Polgári és munkaügyi perben:

A bíróság az ügy érdemében ítéletet hoz.

Minden más kérdésben végzéssel határoz, mint például:

• a keresetlevél visszautasítása,
• keresetlevél áttétele,
• az eljárás megszüntetése,
• az eljárás félbeszakadásának megállapítása,
• az eljárás felfüggesztése,
• az eljárás félbeszakadásának megállapítása, 
• pénzbírság kiszabása,
• részletfizetés utólagos engedélyezése, stb.

Speciális határozat a bírósági meghagyás, amit a bíróság a peren kívül hoz, ha az alperes a bírósági felhívásban megadott határidőn belül nem terjeszt elő írásbeli ellenkérelmet, a keresettel szemben nem védekezik. A bírósági meghagyás ítéletnek minősül, ha azzal szemben nem élnek ellentmondással.

Közigazgatási perben:

1. Keresetet elutasító döntés:

•    ha a felperes kereseti kérelmét nem tartja megalapozottnak, vagy

•    ha olyan eljárási szabályszegés történt, amelynek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása nem volt.

2. Keresetnek helyt adó ítélet:

Amikor a bíróság felperes kereseti kérelmét megalapozottnak tartja, az alábbi döntéseket hozhatja:

•    a közigazgatási cselekményt megváltoztatja

•    megsemmisíti

•    hatályon kívül helyezheti

•    szükség esetén a közigazgatási cselekmény megsemmisítése vagy hatályon kívül helyezése mellett a közigazgatási szervet új eljárásra kötelezi

•    a közigazgatási szervet marasztalja

•    a jogsértés tényét megállapítja.

A bíróság akkor állapítja meg ítéletben a jogsértés tényét, amennyiben sem megváltoztatás, sem megsemmisítés, és még marasztalás sem lehetséges, de emellett a felperesnek mégis fontos érdeke fűződik a megállapításhoz (vagy a jogsérelem így elhárítható).

A 2018. január 1-jét követően indult perekben amennyiben az ügy természete, a törvényi szabályozás megengedi és a tényállás tisztázott, a bíróság elsődlegesen a közigazgatási cselekményt megváltoztatja.

 

Ha az név-, szám-, számítási hibát vagy más hasonló elírást tartalmaz.

A kijavítás fogalmába nem tartozik bele a már meghozott döntés megváltoztatása, ezt kijavítási kérelemmel nem érheti el, csupán az elírások (ha van ilyen) korrigálását.

Közigazgatási perben, amennyiben másodfokú vagy felülvizsgálati eljárás van folyamatban, a felsőbb bíróság saját eljárását az elsőfokú bíróság előtt folyamatban lévő kijavítási kérelem elbírálásáig fel is függesztheti.

 

Polgári perben:

Jogorvoslati kérelemmel élhet. Az erről szóló tájékoztatást minden határozatnak tartalmaznia kell, a fellebbezési határidő és a címzett bíróság megjelölésével.

Elsőfokú határozat:

Az elsőfokú ítélet ellen minden esetben van helye jogorvoslatnak (fellebbezésnek).

Végzéssel szemben csak akkor van helye fellebbezésnek, ha a törvény azt kifejezetten megengedi, ellenkező esetben pedig a végzéssel szembeni sérelmét az eljárás legvégén meghozott határozattal szembeni fellebbezésében jelentheti be.

A bírósági meghagyással szemben ellentmondást lehet előterjeszteni.

Másodfokú határozat:

A fellebbezés alapján hozott másodfokú végzés, illetve ítélet ellen nincs helye további fellebbezésnek, ezek adott esetben felülvizsgálati kérelemmel támadhatók.

Munkaügyi perben nincs eltérés a polgári perhez képest.

Amennyiben a meghozott ítélettel szemben fellebbezésnek és felülvizsgálati kérelem előterjesztésének nincs helye és az ítélet indokolása hiányos vagy ellentmondásos, a fél 15 napon belül kérheti annak kiigazítását.

Közigazgatási perben: rendes vagy rendkívüli jogorvoslatot vehet igénybe.

Rendes jogorvoslat: a fellebbezés

A bíróság végzései és ítéletei nem minden esetben támadhatók fellebbezéssel. A bíróság köteles tájékoztatást adni határozata rendelkező részében a fellebbezési jogról:

- döntése ellen van-e helye fellebbezésnek és ha igen, azt

•    milyen határidőn belül,

•    mely bíróságnál,

•    milyen módon kell előterjeszteni.

Tanácsos, hogy a kifogásolt döntést ennek figyelembevételével figyelmesen olvassa el.

A közigazgatási perben hozott döntés elleni fellebbezést a Kúria bírálja el. A fellebbezési határidő általában 15 nap, de ettől eltérő is lehet.

Rendkívüli jogorvoslat: a felülvizsgálati kérelem és a perújítás

Amennyiben a bíróság ítélete fellebbezéssel nem támadható, a fél rendkívüli jogorvoslattal élhet.

A perújítási kérelem előterjesztésének határideje a támadott döntés közlésétől számított 6 hónap.

A felülvizsgálati kérelem előterjesztésének határideje a támadott döntés közlésétől számított 30 nap.