGSZABÁLYOK - 2015. januári hatályba lépéssel

1. Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény

- Hatályba lépés dátuma: 2015. január 1.

- A törvény egyebek mellett az alábbi jogszabályokat módosítja:

  1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
  1. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása
  1. Az adózás rendjéről szóló 2003. XCII. törvény módosítása
  1. A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXV. törvény módosítása
  1. Az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) módosítása:
  • A hosszútávú cél az illetékbélyeg elektronizálása.
  • Az eljárási illeték-kötelezettség önadózással is teljesíthető, ha a keresetindítási határidő legalább 31 nap és a bírósági eljárás kezdeményezésekor a fizetendő illeték összege az 500.000 Ft-ot meghaladja.
  • A bevallott illetéket az állami adóhatóság elektronikus bírósági eljárási illetékbevételi számlájára átutalással kell megfizetni. Az állami adóhatóság a bevallásról papír alapú igazolást küld az eljárást kezdeményező félnek és az eljáró bíróságnak.
  • Az eljárást kezdeményező fél az eredeti igazolást az eljárást kezdeményező irathoz köteles csatolni.
  • Amennyiben az adózó bírósági eljárást végül nem kezdeményez, a bevallásban feltüntetett bíróság kérelemre ennek tényéről igazolást állít ki az illeték visszatérítéséhez.

2. Egyes igazságügyi és magánjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi LXXIII. törvény

- A törvény egyebek mellett az alábbi jogszabályokat módosítja:

  1. Az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.),
  2. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.),
  3. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.),
  4. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.),
  5. A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény,
  6. A Civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény,
  7. A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének megváltoztatásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény.

2.1. A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény (Hettv.) módosítása

- Az egyes igazságügyi és magánjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi LXXIII. törvény a 606/2013/EU rendelet hazai érvényesülése érdekében számos helyen módosítja, illetve kiegészíti a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvényt.

- Hatályba lépés dátuma: 2015. január 11.

3. Egyes törvényeknek az új Polgári törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény

3.1. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosítása:

- 2015. január 2. napjától az ezt megelőzően bejegyzett, nemzetiségi egyesület a bíróság részére - változásbejegyzési kérelem benyújtása nélkül - bejelentheti, hogy az egyesület formája nemzetiségi egyesület, ha alapszabályában rögzített célja a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény szerinti, konkrétan megjelölt nemzetiség képviselete és alapszabálya szerint az adott nemzetiség érdekvédelmét, érdekképviseletét látja el vagy a nemzetiségi kulturális autonómiával közvetlenül összefüggő tevékenységet lát el.

- A bíróság a bejelentés alapján az egyesület formáját akkor jegyzi be a nyilvántartásba, ha az alapszabály szerint az egyesület nemzetiségi egyesület.

3.2. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása:

- Hatályba lépés dátuma: 2015. január 1.

-  A cég a törvényességi felügyeleti eljárásban kérelmét kizárólag elektronikus úton nyújthatja be.

4. Egyes törvényeknek a gyermekek védelme érdekében történő módosításáról szóló 2013. évi CCXLV. törvény

- Hatályba lépés dátuma: 2015. január 1.

4.1. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása:

- Létrejön a megelőző pártfogó felügyelet intézménye.

4.2. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása:

- Kiegészül azon személyek felsorolása a megelőző pártfogó felügyelővel, akiknek megkeresésére a bíróság a büntetőügy iratait/annak hiteles másolatát megküldi, vagy azokba betekintést engedélyez (Be. 71/B.§).

- Tételesen felsorolásra kerülnek az összefoglaló pártfogó felügyelői vélemény tartalmi kellékei, illetve általános szabályként került megfogalmazásra, hogy az összefoglaló pártfogó felügyelői véleményre a pártfogó felügyelő véleményre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni (Be. 114./A§.).

- A fiatalkorúak elleni büntetőeljárás során alkalmazható bizonyítási eszközök speciális szabályairól szóló Be. 453.§-a teljesen megújul, kiegészül:

 

  • a fiatalkorú gyanúsított kihallgatását követően haladéktalanul be kell szerezni a környezettanulmányt, melynek adatkörei kiegészülnek a fiatalkorú bűnmegelőzési szempontú kockázatértékelésével,
  • a pártfogó felügyelő környezettanulmány elkészítésével kapcsolatos jogainak részletes szabályozásra kerültek,
  • a megelőző pártfogás elrendelése szabályait rögzítették,
  • ha a fiatalkorúval szemben megelőző pártfogás elrendelésére kerül sor, a bíróság a vádirat benyújtása után összefoglaló pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendelheti el, ha az összefoglaló pártfogó felügyelői vélemény beszerzése óta hosszabb idő telt el, a bíróság a megelőző pártfogó felügyelőt tanúként kihallgathatja. Ha azonban ezt megelőző pártfogó felügyelő készíti el, akkor kizárólag szakértőként lehet meghallgatni.

 

5. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény módosítása

- Hatályba lépés dátuma: 2015. január 1.

- Ha a civil szervezet elektronikus úton benyújtott, nyilvántartásba vétele iránti kérelméhez külön jogszabály szerinti létesítő okirat minta alapján készült létesítő okiratot csatolnak, a bíróság a kérelmet az érkezését követő tizenöt napon belül elbírálja.

- A civil szervezet nyilvántartásban szereplő adatai országosan egységes, elektronikus, bárki számára ingyenesen hozzáférhető közhiteles nyilvántartásban elérhetők.

6. Az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVII. törvény

A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása:

- Hatályba lépés dátuma: 2015. január 1.

- A közjegyző a hagyatéki eljárás iratait cégbíróság, közigazgatási szerv vagy más hatóság részére a Pp.-ben meghatározottak szerint, elektronikus úton kézbesíti, a megkeresett cégbíróság, közigazgatási szerv vagy más hatóság pedig a Pp.-ben meghatározottak szerint, elektronikus úton válaszol a megkeresésre. E rendelkezést az ingatlanügyi hatóság eljárásával kapcsolatosan nem kell alkalmazni.

A hagyatéki eljárásban érdekelt a hagyatéki ügy megjelölésével elektronikus beadványában kérheti, hogy a részére szóló iratok a Pp.-ben meghatározottak szerint, elektronikus úton kerüljenek kézbesítésre.

- Ha a hagyatéki eljárásban érdekelt gazdálkodó szervezet vagy jogi képviselővel rendelkező személy vagy szervezet vesz részt, részére az iratokat a Pp.-ben meghatározottak szerinti elektronikus úton kell kézbesíteni.

 

VÁLTOZÓ JOGSZABÁLYOK - 2014. decemberi hatályba lépéssel

1. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXVI. törvény (2014. december 6-ai hatályba lépés)

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 2014. december 6-i hatállyal egy új 303/B. §-al egészül ki, mely kimondja, hogy a végrehajtási eljárásban a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény 17. §-ának szabályait nem kell alkalmazni, ha a végrehajtási eljárásban a végrehajtást kérő

  • helyi önkormányzat vagy olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat külön-külön vagy együtt 100%-os részesedéssel rendelkezik, és
  • írásban kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben a végrehajtás alá vont lakóingatlan tulajdonát ő szerezné meg, úgy a lakóingatlan birtokbavételétől számított 2 éven belül

Ø      a lakóingatlant felújítja vagy felújíttatja, és

Ø      a munkahelyteremtés, munkaerő-megtartás és helyben maradás elősegítése céljából pályázatot ír ki a lakóingatlannak a lakóingatlan fekvése szerinti településen munkát vállaló személy részére az önkormányzat bérbeadásról szóló rendeletében meghatározott feltételek szerinti bérbeadására.

2. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvénynek a gyermekek fokozottabb védelme érdekében szükséges módosításáról szóló 2014. évi LXV. törvény (2014. december 21-ei hatályba lépés)

- Módosulnak a Btk. elévülési szabályai: A 2014. évi LXV. törvény 2014. december 21-ei hatállyal bővítette az el nem évülő bűncselekmények körét további, életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, valamint a kiskorú sértett sérelmére elkövetett nemi élet és nemi erkölcs elleni cselekményekkel.

Ennek megfelelően az ekként el nem évülő nemi erkölcs elleni bűncselekmények kikerülnek az elévülés nyugvásának speciális szabályai közül. 

 

VÁLTOZÓ JOGSZABÁLYOK - 2014. októberi hatályba lépéssel

1. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosítása

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 2014. október 29-ei hatállyal egy új, az árva mű felhasználására vonatkozó IV/A. fejezettel kiegészül.

A részletszabályokat az árva mű felhasználásával kapcsolatos részletes szabályokról szóló 138/2014 (IV.30.) Kormányrendelet  szabályozza, amely szintén 2014. október 29. napján lép hatályba.

1.1.  Árva mű fogalma

Egy mű vagy szomszédos jogi teljesítmény akkor tekinthető árva műnek, ha jogosultja ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodik és a felkutatására az adott helyzetben általában elvárható gondossággal, jóhiszeműen elvégzett jogosultkutatás nem vezetett eredményre.

1.2. Árva mű felhasználásának engedélyezése

- A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) kérelemre - a felhasználás módjához és mértékéhez igazodó díj megállapítása mellett - engedélyt ad az árva mű felhasználására.

- A felhasználási engedély:

  • legfeljebb 5 évre szól,
  • Magyarország területére terjed ki,
  • nem kizárólagos,
  • nem átruházható,
  • további felhasználási engedély adására és a mű átdolgozására nem jogosít.

- A Hivatal döntéseivel szemben nincs helye:

  • fellebbezésnek,
  • újrafelvételi és felügyeleti eljárásnak, valamint
  • az ügyészségről szóló törvény szerinti felhívás kibocsátásának.

1.3.  A Hivatal határozatának bírósági felülvizsgálata

1.3.1. A nemperes eljárás

A Hivatal határozatát, valamint azokat a végzéseit, amelyekkel szemben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint önálló fellebbezésnek van helye, a bíróság nemperes eljárásban vizsgálja felül.

1.3.2. A nemperes eljárás megindítására irányuló kérelem

- A nemperes eljárás megindítására irányuló kérelmet a döntés közlésétől számított 30 napon belül a Hivatalnál kell benyújtani, amely azt az ügy irataival együtt 15 napon belül továbbítja a bírósághoz.

- Ha a kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, a Hivatal e kérdésben írásbeli nyilatkozatot tehet és azt a kérelemmel, valamint az ügy irataival együtt 30 napon belül továbbítja a bírósághoz.

- A kérelem kellékeire a keresetlevélre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

- Ha a kérelmet elkésetten nyújtották be, az igazolási kérelem tárgyában a bíróság határoz.

1.3.3. Eljárási sajátosságok

- A nemperes eljárásra a polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályait - az e törvényben meghatározott és a nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó eltérésekkel - kell alkalmazni.

- Ha a Hivatal döntésének felülvizsgálatát a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint az Alkotmánybíróság határozata alapján kérik, a felülvizsgálati kérelem előterjesztésének határideje az alkotmánybírósági döntés kézbesítésétől számított harminc napra ismételten megnyílik.

- A Hivatal döntésének felülvizsgálatára irányuló eljárás a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá tartozik.

- A bírósági eljárásban félként a kérelmező vesz részt.

- Ha a Hivatal előtti eljárásban ellenérdekű ügyfél is részt vett, a bírósági eljárást ellene kell megindítani.

- Ha a bírósági eljárásban ellenérdekű fél is részt vett, az eljárási költségek előlegezésére, illetve viselésére a perköltségre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Ellenérdekű fél hiányában a költségeket a kérelmező előlegezi, illetve viseli.

- A bírósági eljárásban nincs helye egyezségnek.

1.3.4. A bíróság határozata

- Ha az ügy az iratok alapján elbírálható, a bíróság tárgyaláson kívül is hozhat határozatot, azonban a felet - kérésére - meg kell hallgatnia.

- Ha a bíróság az ügyet tárgyaláson kívül bírálja el, de az eljárás folyamán szükségét látja a tárgyalás megtartásának, a tárgyalást bármikor kitűzheti.

- A bíróság mind az ügy érdemében, mind egyéb esetekben végzéssel határoz.

- A bíróság - az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabály megsértésének kivételével - jogszabálysértés megállapítása esetén a Hivatal döntését hatályon kívül helyezi és szükség esetén a Hivatalt új eljárásra kötelezi.

- Ha a kérelem bírósághoz való továbbítását követően a Hivatal a döntését visszavonta, a bíróság az eljárást megszünteti.

-  Ha a Hivatal a döntését módosította, a bírósági eljárás folytatásának csak a még vitás kérdésekben van helye.

 

2. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása

2014. október 12-ei hatállyal módosulnak a helyi önkormányzati képviselőkre vonatkozó szabályok.

A bíróságokat érintő rendelkezések az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatosak:

2.1. A képviselő-testületi határozat bírósági felülvizsgálata

- Az önkormányzati képviselő az összeférhetetlenségét, a tisztsége megszűnését megállapító képviselő-testületi határozat felülvizsgálatát kérheti - jogszabálysértésre hivatkozással - a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül a törvényszéktől.

- A bíróság a kérelemről - annak beérkezésétől számított 30 napon belül - nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz.

- A bíróság az önkormányzati képviselőt, a keresettel megtámadott határozatot hozó képviselő-testület képviselőjét, a kereset előterjesztőjét meghallgathatja.

- A bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak, felülvizsgálatnak helye nincs.

2.2. A kormányhivatal kezdeményezi az összeférhetetlenségi eljárást

 

- A kormányhivatal a törvényszéknél kezdeményezheti az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének a kimondását, ha a képviselő-testület nem dönt az összeférhetetlenségről vagy döntése jogszabálysértő.

- A bíróság eljárására a 2.1. pontban foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a bíróság döntése ellen - annak kézhezvételétől számított nyolc napon belül - az érintett önkormányzati képviselő, valamint a kormányhivatal fellebbezést nyújthat be.

- A fellebbezésről, annak beérkezésétől számított 3 napon belül a másodfokú bíróság nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz.

- A bíróság döntése ellen felülvizsgálatnak helye nincs.

 

3.  A 233/2014. (IX. 18.) Kormányrendelet az Igazságügyi Hivatalról

- 2014. október 1-ei hatállyal a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalból (KIH) kiválik az Igazságügyi Hivatal, amely a továbbiakban – többek között – kizárólagosan látja el a pártfogó felügyelettel (ide nem értve a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyeletet), a jogi segítségnyújtással, kárpótlással és áldozatsegítéssel kapcsolatos feladatokat, amelyekben a KIH teljes körű jogutódja.

 - Az Igazságügyi Hivatal továbbá felügyeletet gyakorol az igazságügyi szolgálatok felett, és a fenti hatásköröket érintő döntéseiket másodfokú hatóságként felülvizsgálja.

 

VÁLTOZÓ POLGÁRI JOGI TÁRGYÚ JOGSZABÁLYOK - 2014. szeptemberi hatályba lépéssel

 

1. A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény

A törvény bírósági szervezetrendszert közvetlenül érintő rendelkezései 2014. szeptember 16. napján lépnek hatályba.

A törvény célja a pénzügyi stabilitás fenntartása, a pénzügyi szektor által nyújtott kritikus funkciók folyamatos rendelkezésre állásának biztosítása, az intézményi válsághelyzetek hatékony kezelése, az adófizetői pénzek válságkezelési célú felhasználásának minimalizálása, valamint a válságba került pénzügyi szervezetek szerkezetátalakításához szükséges keretrendszer megteremtése. E célokkal összhangban a törvény XIII. fejezete szoros eljárási határidők meghatározásával soron kívüli bírósági eljárási szabályokat tartalmaz.

1.1. A közigazgatási hatósági döntések bírósági felülvizsgálata

A perben speciális eljárási szabályok érvényesülnek. Az MNB által szanálási feladatkörében hozott közigazgatási hatósági döntések bírósági felülvizsgálatára a Pp. XX. fejezetében foglalt szabályokat a törvény XIII. fejezetében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

  • Hatáskör, illetékesség: A per a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagos illetékességébe tartozik.
  • Soron kívüli eljárás: A perben a bíróság soron kívül jár el, a törvény céljával összhangban megszabott szoros eljárási határidők betartásával.
  • A bíróság összetétele: A szanálást elrendelő, valamint szanálási intézkedést alkalmazó határozat felülvizsgálata iránt indult közigazgatási perben a bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el.
  • A keresetlevél beérkezésének határideje: A keresetlevelet a határozat kézbesítésétől számított 8 napon belül az MNB-hez kell benyújtani.
  • A perben a jogi képviselet kötelező.
  • A keresetlevél továbbítása a bíróságnak: Az MNB a hozzá benyújtott keresetlevelet - az ügy irataival és a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt - 5 napon belül továbbítja a bírósághoz.
  • A tárgyaláson kívüli elbírálás főszabálya: A bíróság az ügy érdemében tárgyalás tartása nélkül dönt, azonban szükség esetén vagy a felek bármelyikének kérelmére tárgyalást tart. Tárgyalás tartását csak a keresetlevélben vagy a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatban lehet kérni. Tárgyalás tartása esetén a tárgyalást legkésőbb a keresetlevél beérkezését követő tizenötödik napra kell kitűzni.
  • A végrehajtás felfüggesztése: A bíróság - kérelemre - kivételesen felfüggesztheti a megtámadott döntés végrehajtását, ha

a) a rendelkezésre álló adatok alapján azt a 17. § szerinti közérdek indokolja, és

b) a végrehajtás felfüggesztése

ba) nem vezet a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását veszélyeztető helyzet kialakulásához, vagy

bb) nem veszélyezteti a szanálási célok elérését.

  • Az érdemi döntés határideje és az írásba foglalás: A bíróság a keresetlevél bírósághoz történő megküldésétől számított 45 napon belül dönt és határozatát a kihirdetés napjáig írásba foglalja.
  • A kézbesítés: A bíróságnak a határozat meghozatalától számított tizenöt napon belül gondoskodnia kell a határozat felek részére történő kézbesítéséről.
  • Keresetváltoztatásnak, igazolási kérelem előterjesztésének, és az eljárás szünetelésének a perben nincs helye.
  • A bíróság kasszációs, valamint reformatórius jogköre:

A bíróság nem változtathatja meg a szanálást elrendelő, valamint szanálási intézkedést alkalmazó határozatot (116. § (3) bekezdés), továbbá a 116. § (4) bekezdésben felsorolt hatósági határozatokat.

A bíróság a 116. § (3) és (4) bekezdéseiben nem említett hatósági határozatokat megváltoztathatja.

  • Fellebbezés, perújítás: A szanálást elrendelő, valamint szanálási intézkedést alkalmazó határozat felülvizsgálata iránt indult közigazgatási perben a bíróság ítélete ellen fellebbezésnek, valamint perújításnak nincs helye.

A bíróság fellebbezéssel támadható végzése ellen benyújtott fellebbezési eljárásban a másodfokú bíróság az ügy iratainak megérkezését követő 15 napon belül soron kívül dönt. Nincs helye a Pp. 270. § (3) bekezdése alkalmazásának.

  • Felülvizsgálat: Az ítélete ellen a közlésétől számított tizenöt napon belül terjeszthető elő felülvizsgálati kérelem azzal, hogy e határidőn belül a felülvizsgálati kérelemnek a bírósághoz meg kell érkeznie. A Kúria soron kívül jár el, a felülvizsgálati kérelmet 30 napon belül elbírálja, és határozatát e határidőn belül írásba foglalja.

1.2. A társasági határozatok bírósági felülvizsgálata

A szanálási feladatkörében eljáró MNB, valamint a szanálási biztos által a szanálás alatt álló intézménnyel kapcsolatos tulajdonosi vagy ügyvezetési jogok gyakorlása során hozott társasági határozatok bírósági felülvizsgálatára a Ptk. harmadik könyvének XI. fejezetében foglalt szabályokat és a Pp. általános eljárási szabályait a törvény 118. §-ában foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

  • Perindítási jogosultság: A pert a Ptk. 3:35. §-ban meghatározottakon kívül az érintett tulajdonos is megindíthatja.
  • Hatáskör: A per a törvényszék hatáskörébe tartozik. A perben a bíróság soron kívül jár el.
  • A végrehajtás felfüggesztése: A bíróság - kérelemre - kivételesen felfüggesztheti a megtámadott döntés végrehajtását, ha

a) a rendelkezésre álló adatok alapján azt közérdek (17. §) indokolja, és

b) a végrehajtás felfüggesztése

- nem vezet a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását veszélyeztető helyzet kialakulásához, vagy

   - nem veszélyezteti a szanálási célok elérését.

1.3. Szünetelés a folyamatban lévő egyéb eljárásokban

 

  • Az MNB a szanálási célokkal összhangban kérelmezheti a szanálási eljárás befejezéséig történő szüneteltetést minden olyan folyamatban lévő bírósági eljárás esetében, melyben a szanálás alatt álló intézmény a fél.

·         A kérelmet 3 munkanapon belül el kell bírálni.

2. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.)

2014. szeptember 16-i hatályba lépéssel az Itv. 5. § (1) bekezdése kiegészül, így teljes személyes költségmentességben részesül:

-    a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti intézményi tanács,

-    az Országos Betétbiztosítási Alap,

-    a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvényben meghatározott Szanálási Alap.

 

VÁLTOZÓ POLGÁRI JOGI TÁRGYÚ JOGSZABÁLYOK - 2014. júliusi hatályba lépéssel

 

1. Az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról

A 2014. július 1. napjától hatályba lépő változások a törvényességi felügyeleti ügyekben lehetővé - néhány esetben kötelezővé - tett elektronikus eljárással, illetve a kényszertörlési eljárás átfogó módosításával függenek össze.

1.1. Hatáskör

- A Ctv. 118. §-ban meghatározott – kényszertörlést elrendelő, eltiltást mellőző - végzés meghozatala bírói hatáskörben marad, mivel az eltiltás mellőzését indokolni kell.

- Az eltiltást akkor lehet mellőzni, ha a kényszertörlés során a céggel szemben követelés és a cég vagyonával kapcsolatos bejelentés, adatszolgáltatás nem érkezett.

1.2. Elektronikus eljárás törvényességi felügyeleti ügyekben

- A törvényességi felügyeleti ügyekben a Pp.-ben előírtakhoz hasonlóan lehetővé válik az elektronikus kommunikáció. (Ctv. 72/A. § és 72/B. §)

- A kérelmet elektronikus úton is elő lehet terjeszteni.

- Kizárólag elektronikusan terjesztheti elő a kérelmét, ellenkérelmét (észrevételét):

·        a kérelmező cég,

·        a jogi képviselővel eljáró kérelmező vagy kérelmezett.

- Elektronikusan nyújthatja be hivatalos iratait:

·        bíróság,

·        közigazgatási szerv vagy hatóság (pl.: NAV),

·        ügyész,

·        kamara.

- Kézbesítés:

·        elsősorban elektronikusan a cég bejegyzett e-mail címére,

·        a jogi képviselő e-mail címére,

·        bíróság, közigazgatási szerv, kamara e-mail címére,

·        ha az elektronikus kézbesítés meghiúsult, postán kell kézbesíteni.

- Elektronikus kommunikáció esetén az ügyben papír alapon keletkezett iratot elektronikus irattá kell alakítani (Ctv. 17. § (2) bekezdése szerint), kivéve, ha ez az okirat terjedelme miatt aránytalan nehézséggel járna.

1.3. Kényszertörlés

-   A kényszertörlés szabályai jelentős változáson mennek át.

- A kényszertörlés elrendelésének okai megegyeznek a korábbi szabályozással, azonban elrendelése fellebbezhető és a végzés ellen felülvizsgálati eljárás kezdeményezhető.

- Nincs helye kényszertörlés elrendelésének:

·        ha a cég fizetésképtelenségét megállapították (nem kell, hogy jogerősen)

·        ha az ügyész értesíti a cégbíróságot a büntetőjogi intézkedés alkalmazhatóságáról.

- Nincs helye fizetésképtelenség megállapítására irányuló eljárás kezdeményezésének a kényszertörlés alatt.

- A kényszertörlést elrendelő végzés jogerőre emelkedése utáni lépések:

a) A végzés közzététele a Cégközlönyben, mely a kényszertörlés tényén kívül felhívást tartalmaz követelések, bírósági és más eljárások, vagyon, munkaviszonyból eredő követelés, vagyonváltozás, stb. bejelentésére és ezzel egyidejűleg (a bejelentésre 60 nap áll rendelkezésre) új feladat a perbíróságoknak a folyamatban lévő eljárások bejelentése!

b)     Elektronikus vagyonkutatás akkor is, ha nem jelentettek be követelést (a válaszra 30 nap van, ingyenes);

c)  Betekintés a hitelbiztosítéki nyilvántartásba;

d) Elérhető vezető tisztségviselő és tagok felhívása a cég vagyonára és kötelezettségeire vonatkozó információk közlésére (ismeretlen székhelyű cég vezető tisztségviselőjét tehát nem kell felhívni!);

e) A vagyonkutatás az eddiginél tágabb körű, azonban ismeretlen székhelyű cég ügyében csak az ingatlannyilvántartást kell megkeresni;

f)   Ha munkavállalói bejelentés érkezik, a felszámolók közül bérgarancia-biztost kell kijelölni, ha nincs helye felszámolás kezdeményezésének, azaz a felszámolás költségeit fedező cégvagyon nincs.

- A kényszertörlés befejezése:

·        Ha nincs bejelentés és vagyon: a céget törlik, az eltiltás mellőzendő;

·        Ha nincs vagyon, de van követelés: törlés, eltiltás;

·        Ha van bejelentés, de kevés a vagyon a kielégítésre: törlés, eltiltás, vagyonfelosztás bejelentők között;

·        Ha van vagyon, de nincs követelés: törlés, vagyonfelosztás tagok között, eltiltás mellőzése;

·        Ha van vagyon és van követelés: kényszertörlés megszüntetése, felszámolás kezdeményezése, ha a vagyon fedezi a költségeket (ezek a költségek a vagyonra vonatkozó adó- és értékbizonyítvány beszerzésének költségei, iratanyag elhelyezésének költségei, felszámoló munkadíja);

·        Ha van bejelentés, nincs vagyon, de fedezetelvonó ügylet valószínűsíthető: kényszertörlés megszüntetése, felszámolás kezdeményezése, a cég vagyonértékeléssel kapcsolatos költségviselésre kötelezése.

- A kényszertörlés kezdő időpontja a Cégközlönyben való közzététel napja.

- Felszámolás akkor kezdeményezhető a kényszertörlés megszüntetése mellett, ha az érintett cég

·        a kényszertörlés előtt indult peres vagy nemperes eljárásban fél – vagyonra tekintet nélkül;

·        fedezetelvonó ügylet miatt csökkent vagy nincs vagyona;

·        vagyona várhatóan fedezi a felszámolási költségeket, ha van hitelezői bejelentés.

1.4. Adó- és értékbizonyítvány beszerzése

Ha a kényszertörlési eljárás során megállapítható, hogy a cég vagyonnal rendelkezik szükség szerint intézkedni kell adó- és értékbizonyítvány beszerzéséről.

1.5. Bérgarancia biztos

- Bérgarancia biztost a kényszertörlési eljárás folyamán akkor kell kijelölni a felszámolói névjegyzékből, ha munkavállalói bejelentés történik és nem állnak fenn a felszámolás kezdeményezésének feltételei (tehát nincs meg erre a fedezet).

- A bérgarancia biztos költségeit a bíróság állapítja meg, összesen legfeljebb 30.000 Ft + áfa összegben – ügyenként és nem munkavállalónként. (10.000 Ft készkiadás és 20.000 Ft munkadíj a nyomtatvány kitöltéséért)

- A munkadíjat – a felszámolói díjhoz hasonlóan – a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala fizeti ki a központ költségvetés terhére, tehát ide egy eredeti és egy fénymásolt végzést kell küldeni a jogerős végzésből.

1.6. A tag és vezető tisztségviselő felelőssége

- A felelősség megállapítására a törvényszéknek van hatásköre, peres eljárás keretében. Az illetékességet a kényszertörléssel érintett cég utolsó bejegyzett székhelye alapozza meg.

- A keresetlevelet a jogerős kényszertörlés Cégközlönyben való közzétételétől számított 90 napos jogvesztő határidő alatt kell előterjeszteni.

2. Az egyes igazságügyi, jogállási és belügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CCXLIII. törvény

Az egyes igazságügyi, jogállási és belügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CCXLIII. törvény 2014. július 1-i hatállyal módosítja az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényt (Civil törvényt).

- A Civil Információs Portál felé elektronikus úton adatbázis formájában a Civil Információs Portálon e célra kialakított felületen keresztül szolgáltatja az Országos Bírósági Hivatal a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott, az országos névjegyzékben szereplő civil szervezetekre vonatkozó adatokat.

- A Civil Információs Portál felé az adatokat azok jogerőre emelkedését, érvényessé válását vagy az adatszolgáltató tudomására jutását követő legfeljebb három munkanapos késleltetéssel kell szolgáltatni.

 

3. Az egyes törvényeknek az elektronikus anyakönyv kialakításával összefüggésben szükséges módosításáról szóló 2013. évi LXXVI. törvény

3.1. Az egyes törvényeknek az elektronikus anyakönyv kialakításával összefüggésben szükséges módosításáról szóló 2013. évi LXXVI. törvény 2014. július 1-i hatállyal módosítja az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvényt.

- A bíróságokat érintő új rendelkezés, hogy, ha a bíróság a volt feleséget a házasságra utaló toldást tartalmazó házassági név viselésétől jogerős ítéletében eltiltotta, és a volt feleség nem nyilatkozott a viselni kívánt házassági névről, házassági névként a születési nevét kell bejegyezni.

 

- A fenti esetben a bíróság értesíti a házasságkötést nyilvántartó anyakönyvvezetőt vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságot.

- Az értesítés tartalmazza

·         a volt házastársak természetes személyazonosító adatait,

·         a házasságkötés helyét és időpontját, valamint

·         a házasságra utaló toldást tartalmazó házassági név viselésétől eltiltás tényét.

-               A bíróság az előtte folyamatban lévő eljárásban részt vevő személyek személyazonosságának, valamint a családi kapcsolatok fennállásának megállapítása, továbbá a bemutatott okirat adattartalma valódiságának ellenőrzése céljából:

·         az elektronikus anyakönyvben, az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában, az okirat-nyilvántartásban és a jogosultsági nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét, valamint az elektronikus alapiratot közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni,

·         a papír alapú anyakönyvben nyilvántartott valamennyi adatot jogosult megtekinteni és átvenni, valamint

·         az anyakönyvi alapiratot jogosult megtekinteni és arról másolatot kérni.

- A bíróság a fentiekben meghatározott célokból közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni az okirat-nyilvántartásban és a jogosultsági nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét.

3.2. Az egyes törvényeknek az elektronikus anyakönyv kialakításával összefüggésben szükséges módosításáról szóló 2013. évi LXXVI. törvény 2014. július 1-i hatállyal módosítja a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt.

A törvény rendelkezéseit

  • a névváltoztatási eljárásban,
  • a házasságkötési szándék bejelentésére irányuló eljárásban, valamint
  • a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándék bejelentésére irányuló eljárásban

csak akkor kell alkalmazni, ha az ügyfajtára vonatkozó törvény eltérő szabályokat nem állapít meg.

 

VÁLTOZÓ POLGÁRI JOGI TÁRGYÚ JOGSZABÁLYOK - 2014. júniusi hatályba lépéssel

 

A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Kormányrendelet

  • A rendelet a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésekre terjed ki.
  • A rendelet hatálya nem terjed ki:

a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti szociális szolgáltatásokra;

b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti gyermekjóléti alapellátásokra és gyermekvédelmi szakellátásokra;

c) az egészségügyről szóló törvény szerinti egészségügyi ellátásra irányuló szerződésre;

d) a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény szerinti szerencsejátékkal kapcsolatos szerződésre;

e)   a pénzügyi szolgáltatással kapcsolatos szerződésre;

f) az ingatlan tulajdonjogának megszerzésére, vagy átruházására irányuló szerződésre, kivéve a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény szerinti ingatlanközvetítői tevékenységre, valamint ingatlanvagyon-értékelő és közvetítői tevékenységre irányuló szerződést;

g)  olyan kivitelezési szerződésre, amelynek tárgya új építmény építése, vagy meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység vagy helyiség jelentős átalakítása;

h) a lakóépület lakáscélú bérbeadására irányuló szerződésre, kivéve a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény szerinti ingatlanközvetítői tevékenységre, valamint ingatlanvagyon-értékelő és közvetítői tevékenységre irányuló szerződést;

i)  az utazási szerződésre;

j) a szállás időben megosztott használati jogára, a hosszú távra szóló üdülési termékekre vonatkozó szerződésekről, valamint a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó szerződésre;

k) a közjegyző által okiratba foglalt szerződésre;

l) élelmiszer és egyéb mindennapi fogyasztásra szánt terméknek a fogyasztó lakóhelyére, tartózkodási helyére vagy munkahelyére történő gyakori és rendszeres szállítására vonatkozó szerződésre;

m) az automata vagy automatizált üzlethelyiség útján kötött szerződésre;

n) az elektronikus hírközlési szolgáltatóval nyilvános telefonállomás igénybevétele útján annak igénybevétele céljából, vagy telefon-, internet- vagy telefax-összeköttetés egyszeri igénybevétele céljából kötött szerződésre.

  • A rendelet meghatározza a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződéssel kapcsolatos tájékoztatás és a teljesítés egyes szabályait, továbbá a távollévők között és az üzlethelyiségen kívül kötött fogyasztói szerződés esetében a szerződés megkötésére és az elállási, illetve felmondási jogra vonatkozó részletes szabályokat.
  • A rendelet hatályon kívül helyezi az üzleten kívül fogyasztóval kötött szerződésekről szóló 213/2008. (VIII.29.) Kormányrendeletet, valamint a távollévők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II.5.) Kormányrendeletet.
  • A rendelet 2014. június 13. napján lép hatályba.

 

 VÁLTOZÓ POLGÁRI JOGI TÁRGYÚ JOGSZABÁLYOK - 2014. májusi hatályba lépéssel

1. A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény

         Az alternatív befektetési alapkezelőre (ABAK) vonatkozó ún. ABAK-irányelv hazai jogrendszerbe való átültetése és az ABAK-rendeletnek való megfelelés a hazai befektetési alapkezelési szektor szabályozási kereteinek újragondolását igényelte. Ennek eredményeként vált szükségessé a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény hatályon kívül helyezése, és egy új törvény megalkotása.

  • A befektetési alapkezelők és a kollektív befektetési formák felügyelete vonatkozásában a Felügyelet alábbi határozatainak felülvizsgálatára irányuló perben a bíróság soron kívül jár el (a tárgyalást legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől számított nyolcadik napra kell kitűzni):

Ø      az engedély nélküli befektetési alapkezelési, letétkezelési tevékenység folytatását megtiltó határozat;

Ø      a befektetési alapkezelő vezető állású személyét és könyvvizsgálóját felmentő, az alkalmazott felelősségre vonását kezdeményező határozat;

Ø      a befektetési alapkezelőt rendkívüli közgyűlés összehívására kötelező, és arra kötelező napirend megtárgyalását előíró határozat;

Ø      a befektetési alapkezelési tevékenység folytatását részben vagy egészben, meghatározott időre felfüggesztő határozat;

Ø      a befektetési jegy, kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatalát, forgalmazását meghatározott időszakra felfüggesztő határozat;

Ø      más illetékes hatóságnál eljárást kezdeményező határozat;

Ø      a befektetési alapkezelő

o        osztalékának kifizetését,

o        vezető állású személyének történő kifizetést,

o        részvényeseinek hitel, kölcsön nyújtását, illetve más, kockázatvállalással járó szolgáltatás nyújtását,

o        részvényeseinek és ügyvezetőinek érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások részére történő hitel, kölcsön nyújtását, illetve más kockázatvállalással járó szolgáltatás nyújtását,

o        hitel- vagy kölcsönszerződésében foglalt határidők meghosszabbítását (prolongálását),

o        új fiókjának megnyitását, új tevékenységének megkezdését

                    megtiltó, korlátozó vagy feltételhez kötő határozat;

Ø      a befektetési alapkezelőt

o        belső szabályzat kidolgozására vagy meghatározott szempontok szerinti átdolgozására, illetve alkalmazására,

o        az alkalmazottak szakmai továbbképzésére, illetve megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező alkalmazottak felvételére,

o        a működési költségek csökkentésére,

o        megfelelő nagyságú tartalék képzésére

kötelező határozat;

Ø      a Felügyelet a tájékoztató közzétételéhez adott engedélyét visszavonó, és határidő kitűzésével a befektetési alapkezelőt, illetve az általa igénybe vett forgalmazót a forgalomba hozatali folyamat leállítására kötelező határozat;

  • A fenti eljárások esetén a tárgyalást - ha egyéb intézkedésre nincs szükség - legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől számított nyolcadik napra kell kitűzni.

2. A mező – és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról

  • A föld tulajdonjoga végintézkedéssel történő megszerzésének, valamint a bírósági, közjegyzői jóváhagyáshoz kötött egyezséget megelőző hatósági jóváhagyásra vonatkozó eljárás különös eljárási szabályait is tartalmazza a törvény.
  • Másrészt előírja, hogy az ingatlanügyi hatóság az illetékességi területéhez tartozó földek – ide nem értve az erdő művelési ágban nyilvántartott földrészleteket – használatáról és a földhasználókról a közhiteles ingatlan-nyilvántartás adataira épülő, de attól elkülönülő, önálló nyilvántartást vezet.
  • Továbbá a föld tulajdonjoga vagy a földhasználati jogosultság megszerzésének a hatósági jóváhagyása iránti eljárásban, illetve a szerzési korlátozások hatósági ellenőrzése során, az e feladatkörébe tartozó ügy elbírálása, ellenőrzése érdekében a mezőgazdasági igazgatási szerv a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről és a mezőgazdasági üzemközpontokról nyilvántartást vezet, amely – a természetes személyazonosító és lakcímazonosító adatok, valamint a gazdálkodó szervezetek esetében az azonosító adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
  • A hatósági jóváhagyáshoz kötött tulajdonjog megszerzésére vonatkozó eljárásban a törvény előírja, hogy  mezőgazdasági igazgatási szerv határozatának bírósági felülvizsgálata során a Pp. XX. fejezetének rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a perben a mezőgazdasági igazgatási szerv székhelye szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróság jár el és a bíróság a határozatot megváltoztathatja.
  • A törvény módosítja az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 26. § (1) bekezdés p) pontját: 2014. május 1. napjával mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a termőföldnek a földműves általi, ellenérték fejében történő megszerzése, feltéve, ha a birtokbaadástól, de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő 12. hónap utolsó napjától számítva 5 évig

Ø      a termőföld tulajdonjogát nem idegeníti el,

Ø      a termőföldön vagyoni értékű jogot nem alapít, és

Ø      a termőföldet egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként vagy családi gazdálkodóként mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja.

 

Az Itv. illetékmentességre vonatkozó szabályaihoz kapcsolódóan megjegyzendő, hogy az 57. § (1) bekezdés a) pontja 2014. január napjával módosult: illetékmentessé vált polgári ügyekben az eljárást megindító beadvány idézés kibocsátása - nemperes eljárás esetén érdemi vizsgálat, cégbírósági eljárás esetén hiánypótlási eljárás lefolytatása - nélküli elutasításáról rendelkező döntés elleni fellebbezés.

  • A törvény 2014. május 1. napjával hatályon kívül helyezi a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényt.

 

 VÁLTOZÓ BÜNTETŐJOGI TÁRGYÚ JOGSZABÁLYOK - 2014. májusi hatályba lépéssel

1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény

-        A Btk. 349. §-át megelőző alcímben a „Termőföld” szövegrész helyébe a „Mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld” lép, így ezen bűncselekmény megnevezése változik

·         A Btk. 349. § (1) bekezdésének a) és b) pontjaiban a „termőföld” szövegrész helyébe a „mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek forgalmáról szóló törvény szerinti mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld” szöveg lép

Ø      ezzel a módosítással a bűncselekmény elkövetés tárgya kerül kibővítésre, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 5. § 17. pontjában meghatározott valamennyi földrészletre vonatkozóan.

2. A szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet

  • a rendelet a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló, 2012. május 22-i 2012/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelés érdekében került módosításra

◦      a fogvatartott szabad anyanyelvhasználatát, valamint az anyanyelvén történő tájékoztatáshoz való jogát deklarálja

◦      részletesen szabályozza, hogy az elítélt, illetve az előzetesen letartóztatott  részére a befogadásakor átadandó írásbeli tájékoztatónak mire kell kiterjednie

 

Archívum:

2014.

Márciusi - Áprilisi jogszabályok

Január - Februári jogszabályok

2014. évben hatályba lépett törvénymódosítások

2014. évben módosult rendeletek

2013.

Szeptember - Decemberi jogszabályok

Júliusi jogszabályok

Júniusi jogszabályok

Áprilisi jogszabályok

Februári jogszabályok

Januári jogszabályok

 

2012. évi jogszabályok